Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-28 / 235. szám
1998. augusztus 28., péntek Európai Unió - Melléklet Dünántúli Napló 3 mmmmm wm í r UTUNK EURÓPÁBA Feltárják az egyetem falait PÉCS Európai dimenziókat sejtet az 1367-ben alapított egyetem falainak bemutatása. Az államalapítás millenniumára, 2000 szeptemberére bemutatható állapotba kerülhet az első magyar egyetem, ha a feltárásra és helyreállításra szánt pénz folyósítása nem akadozik. A néhány évtizeddel korábban alapított, de időközben átépített, vagy átköltöztetett prágai, bécsi és krakkói középkori egyetemekkel szemben a pécsit a történelem viharai óvták meg. A város 1664-es ostromakor a hadvezér Zrínyi Miklós aláak- náztatta az akkor már kaszárnyaként működő épületet, s a robbantás omladéka megőrizte az eredeti alapfalakat, így rekonstruálható lesz az első magyarországi egyetem, valamint a mellette lévő Mária kápolna, ahová az alapító Vilmos püspököt is temették. A falakat a tervek szerint a környezetbe illő épület védené. E terveket Schönemé Pusztai Ilona Ybl- díjas építész és Metzing Ferenc statikus készítik. Az ásatást Sándor Mária és Gerő Győző régészek vezetik. A költségeket a Középkori Egyetem Alapítvány előlegezte meg. MTI - N. F. A kór drágítja a hizlalást BARANYAI KÖRKÉP Az állat-egészségügyi hatóság befejezte megyénk háztáji koca- és kandisznó-ál- iományának vérvizsgálatát. Az Aujeszky-féle idegrendszeri betegségtől gyötört jószágokat beoltják, megkezdődik a védekezés. Dr. Guzsvány Mihály, a Baranya Megyei Állat-egészségügyi Állomás vezetője (képünkön) elmondta, hogy a tőlünk állatot vagy húst vásárló külföldi partnerek mindinkább elvárják az európai szabványok szellemében, hogy a fent említett egészség- ügyi bajtól mentesek legyenek az állatok. Mindez a gazdának is érdeke, hisz a legyengült kocák és kanok tartása és felhizlalása sokba kerül. A dráguló húst pedig egyre nehezebb eladni. Valamennyi baranyai településen tartottak vérvizsgálatot, és átnézték a magántartók több mint 11 ezres állatállományát. Csaknem félezer jószágról derült ki, hogy fertőzött és legyengült. Ezeket beoltják, megszervezik a rendszeres megelőzést. A nagyüzemek telepein már januártól végzik a védőoltást. Az ezredfordulóig fel akarják számolni a betegségokozó tényezőket. Cs. J. Eu - Röviden Zöldellő brit energiapolitika. A Nap, a szél, a tenger árapály váltakozása és más „zöld” energiaforrások adhatják Nagy-Britannia energiatermelésének felét 2025-re. Ez az eddigi legderűlátóbb kormányjóslat a környezetet nem szeny- nyező energiatermelés arányának növekedéséről. A megújuló energiaforrások révén Nagy-Britannia 32 terawattórára tett szert 1997-ben, s 2025-re ebből a forrásból már 180 terawatt- óra származhat, míg a tavalyi teljes energiafogyasztás 345 te- rawattóra volt. Rasszizmus elleni küzdelem. A legutóbbi EU közvéleménykutatások szerint a megkérdezettek 33 százaléka nyíltan „meglehetősen rasszistának” vagy „nagyon rasszistának” tartja magát. A rasszizmus elleni küzdelem európai éve így még csak az idegengyűlölet elleni harc kezdete volt, vélte az EU szociális ügyekért felelős biztosa. Alkotmány és jogharmonizáció Az Európai Unió a jog történetének legátfogóbb jogharmonizációs programját valósította meg. Ennek jelentősége a tagállamok körét meghaladja, mivel az unióba igyekvő országok számára csatlakozási feltétel a közösségi szabályok átvétele. A magyarországi példa is bizonyítja, hogy ez sajátos közjogi szituációkat eredményez. Az Alkotmánybíróság legutóbb egy indítvány kapcsán mindezekkel összefüggésben újra rögzített néhány alapelvet: Azok a közjogi normák, amelyek egy másik közhatalmi rendszer - ebben az esetben a Közösség - saját belső jogát alkotják és amelyek megalkotására a Magyar Köztársaságnak semmilyen befolyása nincs, mert Magyarország nem tagállama az Európai Uniónak, az Alkotmány 2§ (1) és (2) bekezdése alapján nem jelenhetnek meg alkalmazási kötelezettséggel a magyar jogalkalmazó szervek gyakorlatában. Ehhez külön alkotmányi felhatalmazás volna szükséges. Az általánosan kötelező tartalmú nemzetközi szerződést belső jogforrásban ki kell hirdetni, hogy a szerződésben foglalt jogi norma a magyar jogalanyok felé is érvényesüljön. Ám az Országgyűlés nemzetközi szerződések elfogadásával, illetőleg kihirdetésével sem sértheti meg az Alkotmányt, illetve nem tehet burkolt alkotmánymódosítást: az Alkotmány módosításakor is csak alkotmányosan járhat el. Nem adható felhatalmazás „kormányközi nemzetközi megállapodás” vagy „államközi szerződés” megkötésére, illetve nem érvényesülhet a magyar jogban olyan nemzetközi kötelezettségvállalás, amelynek tartalma következtében az Alkotmány sérelme bekövetkezne. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a jövőben születő közösségi jogi kritériumok közvetlen hazai érvényesülését eredményezik, alkotmányellenesek, mert a forrásuk nem a magyar Alkotmány szerint legitim közhatalom, illetve annak valamely intézménye. A nemzetközi jogilag érvényes kötelezettségvállalás a Magyar Köztársaságot a kihirdető jogszabály alkotmányellenességének megállapítása után is kötelezi. Jogalkotói feladat a belső jog és a nemzetközi kötelezettségvállalás összhangjának megteremtése. D. I. Nyugat felé Ha ez így megy tovább, az Európa, EU, eurokonform betűsorok lesznek a leggyakoribbak a magyar köznyelvben. Ez persze nem biztos hogy nagy baj, hiszen gürizni kell nagyon, hogy a Nyugat ránk mosolyogjon, és hát, ha valamiről sokat beszélünk, az - tudjuk - előbb utóbb itt lesz velünk. (Lásd: ördögöt a falra stb.) Hozzászoktunk ehhez a Nyugat felé sóhajtozáshoz az elmúlt néhány évszázadban. A teljesség igénye nélkül: kalandozások, német hercegnők, másfél millió kitántorgó, magyar költők Párizsban, Mariahilfer. Az lesz aztán csak érdekes helyzet, amikor a „cigány népek rongy szívű sihederje”, a kompország polgára, a magyar ugar ténfergője egyszer csak Brüsz- szelben találja magát és papírja lesz arról, hogy ő eurokonform. Merre tekint majd akkor, mely égtáj felé? Befejezhető-e az önmegismerés folyamata, ami a legjobb európai hagyományok és szellemi értékek állandó újrafelfedezését jelenti? Ne siessünk a válasszal! Nimmerfroh Ferenc Szennyvíz, légszennyezettség, hulladékgazdálkodás — rossz mutatók Környezetvédelem: távol Európától Egyelőre még számos olyan neuralgikus pontja van a magyar- országi környezetvédelemnek, amin sürgősen változtatni kell. Megyénkben az iparterülettel fedett rész különösen szennyezett, Pécs a hatodik helyen van a legrosszabb levegőjű magyar városok sorában. Teendő tehát van bőven. Az EU-csatlakozás remélhetőleg közeli időpontja környezetvédelmi szempontból is számos fontos problémát vet föl. Ugyan a magyar környezeti jogi szabályozás megfelelőnek tekinthető, de a megszületett törvények és azok végrehajtási szabályozása még sajnos nem teljes körű. Mindezt dr. Szili Katalin (képünkön), az Ország- gyűlés alelnöke mondta el lapunknak, aki az előző ciklusban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkáraként dolgozott. Az alelnök-asszony úgy véli, leginkább a hulladékgazdálkodási és környezetterhelési díjról szóló törvény megalkotása volna mielőbb sürgető feladat. Magyarország jelenleg a szennyvíz, a légszennyezettség és a hulladékgazdálkodás területén áll igen rosszul. Olyan súlyú problémákról van szó, amelyek az Európai Unió szabályozásával összhangban lévő rendezése - reálisan nézve - aligha oldható meg a jövő évezred első évtizedének végénél korábban. Mindezek nem csupán bonyolult, de igen költséges folyamatok is, amikhez szinte biztosan szükségünk lesz az EU anyagi támogatására is. Az unió nem kevés, összesen 300 direktívát ír elő a környezetvédelem területén, azaz eny- nyi kitételnek kell megfelelni ahhoz, hogy EU-tagok lehessünk. Szili Katalin úgy véli, bár a legtöbb kérdésben jól állunk, biztosan lesznek olyan területek, ahol kénytelenek leszünk moratóriumot kérni. Némileg megnyugvással tölthet el bennünket az a tény, hogy az 1997-től 2002-ig tartó Nemzeti Környezetvédelmi Program ezeket a feladatokat első számú prioritásként kezeli, s egyre nagyobb összegeket is szán rájuk. A fentebb már említett problémákon kívül erősíteni kell a zaj- és a kémiai biztonság területén is a szabályozást. Sajnos Baranya nem épp a legjobb mutatókkal büszkélkedik. A megyének - nem túl meglepő módon - az iparterülettel fedett része van a legrosz- szabb helyzetben. A levegő szennyezettsége alapján Pécs az „előkelő” 6. helyet foglalja el a magyar városok listáján. Ennek okai között a kommunális és a háztartási fűtés, továbbá a közlekedés keresendő. Megoldást az erőmű és a fűtés korszerűsítése, valamint további elkerülő utak építése jelenthet. Nem állunk valami fényesen a megye településeinek csatornázottságában sem, hiszen Baranyának 49 százalékában ma még nincsen közműves csatorna. Szili Katalin reméli, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban ezeket a problémákat is rendezni lehet, éppúgy, mint a kommunális hulladék rendezett lerakását és a megye veszélyes hulladékainak ártalmatlanítását. L. D. A Tillai Aurél vezette Egyetemi Kórus FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Baranyai énekszó Európában Ha számvetést kellene készítenünk Baranya kórusairól, nehéz helyzetbe kerülnénk. Alig akad olyan időszak, amikor valamennyi kórusunk itthon tartózkodik. Teljesítményük, énektudásuk valóban a magyar vokális zene követeivé teszi a megye kórusait - erősít meg Tillai Aurél egyetemi tanár, az Egyetemi Kórus és a Pécsi Kamarakórus neves dirigense. Az Egyetemi Kórus női kara tavasszal Rómából hozott el nagydíjat Jobbágy Valér dirigálásával, de ugyanilyen díjhalmozó a Lakner Tamás POTE Pannonton Kórusa, Kertész Attila Bartók Leánykara vagy Szabó Szabolcs leőweyista diákjai. Az sem véletlen, hogy a középiskolások idei Helikonünnepén az összkart Ivasivka Mátyás, a Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium tanára vezette. Csak a Tillai-féle két „csapat” hetven országban járva 49 díjat nyert abból a kétszázból, amit Baranya kórusai gyűjtöttek és nemzetközi szinten is kiemelkedők! Érdemes lenne egyszer összeszámolni, hány baráti, testvérvárosi kapcsolatot segített ez tető alá azóta! Kodály Pécsett hirdette meg a módszerét 1945-ben - emlékeztet Tillai Aurél -, hogy Agócsy László, Antal György személyében a zeneoktatásnak odaadó nesztorai legyenek. Komlón Tóth Ferenc karnagy a gyermekkórus-fesztiválokat tette naggyá. Mohácson a kórushangversenyek a népzene sosem apadó forrásával erősítik a mozgalmat, Szigetváron a Tinódi Kórus már 120 éves.B. R. Európa^.- játék ™ értékes nyereményekért! Lapunk [U-mellékletében folytatódik a játék! A helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy értékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címünk; Új Dunántúli Hapló Szerkesztősége, 7623 Pécs, Rákóczi út 34. A lapra írják rá: Lurópa-játék! E havi kérdésünk: Melyik városban van a kelet-európaiuránbányák PHARP-központjo?' \ 1. Ploesti 2. Pécs 3. Presov A válaszadásban segít lapunk előző [U-melléklete! Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Robert Schuman könyvet Egyed Imre pécsi olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti át. b A \ I
