Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-29 / 236. szám
10 Dtinántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. augusztus 29., szombat Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Hírcsatorna Városköszöntő hangverseny. Pécs város ünnepe alkalmából szeptember 1-jén este 8 órakor a Pécsi Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt a város polgárainak a Püspöki Palota előtt. Közreműködik Sümegi Eszter és Győrfi István énekesek, vezényel Blázy Lajos. Gebauer Galéria. A Pécsi Ifjú Művészek Egyesülete rendezésében Botos Andrea, Erdő Klára és Zseni Andrea munkáiból nyílik tárlat a Civil Közösségek Háza Gebauer Galériájában. A kiállításon Aknai Tamás művészettörténész mond bevezetőt. Zárva a megyei könyvtár. A Csorba Győző Megyei Könyvtár festés és sző- nyegpadlócsere miatt augusztus 15-én bezárt, várhatóan szeptember 21-én nyit ki ismét. Kölcsönzés nincs, a lejárt könyvek határideje is e szerint módosul. Olasz mesterek. A kamarazene kedvelői olasz barokk mesterek műveiből hallhatnak összeállítást szeptember 3-án 19 órakor Pécsett a Művészetek Háza Fülep Lajos termében, ahol Paolo Pinferetti (oboa), Sze- léndi Magdolna (hegedű) és Paolo Bianchi (csembaló) ad hangversenyt. Tárlat. Tegnap Pécsett az Arthus Galériában Kopándi István grafikusművész munkáiból rendeztek tárlatot, megnyitotta Kollár Anikó művészeti vezető. Vasárnapi térzene. Augusztus 30-án 18 órakor Pécsett a Színház téren az Ércbányász Koncert fúvószenekar ad térzenét. Fellépésükkel lezárul a Dominikánus Ház által rendezett nyári, vasárnapi koncertsorozat. Szerepjátékok. Az Amerikából indult társas szerepjátékoknak 50-60 ezer követője lehet nálunk. Augusztus 28-ával kezdődően három napon keresztül az Apáczai Nevelési Központban országos találkozón cserélik ki tapasztalataikat a játék művelői. (I) Most a feltárt maradványok megóvása a legfontosabb FOTÓ: MÜLLER ANDREA Vízben hagyott püspökvár írott forrás, kép nem volt a szászvári vár kinézetéről. Csak az jelentett némi támpontot, hogy kiderült: a templom melletti plébánia pincéjének alaprajza gyakorlatilag teljesen megőrizte egy középkori udvarház kőfalainak vonulatát. A szászvári püspökvárat még Szulejmán is fontos erődítményként tartotta számon, olyannyira, hogy a török az eredeti védmű köré még egy továbbit is épített. Ezt és a vár többi részét is vagy kétméteres földréteg fedte, de a kutatók gyanakodni kezdtek, amikor a plébánia pincéjében XIII. századi maradványokra bukkantak. Az összesen három helyiségből álló, nagyjából 20x10 méteres egykori épületegységből megőrződött az alaprajz, egy eredeti küszöb, a középkori lépcső. Később azonban, amikor dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző ásatásvezető régészek tovább kutattak, csodálatos emlékanyag került elő.-Találtunk az eredeti helyükön megmaradt részleteket, címeres kályhacsempéket, ülőfülkés, kőkeretes kaput, reneszánsz ablakokat - sorolta dr. Gerő Győző. - Teljes egészében megvan a kövezett udvar, felleltük a kutat is, s az emeleti szintet, mely ma a földszint. Kiderült, hogy a várhoz tartozott egy L-alakban hozzáépített, pillérsoros épületszárny is. Tisztázandó kérdés már nincs olyan sok, már csak az erődítésrendszer egyes elemeit vizsgálják. Most a feltárt maradványok megóvása, a meglévő épület helyreállítása a legfontosabb.- Jelenleg az épületet veszélyeztető magas talajvíz elvezetése a főfeladat - emelte ki dr. Sándor Mária. - Ezt azonban úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a műemlékvédelmi szempontoknak, s ne tegyen kárt a pótolhatatlan középkori emlékekben sem. A víztelenítésre vonatkozó tervet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal már tavaly elkészíttette, bár az ásatásvezető szakemberek szerint a hivatal Tudományos Főosztályának is voltak fenntartásai a víztelenítés módjával kapcsolatban. A csövek ugyanis többek között nemcsak az egyedülálló XIII. századi lépcsőt rongálnák, esetleg semmisítenék meg, hanem a két és fél méter szélesen induló rézsűs árkok miatt egyes falak stabilitása is veszélybe kerülhet. A vízelvezetési munkálatok már folynak, de a régészek szerint a meglévő terveken módosítani kellene. Az egyedülálló szászvári püspökvárat az ország 270 kiemelt műemléke közé sorolták. Jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdona, ők a beruházók is, de a várat a szászváriak is értéknek tartják. Püski Mátyás polgármester, és az egész testület is támogatja a vár körüli munkákat, s ha később térítésmentes bérletbe kapják, könyvtárat, zenetermet, múzeumot alakítanának és tartanának fenn benne. H. I. Gy. Szászvár középkori kincse A pécsi püspökség a középkorban a leggazdagabb egyházmegyék egyikének számított, több, a püspöki rezidencián kívüli birtokközponttal. Ezek egyike volt a középkori Szász, a mai Szászvár. Különleges voltát erősíti, hogy itt található az egyetlen, csaknem teljesen feltárt emeletes püspökvár Magyarországon, melyen majdnem minden középkori pécsi püspök otthagyta építő tevékenységének nyomát. A pécsi püspöki palotára, mivel azt mindig lakták, csak csekély mértékben terjedhettek ki a kutatások, de mert mindkét vár tulajdonosa mindenkor ugyanaz a személy volt, a két vár ásatási eredményei kiegészítik egymást. Szászvárt a XIII. század elején említik először az oklevelek. Magát a várat Burgundiái Bertalan (1219-1252) pécsi püspök építtette, 1439- ben pedig már Albeni Henrik püspök birtokának középpontjaként ismerték. 1603- ban keresztény csapatok, 1662-ben kiskomáromi gyalogosok gyújtották fel a várat, de két évvel később ugyanígy bántak el vele Zrínyi katonái is. A XVIII. század elején plébániának építették újjá. A Szíjjártó-Gerő elméleti rekonstrukció Elnöknők után egy jólélek A színházbarátok ismét izgalmas estékre számíthatnak, ilyeneket ígér legalábbis a pécsi Harmadik Színház idei évadterve. Három saját bemutató lesz az idén, köztük az első a tavaly elkészült, s a nyáron a tettyei romoknál is játszott Gyáva kistigris, Kós Lajos rendezésében. Annyi máris kiderült, hogy a gyermekeknek készült előadást a felnőttek is feszült figyelemmel kísérik. Magukra ismernek, azt állítják. Az év vége előtt kerül színpadra Werner Schwab osztrák szerző Elnöknők című darabja, mely a Kvartetthez hasonlóan egy konyhában játszódik, s főhőse három takarítónő. A reálisan induló darab végül abszurdba vált, a rendező, Vincze János megfogalmazásában horror-tévé- show lesz belőle. — Schwab rendkívül drasztikus szóhasználattal él - mondta el a rendező. - Darabjait fekália-drámáknak is nevezik, mindenesetre egyszerre felkavarok, • felháborítók és izgalmasak. Ugyancsak Vincze János rendezi Brecht Szecsuáni jólélek című darabját is, de nem a brechti színpadi játék elvei szerint.-Leginkább a darab gondolatisága érdekel, nem a forma. Az idea majd kialakítja a játék terét. A Szecsuáni jólélek hosszú évek óta foglalkoztat, nagyon is mai történetnek tartom. Főhőse egy külvárosi, lerobbant utcalány, aki gyereket vár. Hogy vagyont gyűjthessen, ahhoz kíméletlennek kell mutatkoznia. Más szavakkal: már a legcsöpp- nyibb jósághoz is rossznak kell lennünk. A Harmadik Színházban továbbra is műsoron lesz a Kvartett, mellyel egyébként a pécsiek szeptember végén Erdélyben is fellépnek a Kortárs Drámák Fesztiválján Sepsiszentgyörgyön. Befogadószínházként a veszprémi társulat előadását várják, Szigethy András Kegyelem című, Kádár Jánosról írott, s nagy vitát kiváltó művét. A rendező Vándorfi László, a főszereplő Blaskó Péter lesz. Folytatódik a tánc- színházi sorozat is, és a pécsi amatőr produkcióknak is helyet adnak majd. Októbertől nyit a Művész Örökmozgó, tematikus sorozatokkal. Hodnik I. Gy. Kalásztündér, napleány A Baranya Megyei Közgyűlés volt székházából új helyre költözött a Pro Pannónia Kiadó. A Pannónia Könyvek most Pécsett, a Király utcában várja a látogatókat, az Angol Tanári Központ épületében. A kiadó vezetőjének, dr. Szirtes Gábornak öröm az áttele- pülés, hiszen kis bemutató- termük is lett, s a könyvtárosok, pedagógusok, egyetemisták könnyebben hozzáférnek a kiadó megyei és régiós értékeket bemutató munkáihoz.- Idén még hat könyvet tervezünk - sorolta a kiadóvezető köztük Csorba Győző drámafordításait, műfordításról vallott gondolatait, Fodor András, Pákolitz István, Albert Zsuzsa írásait, s egy válogatott gyűjteményt a Sorsunk című folyóiratból. Tervünk, hogy Irodalmunk forrásai címmel hagyatékban fellelhető anyagokat, levelezéseket jelentetünk meg. A kiadó szerzői gárdája is kibővült, a magyar nemzeti standon pedig idén 27 könyvével vesz részt a Frankfurti Könyvvásáron. Legközelebbi könyvbemutatójukra szeptember 9-én kerül sor, a Mezőszél utcai iskolában, ahol egy Magyarországon egyedülálló munka kerül az érdeklődők elé. Tüskés Tünde „Szalmababák, kalásztündérek” című, ábrákkal, színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált kézikönyve „A búzafonás alapiskolája” alcímet viseli. A munka nyertes lett azon a pályázaton, melyet tartós tankönyvek készítésére írt ki a korábbi Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A több mint száz oldalas, kemény táblás, cérnafűzött könyv napi használatra készült. Részletesen, lépésről lépésre vezeti be az érdeklődőt a szalmafonás rejtelmeibe, az előkészítéstől az eszközökön át a csomók készítéséig, a fonások több mint félszáz fajtájáig. A szerző, aki maga is pedagógus, kitér a hagyományos aratódíszekre is, s a legkülönbözőbb kötözött és fonott munkák mellett az ékszerek és más díszek létrehozásának trükkjeire. A kötet különlegessége a kultúrtörténeti és néprajzi előzményeket összefoglaló bevezető rész mellett, hogy a Magyar- országon az idősek által megőrzött fonásokat Angliában tanult technikákkal is kiegészítette a szerző. H. I. Gy. Futnak a képek filmjegyzet ✓ A postás filmet hoz Északról Line (Andrine Saether) és a postás (Robert Skjaerstad) A Ponyvalevél (Budbringererű Junk Mail) norvég film. A cím ne tévesszen meg senkit, semmi köze a majdnem-hasonló elnevezésű amerikai Tarantino-mo- zihoz. Egészen más bordában szőtték, és jobb is annál. Pedig nincsenek benne neves színészek, nincs látványos fényképezés, de van jó forgatókönyv, vannak érdekes figurák, s egy rendező, Pál Sletaune, aki saját hanggal bír, s képes játékos- komolyán átértelmezni egy hagyományos műfajt, a krimit, a ponyvafilmet. A történet főhőse egy postás, aki, miközben utcáról utcára, lépcsőházról lépcsőházra jár, hogy unalmát elűzze, figyel, leskelődik, szemlélődik. Kézbesítői munkáját nem valami nagy szorgalommal végzi. A nagyobb csomagokat eldobja, hogy ne kelljen cipekednie, s néha bele-beleolvasgat a levelekbe. Egyszer megtámadja őt három részeg csavargó, de nem tudják elvenni tőle a táskáját, bár agyba-főbe verik. Ezért kitüntetik a főnökei, ajándékoznak neki egy karórát. Kolléganője megkérdezi tőle, miért nem adta oda a táskáját. Én adtam volna, válaszolja, de a szíja beakadt. Hát ilyen legény ez a Roy. Aztán egy levélszekrény zárjában felejtett kulcscsomó hatására merész ötlet támad benne. Körülnéz a lakásban, ahol egy ifjú hölgy él, s ezzel a látogatással váratlanul egy bűnügy nyomára bukkan, s egyúttal félszeg vonzalom ébred a szívében a lány iránt. Tovább nem mesélem, ám ennyit el kellett mondanom, hogy jelezhessem: groteszk bűnügyi történetet látunk, szellemesen pörgetett dramaturgiával, meghökkentően komikus helyzetekkel. A hangvétel keresetlenül egyszerű, szinte földhözragadt módon realista. Mégis úgy érezzük - és ez a film titka! - valami kohold játszik velünk, aki hol gúnyosan vigyorog, hol fanyar grimaszokat vág, hol pedig fura bakugrásokkal bolondozik a képeken. Csak éppen nem lehet látni. De biztosan jelen van mindenütt, mert ki más merné ilyen sivárnak és szürkére kopottnak bemutatni Oslo külvárosát, s ki másnak lenne bátorsága ahhoz, hogy elmeséljen egy olyan bűnesetet, amelyben híre hamva sincs rendőrnek, ellenben itt van ez a Roy, akinek a kohold a fülébe súgta: az a dolga, hogy vigyázzon Linére. Es ha már a titkokat megérintettük, elmondom még, hogy ennek a piszkos, lerobbant lépcsőházakban és rideg lakásokban játszódó filmnek a mélyén a nagy skandináv mítosz rejtőzik: a fagy leküzdéséről s a szennytől való szabadulásról, vagyis a megtisztulásról. Ennek értelmében a fürdőkádból kiemelt áléit lánytest (Line egyébként egy vegytisztítóban dolgozik!), s a foltoktól megszabadított ruhát magára öltő postás, hogyan, hogyan nem, de átkerül az élet egy másik erkölcsi régiójába, miközben a bűnös, orzott zsákmányával együtt a metróalagút pokoli bugyrában porlad. De hagyjuk a titkokat. Ennyiből is látszik, hogy az a bizonyos kohold intézte úgy, hogy a kulcs a levélszekrény zárjából a postás kezébe kerüljön, s mi is megforgathassuk Pál Sletaune ajtaját nyitogatva. Nagy Imre I ♦ i>
