Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-18 / 226. szám

1998. augusztus 18., kedd Kisebbségek Baranyában Dunántúli Napló 7 Hatosztályos középiskolát tervez a Gandhi Új, hatosztályos középiskola létrehozását, valamint a pécsi Gandhi Gimnázium bővítését tervezi a Gandhi Közalapít­vány. A Pécsett működő in­tézményben augusztus köze­pére befejeződik a kollégiumi rész átalakítása, ez összesen mintegy 300 millió forintot emészt fel. Augusztusban előrelátható­lag megkezdődhet a torna­csarnok és más sportlétesít­mények létrehozása is. Az is­kola hatosztályos formában működik, ezeket az évfolya­mokat pedig egy nulladik, előkészítő félév előzi meg. Az első végzős évfolyam 2000- ben hagyja el az iskolapadot. Az öt éve működő intéz­ményben jelenleg csaknem 180-an - jószerint csak roma gyerekek - tanulnak, ez a lét­szám a teljes beiskolázás után meghaladja majd a háromszá­zat. Bár a gimnázium jogilag országos beiskolázású intéz­mény, a tanulók zöme három térségből, Somogy, Baranya és Tolna megyéből érkezik. A jövőben a közalapítvány sze­retné elindítani a levelező képzést és a felvételi előké­szítő tanfolyamokat. A szer­vezet tervei között szerepel egy budapesti központú pe­dagógiai szolgáltató iroda fel­állítása is, amely oktatási se­gédeszközöket hozna létre, és jogvédelemmel is foglal­kozna. A legutóbbi hivatalos tankönyvjegyzékben a több száz nemzetiségi tankönyv közül mindössze nyolc ké­szült roma gyerekek számára. Német kórusvezetői kurzus A Baranya Megyei Német Önkormányzat, a Magyaror­szági Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa és a Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet az 1998/99-es tanévben általános iskolai német kórusvezetői kurzust hirdet tanároknak. Előny a zenei előképzettség és a né­met nyelvtudás. Az elméleti előadásokat és a gyakorlati foglalkozásokat a pécsi Lenau Házban tartják 1998. okt. 12-től 1999 áprili­sáig minden hónap második hétfőjén délután fél 3 órától fél 5 óráig. A tanfolyam ingyenes, az útiköltséget térítik. A résztvevők tanúsítványt kapnak a stúdium el­végzéséről. A kurzus vezetője dr. Várnai Ferenc karnagy, főisk. tanár (képünkön). Jelentkezni lehet a Baranyai Német Önkormány­zatok Szövetsége címén, 7621 Pécs, Munkácsy u. 8. és a 72/327-110-es telefonszámon. Roma labdarúgócsapat PÉCS A Roma SC kispályás lab­darúgócsapat két éve ala­kult a városban a helyi Ci­gány Kisebbségi Önkor­mányzat segítségével. Jelenleg a pécsi kispályás labdarúgó-bajnokság III. osz­tályában játszanak, ezenkívül a pécsi meszesi iskola pályá­ján edzenek és fociznak na­ponta. Baranyai József, a kisebb­ségi önkormányzat képvise­lője szerint a tíz főből álló csapat középszintű átlag- eredménnyel játszik. A Roma SC vezetője és edzője Balogh László, aki megpróbálja ösz- szetartani a társaságot. Min­den fellépést eddig önerőből finanszíroztak, de az idén első alkalommal a Lorenzo Ala­pítvány támogatta anyagilag a csapatot. „Konkrét elhatáro­zás született arra vonatko­zóan, hogy a Roma SC-t tá­mogatjuk és felkaroljuk, hi­szen szeretnénk városi szinten működni” - mondja Baranyai József. A futballcsapat fennál­lása óta nyolc kupát nyert. Baranya több településének bajnokságán vettek részt, s ál­talában első, második helye­zéseket értek el. Sok edzéssel készülnek a következő meccsre, amely Hirden lesz, mert lehetőséget látnak az ot­tani vándorkupa megszerzé­sére. Baranyai József azt sze­retné, ha több megyében és több település bajnokságában is részt vehetnének. Ezért próbál a Lorenzo Alapítvány útiköltség-támogatást elérni, s azt, hogy egy igazi focicsa­pathoz méltó komplett sport- felszereléshez is hozzájuthas­sanak. Farkas Mária, Roma Sajtóközpont Roskadozó német parasztházak Baranyában szép számmal állnak jól karbantartott sváb pa­rasztházak, de egy részük nyomtalanul tűnt el az elmúlt évek­ben, más részük pedig igen rossz állapotban van, köztük olya­nok is, amelyek műemléki védelmet élveznek. Megmentésük mindnyájunk érdeke. Akadnak pozitív pél­dák is, mondja Son­koly Károly művé­szettörténész, például a mecseknádasdi nemzetiségi tájház, amelyet felújítottak és a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya gyönyörűen be is rendezett, vagy az igen szép ófalui tájház. A Szederkényben álló Dózsa György utca 4. számú 19. szá­zadi koldusereszes Fachwerkes ház ugyan műemléki vé­delem alatt áll, hivata­losan sváb tájházként is van nyilvántartva, de jobb sorsot érde­melne. Hiszen ez a falu legöregebb háza, lehetne akár falumú­zeumot is berendezni benne. Geresdlakon több ház is védelmet ér­demelne. Erre először német kutatók hívták fel a fi­gyelmet. Egy 1994-ben induló és 1998-ig tartó projekt, mely­nek támogatói a Baranya me­gye és Rems-Murr járás, vala­mint a baden-württembergi Donauschwäbische Kulturstif­tung és a bonni belügyminiszté­rium, a magyarországi németek építéskultúrájának megőrzését tűzte ki céljául. Ennek egyik ré­szeként valósult meg a stutt­garti egyetem Művészettörté­neti Intézetében támadt ötlet: A közel 200 éves ház lebontásra van ítélve egy példa értékű település rész­letes analízisének elkészítése a hallgatókkal együtt. Ezért Ge­resdlakon 1995-ben kihelyezett szemináriumot szerveztek, ahol főként a Geresd, Kisgeresd és Püspöklakból álló település Püspöklak részét vizsgálták alaposabban. A kilenc német és a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola nyolc hallgatója négy vegyes csoportban az összes udvart saját kidolgozású kérdő­ívek alapján mérte fel, s készí­tettek rajz- és fotódokumentá­ciót. Megállapították, hogy rendkívül értékes épületek ta­lálhatók a településen, s meg­mentésük nagyon fontos, de mindenekelőtt legalább egy formális védelem szükségeltetik. Az egyik közülük a Geresd területén álló, Dózsa György út 40. számú ház, amely 1800 körül épült. Sonkoly Károly el­mondása szerint az épületet a halál fe­nyegeti, információi szerint lebontásra vár, pedig a falunak egy helyi értékvé­delmi rendelettel le­hetősége volna meg­menteni. Az archai­kus típusú ház, amelynek klasszici- záló, későbarokk be­járati ajtaja már a ház belsejében hever, még azzal a ritkaság­gal is bír, hogy utcai szobája stukkódíszes mennyezetű. Ugyan­ebben az utcában áll a 71. szám alatt az a klasszicista, koldus­ereszes épület, amelynek tűzfala a német felmérés óta már le is dőlt. Információi szerint meg­vették a németek, akik lebon­tanák és újraépítenék, ami a Velencei Charta, a nemzetközi műemlékvédelmi normák sárba tiprását jelentené. Kiss György, geresdlaki pol­gármester kérdésünkre el­mondta, hogy a testület eddig még nem foglalkozott a német parasztházak kérdésével, de nem tartja kizártnak, hogy ősz­szel napirendre tűzik. Munkálkodni célokért érdemes A Lungo Drom nevet viselő, Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Baranya megyei Elnöksége legutóbbi, két­napos ülését Komlón tartotta. Az elnökség megvitatta az ér­dekképviselet munkáját, és tárgyalt a közeljövő feladatairól. A megyei el­nökség ez év januárjában kezdte el mű­ködését azzal a céllal, hogy kitöltse azt az űrt, amelyet az egyéb, itt működő ki­sebbségi szervezetek hagytak. A megyei vezetőség elnöke, Gál József (képünkön) leszö­gezte, hogy a cigányok érde­keinek védelmében alakult leg­újabb szerveződés vezetőjeként elismeri ugyan mások eddig végzett munkáját, de tartalmá­ban azt kevésnek találja. Ha a társadalom mai berendezkedé­sét alapnak lehet tekinteni, a ci­gány szervezetek nem sokat tet­tek ennek „betonozásához”. Az elnök elmondta, hogy a szervezet egyik legfontosabb célja az, hogy a megyében minden olyan településen, ahol legalább 10-15 cigány család él, legyen valaki, aki érdekeiket képviseli. Az operatív munka legfontosabb elemeként Gál József az őszi helyhatósági vá­lasztásokon történő megméret­tetést említette. Véleménye sze­rint el kell érni, hogy a kisebb­ségi önkormányzatok a lehető legtöbb helyen megalakulja­nak, ahol már működnek, meg­erősödjenek. A komlói össze­jövetel egyik célja éppen ezért az volt, hogy a majdani jelöltek politikai felkészítésének straté­giáját előkészítsék. Ez azért is fontos, mert nemcsak a kisebb­ségi önkormányzatok szintjén politizálnak, de önkormányzati képviselői helyekre, egyes tele­püléseken pedig polgármesteri státusokra is pályáznak. Gál József a siker biztosíté­kát munkatársaiban látja, hi­szen olyan, a politika világában már jártasságot szerzett kollé­gái vannak, mint Komlón He­gedűs István, Sellyén, Siklóson Csonka Sándor, Mohácson Ko­vács István. Az elnök és a hét­tagú vezetőség esélyt lát céljaik elérésére. Deák Gábor Hírcsatorna Roma Holocaust (Porraj- mos) áldozatainak emlékére immár második alkalommal közös virrasztást rendezett augusztus elején a Roma Polgárjogi Alapítvány az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A hajnali négy órakor záruló megemléke­zésen a történelmi egyházak közös istentiszteletet tartot­tak, magyar és cigány nyel­ven mondtak imát az el­hunytakért, roma művészek léptek fel, s felolvasták an­nak a mintegy 3500 romá­nak a nevét, akik az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszakán vesztették életüket az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. 18 000 vendége van pilla­natnyilag Bükfürdőnek (Vas megye). A szédítően fejlődő település keresi egyedi arcu­latát hétvégi és esti kulturá­lis programok kialakításá­ban. Szombaton svábbált rendeztek - több száz ven­dég nyugatról -, vasárnap pedig hat magyarországi német fúvószenekar felvo­nulása csalta utcára a töme­geket, majd a két és fél órás hangversenyt tapsolták vé­gig. Igen nagy sikere volt a baranyai Stemlein harmoni- kazenekamak (Ahman György) és a magyarszéki fúvószenekarnak. Boldogasszonyfán 20-án a 10 órai német nyelvű szentmise keretében meg­áldják a Hősök könyvét, majd szoboravatás lesz. A kulturális program délután 3 órakor kezdődik. Külföldről már megérkezett 120 ven­dégük. - A bikaliak találko­zóját 19-én, szerdán a 9.30- kor kezdődő konferencia nyitja meg Bikái történeté­ről. Délután 3 órakor a köz­ség címerét avatják. Csütör­tökön ünnepi istentisztelet lesz az evangélikus temp­lomban, koszorúzás, majd délután 3 órakor kulturális program a kastélyban. - Pécsváradon, a várban 18- án este 6 órától egy 60 fős ének-zene táncegyüttes lép fel Thüringiából. - Gör- csönydobokán augusztus 22-én lesz a falunap, hal­főző versennyel, birkava­csorával. A kulturális műsor délután 2 órakor kezdődik. Identitászavart tükröző versengés BUDAPEST -BARANYA Megjelent könyv alakban a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Jogok Országgyűlési Biz­tosának tevékenységéről szóló beszámoló, amely az 1997. január 1-jétől december 31- éig terjedő időszakot öleli fel. A kötetben van baranyai vo­natkozású anyag is. A területi statisztika számai alapján „válsággócok” nem mutathatók ki, írja dr. Kalten­bach Jenő, természetesen a nemzetiségek lakta megyék a leginkább érintettek, s közülük is kiemelkednek a több szem­pontból is hátrányos helyzetben lévők, ahol a cigány lakosság aránya jellemzően az átlagot meghaladó. Érthető az is, hogy a pana­szosok többsége a korábbi éve­kéhez hasonlóan ezúttal is ci­gány, bár a cigány panaszosok száma a korábbi évekhez ké­pest enyhe csökkenést mutat. S bár a rendőrség ellen irá­nyuló panaszok száma továbbra is magas, központi intézkedé­sek hatására kedvező irányú tendenciák első jelei már meg­figyelhetők. Ez részben kö­szönhető a megyei főkapitány­ságok, valamint a cigány ön- kormányzatok és civil szerve­zetek közti kapcsolatrendszer kiépítésének, részben annak, hogy intézkedések történtek a rendőrképzésben és az állo­mányban is a többé-kevésbé ál­talánosnak mondható előítéle­tesség csökkentésére. Az ehhez szükséges ismeretek közvetí­tése a tananyag részévé vált. Az igazságszolgáltatás ellen irányuló panaszok száma töret­lenül magas annak ellenére, hogy a bíráskodás köztudottan nem lehet ombudsmani eljárás tárgya, bár felvetődik az om­budsmani hatáskör esetleges új­raszabályozása is. Az anyag részletesen foglal­kozik a Magyarországi Néme­tek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre elnökének az ombuds­manhoz eljuttatott panaszával, amely arról szól, hogy egy Pécs környéki, részben németek által lakott falu települési önkor­mányzatának egyes tagjai meg­akadályozzák a helyi német nemzetiségi kulturális hagyo­mányok ápolását. Az is felme­rült, hogy egyes képviselők a kisebbséggel szemben „ellen­séges érzületűek”. A panaszban foglaltak azonban a vizsgálat során nem bizonyultak megala­pozottnak. Pusztán az derült ki, hogy az önkormányzat és a Német Egyesület között „egy­fajta teljesen értelmetlen, és mindkét fél részéről identitás- zavart tükröző versengés ala­kult ki.” Az ombudsman állás­pontja szerint egy ilyen kis lé­lekszámú településen (300 fő) annak a kérdésnek, hogy kié egy adott - gyakorlatilag a köz­ség egész lakosságát érintő - rendezvény, az önkormány- zaté-e vagy az egyesületé-e, egyszerűen nincs értelme. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához beérkezett ügyek 1997-ben , Bolgár 1% Minden kisebbséget érintő ügy 8% Nektv. hatálya alá nem tartozó panaszos 13% Szlovén 1% szlovák 1% Szerb 1% örmény 0,6% Ruszin 0,4% Német 8% Román 1% Horvát 1% Görög 1%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents