Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-24 / 231. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 24., hétfő Hírcsatorna Csonkamindszenten községházat adtak át au­gusztus 20-án, amiben ren­dezvénytermeket és klubhe­lyiségeket is kialakítottak. Az avatóhoz kötődő szent­misét Mayer Mihály me­gyés püspök celebrálta. (cs) A majsi görögkeleti szerb templomban Jószai Sándor és Jónás Ilona ikon­tárlata látható, melyet au­gusztus 20-án dr. Mándoki László folklórkutató nyitott meg. (cs) Kultúrnövények mentek tönkre a Lőtér-domb mö­götti kiskertekben Pécsett a légi permetezések után. Fő­ként a szilva- és a meggyfák sínylették meg a permetle- vet, a gyümölcs silány lett, a levelek hullanak. Legkeve­sebb hetven hobbikertészt ért kisebb-nagyobb termés- kiesés. A kártérítés ügyében azonban nem tudtak együtt fellépni a gazdák, Kundari József kiskerttulajdonos hi­ába kezdeményezte több­ször is a közös összefogást. (cs) Palotabozsok és Sombe­rek közösen épít szenny­vízcsatorna-hálózatot és tisztítótelepet a környezet­védelmi előírások szerint. Főként az ülepítő és kezelő kialakítására fordítanak nagy hangsúlyt. A kivitele­zés év végére fejeződik be. A portákat augusztustól kapcsolják rá az utcai ge­rincvezetékre. (cs) Állatkerti találkozó. Szeptember 5-én, szomba­ton délelőtt 10 órától baráti találkozóra várják a Me­cseki Kultúrparkban a Pécsi Állatkert alapítóit, az arany-, ezüst- és bronzplakettel ki­tüntetett építőit. (p) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 176 cm, változatlan, 29,7, Őrtilos -22 cm, áradó, 19,0, Barcs 19 cm, áradó, 19,9. Pénzt csepegtető támogatás az önkormányzati forráshiányra Az idei költségvetési törvény alapján is támogatásban részesül­nek önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiá­nyos) önkormányzatok. A támogatás első ütemében - amelyről nemrég született döntés - a köztük szétosztott összeg 5,643 mil­liárd forint. A pályázó baranyai önkormányzatok részesedése ebből összesen 143,768 millió. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok Baranyában Baranya a támogatási összeg tekintetében csak a 12. a me­gyék listáján, és az aprófalvas települési szerkezetéhez képest az 55 pályázó és ebből 47 tá­mogatott nem is kirívó. Abaliget 1,64, Alsószentmár- ton 4,095, Baranyajenő 0,937, Besence 0,632, Bogádmind­szent 6,162, Bogdása 1,024, Csányoszró 5,206, Diósviszló 3,153, Drávafok 2,962, Dráva- iványi 2,460, Drávapalkonya 1,134, Drávaszerdahely 1,445, Gilvánfa 6,940, Gordisa 1,605, Gödre 2,773, Hegyszentmárton 6,492, Hóból 5,618, Horváther- telend 0,533, Ipacsfa 4,224, Kemse 3,197, Királyegyháza 4,212, Kisasszonyfa 4,413, Kis­tó tfalu 5,886, Kisszentmárton 0,826, Lippó 0,882, Lúzsok 2,865, Magyarmecske 8,448, Magyartelek 5,019, Marócsa 1,817, Matty 3,160, Nagy- csány 1, Old 1,914, Ófalu 1,911, Ózd­falu 2,647, Piskó 1,323, Rádfalva 0,662, Romo- nya 6,762, Somogyhárságy 4,989, Sósver- tike 1,798, Szava 3,652, Szent- dénes 3,857, Szentegát 2,341, Szőke 0,472, Szulimán 3,196, Tengeri 0,452, Téseny 2,459, Vokány 4,571 millió forint tá­mogatást kapott. Gerde, Köl- ked, Magyarlukafa, Pécsba- gota, Sárok, Siklósnagyfalu, Vásárosbérc és Zaláta pályá­zata sikertelen volt. A megye délnyugati szegle­tében sűrűsödtek a gondok. A 47 támogatást kapott önkor­mányzat közül 17 a sellyei, 14 a siklósi, 6 a szigetvári, 4 a szent­lőrinci kistérséghez tartozik. A támogatásra szorult ön- kormányzatok zöme baranyai mértékben , is apró települést képvisel. Királyegyháza ellen­ben közepes lélekszámú, vi­szont a forráshiány okai közül tipikus példát mutat.- Az elmúlt évtizedben kör­zeti volt az iskolánk, ezért 220 tanuló fogadására képes, ám csak 110 kisdiákunk van. Eb­ben nem is ígérkezik javulás. Az iskola fenntartásával járó költségek azonban nem csök­kentek, a normatív támogatást pedig a tanulói létszám után kapjuk. Minden évben pályá­zunk a kisegítő támogatásért, a kért összeg felét megkapjuk, a különbözetet pedig alig lehet más forrásból pótolni. Idén nyolcmilliót kértünk és négyet kaptunk. Ráadásul a probléma változatlanul fennmarad - ösz- szegzi a helyzetet Nagy András polgármester (képünkön).- Egy radikális megoldás lenne - fűzi hozzá: - iskola he­lyett iskolabusz Szentlőrincre. Csakhogy egy ilyen szándék megpendítése esetén a falu la­kossága elzavarná az önkor­mányzatot polgármesterestül. Dunai Imre A támogatás legfőbb feltételei Az önkormányzat a saját források maximális feltárásával sem képes a kötelező feladatai ellátására, és az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1998-ban esedékes kamatai teljesítésére. Nem jár támogatás ezen a címen:- ha az önkormányzat helyi adó bevezetéséről nem döntött; * ha a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezte a felhalmozási kiadásait; fi ha minimum 3 hónapra lekötött bankbetéttel rendelkezik # ha az egészségügyi, oktatási és szociális intézményei kihasználtsága külön-külön az 50 százalékot nem éri el, kivéve, ha intézménytípusonként csak egy üzemel; I! ha az alacsony kihasználtságú intézményeinek társulás útján való közös fenntartását nem kezdeményezte. A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet felmérése Szelektív gyűjtés: csak a szándék? Egyelőre úgy tűnik, a pécsiekben ugyan megvan a szándék arra, hogy szelektíven gyűjtsenek hulladékot, azonban legtöbb­jük mégsem alkalmazza a környezetvédelmi szempontból is előnyös módszert. A város lakosságának majdnem fele úgy gondolja, képtelen megoldani a szelektív gyűjtést. PÉCS Mindez a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet nemrégiben készített felméré­séből derül ki. A vizsgálat el­sődleges célja az volt, hogy vá­laszt kapjunk arra a kérdésre, miként viszonyulnak a pécsiek a hulladékgyűjtéssel és a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre. A hatszáz fős, rep­rezentatív mintavételű felmérés számos érdekességgel szolgál. A lakosság több, mint két­harmada hallott már a szelektív gyűjtés fogalmáról, azt azonban csak 27,9 százalékuk tudta, hogy erre a városban is van le­hetőség. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a szelektív gyűj­tés sokkal előnyösebb a ha­gyományosnál. Az elterjedőben lévő módszert a megkérdezet­tek 78,6 százaléka előnyösebb­nek tartja, mint a hagyományos hulladékgyűjtést. A válaszadók a módszer előnyei közé a kör­nyezetvédelmi szempontokat, az újrafelhasználhatóságot és a takarékosságot, hátrányaihoz pedig az idő- és munkaigényes­séget, a kényelmetlenséget és a költségességet sorolták. Az új módszer elterjedésé­nek akadályai között a pécsiek elsősorban a megszokást, má­sodsorban az időt, harmadsor­ban pedig a pénzt említik. A lakosok közel fele (48,7%) úgy gondolja, hogy technikai­lag nem képes megoldani a sze­lektív gyűjtést. Döntő többsé­gük a helyhiányra (60,4%), il­letve a lakás kis méretére (30,4%) hivatkozik. Ugyanakkor azoknak, akik tudnának szelektíven gyűjteni, csupán 8,3 százaléka él a lehe­tőséggel. A meglepő szám mö­gött a technikai hiányosságok keresendők. A módszert nem alkalmazók 36,9 száazléka az­zal indokolja döntését, hogy ná­luk nem szállítják szelektíven a szemetet, viszonylag sokan (12,6%) a megszokást hozzák fel okként, 5,5 százalékuk pe­dig arra hivatkozik, hogy csak egy kukát tart otthon. L. D. Maximum ilyen távolságot tenne meg egy hulladéktartályig a szelektív gyűjtés érdekében Papír, karton 259 m Italos doboz 272 m 285 m Műanyag Festék- és vegyszermaradék Munkahelyek a teljes életért KOMLÓ A hátrányból is előnyt ko­vácsol a „Sansz B” Rehabi­litációs Foglalkoztató és Szolgáltató Szövetkezet komlói csoportja, hiszen fo­lyamatosan bővül a cég. Munkájukat januárban a volt Gépüzem irodaházában, 24 fővel kezdték. A részleg meg­teremtésében a Mozgáskorlá­tozottak Egyesülete, a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, valamint a helyi „Ragadd meg a napot!” Alapítvány is aktívan közreműködött. Takács Zsolt, a mozgáskor­látozottak komlói csoportjá­nak titkára elmondta, augusz­tustól már 32 munkatársuk van. Német exportra füg- gönykamis alkatrészeket ké­szítenek, de szerződésük van a Stollwerkkel is, szaloncu­kor-akasztók gyártására. Sajnos a jelentkezők több­ségét ma még nem tudják fog­lalkoztatni - jelenleg félszáz várakozó van -, de néhány új dolgozó felvétele hónapokon belül ismét várható. D. G. Szobor az egykori plébánosnak BÁRÁNY ASZENTGYÖRGY A franciaországi üldözöttek megmentőjének, a község egykori plébánosának, Uhl Antalnak állítottak szobrot. Az 1982-ben, nyolcvan esz­tendősen elhunyt pap mell­szobrát - amelyet Sütő Ferenc pécsi szobrászművész készí­tett el a község önkormányza­tának és lakóinak adományai­ból - a róla elnevezett téren, a falu plébániája előtt állították fel. Ä szobrot vasárnap szen­telte meg Mayér Mihály pécsi megyés püspök. Elődje életútjáról Rostás Jenő baranyaszentgyörgyi plébános elmondta: Uhl Antal a második világháború előtti és alatti évtizedben pápai káp­lánként Franciaországban, a nácizmus és a kollaboráns francia kormány számos ül­dözöttjét segítette a megme­neküléshez. Emiatt kitolon­colták, és 1945-től csaknem négy évtizeden át volt Bara- nyaszentgyörgy, valamint a szomszédos Tormás és Szágy katolikus lelkipásztora. PORTRÉ m -\ Velőrózsák Lovasi módra Az ÚDN baranyai közéleti tizenegyének, a MédiaHajó ’98-ra javasoltak listájának legfiatalabb jelöltje Lovasi András, a Kispál és a Borz együttesből. Napjaink könnyűzenei életének egyik legaktívabb és legnépszerűbb szereplőjétől megtudtuk, hamarosan szájzár fogsága vár rá, mindemellett másfél hóna­pon belül új nagylemezzel jelentkezik a zenekar.- Túl a csapat 10 éves jubileu­mán okkal nosztalgiázhatunk, mikor kezdted a zenélést?-Több, mint 15 éve, a Ko­marov gimiben. Ide járt Kispál András is, felettem két évvel, itt indult zenei kapcsolatunk.- Mégis eleinte a tanári pá­lyafelé kacsintgattál.- Igen, 1987-től a JPTE ta­nárképzőjére jártam három évig, de a Kispál és a Borz kez­deti sikerei és a nehézségek a zene felé fordítottak.-Láthatóan jó döntés volt, hiszen a Csinibaba film óta or­szágszerte él­nél tartunk. Másrészt nem va­gyunk úgynevezett divatos banda, más kérdés, hogy némi perverzitást érzek abban, ami­kor lakodalmas, vagy báli ze­nekarok Kispál és a Borz szá­mokat játszanak.- A Szigetre jött ki a Tesis a világ című CD-Romotok. Ez a ismernek benneteket.-A Csini­baba csupán egy jókor jött állomás, a hazai hírnév­hez egy ze­nekarnak előbb le kell tenni két-három jó nagylemezt, hogy elfogadják. Nos, mi a hetedik­Lovasi András 1967június 20-án született Pécsett, nős, két leány- gyermeke van, a 2 éves Eszter és a 6 éves Dóra. Az énekes-szövegíró soha nem szakadt el Pécstől, a középiskolát 1981-1985 között az egykori Komarov Gimnáziumban végezte el, majd a JPTE fóldrajz-rajz szakán végzett el három évfolyamot. Családjával Orfűn él. három szám már egy új album előszele?- A Tesis a világ régi dal, a CD-Romnak inkább a képi és szöveges része az érdekes. A másik két szám viszont átfor­málva rajta lesz október 5-én megjelenő új lemezünkön.- Mit lehet már tudni erről az új anyagról?- Velőrózsák munkacímmel dolgozunk rajta, s 13-15 számból áll majd. Főként a csajozásról szól, s zeneileg az ed­digi legtisztább album lesz, vi­szont a szövegek a szokásosnál is keményebbek. 24-én vonulunk stúdióba a felvételeket elkészí­teni, aztán szeptemberben egy Augusztus kis szünet következik a heti 2-3 fellépéssorozatban.- Te hogy használod ki a szabadidőt?- Biztos, hogy nem éneklés­sel. Spanyol túrát szerveztem a családnak, de valószínűleg ehelyett egy bölcsességfog- műtét lesz a program, s nem kizárt, hogy pár napra szájzárat kapok. Mészáros B. Endre A zengő Zerge A közelmúlt tomboló kánikulája nem ismert kivételt, még a ma­gas hivatalt is képes volt sajtó­hiba jellegű tévútra (utcára) vezetni. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal nemrég jogos szempontok figyelembevételé­vel ideiglenes műemléki véde­lem alá helyezte a Tettye-Havi- hegy egy részét. A területhatár­ként megjelölt utcanevek között - amelyeket egyébként gyanút­lan automatizmussal lapunk is közzétett - szerepel a Zengő utca is. A szép nevű utcával csak az a baj, hogy az bizony Hirden ta­lálható. Ellenben a Tettyén van Zerge utca, és-ha a mellőzött­ség okozta csalódottságtól nem ugrott odébb - nemcsak a kez­dőbetűjével illik a határvonalat alkotó utcák sorába. D.I.

Next

/
Thumbnails
Contents