Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-29 / 236. szám
1998. augusztus 29., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli [Napló 11 A világutazók nyomdokában Nemrég még, ha egy műveltségre is adó polgárcsalád gyermeke meg akarta ismerni a világot, utazgatni kezdett, hogy lásson és tanuljon, miközben bejárja a klasszikus kultúrák helyszíneit. A művelődésnek és az utazásnak hasonló összekapcsolása jellemzi az idén tízéves pécsi Tájak-Korok-Múzeumok Klubot is. Múzeumi kezdeményezésre, közművelődési céllal indult éppen 20 éve a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület Budapesten. Egy évtizede jött létre a pécsi tagozat, de a mára félezer tagot számláló társaság idén önálló lett, egyesületté alakult. Jelenleg ez a legnagyobb pécsi kulturális egyesület. Kövesdi Ibolya elnök, aki az alapító is egyben, elmondta, hogy ma már intézményi háttér nélkül működnek, de annak idején jól jött a Janus Pannonius Múzeum segítő szellemű támogatása. Ibolya szinte a kezdetektől együtt dolgozik Tillai Gáborral, ő az egyesületi titkár, ketten viszik a csoportokat a legeldugottabb kis magyar falvak fazsindelyes templomától az európai kultúra olyan archaikus bölcsőjéig, mint például Görögország, ahol éppen idén jártak.- Vannak olyan útjaink, melyekre szakmuzeológus kísér el minket - mondta el Kövesdi Ibolya. — Szervezünk kifejezetten múzeumi és műemléknéző kirándulásokat is. A hangulat mindig baráti, talán nem túlzás, ha azt mondom, szeretetten. Egy-egy alkalommal igazán összekovácsolódik a csapat. Az idei célpontok között Prága, Ausztria, Franciaország, de Eger, Pozsony és Bécs, Gödöllő és Esztergom is szerepelt. Lendvára többször is mentek, az ottani múzeumot meglátogatni. A klubesteken előadásokat hallgatnak, fotóművész, muzeológus, művészettörténész beszél. A klubtagok háromnegyed része már nyugdíjas, elsősorban értelmiségi, de egyre több a közép- és az általános iskolás is.- Eredmény, hogy más kulturális egyesületekkel is sikerült működó' kapcsolatokat kiépíteni - emelte ki az elnök. - Sokszor közvetítők vagyunk, legutóbb például a neumarkti Európa- házba jutottak ki a segítségünkkel és a Baranya-Steiermark Baráti Társaság jóvoltából baranyai képzőművészek. A klub révén találkozott össze a bólyi gyermekotthon is a neumarkti támogatókkal. Neumarktban egyébként a Tájak-Korok-Múzeumok Klub Egyesület két vezetője júliusban kitüntetést vehetett át a városka polgármesterétől. A bronzplakettel a kulturális kapcsolatok ápolása érdekében végzett munkájukat ismerték el. Az egyesület a Civil Közösségek Házában vert tanyát, de közgyűlésükhöz már a megyei önkormányzat dísztermét kellett kölcsönkérni, csak oda fértek be. Az összetartás legfőbb bizonyítékai azonban a baráti hangulatú, emlékezetes utak, s az olyan évzáró batyusbálok, ahol a klubtagok saját süteménnyel, pogácsával kínál- gatva egymást köszöntik az új esztendőt. H I. Gy. A klubtagok a helyi értékek megtekintésére is szerveznek kirándulásokat, így meglátogatták többek között az ormánsági kazettás templomokat is fotó: laufer László Tabló Pécs építészetéről Pécs történeti építészetét és a helyi kortárs műhelyek gazdagságát reprezentáló tárlatokat rendez az ötletadó Pécsi Galéria. A bemutatók szervezője a Dél-Dunántúli Építész Kamara és a Kulturális Alap. Szeptember l-jén 17 órakor dr. Páva Zsolt nyitja meg a nagyszabású eseménysorozatot a galéria Széchenyi téri kiállítótermében, ahol a város arcát a nyolcvanas évektől továbbformáló elmúlt két évtizedet követhetik nyomon a látogatók. Itt 150 lapon mintegy száz kiváló kortárs építész munkásságába pillanthatunk. Ezzel párhuzamosan, 18 órai nyitással a Művészetek Háza Fülep Lajos Termében Pécs építészettörténetét 1880-tól 1980-ig követhetjük nyomon. A szecesszió világát, a nagy elődöket és persze a 60-as évek forrongását is felvonultató tárlat böngészésre csábít, de legalább ennyi meglepetést tartogat a Pécsi Kisgaléria kínálata is, ahol a meg nem valósult munkák sorakoznak majd. És a leendők. Például az egyetem vagy a magasház rekonstrukciós tervei. A szervező és ötletadó Pécsi Galéria nem feledkezett meg a város kiváló építőmestereiről sem. Szeptember 21-én a Művészetek Házában Granasztói Pálra, a jeles tudósra, a hazai urbanisztika nagy alakjára emlékeznek majd, aki most lenne 90 esztendős. B. R. Uvegvilágok teremtője Magyarország nem az üvegművészet szülőhazája, hiszen szinte semmi anyag nincs nálunk ehhez a mesterséghez. Kertészfi Agnes szerint azonban az a magyarok szerencséje, hogy ki tudják találni: abból a kevésből, rosszból is, amijük van, miképp lehetne jobbat teremteni. És ez nemcsak az üvegre vonatkozik. A pécsi iparművész kis műhelyében különleges világ tárul fel. Az asztalon, a falon vázlatok, színes ceruzával finoman kidolgozott tervek. Odébb gömbben végződő üvegfonalak kanyarognak, máshol régi, fémtelepről kimentett vastárgyakkal, abroncsokkal, keretekkel kombinált üvegeket látni, a polcokra pedig mintha valamilyen ismeretlen, ősi kultúra tárgyait menekítették volna. Kertészfi Ágnest az anyag ihleti.- Nem vagyok filozofikus alkat - mondja. - Dolgozom valamin, s közben, az anyagból jön a gondolat. A legjobb ötleteim gyakran éppen akkor támadnak, ha elrontok valamit. Mindig síküveget használ, azt olvasztja fel, s a nem túl régi rogyasztásos technikával dolgozik. Amikor tárgyainak sajátos, opálosan áttetsző, zöldes színéről kérdezem, elmeséli, hogy a különös árnyalatnak az egykor Romániából beszerzett, szennyezett üveg a titka. Az anyag egyébként nem adja magát könnyen, a természet pedig szigorú: elég az előállítás során elkövetett legkisebb hiba, s a mű eltörik, alakját veszti. Beszélgetőtársammal a képző- és az iparművészet kapcsolatát is boncolgatjuk.-A két irány között mindig volt egyfajta harc - állítja. - Az iparművész ma is a lehetőségekből kell hogy kiinduljon, kevésbé ragadják el a vágyai. A saját stílust azonban meg kell, és meg is lehet tartani. Kertészfi Ágnes munkáival nemcsak tárlatokon találkozhat a közönség. A pécsi, Király utcai OTP-bank színes ólmozott üvegbetétes ablakai mellett például az ürögi templomban is vannak munkái. Csinált hatalmas, színes kupolát, s Bicsár Vendellel együtt ablakokat a Világ Világossága Alapítvány kápolnájába. Mostanra kevésbé érdeklik a kiállítások. Az üvegművészek számára ilyenből úgysincs valami sok. Korábban, meg a rendszer- váltás előtt többször meghívták őket Nyugatra, amikor még unikum volt, hogy a vasfüggöny mögött is lehet valamit csinálni. Mára a hazai művészek a nyugatiak konkurenciái lettek. A helyzet itthon sem a legjobb. Ágnest elkeseríti, hogy ma azok, akik kulturális tevékenységet folytatnak, kiszolgáltatottak. A világ szinte kultúraellenes, hiszen bár a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni kell, egyszer azért mégis be kellene látni, hogy a művészet maga mégsem árucikk.- Nagy belső erő kell ahhoz, hogy az ember ki tudjon tartani - véli az alkotó. - Szomorú látni, hogy ma mindenről szó van, csak éppen a lényegről nincs. S hogy mi a lényeg? Az ember lelke. És nem a pénzé. Hodnik Ildikó Gy. Kertészfi Ágnest az anyag ihleti fotó: Müller andrea Magyarul magyarán Férfiról vagy férfiról? A kifinomult nyelvérzékére gyakran hivatkozó ismerősöm leplezetlen indulattal marasztalta el azokat a rádiós és tévés újságírókat, akik következetesen férfiról beszélnek. Szerinte azok járnak el helyesen, akiknek a szövegeiben a férfiről szóalak szerepel. Hivatkozott a hangrendi illeszkedésre, amely szerint a magas hangrendű szavakhoz magas magánhangzójú toldalékok járulnak. Nyomatékül példát is mondott. A néni szavunkban ugyanaz a két magánhangzó szerepel, mégse úgy mondjuk, hogy néniről, néninak. Ismerősöm bizonyára nem tanult magyar hangtörténetet, amely a magyar szakos hallgatók fontos tantárgya mind a mai napig, ezért nem tudja, hogy a régi úgynevezett ómagyar nyelvben kétféle i hang volt: a mai magas és a kiveszett mély. Ennek bizonyítékai azok az ősi egytagú szavaink, amelyekben i van, mégis mély magánhangzójú toldalék járul hozzájuk. íme néhány a sok közül: hív-om (ige), de hív-em (eszmetársam, főnév), sír-nak (ige és főnév), híd-on (híd-en nincs), víg-an, zsírral, nyíl-tói stb. A férfi összetett szó, amelynek az utótagja a fi, a mai fiú. Minden származéka a mély hangrendű illeszkedést bizonyítja: fi-am, fi-atal, fióka. Arany János a Buda Halála c. eposzában így ír: „De Hunort a szép dal fölverte ko- bozzán,/ Eljő ivadékát firól- fira hozván.” A férfi többes száma: férfi-ak, képzett alakja pedig: férfi-as: nem férfi-ek, se nem férfi-es. Hasonló kettősség figyelhető meg a honvéd szavunk illeszkedésében is. Összetett volta az előbbinél nyilvánvalóbb: hon-védő. A véd önmagában is magas hangú toldalékot kíván, tehát: honvéd-ek, honvéd-et, honvéd-nek, stb. De manapság mintha a mély hangú toldalékolás válna általánossá, főként a futballcsapat elnevezéseként használt tulajdonnévben: X. Y. a Hon- védban játszik. A kettősség és a bizonytalanság oka valószínűleg az összetétel lassú el- homályosulása. Kevesen tudják, hogy a jámbor szavunk a jó ember, az ünnep pedig az idnap mai megfelelője. Illeszkedésükkel aligha van gondja a mai magyaroknak. Egyébként a vegyes hangrendű szavaink egy részében is bizonytalan a nyelvhasználat. Agnes-nek vagy Agnes- nak? - tehetjük fel a kérdést. Ugyanígy: Albert-tel vagy Albert-tál? Marcel-lel vagy Marcel-lall (Ha családnév, akkor Marcell-el, ha keresztnév, akkor Marcellel a helyes írásmódja.) Nem is beszélve az idegen eredetű noteszem- noteszom, pulóverem-pulóve- rom, káderez-káderoz, bitu- menez-biztumenoz-íé\e szavainkról. A tanulság: a nagyon jó nyelvérzék, a vájt fül értékes adottsága az embernek, de önmagában nem mindig elég annak eldöntéséhez, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Rónai Béla Hírcsatorna A Közelítés Művészeti Egyesület a Janus Pannonius Tudományegyetem DLA-s hallgatójának, Tolnay Imre képzőművésznek a kiállítására invitálja a művészet barátait. A tárlatot szeptember 2-án 19 órakor dr. Aknai Tamás művészettörténész nyitja meg Pécsett a Közelítés Galéria Mátyás király utca 2. sz. alatti pincetermében. Egyre több olvasó. A JPTE Egyetemi Könyvtárának ez év januárjában 13 660 olvasója volt, majd új egyetemi kurzusoknak is köszönhetően a beiratkozottak száma már a tanévkezdés előtt 19 811 -re emelkedett. Szeptember 7-étől már a régi rend szerint - minden hétfőn 12-20 óráig, keddtől 8-tól 20, majd a vizsga- időszakban 22 óráig tartanak nyitva. Határidő előtt. A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség pályázatot hirdetett júniusban a szövetséghez tartozó intézmény, magán- személy, csoport, szakkör számára. A pályázatok beadásának határideje szeptember l-jén lejár. A kiírók 30 ezer forintos egyszeri támogatást adhatnak, a döntés határideje szeptember 30-a. Nemzetközi konferencia. Tegnap zárult a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában az a három napos nemzetközi nyelvészeti konferencia, amely a magyar mondatok szerkezetével foglalkozott. A kongresszuson angol nyelvű előadások hangzottak el. Reneszánsz térjátékok Idén nyáron nyolc alkalommal is kamaramuzsika csendült fel a siklósi várudvaron. Az érdeklődők trubadúrdalokat hallgathattak, s láthattak középkori reneszánsz táncot, pantomimjátékot. Ahogyan az ötletgazda és az előadások egyik főszereplője, Haramza László magánénekes elmondta: a néma, szófián vár megtelt zenével, a rondellán, a múzeumban, a várudvaron hangzottak el a szebbnél szebb virágénekek, középkori zenék.- Az ötlet még tavaly jött - tette hozzá. - Idén már fejlődött a program, de amit kzívem szerint igazán szeretnék, az az lenne, hogy a siklósi vár váljék a régi zene találkozóhelyévé, ahol nemcsak mi, hanem más csoportok is szerepelhetnének. A különösen jó akusztikájú várudvaron még kamaradarabokat is elő lehetne adni, például gyerekeknek. Az egész kaphat egy commedia delTarte színezetet is, hiszen ez nem idegen a hely szellemétől. Idén a „Reneszánsz térjáté- kok”-ban ő játszotta a trubadúrszerepet, de ő volt a blockflőtés is. A balett-némajáték Kéri Nagy Bélát dicséri. A társulatot 3 tagú kórus egészítette ki. A várak adta hangulatot Vi- segrádon, Nagyvázsonyban, Diósgyőrön is jól felhasználják palotajátékokra, de Haramza László szerint nem kell utánozni őket, inkább a siklósi vár kapjon mással össze nem téveszthető arculatot. Ennek a feltétele pedig az igényes, művészi színvonalú programsorozat. H. I. Gy. A néma vár megtelt zenével FOTÓ: WÉBERT. t t
