Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-23 / 230. szám
Közelről Negyedbe 1998. augusztus 23., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából BENCE nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.47 nyugszik 19.49 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Lendvai Dávid A kis Vince A Bence a Bencenc névnek, ez pedig a Vincentinusnak (ma: Vince) a rövidülése. A 18. században a Benedekeket, később pedig a Benjáminokat is így becézték. LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Hatos lottó: @ fl3) (27) (4| Pótszám: (14 Jokerszám: 136894 HÍRCSOKOR Polgárfórum Aradon. A pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság az idén immár hetedszer teremti meg a két nemzet közti párbeszéd lehetőségét, a polgárfórumot. Szeptemberben Aradon ül össze a fórum, melyet várhatóan meglátogat Emil Constantinescu elnök is. (a) Életmódmagazin. Kéthetente Kanizsa Magazin címmel főleg egészségügyi tanácsokkal, la- » káskuítúrával, sporttal * és öltözködésseí foglalkozó lap jelenik meg Nagykanizsán. A lap helyt ad irodalmi és társadalompolitikai rovatnak is. (dj) Feltöltéssel lopják a Balatont (Folytatás az 1. oldalról) Kézenfekvő azonban a kérdés, hogy ezt a néhány hektárnyi feltöltött Balatont hogyan lehet az eredeti állapotába visszaállítani? Egyrészt a mindenféle építési törmelékkel, földdel fel- töltött nádas visszabontása meglehetősen embert próbáló feladat, másrészt ismertek a mai jogi procedúrák. Ba- laton-part ügyben is tudunk már olyan bírósági eljárásról, amely immáron négy esztendeje tart, s a Legfelsőbb Bíróság éppen a napokban küldte vissza a pör aktáit ismét tárgyalni - az elsőfokra. Mint azt Fejér Vilmos elmondotta, maguk is szembesülnek a feladat nehézségi fokával. Természetesen minden esetben a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság bontási határozattal szólítja fel az érintetteket, határidőt is szabva hozzá. A határozatuk ellen azonban megannyi fórumon lehet jogorvoslatot kérni. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a part menti villatulajdonosok egy része anyagilag és az összeköttetések szempontjából sem áll rosszul; úgy érzi, hogy eséllyel száll szembe a hivatalokkal. A bontást egyébként a jogerőre emelkedést követően, többnyire a vízügy fogja elvégeztetni (kézi munkával vagy esetleg kisgépekkel), és a bontás költségeit bevasalják a villatulajdonoson. De van más út is. Sokan azt gondolják, hogy a nagyobb partrablások esetében a partrész helyreállítása helyett a vízből nyert telek állami tulajdonba vétele a járható út. Azaz a feltöltött részt hatóságilag elveszik a delikvenstől és megnyitják mint közterületet. Fejér Vilmos szerint minden határozatnál jobban ez az eljárás (fenyegetettség) szorítja leginkább a part menti telkek tulajdonosait az eredeti állapot helyreállítására. A Balaton területe 600 négyzetkilométernyi, a kirablások néhány hektárnyiak mindössze. Mégis sok ez, az amúgy rendkívül labilis vízfelület számára. Hiszen a jótékony, tisztító hatású nádasokból csak 110 hektárnyi van, s tulajdonképpen a nádasokból lopják ki az említett hektárokat. A feltöltéseket majd minden esetben a víz felöli rész „lebetonozása” követi, ami újabb csapás a víz öntisztulása ellen. Talán kevesen tudják, hogy a 230 kilométeres Balatonpart 108 kilométer hosszan van művi úton kibetonozva, s ebből a nem természetes partszakaszból mindössze 18 kilométernyi (!) az állami tulajdonú rész, a többi a magánterületek „partvédelmét” szolgálja. Miközben évek óta azt szajkózzák a szakemberek, hogy a víz öntisztulását e kőkorlátok hátráltatják, hiszen a hullámok nem tudják kisodorni a partra a szennyeződést, s ahol lehet, bontják a művi partvédelmet. Kozma F. HÍRCSOKOR Nem jött be a fényképesére. Három jugoszláv állampolgár fejenként kétezer márkáért készíttetett magának szlovák útlevelet. Fényképeik beragasztása viszont nem sikerült tökéletesre, ezért a határőrök Letenyén feltartóztatták őket. Az elmúlt hét folyamán még közel kileneven társuk próbálkozott tiltott határátlépéssel, a kanizsai határőrök által ellenőrzött mintegy kétszáz kilométeres határszakaszon. (dj) A pécsi múzeumok nyitvatartási rendje. Augusztus 24-én, hétfőn mindegyik zárva lesz. Kedden, 25-én csak a Csontváry, a Zsolnay és a Vasarely Múzeum, a Modern Magyar Képtár I., valamint a Múzeum Galéria nyit ki. A többi múzeum és kiállítóhely azonban nem látogatható. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 176 cm, apadó, 21,7, Őrtilos -110 cm, apadó, 20,0, Barcs 34 cm, áradó, 22,7, Drávasza- bolcs 91 cm, apadó, 21,7. Tiltakozók a gyermekotthon ellen Az elesett emberek gyámolítása nem megy könnyen. Ha egy hajléktalanszállóra, anyaotthonra megszerzik is a pénzt, a kijelölt hely környékén élők tiltakoznak. Szekszárdon már évek óta húzódik egy anyás gyermek- otthon építése, mivel a kadarka hazájában is kerülnek utcára anyák gyermekükkel, sok esetben éppen a jófajta nedű hatására. A város a rá rótt kötelezettségének kíván eleget tenni, amikor a hajléktalanszálló, a népkonyha, a nappali melegedő mellett létre kívánja hozni az anyaotthon intézményét. A város csatári részén lévő volt iskolában adott lenne a hely is, de a környék lakói élénken tiltakoznak még az építés gondolata ellen is. Akiknek jogilag lehetőségük van - a közvetlen szomszédok - beleszólni az építkezésbe, már aláírták az engedélyező okiratot. így aztán őket vádolják felelőtlenséggel a többiek. A környéken lakók aláírás- gyűjtésbe kezdtek. Attól félnek - egyébként még a városnak nincs meg hozzá a pénze -, hogy érdemi beleszólásuk nem lévén, mégis megépítik az anyaotthont. Egyébként nem az anyáktól és a gyerekektől, hanem a randalírozó férjektől tartanak. A városházán az egyik szakember lapunknak elmondta: valószínű, hogy kénytelenek lesznek az anyaotthont valahol a város szélén megépíteni, úgy, mint a szociális lakásokat a Csiká- gón is túl, vagy a hajléktalanok szállóját, amely a vasúton túl a Bogyiszlói úti iparnegyed elején épült. H. J. „Zöldséges”-tér Komlón A komlóiak nagy örömére elkészült nemrégiben a dísztér, ami valószínűleg a Szent Borbála nevet kapja majd. A városbéliek azonban lassan már csak „zöldsé- ges '-térként emlegetik. A téren működő zöldséges a Hatósági Irodától árubemutató engedélyt kapott, ami annyit tesz, hogy egy polcra kiteheti a bódé elé a portékát, és azzal slussz. Vagyis pontosan meghatározták az általa elfoglalt terület nagyságát, és azt is, hogy ezt köteles tisztán tartani. Ezzel szemben teljes körű zöldségpiac kezd itt kialakulni, és ma már az árusítás is a téren folyik. A Város- gondnokságon nagyon is jól ismerik az ügyet, a közterület-felügyelők pedig már belefáradtak a veszekedésbe.- Annyiszor megbüntettük már őket, de semmi foganatja nem volt. Az ügyet megint a Hatósági Irodába fogjuk továbbítani. M. K. Hulladékégetők háborúja kezdődött Kaposvárott? Azt állítják Kaposvár-Tö- röcskén, ahol a kórházi hulladékok égetője működik, hogy elégetett kötszerektől és levágott végtagoktól bűzlik a térség. De vajon mi lehet a bűz mögött? A kaposvári megyei kórház kórházi hulladékot megsemmisítő égetőművet építtetett a nyolcvanas évek végén, de fenntartását nem bírván, az idén január 1-jétől átadta új üzemeltetőnek, a Pécsi Környezetvédelmi Kft.-nek a létesítményt. így az idei esztendőtől a régióban keletkezett kórházi hulladék egy része a kaposvári égetőből száll a semmibe. Mint azt Kertész Károly (képünkön), a kft. pécsi irodaigazgatója elmondotta, a rossz hírek kovászolóját ismerik: egy pesti, hasonló tevékenységgel foglalkozó magáncég vetett szemet a régió hulladékpiacára és szeretnék megkaparintani azt. A hulladékégetés ugyanis tisztes üzlet. Ezért indítottak ellenük háborút. A harc egyik módja a rossz hírek keltése, a pécsiek be- feketítése. Mert hiszen egyetlen állításuk sem igaz. Ugyanis minden ármánykodás ellenére tudni kell, hogy az égetőmű üzemeltetése az ÁNTSZ, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőség állandó ellenőrzése mellett folyik. Óránként 25 kilogramm veszélyes hulladék semmisül meg a kazánokban, pontos dokumentálás mellett. Másrészt azt is megtudtuk, hogy a pécsi kft. most készül arra, hogy korszerűsítse az égetőművet, ami minden bizonnyal azt jelentené, hogy továbbra is évekig ők maradnak az üzemeltetők, s övék a régió kórházi hulladékából keletkező nyereség. S ez a pestiek szemét nagyon szúrja. K. F. Molytalanítás a lombkoronában Még az aknázómolyok is elég jól elviselik, mégis támadás céltáblája lett a vadgesztenyefák védelmére nálunk is használatos Dimilin. Pécsett ezt a permetezőszert a nyáron már harmadszor kell bevetni. Az aknázómoly ellen Ausztriában is a Dimilin permetezőszerrel védekeznek, de újabban egyes természettudósok hevesen támadják a vegyszer alkalmazását. A permetezés költségét sokallják - egy-egy fa esetében 2000-5000 schilling (35-86 ezer forint) -, és azzal érvelnek, hogy a szer a hasznos rovarokat is elpusztítja. Szerintük a fák az aknázómolyök rohamát permetezés nélkül is túlélik: 5-10 év alatt az egyensúly újra helyreáll. Csehországban, ahol a vegyszer alkalmazását az általa a gyermekeknél kiváltott allergia miatt betiltották, a vad- gesztenyefa-állomány állítólag már regenerálódott. Bécs kertészeti igazgatója azonban cáfolta ezeket az állításokat. Baranyának és Pécsnek is jócskán van félteni valója az aknázómolyoktól. Különösen erős az aggodalom a Szent István téri, Séta téri évszázados vadgesztenyefákért. Négy éve, amikor az aknázómoly megkezdte az aknamunkáját, a veszélyt nem vették elég komolyan. Idén júniusban már kétszer permetezték a fákat Pécsett, de kevés hatással, ezért a város újabb permetezést végeztet a közeli napokban. Dimilinnel, mert a szárazságtűrő aknázómoly ellen nincs más közterületen is bevethető, valamelyest is hatásos szer: csekély mértékben mérgező biopreparátum, amely a hernyók bőrfelületét felrepeszti és azok leperegnek a fákról. Nincs információ arról, hogy a Dimilin- permetezés allergiát váltott volna ki nálunk. D. I. A pécsi kertészek leginkább a Séta tér ősi - 100-120 éves - vadgesztenyefáiért izgulnak fotó: wéber t. Magánbölcsőde Tolnán Tolna városából jelenleg három csöppség jár bölcsődébe Szekszárdra. Egy felmérés szerint sokkal többen tartanának igényt az ellátásra, s ezért a Magaspart utcában kialakítottak egy bölcsődét, melyet szeptembertől indítanának. A gyermekek után a szülők várhatóan havi nyolcezer forint térítési díjat fizetnek. Az állami támogatás tizenháromezer, a vállalkozók szerint a két összegből képesek fenntartani a magánbölcsödét, ha legalább húsz lurkót íratnak be. H. J.
