Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-29 / 236. szám

1998. augusztus 29., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli [Napló 11 A világutazók nyomdokában Nemrég még, ha egy műveltségre is adó polgárcsalád gyermeke meg akarta ismerni a világot, utazgatni kezdett, hogy lásson és tanuljon, miközben bejárja a klasszikus kultúrák helyszíneit. A művelődésnek és az utazásnak hasonló összekapcsolása jel­lemzi az idén tízéves pécsi Tájak-Korok-Múzeumok Klubot is. Múzeumi kezdeményezésre, közművelődési céllal indult ép­pen 20 éve a Tájak-Korok-Mú­zeumok Egyesület Budapesten. Egy évtizede jött létre a pécsi tagozat, de a mára félezer tagot számláló társaság idén önálló lett, egyesületté alakult. Jelen­leg ez a legnagyobb pécsi kul­turális egyesület. Kövesdi Ibolya elnök, aki az alapító is egyben, elmondta, hogy ma már intézményi háttér nélkül működnek, de annak ide­jén jól jött a Janus Pannonius Múzeum segítő szellemű támo­gatása. Ibolya szinte a kezde­tektől együtt dolgozik Tillai Gáborral, ő az egyesületi tit­kár, ketten viszik a csoportokat a legeldugottabb kis magyar falvak fazsindelyes templomá­tól az európai kultúra olyan ar­chaikus bölcsőjéig, mint pél­dául Görögország, ahol éppen idén jártak.- Vannak olyan útjaink, me­lyekre szakmuzeológus kísér el minket - mondta el Kövesdi Ibolya. — Szervezünk kifejezet­ten múzeumi és műemléknéző kirándulásokat is. A hangulat mindig baráti, talán nem túlzás, ha azt mondom, szeretetten. Egy-egy alkalommal igazán összekovácsolódik a csapat. Az idei célpontok között Prága, Ausztria, Franciaország, de Eger, Pozsony és Bécs, Gö­döllő és Esztergom is szerepelt. Lendvára többször is mentek, az ottani múzeumot megláto­gatni. A klubesteken előadáso­kat hallgatnak, fotóművész, muzeológus, művészettörté­nész beszél. A klubtagok há­romnegyed része már nyugdí­jas, elsősorban értelmiségi, de egyre több a közép- és az álta­lános iskolás is.- Eredmény, hogy más kultu­rális egyesületekkel is sikerült működó' kapcsolatokat kiépíteni - emelte ki az elnök. - Sokszor közvetítők vagyunk, legutóbb például a neumarkti Európa- házba jutottak ki a segítségünk­kel és a Baranya-Steiermark Baráti Társaság jóvoltából ba­ranyai képzőművészek. A klub révén találkozott össze a bólyi gyermekotthon is a neumarkti támogatókkal. Neumarktban egyébként a Tájak-Korok-Múzeumok Klub Egyesület két vezetője július­ban kitüntetést vehetett át a vá­roska polgármesterétől. A bronzplakettel a kulturális kap­csolatok ápolása érdekében végzett munkájukat ismerték el. Az egyesület a Civil Közös­ségek Házában vert tanyát, de közgyűlésükhöz már a megyei önkormányzat dísztermét kel­lett kölcsönkérni, csak oda fér­tek be. Az összetartás legfőbb bizonyítékai azonban a baráti hangulatú, emlékezetes utak, s az olyan évzáró batyusbálok, ahol a klubtagok saját süte­ménnyel, pogácsával kínál- gatva egymást köszöntik az új esztendőt. H I. Gy. A klubtagok a helyi értékek megtekintésére is szerveznek ki­rándulásokat, így meglátogatták többek között az ormán­sági kazettás templomokat is fotó: laufer László Tabló Pécs építészetéről Pécs történeti építészetét és a helyi kortárs műhelyek gazdagságát reprezentáló tárlatokat rendez az ötletadó Pécsi Galéria. A bemutatók szervezője a Dél-Dunántúli Építész Kamara és a Kultu­rális Alap. Szeptember l-jén 17 óra­kor dr. Páva Zsolt nyitja meg a nagyszabású ese­ménysorozatot a galéria Széchenyi téri kiállítóter­mében, ahol a város arcát a nyolcvanas évektől tovább­formáló elmúlt két évtizedet követhetik nyomon a látoga­tók. Itt 150 lapon mintegy száz kiváló kortárs építész munkásságába pillantha­tunk. Ezzel párhuzamosan, 18 órai nyitással a Művésze­tek Háza Fülep Lajos Ter­mében Pécs építészettörté­netét 1880-tól 1980-ig kö­vethetjük nyomon. A sze­cesszió világát, a nagy elő­döket és persze a 60-as évek forrongását is felvonultató tárlat böngészésre csábít, de legalább ennyi meglepetést tartogat a Pécsi Kisgaléria kínálata is, ahol a meg nem valósult munkák sorakoz­nak majd. És a leendők. Például az egyetem vagy a magasház rekonstrukciós tervei. A szervező és ötletadó Pécsi Galéria nem feledke­zett meg a város kiváló épí­tőmestereiről sem. Szep­tember 21-én a Művészetek Házában Granasztói Pálra, a jeles tudósra, a hazai urba­nisztika nagy alakjára emlé­keznek majd, aki most lenne 90 esztendős. B. R. Uvegvilágok teremtője Magyarország nem az üveg­művészet szülőhazája, hiszen szinte semmi anyag nincs ná­lunk ehhez a mesterséghez. Kertészfi Agnes szerint azonban az a magyarok szerencséje, hogy ki tudják találni: abból a kevésből, rosszból is, amijük van, miképp le­hetne jobbat te­remteni. És ez nemcsak az üvegre vonatko­zik. A pécsi ipar­művész kis mű­helyében külön­leges világ tárul fel. Az asztalon, a falon vázlatok, színes ceruzával finoman kidolgo­zott tervek. Odébb gömbben végződő üvegfo­nalak kanyarog­nak, máshol régi, fémtelepről ki­mentett vastár­gyakkal, abron­csokkal, keretek­kel kombinált üvegeket látni, a polcokra pedig mintha valami­lyen ismeretlen, ősi kultúra tár­gyait menekítették volna. Kertészfi Ágnest az anyag ihleti.- Nem vagyok filozofikus al­kat - mondja. - Dolgozom va­lamin, s közben, az anyagból jön a gondolat. A legjobb ötle­teim gyakran éppen akkor tá­madnak, ha elrontok valamit. Mindig síküveget használ, azt olvasztja fel, s a nem túl régi rogyasztásos technikával dolgozik. Amikor tárgyainak sajátos, opálosan áttetsző, zöl­des színéről kérdezem, elme­séli, hogy a különös árnyalat­nak az egykor Romániából be­szerzett, szennyezett üveg a titka. Az anyag egyébként nem adja magát könnyen, a termé­szet pedig szigorú: elég az elő­állítás során elkövetett legki­sebb hiba, s a mű eltörik, alak­ját veszti. Beszélgetőtársammal a képző- és az iparművészet kapcsolatát is boncolgatjuk.-A két irány között mindig volt egyfajta harc - állítja. - Az iparművész ma is a lehetősé­gekből kell hogy kiinduljon, ke­vésbé ragadják el a vágyai. A saját stílust azonban meg kell, és meg is lehet tartani. Kertészfi Ágnes munkáival nemcsak tárlatokon találkozhat a közönség. A pécsi, Király ut­cai OTP-bank színes ólmozott üvegbetétes ablakai mellett például az ürögi templomban is vannak munkái. Csinált hatal­mas, színes kupolát, s Bicsár Vendellel együtt ablakokat a Vi­lág Világossága Alapítvány ká­polnájába. Mostanra kevésbé érdeklik a kiállítások. Az üvegművé­szek számára ilyenből úgy­sincs valami sok. Korábban, meg a rendszer- váltás előtt többször meg­hívták őket Nyugatra, ami­kor még unikum volt, hogy a vas­függöny mögött is lehet valamit csinálni. Mára a hazai művészek a nyugatiak konkurenciái lettek. A helyzet itt­hon sem a leg­jobb. Ágnest el­keseríti, hogy ma azok, akik kulturális tevé­kenységet foly­tatnak, kiszolgáltatottak. A vi­lág szinte kultúraellenes, hi­szen bár a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni kell, egyszer azért mégis be kellene látni, hogy a művészet maga még­sem árucikk.- Nagy belső erő kell ahhoz, hogy az ember ki tudjon tartani - véli az alkotó. - Szomorú látni, hogy ma mindenről szó van, csak éppen a lényegről nincs. S hogy mi a lényeg? Az em­ber lelke. És nem a pénzé. Hodnik Ildikó Gy. Kertészfi Ágnest az anyag ihleti fotó: Müller andrea Magyarul magyarán Férfiról vagy férfiról? A kifinomult nyelvérzékére gyakran hivatkozó ismerősöm leplezetlen indulattal marasz­talta el azokat a rádiós és té­vés újságírókat, akik követke­zetesen férfiról beszélnek. Szerinte azok járnak el helye­sen, akiknek a szövegeiben a férfiről szóalak szerepel. Hi­vatkozott a hangrendi illesz­kedésre, amely szerint a ma­gas hangrendű szavakhoz magas magánhangzójú tolda­lékok járulnak. Nyomatékül példát is mondott. A néni sza­vunkban ugyanaz a két ma­gánhangzó szerepel, mégse úgy mondjuk, hogy néniről, néninak. Ismerősöm bizonyára nem tanult magyar hangtörténetet, amely a magyar szakos hall­gatók fontos tantárgya mind a mai napig, ezért nem tudja, hogy a régi úgynevezett óma­gyar nyelvben kétféle i hang volt: a mai magas és a kive­szett mély. Ennek bizonyíté­kai azok az ősi egytagú szava­ink, amelyekben i van, mégis mély magánhangzójú toldalék járul hozzájuk. íme néhány a sok közül: hív-om (ige), de hív-em (eszmetársam, főnév), sír-nak (ige és főnév), híd-on (híd-en nincs), víg-an, zsír­ral, nyíl-tói stb. A férfi összetett szó, amelynek az utótagja a fi, a mai fiú. Minden származéka a mély hangrendű illeszkedést bizonyítja: fi-am, fi-atal, fi­óka. Arany János a Buda Ha­lála c. eposzában így ír: „De Hunort a szép dal fölverte ko- bozzán,/ Eljő ivadékát firól- fira hozván.” A férfi többes száma: férfi-ak, képzett alakja pedig: férfi-as: nem férfi-ek, se nem férfi-es. Hasonló kettősség figyel­hető meg a honvéd szavunk il­leszkedésében is. Összetett volta az előbbinél nyilvánva­lóbb: hon-védő. A véd önma­gában is magas hangú tolda­lékot kíván, tehát: honvéd-ek, honvéd-et, honvéd-nek, stb. De manapság mintha a mély hangú toldalékolás válna álta­lánossá, főként a futballcsapat elnevezéseként használt tu­lajdonnévben: X. Y. a Hon- védban játszik. A kettősség és a bizonytalanság oka valószí­nűleg az összetétel lassú el- homályosulása. Kevesen tud­ják, hogy a jámbor szavunk a jó ember, az ünnep pedig az idnap mai megfelelője. Illesz­kedésükkel aligha van gondja a mai magyaroknak. Egyébként a vegyes hang­rendű szavaink egy részében is bizonytalan a nyelvhaszná­lat. Agnes-nek vagy Agnes- nak? - tehetjük fel a kérdést. Ugyanígy: Albert-tel vagy Al­bert-tál? Marcel-lel vagy Marcel-lall (Ha családnév, akkor Marcell-el, ha kereszt­név, akkor Marcellel a helyes írásmódja.) Nem is beszélve az idegen eredetű noteszem- noteszom, pulóverem-pulóve- rom, káderez-káderoz, bitu- menez-biztumenoz-íé\e szava­inkról. A tanulság: a nagyon jó nyelvérzék, a vájt fül érté­kes adottsága az embernek, de önmagában nem mindig elég annak eldöntéséhez, hogy mi a helyes és mi a helyte­len. Rónai Béla Hírcsatorna A Közelítés Művészeti Egyesület a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem DLA-s hallgatójának, Tolnay Imre képzőmű­vésznek a kiállítására invitálja a művészet barátait. A tárlatot szeptember 2-án 19 órakor dr. Aknai Tamás művészettörténész nyitja meg Pécsett a Közelítés Galéria Mátyás király utca 2. sz. alatti pincetermében. Egyre több olvasó. A JPTE Egyetemi Könyvtárának ez év ja­nuárjában 13 660 olvasója volt, majd új egyetemi kurzusoknak is köszönhetően a beiratkozottak száma már a tanévkezdés előtt 19 811 -re emelkedett. Szeptember 7-étől már a régi rend szerint - minden hétfőn 12-20 óráig, keddtől 8-tól 20, majd a vizsga- időszakban 22 óráig tartanak nyitva. Határidő előtt. A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség pályáza­tot hirdetett júniusban a szövetséghez tartozó intézmény, magán- személy, csoport, szakkör számára. A pályázatok beadásának ha­tárideje szeptember l-jén lejár. A kiírók 30 ezer forintos egyszeri támogatást adhatnak, a döntés határideje szeptember 30-a. Nemzetközi konferencia. Tegnap zárult a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában az a három napos nemzetközi nyelvészeti konferencia, amely a magyar mondatok szerkezetével foglalko­zott. A kongresszuson angol nyelvű előadások hangzottak el. Reneszánsz térjátékok Idén nyáron nyolc alkalom­mal is kamaramuzsika csen­dült fel a siklósi várudvaron. Az érdeklődők trubadúrda­lokat hallgathattak, s láthat­tak középkori reneszánsz táncot, pantomimjátékot. Ahogyan az ötletgazda és az előadások egyik főszereplője, Haramza László magánénekes elmondta: a néma, szófián vár megtelt zenével, a rondellán, a múzeumban, a várudvaron hangzottak el a szebbnél szebb virágénekek, középkori zenék.- Az ötlet még tavaly jött - tette hozzá. - Idén már fejlődött a program, de amit kzívem sze­rint igazán szeretnék, az az lenne, hogy a siklósi vár váljék a régi zene találkozóhelyévé, ahol nemcsak mi, hanem más csoportok is szerepelhetnének. A különösen jó akusztikájú várudvaron még kamaradara­bokat is elő lehetne adni, pél­dául gyerekeknek. Az egész kaphat egy commedia delTarte színezetet is, hiszen ez nem idegen a hely szellemétől. Idén a „Reneszánsz térjáté- kok”-ban ő játszotta a trubadúr­szerepet, de ő volt a blockflőtés is. A balett-némajáték Kéri Nagy Bélát dicséri. A társulatot 3 tagú kórus egészítette ki. A várak adta hangulatot Vi- segrádon, Nagyvázsonyban, Diósgyőrön is jól felhasználják palotajátékokra, de Haramza László szerint nem kell utá­nozni őket, inkább a siklósi vár kapjon mással össze nem té­veszthető arculatot. Ennek a feltétele pedig az igényes, mű­vészi színvonalú programsoro­zat. H. I. Gy. A néma vár megtelt zenével FOTÓ: WÉBERT. t t

Next

/
Thumbnails
Contents