Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-28 / 235. szám

4 DUnántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1998. augusztus 28., péntek ÚTUNKEURÓPÁBA ☆ ☆ ☆ ■Á ☆ ☆ ☆ ☆ Hírcsatorna EU-közös pénz - kamat- bizonytalanság. A jövőre induló közös pénzrend­szerre felügyelő Európai Központi Banknak nehéz lesz megállapítania az in­duló alapkamatot, mert a korábbiakkal ellentétben most már nem várható a 11 közös pénzrendszer-tagnál a kamatok egységesítése. Az eurózóna kemény magját alkotó országok nemigen akarják emelni a rövid lejá­ratú kamatokat, amíg nem világos, hogyan reagál gaz­daságuk a külföldi felfordu­lásokra, mindenekelőtt az orosz válságra. Még nem kizárható az egységesítés, de a rubel de facto leértéke­lése akadályt gördített en­nek útjába, és bizonyára nőni fog a bizonytalanság az év vége felé. A luxemburgiak is sze­mélyivel jöhetnek. Sze­mélyi igazolvánnyal is be­léphetnek Magyarországra augusztus 15-étől a luxem­burgi állampolgárok. A ma­gyar állampolgárok továbbra is csak érvényes útlevéllel utazhatnak Luxemburgba. Jelenleg Szlovéniába utaz­hatnak érvényes személyi igazolvánnyal magyar ál­lampolgárok. Magyaror­szágra Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Spanyolország, Svájc, Szlo­vénia és szombattól Luxem­burg állampolgárai léphet­nek be személyi igazolvány felmutatásával. Korlátok az új EU-ta- golutak. Amennyiben új ál­lamok csatlakoznak az EU- hoz, a német kormány leg­alább 12-15 éven át korlá­tozni akaija az új tagorszá­gok munkavállalóinak sza­bad vándorlását. Ez az intéz­kedés azért szükséges, hogy Bonn elejét vegye a várható bevándorlási hullámnak. Ezen átmeneti idő alatt el szeretnék érni azt is, hogy a kelet-európai államok szigo­rúbban védjék határaikat az illegális átlépőktől. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 u A. tY ___i___ Mell ékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyó'rffy Zoltán Taxik az EU-ban: kemény pénzek A jelenlegi taxishelyzettel ugyan nyugodtan bemasíroz- hatunk az Európai Unióba, azt ugyanakkor mindenki el­ismeri, hogy a mostaninál za­varosabb piaci harcot nem könnyű elképzelni. Az ez év­től érvényes jogszabályi vál­tozások talán némi javulást hoznak az eléggé áldatlan vi­szonyokban. A taxik működését az Európai Unió államai különbözőképp szabályozzák. A nyugati példá­kat azonban jobb csupán a piaci viszonyok rendezettségében, mintsem az árakban utánozni. Ha ugyanis úgy hozza a ked­vünk, hogy mondjuk Hollandiában vágódunk be egy taxiba, akkor készüljünk föl arra, hogy a magyar árak ötszö­rösét hagyjuk a sofőrnél. A taxizás ugyan ezekben az országokban nem számít luxusnak, azonban a személyszállí­tás költségei már itthon is elérik a nyugati árakat. így könnyen lehet, azoknak a fuvarozóknak van igazuk, akik még magasabb ta­rifákat kívánnának itthon is. Igaz, ezeket valószínűleg a je­lenlegi utazóközönség töredéke tudná csupán megfizetni. Az idei év két változást ho­zott a magyarországi taxis sza­bályozásban - idézi föl a fejle­ményeket Gyuris Gábor (ké­pünkön), a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara köz­lekedési referense. Egyrészt a települési önkormányzatokhoz került az árak maximalizálásá­nak lehetősége, másrészt a he­lyi kamarák gyakorolják októ­ber 1-jétől a tevékenységi fel­ügyeletet. Ettől a két lépéstől remélik az illetékesek, hogy át­láthatóbbá válnak a piaci vi­szonyok. Az azonban némileg meg­lepő, hogy míg az EU számos országában limitálva van az egy városban működő taxik száma, a hasonló szabályozást hazánkban egy érvényes al­kotmánybírósági határozat alapján kénytelenek vagyunk jó időre elfelejteni. A testület ál­láspontja szerint ugyanis a ver­senytörvénnyel ellentétes, ha korlátozzuk a vállalkozások számát. Hazánkban csupán az meg­határozott, hogy egy autónak milyen műszaki paraméterek­kel kell rendelkezni ahhoz, hogy taxiként járhassa az uta­kat, azt azonban nem szabá­lyozza semmi, hogyan kell a kocsinak kinéznie. Igaz, ez nem minden EU-országban gyakor­lat, Németországban is csak a tetőjelző ad tájékoztatást arról, hogy amibe beülünk, az nem egy rendőrautó. Lendvai D. Baromfira nincsenek kvóták Európai uniós tagságunkig, s belépésünk után is meghatáro­zott mennyiségek alapján kell az élelmiszeripari termelést megszerveznünk. Az ágazatban lényeges termeléscsökkentést nem kell végrehajtani, termék-átcsoportosításokra azonban szükség lesz. Nemrégiben az EU-ban meg­növelték a hústermékek támo­gatási összegét, emiatt félő volt, hogy a magyar termékek még a kelet-európai piacokról is kiszorulnak. A tagországok cégeit ugyanis így akarták megszabadítani a kereslet csökkenése miatt felhalmozó­dott termékeiktől. Lassan elve­szítjük az orosz piacot is - mondja Brun József a Délhús Rt. elnök-vezérigazgatója, hoz­zátéve, hogy az idén fele annyi terméket szállítanak Moszk­vába, mint tavaly. Most már csak szárazárukat (szalonnát, turistaszalámit, kolbászt) ex­portálnak a nagy felvevőpiaccal rendelkező országba. Az EU piacán egyébként nem számíthatunk nagyobb ré­szesedésre, úgyhogy a húsipar figyelmét inkább a belföldi piac megerősítésére kell fordítani. A tejiparban is profiltisztításra lesz szükség, sajttermékekben például nemigen tudunk ver­senyre kelni a franciákkal vagy a hollandokkal. A MiZo Bara- nyatej Rt. is csak ipari termé­keket (például tej savót) szállít Nyugatra, ennek viszont biztos a piaca. A baromfiipart ellen­ben nem kötik majd kvóták az EU-ban, ennek következtében mind a brojler, mind a nemzeti specifikumnak számító termé­kek (vízi szárnyasok, pulyka, libamáj) piacán javulhatnak pozícióink azáltal, hogy a mai export csaknem háromnegyede „belső” eladássá válik. A zöldség- és gyümölcsfel­dolgozás exportorientációja to­vább fog erősödni. Ez együtt jár majd a koncentráció erősödé­sével, a piacvezetők tőkeerejé­nek növekedésével. A magyar gyümölcsök ízük miatt kedvel­tek a nyugati országokban, sok bajunk van még a csomagolás­sal, a fajtakiválasztással, vala­mint a minőségi osztályozással. A gyümölcsök nagy részét je­lenleg csak ömlesztve, döm­pingáron veszik át. B. G. Erasmussal egyetemre PÉCS, JPTE Csaknem valamennyi EU- tagállam .egyetemére me­hetnek az idei szemesztertől baranyai hallgatók: a no­vemberben beadott Eras- mus-pályázat keretében 170 diák tanulhat Nyugaton. Tavaly novemberben adott be a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem a brüsszeli központú Erasmus-programra pályázatot. A külkapcsolatok osztályán megtudtuk, a dr. Tóth József rektor (képünkön) hathatós támogatásával elké­szült projekt eredménye a mi­nap érkezett meg, szeptem­bertől 13 EU-tagállam egye­temein tanulhatnak pécsi fia­talok. A keretbe „beférő” 170 hallgató három hónaptól egy évig terjedő ideig tanul­hat nyugat­európai egyeteme­ken. A leg­nagyobb ér­deklődés a bölcsészkar­ról - legin­kább a nyelvi szakokról - mu­tatkozik, de sokan jelentkez­tek a közgázról is. Csaknem 20 diák már el is kezdte a kül­honi képzést. Azt azonban jó tudni, hogy az Erasmus-program kifejezet­ten oktatási célokat szolgál, nem felzárkóztató képzést nyújt. Bár az Európai Unió a projekt fő támogatója, az ösz­töndíjak mégsem túl magasak. Az egyetem ezért megpróbál alapítványokat, vállalatokat is bevonni a kurzusok finanszí­rozásába. Nyaka Sz. Európa rendőrsége MAASTRICHT Lassan öt éve működik az Europol, vagyis az Európai Rendőrségi Hivatal. Egy vá­lasz az egyre szövevénye­sebb nemzetközi szervezett bűnözésre. Az Europol létrehozásáról a Maastrichtban, 1993 február­jában született, és az év no­vemberétől hatályos, Európai Unióról szóló egyezmény döntött. A szervezethez a ma­gyar rendőrség is csatlakozni kíván, és az előkészületek már folyamatban vannak. — Ez a nemzetközi szervezet fokozatosan épül ki, és tagja lehet minden EU-tagállam. Az Europol kábító­szeregységét, az EDU- t Koppenhágában hoz­ták létre azzal a céllal, hogy a kábítószer-bű­nözés, és a hozzá kap­csolódó pénzmosások elleni fellépés köz­pontja legyen - ismer­tette a szervezet felépí­tését dr. Emyes Mi­hály dandártábornok, Baranya megye rend­őrfőkapitánya. Három évvel ez­előtt bővült az Euro­pol feladatköre, és azóta már a nukleáris hasadóanyagok il­legális kereskedelme, a lopott autókkal való üzérkedés és az illegális bevándorlások után is nyomoz. Az országok kö­zötti együttműködés elsősor­ban a gyors és pontos infor­mációcserét jelenti.- A szervezet egy informá­ciós központot biztosít a tag­államok számára, de folytat hírszerző, elhárító, elemző és koordináló tevékenységet is. Ezt kiegészíti a közös szak­emberképzés, a tudományos kutatás, a rendszeres véle­ménycsere - mondta a rend­őrfőkapitány. S. G. Agenda 2000: az uniós csatlakozás bibliája Milyen lesz az Unió pénzügyi támogatási rendszere, amikor majd Magyarország is a tagja lesz? Miként alakul a közösség politikája a századforduló után? Efféle kérdésekre ad részle­tes választ az Agenda 2000 elnevezésű közlemény, melynek magyar nyelvű változata Baranyában készült el. PÉCS-Az Agenda 2000 kétkötetes közlemény, mely választ ad minden európai uniós csatla­kozással kapcsolatos kére­lemre, mikor mi az adott or­szág teendője, de mint egy bib­lia, a bővítéshez kapcsolódó részterülettel is foglalkozik, sőt az ezredforduló utáni kö­zösség pénzügyi támogatási rendszerét és politikájának fő irányvonalait is leírja - tudtuk meg dr. Kurucsai Csabától (képünkön), a magyar változat készítőinek koordinátorától. Az eredeti anyag a madridi Eu­rópa Tanács döntése alapján készült, melynek lefordításával a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége bízta meg a Baranya Megyei Köz­gyűlést. A kétkötetes munka első ré­sze az Unió belső politikájával foglalkozik, melynek a célja megteremteni a közösség fenn­tartható növekedését, és a fog­lalkoztatás feltételeit, miköz­ben az életfeltételek is javul­nak. A ta­nulmányban megfogal­mazzák a bő­vítést köve­tően a mező- gazdasági és a vidékfej­lesztés jövő­jét is. A második rész a bővítés okozta kihívásokról szól, a pá­lyázó országok egyéni értéke­lésével. A harmadik rész pedig leírja a 2000-2006 időszakra szóló uniós pénzügyi szerkeze­tet, valamint azt is, miként biz­tosítható eközben a költségve­tési fegyelem. A Közép-Kelet-Európa or­szágait és Ciprust magában foglaló bővítés történelmi ki­hívás és egyben biztonsági, gazdasági és kulturális lehető­ség az Unió részére. Több, mint 100 millió új állampol­gárral növekszik meg a keres­kedelmi és gazdasági tevé­kenység, s az össznépesség várhatóan 500 millió körül ala­kul, ugyanakkor a teljes GDP (bruttó nemzeti termék) csupán 5 százalékkal növekszik. Tehát nagyon kényes feladatról van szó és a bővítés során óvatosan kell kezelni az Unió egyéb eu­rópai és kontinensen túli part­nerkapcsolatait is. Kifejezetten drámai lesz például a demográfiai fejlődés az elkövetkező 25 évben az Unión belül. A 60 év felettiek száma 37 millióval nő majd, míg a munkaképes korúaké 13 millióval csökken. Ez növekvő terhet jelent a nyugdíj- és tár­sadalombiztosítási rendsze­reknek, amelyeknek a refor­mok és az erősödő gazdasági teljesítmény kombinációjára lesz szükségük, hogy biztosí­tani tudják a védelem magas szintjének fenntarthatóságát. Ugyanakkor a munkaképes korú lakosság korösszetételé­nek változása megköveteli a fiatalok képesítését, s hogy karrierjük során folyamatosan továbbképezhessék magukat. Az Agenda 2000 tehát tiszta és összefüggő képet alkot a XXI. századba lépő Unióról, arról az európai társulásról, melynek ajtaját, ha nem is sar­kig, de Magyarország előtt is megnyitották. Mészáros B. E.

Next

/
Thumbnails
Contents