Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-19 / 227. szám
10 Dünántúli Napló História - Művelődés 1998. augusztus 19., szerda Az eredeti remekmű sérüléseit is híven lemásolják Ezüstkorona a Pénzverdéből Szent István lassan ezeréves koronáján nyomot hagytak a magyar történelem viharos évszázadai. Az iparművészeti remekművet szállítani szinte egyáltalán nem lehet. A Nemzeti Múzeum ezért márciusban pályázatot írt ki egy hiteles másolat megalkotására. Az aranyozott ezüstből készülő új korona váza ezekben a napokban nyeri el végleges formáját. A Metal Art Nemesfémipari Rt., vagyis a régi Pénzverde egyik melléképületében készül, egy teljesen hétköznapi munkaasztalon a talán leghíresebb magyar történelmi ereklye másolata. Az eredeti pontos leírását követve jól látszik az alsó abroncs enyhén ovális formája, s híven utánozzák a később, egy második munkafázisban készített keresztpánt deformá- lódásait is. A Nemzeti Múzeum szakértőinek folyamatos útmutatása mellett ugyanitt készülnek a koronát körben ékítő, a bizánci kézműves kultúra legfejlettebb Előreláthatólag az év végére készül el a mű korszakát reprezentáló égetett zománcos díszítőlapok, apostolképek is. A tíz darab, egyenként csupán néhány négyzet-centiméteres, hihetetlen szakmai tudással, aprólékos munkával készülő műremekek Jézust, Mihály bizánci császárt, és a nyolc apostolt ábrázolják. Az uralkodói ' fejfedő többi tartozé- A kereszt is nemsokára a helyére kerül kát, a két kisebb és két nagyobb kék zafírkövet, a két almandin és a két, úgynevezett üvegkövet, valamint az ametiszteket egy külső vállalat szakemberei csiszolják a megfelelő méretűre, hogy aztán a Pénzverdében kerüljenek végleges foglalatukba. Természetesen csak az ezüst tartóváz aranyozása után. Ugyancsak hátra van még a korona tetején álló, elbillent tengelyű zárókereszt beillesztése és a körbefutó, valamint a fejdísz oldaláról csüngő (tenyésztett) igazgyöngysorok felhelyezése is. Ha - várhatóan az év vége felé - véglegesen elkészül a nagy mű, szépségéhez, igényességéhez és gazdag kiállításához képest nem is fog olyan nagyon sokba kerülni: mintegy hatmillió forintot kap érte a Metal Art. De - mint Török Imre vezérigazgató lapunknak elmondta - nem is a pénzért, a várható anyagi nyereségért vágtak bele ebbe a nagy, csaknem egy évig tartó munkába. Számukra inkább eszmei, de szinte felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy bebizonyíthatják: ötvösművészeik képesek egy ilyen igényes munka színvonalas, pontos elvégzésére. S az aranyozott ezüstkorona így már valóban nagy hasznot hoz a cégnek. Tardos János Beszélgetés Benkő Lászlóval, az augusztus 20-i tűzi- és zenei játékokról Az idén teljes élményt nyújtanak Meglepetéssel szolgálnak idén az augusztus 20-i tűzijáték tervezői. Hogy még hatásosabb legyen az eddig csak vizuális élmény, ezúttal zenei aláfestést is kap a félórás „tűzeső”. A tűzijáték zenéjét Benkő László állította össze.- A tűzijáték megzenésítésekor egyszerűen abból az ötletből indultunk ki, hogy a látvány elsősorban Budapest páratlan földrajzi adottságának köszönhetően évtizedek óta impozáns - nyilatkozta lapunknak a Liszt-díjas zeneszerző, az egykori Omega együttes tagja. - Hogy ezt az élményt fokozzuk, a zenei aláfestéssel, mint alkalmazott művészeti kísérlettel is szolgálunk. Az ötlet persze nem egyedülálló, számos zenés tűzijátékban gyönyörködhetett már a közönség szerte a világon. Természetesen a látványelemek tempójához alkalmazkodik a muzsika is.- Mit hallhat majd a közönség a helyszínen, illetve a hallgatók, és a tévénézők?- Johann Strausstól Brahmsig klasszikusokat hoztam össze, és a saját szerzeményeimet is beillesztettem a műsorba. Már évekkel ezelőtt próbálkoztunk azzal, hogy a „tűzizenét” kihangosítsuk a Duna-parton, hogy a jelenlévő több százezer embernek teljes élményt nyújtsunk. Most, miután a Petőfi rádió közvetíti a félórás zenei blokkot, a jelenlévők kisrádióval a kezükben, fáziskésés nélkül élvezhetik a zene és a tűzeső együttes kompozícióját.-A zenei anyag összeállításán túl önnek mi lesz a szerepe augusztus 20-án?- Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy én leszek a karmester, vagy inkább a ceremóniamester. Pontosan szerkesztett forgatókönyvet kaptam a tűzszerészektől, akikkel természetesen együttműködünk. Ha nem is karmesteri pálcával beintve, de az égbolton megjelenő látványelemek koreográfiáját követve indítom be az első, második és a többi odaillő zenei blokkot.-Elmondana néhány műhelytitkot is?- Mindenekelőtt tudni kell: ez nem egyszemélyes munka, komoly stáb lesz a segítségemre. Többek között két hangmérnök, egy számítógép a teljes zenei programmal, és a biztonság kedvéért két CD- lejátszó, amely szinkronban dolgozik majd az eseményekkel, arra az esetre, ha a számítógép meghibásodna. Egyébként úgy érzem, elég rumlis vállalkozásba kezdtünk. A Gellért-hegyen mindenesetre már folyik a munka.-Milyen gondolatokat ébreszt önben augusztus 20-a?- Ez az ünnep kicsit keser- édes a számomra. Bizonyos, hogy sokféle célra felhasználták az eltelt öt évtizedben, miközben mindannyian tudtuk, hogy ez Szent István ünnepe. Amikor aztán a rendszerváltozással a helyére került, akkor ezen fanyalogtak némelyek. Egyedül a tűzijáték volt és maradt az, ami, függetlenül attól, hogy milyen rendszerben éltünk, önálló, össznépi, esti záróakkordja volt, maradt az ünnepnek. Szeretem augusztus 20-át, bár ilyenkor már érzem, hogy lassan vége a nyárnak. Ráksi Katalin Írott paragrafusok nélkül is kiteljesedhet a demokrácia A törvények uralmában élünk Mindössze 15 fejezetből, 78 paragrafusból, s csak 395 mondatból áll az 1949. augusztus 20-i keltezésű, új formájában 1989. október 23- án kihirdetett magyar alkotmány. Noha a demokrácia és a jogbiztonság alapját jelentő normagyűjteményünk néhány ponton módosításra szorul, összességében megfelel az európai követelményeknek - tudtuk meg Kukorelli István alkotmányjogásztól, akivel az alaptörvényről beszélgettünk.- Fontos, hogy egy államnak írott alkotmánya legyen?- Nem az a lényeg, hogy írásba foglalják-e az alaptörvényt, hanem az, hogy alkotmányosan működik-e az adott ország. Angliában például írott alkotmány nélkül is sértetlenek a demokratikus alapjogok.- Az alkotmány 1998-as kiadása tanúsítja: nem túl bőbeszédűek az alaptézisek. Miért?- A mi alaptörvényünk a belgákéhoz és a franciákéhoz hasonlóan meglehetősen tömör, míg például Indiában vagy Portugáliában bő, részletező dokumentumot állítottak össze. Az amerikai alkotmány törzse csak a kormányzati rendszer ismérveit tartalmazza, ugyanakkor háromtucatnyi kiegészítést is csatoltak hozzá. Egyébként e fontos dokumentumnak valóban csak a legfontosabb alapvetéseket kell tartalmaznia, hiszen a rá épülő törvények igazítanak el bennünket arról, mit tehetünk és mit nem. Ha viszont egy törvény ellentmondásosra, netán rosszra sikeredik, akkor az alkotmány megfelelő paragrafusához visszanyúlva lehet csak azt korrigálni, esetleg megsemmisíteni. Mint ahogy azt időnként az Alkotmánybíróság meg is teszi.-Milyen fő gondolatok köré épül fel egy korszerű alkotmány?- Mindenképpen érintenie kell a hatalommegosztás rendjét, a népszuverenitás és a törvények uralmának elvét, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség gondolatát, az emberi jogok garanciáit. Természetesen ahogy változnak mindennapjaink, úgy teljesedik ki, válik egyre korszerűbbé az alkotmány is. Gondoljunk csak egyebek mellett az Alkotmánybíróság vagy az ombudsmani rendszer életre hívására, illetve ezen intézmények alaptörvénybe emelésére. Igaz, egyesek szerint kicsit meg is billent az egyensúly: túl nagy hatalmat kapott az Ország- gyűlés és a taláros testület, miközben az államfőnek alig jutott hatáskör, s a miniszteri felelősséget (visszahívhatóságot) sem rögzíti a dokumentum. Mások azonban úgy vélik: ezek a hibák könnyen korrigálhatok.- Miféle védelmet jelent számunkra a dokumentumban rögzített emberi jogok garantálása?- A szabadságjogok, a gazdasági, szociális vagy kulturális jogok biztosítása régi keletű. Az ENSZ, illetve az Európa Tanács normáiban is megfogalmazott vívmányok, míg például a személyes adat védelme, a fogyasztó- és környezetvédelem, vagy az Internethez kapcsolódó személyiségi jogok garantálása később kerültek be az alkotmányba. A lényeg, hogy az államnak meg kell óvnia polgárait a hatalmasságoktól, a piac túlkapásaitól, a médiáktól, de még a világháló „kalózaitól” is.-Mit jelent napjainkban a népszuverenitás és a törvények uralmának elve?- Az első szerint az emberek két úton juttathatják érvényre akaratukat: részben választott képviselőiken keresztül, részben pedig közvetlenül, mondjuk úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek egy-egy nagy horderejű ügyben. A törvények uralmának elve azt jelenti, hogy a népakaratot kifejező jogszabályok alapján működjön az ország, ne pedig folyton módosuló rendeletekkel, utasításokkal toldozzuk-foldoz- zuk a demokráciát.- Ismeijük-e eléggé demokráciánk „bibliáját”?- Sajnos nem. Talán mert egyelőre nehezen hozzáférhető a könyv formában kiadott alaptörvény, s mert az oktatásban sem fordítanak kellő figyelmet tartalmának megbeszélésére.- Ön szerint mikor kerülhet sor a korábban említett alkotmányossági hibák korrekciójára?- 1996 decemberében elfogadta a parlament az új alkotmány koncepcióját, a normaszöveg is elkészült, azonban a megszavazására már nem került sor. Felemelő lenne, ha a 2000. év 1. törvénye maga az új alkotmány lenne. Takács Mariann
