Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-18 / 226. szám

6 DUnántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. augusztus 18., kedd Jövő héten fizetnek A CB Bróker RT.-nél a tel­jes körű leltár még nem ké­szült el - közölte az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let (ÁPTF). Ha viszont a kö­rülmények lehetővé teszik, akkor augusztus 24. után már - ha részlegesen is - megkezdik a transzferigé­nyek kielégítését. A fel­ügyelet éppen ezért kéri az ügyfeleket, hogy akik még nem adták le igénybejelen­téseiket, azok legkésőbb au­gusztus 19-éig, lehetőleg írásban nyújtsák be a CB Bróker irodáiba. (Hétköz­nap 8—10 és 15-16 óráig). Az ÁPTF az eddigi vizsgá­latok során sikkasztást alá­támasztó bizonyítékokat nem talált. A vizsgálat to­vábbi eredményeiről érdek­lődni lehet a CB Bróker szegedi központjában, a 06- 62-423-631 és a 423-632-es telefonon. Kétszázmillió agrárturizmusra A falusi turizmust az ag­rárszociális háló részévé kell tenni, szorgalmazza a Magyar Falusi-Tanyai Gazda-V endégfogadók, Vendégek Országos Ér­dekképviseleti Szövetsége. Az agrárturizmust hazánk­ban is, a fejlett nyugat-euró­pai országokhoz hasonlóan, a mezőgazdaság kiegészítő tevékenységeként kellene kezelni - mondta Csáky Csaba, a szervezet elnöke. Az agrárturizmus fejleszté­sével egy évtizede próbál­koznak intézményesen Ma­gyarországon, de mindmáig nem sikerült lényeges eredményt elérni. Eddig Lengyelország, Románia és Szlovákia ka­pott támogatást a Phare- program keretében a falusi turizmus fejlesztéséhez. A térségben egyetlenként a magyar kormány nem pá­lyázott uniós pénzre. A falusi gazdák mellék- foglalkozásának tényleges segítése érdekében a szövet­ség tárcákra lebontott prog­ramjavaslatot készít az ille­tékesek számára. Ezek kö­zött szerepel egyebek mel­lett a férőhelyek kialakítá­sának támogatása, az okta­tás segítése, valamint a kör­nyezetvédelmi feladatok- megoldása is. Évek óta elő­ször, az idén már mintegy 200 millió forint áll rendel­kezésre a falusi turizmus támogatására. Ez az összeg pályázat útján nyerhető el - közölte Csáky Csaba. Biztonságos tárolás, előnyös értékesítés Közraktározás USAlD-támogatással Magyarországon a közraktározási tevékenység ismét rene­szánszát éli. Az itt tárolt árumennyiség - elsősorban a gabo­na -, évről évre növekedik, és a közraktárak szerepet kaptak az állami gabonapiaci szabályozásban is. leménye szerint a közraktáro­zásnak az amerikai típusú köz- raktározás felé kellene elmoz­dulnia. Az amerikai szolgálta­tók a náluk elhelyezett gabonát Az USA Nemzetközi Fejlesz­tési Ügynöksége (USAID) által támogatott, s az OCDI/VOCA szervezetek irányításával meg­valósuló Gabona-közraktározás Fejlesztése program 1996 őszén indult amerikai és ma­gyar szakemberek részvételé­vel. A programot a Magyar Közraktári Szövetség aktív tá­mogatásáról biztosította. Ennek fő célja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások minél szélesebb köre jusson rövid lejáratú for­góeszköz finanszírozáshoz köz­raktározott termények hitelfe­dezetként történő felhasználása révén. A program szaktanács- adásból, tanulmányok készíté­séből, oktatási programokból és tanulmányutakból áll. Közraktározási kézikönyv készült a mezőgazdasági terme­lők számára, amely hasznos gyakorlati ismeretekkel látja el a közraktároztatni kívánó gaz­dákat. A programban dolgozó amerikai szakértők javaslatokat készítettek a közraktári fel­ügyelet részére az ellenőrzé­sekkel, valamint az árutőzsde részére a közraktári jegyes tel­jesítéssel kapcsolatban. Szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások még nagyobb arányban használják ki a közraktározás nyújtotta előnyöket. Szakértői segítség- nyújtással támogatják az olyan szövetkezésekre irányuló erő­feszítéseket, amelyek a raktár- kapacitással nem rendelkező mezőgazdasági vállalkozók tá­rolási problémáit hivatott meg­oldani. Ennek oka, hogy a ta­pasztalatok szerint a már köz­raktározni érdemes gabona- mennyiség határa 300^100 tonna körül van, amely sok esetben csak 10-15 vagy több kistermelő terméséből jön ösz- sze. Ezek egy közraktár fel­ügyelete mellett tárolhatnák közösen terméküket a későbbi jobb értékesítés reményében. A program másik súlypontját a közraktári ellenőrzést végző szakemberek szakmai tovább­képzése jelenti. A hatékony el­lenőrzési rendszer a közraktá­rozási piac minden résztvevője számára biztonságot jelent és növeli a bizalmat a közraktáro­zás intézményével szemben. A program irányítóinak vé­úgy kezelik, hogy egyöntetű minőségű áru jöjjön létre, ami megfelel a tőzsdei szokvány­nak. A közraktárak aktívan részt vesznek a gabonakereskede­lemben, és a náluk elhelyezett gabonát többnyire ők vásárol­ják meg az árutulajdonosoktól. Egy ilyen rendszer több, kor­szerű gabonaraktárral rendel­kező közraktárat kíván. A felté­telek elvileg adottak, hiszen számos gabonakereskedő és - feldolgozó, valamint mezőgaz­dasági termelő rendelkezik a megfelelő tárolókapacitással. Bekapcsolódásuk növelné a versenyt és jelentősen javítaná a közraktározás iránti bizalmat. Drága lenne a magyar biodízel Nyugat-Európában már széles körben elterjedt a mezőgazda­ságban a biodízel üzemanyag használata. A hazai gazdálko­dóknak egyelőre le kell mondaniuk e korszerű és környezet- barát hajtóanyagról, mivel előállítása - szakemberek szerint - nagyok sokba kerülne. Az üzemanyag jelentős tételt képvisel a mezőgazdasági ter­melésben. A benzinköltségek hektáronként átlagosan 20 ezer forintot emésztenek fel, egy öt- ven-száz hektáros gazdaságban 1-2 millió forintba kerül a terü­let gépi megművelése. Persze, lehetne a költségeket mérsé­kelni a hajtóanyag csökkenté­sével, ehhez azonban korsze­rűbb, takarékosabb fogyasztású gépekre lenne szükség. A váltás a gazdaságok jövedelmi viszo­nyaitól, a termelő beruházási lehetőségeitől függ. Az alterna­tív hajtóanyagok közül Európa- szerte egyre inkább tért hódít a környezetkímélő biodízel; Ausztriában, Németországban és más nyugat-európai ország­ban ilyen kutak is üzemel­nek már. Magyarországon jelenleg nem lenne gazdaságos ennek az üzemanyagnak az előállítása, tudtuk meg Hajdú Józseftől. Az FVM Műszaki Intézetének fő­igazgatója elmondta: a kilenc­venes években folytak ilyen irányú kísérletek, és tanulmá­nyok is készültek biodízelt elő­állító projektek hazai kivitele­zéséről, de megrekedtek. A program nem indulhatott el egyrészt a repce kedvező ára miatt, a kereskedelem ugyanis a megtermelt teljes mennyiséget felvásárolja, a felvásárlási áron beszerzett repcéből készített biodízel pedig sokkal drágább - mintegy kétszerese - lenne a jövedéki adókedvezmény visz- szaigénylése utáni gázolajár­nak. Az alacsony, hektáronként átlagosan 2 tonnás termésho­zamok is gátat szabnak a gaz­daságosságnak, ennyiből nem érdemes olajat előállítani. A szakember szerint a biodí- zelgyártást csak akkor lehetne megkezdeni, ha azt az állam környezetvédelmi megfontolá­sokból támogatná. U. G. # Határidők cégvezetőknek Augusztus 20.- Áfa havi bevallása és befize­tése- Adóraktárijegy-felhasználók havi elszámolás elkészítése- Adók és támogatások havi bevallása-Társaságiadó-előleg havi1 megfizetése-Munkáltatók havi adókülön­bözeti bevallása- Jövedéki összesített termék- mérleg benyújtása- Jövedéki adó bevallása- Játékadó megfizetése- Tejfeldolgozók termelési ada­tainak jelentése- Lóverseny-tenyésztési hozzá­járulás megfizetése- Munkaadói járulék megfize­tése- Munkavállalói járulék befize­tése- Villamosenergia-számla be­nyújtása Őrlési szükséglet támogatása Az 57/1998. (VII. 7.) FM rende­let szabályai szerint élelmezési célú őröltbúza-szükséglet meg­vásárlásának támogatására het­venszázalékos kamattámogatás és tizenöt forint/tonna/hét táro­lási támogatás vehető igénybe. A támogatásra irányuló pályá­zatot a TEÁOR DA 15.61 beso­rolás szerinti - terméktanácsi tagsággal rendelkező - malmok nyújthatják be, ha 6 havi búza­őrlési szükségletüknek megfe­lelő mennyiségű malmi I. és II. minőségű búzát vásárolnak pénzintézettől felvett legfeljebb 1 éves lejáratú hitel segítségé­vel. (A malmoknak számlával vagy vételi jeggyel szükséges igazolniuk a vásárlás tényét). Támogatás csak abban az eset­ben igényelhető, ha a malom minimum 18 000 Ft/t áron (pa­ritás esetén legfeljebb 50 km tá­volságra szállítva) vásárolja meg a gabonatermelő - saját termésű - búzáját. A pályázati­kat legfeljebb két alkalommal, a megyei földművelésügyi hiva­talhoz lehet benyújtani, 1998. július 15. és 1998. szeptember 21. között. A pályázatot elnyert igénylő köteles benyújtani a te­rületileg illetékes megyei adó­hatósághoz a rendelet 2. számú mellékletének 1. függeléke zá­radékolt példányát, valamint a hitel és a kamat visszafizetését igazoló banki elismervényt, a tárolási időt, mennyiséget és az így kiszámított összes tárolási támogatást tartalmazó doku­mentumot. Búzafelvásárlás garantált áron Az 1/1998. (VII. 16.) FVM ren­delet szabályozza az 1998-as termésű élelmezési búza garan­tált áron történő felvásárlásának lebonyolítási rendjét. Az állam az idei élelmezési búza garan­tált áron történő állami felvásár­lásáról szóló 58/1997. FM ren­delet alapján felajánlott élelme­zési célú búza felvásárlását az 1/1998. FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt felvá­sárló szervek útján teljesíti. A minisztérium a felvásárlókkal szerződést köt a felvásárlás részletes feltételeiről, amennyi­ben a felvásárló a rendelet által előírt feltételeknek eleget tesz. Ha a felvásárló a rendelet szerinti támogatást vesz igénybe, csak abban az esetben vehet igénybe ugyanazon ter­mék után támogatást, ha az egészbeni vagy részbeni vissza­fizetési kötelezettség mellett nyújtott és eddig igénybe vett támogatást már visszafizette. A felvásárló szerződésszerű köte­lezettségei teljesítése esetén a részére megállapított mértékig intervenciós, szállítási, bonyolí­tási, minőségvizsgálati támoga­tásra, továbbá felvásárlási hitel utáni kamattámogatásra jogo­sult. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és 1999. ok­tóber 1-jén hatályát veszti. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 08.17-én Részvény megnevezése Záróéi Változás Forgalom (db) OTP 10 530 53 929 Richter 12 795 \ 128 246 Matáv 1212 \ 1 710 010 Mól 5700 \ 1410800 TVK 3 490 383 860 Danubius 4 090 16 205 Égisz 6 195 28 241 Rába 2 735 73 886 BorsodChem 6 090 \ 76707 Kárpótlási jegy 599 5 259 8500 A BUX-index alakulása: 6986.99 (-3,17%) 8000 7500 7000 • 6500 ■ Jét aug 20.21.22. 23. 24. 27. 28.29. 30. 31. 3. 4. 5. 6.7 10. 11. 12. 13.14. Az elvégzett munkákkal nincs probléma FOTÓ: TÓTH L. Kapacitás van, a megrendelés kevés Az iparkamara felmérése szerint az építőipari kapacitás még mindig nagyobb, mint amennyire a megyében szükség van. A vállalkozások Baranyán kívül alig kapnak megrendelést, mert a cégek legtöbbje nem rendelkezik nemzetközi minősítéssel, így a pályázatok elbírálásánál eleve hátránnyal indulnak. BARANYAI KÖRKÉP A kilencvenes évek elején a megszűnt nagyvállalatokból számtalan kisvállalkozás ala­kult. Négyszáznál is több ilyen cég dolgozik mostanság a me­gyében, de jobbára csak nagy gazdasági társaságok alvállal­kozóiként kapnak megrende­lést. A magánházépítés, átala­kítás adja a legtöbb munkát, ám ez sem folyamatos, mivel a lakásépítés az elmúlt évhez képest stagnál, az előrejelzések szerint jövőre sem növekszik látványosan. Az állami, úgy­nevezett szociális lakásépítés nem számottevő, a megyében szinte elhanyagolható. Az ma­gánépítkezési kedv viszont csak akkor növekszik, ha az életszínvonal érezhetően javul. Az viszont örvendetes, hogy a megyei beruházásokon leg­többször a helyi vállalkozók dolgoznak. Cáfolható tehát az a lekicsinylő megítélés, misze­rint a helyi cégek nem felelnek meg a minőségi igényeknek, a nagy építkezéseken ezért látni rendre más megyei, vagy ép­pen fővárosi építőipari vállal­kozásokat. Az viszont igaz, a közbeszerzési pályázatokon a baranyaiak általában alulma­radnak. A kivitelezések elbírá­lásánál egyre fontosabb szem­pont lesz a nemzetközi minő­ségi tanúsítvány. Sajnos a ba­ranyai vállalkozások egyike sem rendelkezik ISO-minősí- téssel, így csak alvállalkozó­ként jöhetnek számításba. Az elvégzett munkák minő­ségével viszont nincs komo­lyabb baj - mondja Darányi Béla, a Pécs-B aranyai Keres­kedelmi és Iparkamara építő­ipari szakosztályának vezetője. Minden ellenkező híresztelés ellenére az elmúlt hónapokban nem érkezett olyan megalapo­zott minőségi panasz a beruhá­zóktól, amely vizsgálatot igé­nyelt volna. B. G. Már három üzem PÉCSVÁRAD Örvendetesen növekszik a vá­rosban a munkanélküliek elhe­lyezkedési lehetőségei. Alig egy esztendő alatt elkészült egy gyógynövényfeldolgozó és egy varroda - biztosítva legkeve­sebb félszáz helyi és vidéki embernek, például szőrieknek, hímesházaiaknak és fazekasbo- daiaknak is a munkalehetősé­get. Pár hét múlva egy gyógy­szercsomagoló kialakítása kez­dődik a jégkrémlerakat közelé­ben, ennek infrastrukturális be­ruházásait - többek között az útépítést - már elkezdték. Jövő évtől csaknem tíz, jelenleg még munkanélküli személy jut majd álláshoz. A létesítmény átadása után bővül a termékválaszték, a pécsi és a kelet-baranyai gyógyszertárakban. Cs. J. i I I

Next

/
Thumbnails
Contents