Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-15 / 223. szám

10 DÜinántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. augusztus 15., szombat Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Baranyai sikerek. Bara­nyai alkotók kaptak díjakat Kecskeméten, ahol a Népi Iparművészeti Múzeumban országos kiállítás nyílt. Má­sodik díjat hozott el az a csapat, melynek tagjai: a pécsi Freund János fafa­ragó, Ragács György és Ra­gács Györgyné keramikus. Különdíjban részesült a ma- gyarlukafai Kaptár Közmű­velődési Egyesület színei­ben induló négyes is. A résztvevők: Szentkereszti István fafaragó népi ipar­művész, Szekeres Ibolya és Balogh Angéla a kerámia, Polgár Zsuzsanna pedig a textilmunkák készítője. Az elismerést étkezősarok-gar­nitúrájukkal érdemelték ki. Anyagukból a fa- és a ke­rámiamunkákat mutatják be a közönségnek. (ly) Orgonakoncertek. A pé­csi Bazilikában folytatódik az orgonahangverseny-so- rozat. Legközelebb augusz­tus 21-én este 8-kor Hock Bertalan orgonái, Vass Ag­nes pedig hegedűn játszik. 28-án este 20 órakor Wit­terte Gábor lép fel, az Uni- Cum Laude Énekegyüttes társaságában. (ly) Díj a festőnek. A „Bara­nya megyei közgyűlés elnö­kének kitüntető díja” elis­merést adományozza a Ba­ranya Megyei Önkormány­zat Közgyűlésének elnöke Kiss Attila festő- és grafi­kusművésznek. A kitünte­tést augusztus 20-án adják át az alkotónak, akinek e díj­jal képzőművészeti mun­kásságát ismerik el. (ly) Szent István emlékére. A pécsi Gyöngyszem Galériá­ban augusztus 24-én 17 óra­kor Macskássy Izolda festő- és grafikusművésznek az ál­lamalapító király emlékére készült műveiből nyílik tár­lat. A kiállítás elé Mayer Mihály megyés püspök mond bevezetőt. (ly) Vendégszereplés. Kéthe­tes isztriai táncturnén képvi­selte a hazai színeket a Pécsi Fordán Rock V Roll Klub két táncosa, Timer Péter és Bötkös Lívia. A táncosok osztrák, szlovák és olasz társaikkal léptek fel. (ly) Az államalapítás kezdeteihez vezetnek vissza Pécsvárad falai fotók: muller andrea Pécsvárad apátsága ezeréves Az államalapítás útjára lépő magyar uralkodók, Géza fejede­lem és István az 1000. év előtt két térítőmonostort alapítottak. Az elsőt Géza 996-ban Szent Márton hegyén. Pannonhalmán. A másodikat fia, István 998-ban, a Vashegy (a Zengő) tövén, a későbbi Pécsváradon, a várban, ahol a kápolna és a palota­szárny területén fejedelmi udvarház állott abban az időben. A kora-középkori uralkodók - íija Györffy György - vándo­rolva kormányoztak. Népes kí­séretük szükségleteit a külön­féle terményekkel és tevékeny­séggel szolgáló népek, szántók, halászok, szőlőmunkások, mé­hészek, kovácsok, lovászok és mások elégítették ki. Termel- vényeiket az udvarházakba hordták, ahol azokat a tárnokok raktározták, amíg az uralkodó kíséretével odaért, és néhány nap alatt felélte. Ilyen erődített udvarház lehetett Pécsvárad is már Géza nagyfejedelem idejé­ben, amint arról nem csupán a Várad név, hanem a vár marad­ványai és okleveles források is tanúskodnak. István kezdetben erre a vár­rendszerre támaszkodott. Pécs­várad az egyetlen, amelynek korai berendezését pontosan ismerjük. Eszerint István király 41-46 faluban 1136 háznép, közte 200 vitéz, 564 önállóan gazdálkodó földműves, 110 szőlőműves, 12 méhész vala­mint vasasok, halászok, kádá­rok, esztergályosok, pékek, szakácsok, fazekasok, tímárok, molnárok, ötvösök továbbá vendégellátók és betegellátók dolgoztak többek között a kirá­lyi udvarház számára. Hogy miért készült erről pontos összeírás, arra a magyar egyházszervezés kezdeteinek kutatása vetett fényt: István a pápai legátus Asztrik számára adományozta szálláshelyük uradalmával együtt Pécsvára- dot. Minden jel szerint 998- ban, azután, hogy legyőzte el­lenségét, Koppányt, és ezzel a Balatontól délre is megszilárdí­totta uralmát. Asztrik ez idő tájt többször is járt küldöttként Rómában, hogy kieszközölje István számára a koronát II. Szilveszter pápától. Megfigyelhető, hogy a Pécs- váraddal kapcsolatos évszámok egybeesnek Szent István szer- vezó'munkásságának legjelen­tősebb mozzanataival. Miután István átadta az erődített ud­varházat a római egyháznak, az udvarházi szervezet mellé ki­építette a vármegye-szerveze­tet, mely egyben az egyház al­sóbb szintű szervezete is lett. 1015 lehetett az az év, ami­kor Asztrik már mint eszter­gomi érsek a királlyal egyetér­tésben elkezdte a monostor épí­tését Szent Benedek tisztele­tére. A monostor felszentelé­sére azonban csak 1038-ban, István halála évében került sor. A missziós bencések feladata a térítés volt Dél-Magyarország területén. Ők végezték be Ist­ván király művét, a keresztény egyház és a magyar állam meg­szervezését. Meglehet - vallja Györffy - hogy a gyöngélkedő király utolsó útja ide vezetett Eszter­gomban bekövetkezett halála előtt, de az is lehet, hogy a ki­rály betegsége miatt vártak a felszenteléssel. Ezek a részletek ma már nem állapíthatók meg biztosan, az azonban tény, hogy Pécsvárad együtt született és épült ki szent királyunk tevé­kenységben gazdag életével - mondja e kor jeles kutatója. A X. század végének, az ál­lamalapítás korának egyedül­álló műemléke a monostorká­polna, amit 1996-ban szentelt újra Várszegi Asztrik, a Szent Benedek-rend főapátja, a ben­cés rend magyarországi fennál­lásának 1000. évében. A kort idéző műemlékegyüt­tesben ma 11 órakor a pápai nuncius, Karl-Josef Räuber mi­sézik, 17 órától megemlékezés idézi az 1000 évvel ezelőtt tör­ténteket. Gállos Orsolya A vár kápolnája kulturális rendezvényeknek is otthont ad Tv-film Magyaregregyről Az MTV 1 Hazanézó' stábja az elmúlt héten forgatott Ma- gyaregregyen. A 43 perces filmet, melynek munkájában több Pécsről ismert tv-s, pld. Háda Sándor operatőr, Lita- uszki János rendező is részt vett, augusztus 16-án 11 óra­kor vetítik. A riporter Feledy Péter, a szerkesztő Sóvári Gi­zella. A szerkesztő a készülő filmről kérdésünkre a követ­kezőket mondta:- Bennünket, akik a filmet készítettük egyaránt ragadott meg a Keleti-Mecsek tájegy­ség szépsége, a falu múltja, jelene és bontakozó jövője. Ezt akarjuk visszaadni mun­kánkkal. Nagyon sok ember­től kaptunk segítséget. Dr. Bihari Lajos, ki a falu szülötte és a Magyaregregyiek Baráti Körének elnöke, jó ismerője a múltnak, sokat tesz jövőjéért is, erről szívesen beszélt ne­künk. Hiszen a táj, a közeli Máré-vár valóban nagy lehe­tőséget ad itt a turizmus fej­lesztéséhez, melynek a falu egyre több feltételét teremti meg. Megszólal a filmben Kelter János egykori bányász, aki e szakma szerelmeseinek egyike volt. Megismerked­tünk Arnold Rezső tanárral, kinek családja egykoron a falu vendéglőjét működtette, mely otthont adott az amatőr színjátszóknak, báloknak. A falu élete napjainkban is mozgalmas, van hagyomány- őrző táncegyüttesük, testvér- kapcsolatuk a németországi Stockumal és az erdélyi Má- réfalvával, tőlük nemrégiben egy kopjafát kaptak aján­dékba. M. E. A Karl Brunner Európaház NÓT BÉLA RAJZA Alkotótábor Az ausztriai Steiermark nem­csak égbe nyúló hegyeiről hí­res, hanem skanzenszerű fa­lucskáiról, tiszta tavairól, lo­vagvárairól, s a zöld szín ezernyi árnyalatában pom­pázó dombjairól, völgyeiről is, melyek között a gyakori esők után vattapamacsokként gomolyog a pára. A nyulak gombát sütnek az erdőben - mondják ilyenkor a helybe­liek. Ilyen környezetben könnyebben jön az ihlet, s te­remtődnek az alkotások. A steiermarki Neumarkt 800 éves kastélyában, mely ma Karl Brunner Európaház néven konferenciák és hang­versenyek helyszíne, tavaly először laktak pécsi, baranyai művészvendégek. A Baranya- Steiermark Baráti Társaság a kastélyban művészeti csoportja idén is el­látogatott Neumarktba. A hét alkotó egy héten át dolgozott itt Trischler Ferenc szob­rászművész vezetésével. Az alkotótábor a helyi bank épületében rendezett kiállítás­sal zárult, ahol a Stájeror­szágban készült képeket ott­honról hozott, Pécset és Bara­nyát bemutató anyag egészí­tette ki. Az esemény népün­nepéllyé lett, hiszen az alko­tók családtagjai magyar po­gácsát sütöttek a vendéglá­tóknak, a helybéli gyerekek pedig osztrák népzenével szó­rakoztatták a közönséget. A kiállítás még látható Neumarktban, de október 30- án Pécsett is megtekinthetik az érdeklődők, az osztrák nemzeti ünnepen. H. I. Gy. Futnak a képek filmjegyzet A száguldó konyhaasztal Kapitány, kapitány, fő a jó kedv ... Mark Riggs, a kemény öklű, vakmerő zsaru, egy-egy jókora pofon után, amit ezúttal több­nyire bevételként kell elköny­velnie, mindig azt mondja a Halálos fegyver 4. részében (Lethal Weapon 4), hogy, úgy látszik, nincs formában, meg aztán túl öreg is már ehhez a sok baromsághoz. S ebben van igazság, már mint az öregedés­ben, mert hiszen a sorozat első része még 1987-ben készült. Mark Riggs akkor vesztette el a feleségét, s lett belőle, elkese­redésében, az a mindenre el­szánt nyomozó, akit a közön­ség, joggal, annyira megked­velt, hogy Mel Gibsonnak újra és újra bele kell bújnia a sze­repbe. Azóta is Roger Murtaugh, vagyis hát Danny Glover a partnere, akinek egyéb vágya sem volt, mint szépen, baj nél­kül kihúzni a nyugdíjig, ám Riggs társaként ez nem olyan egyszerű. Ebben az új produk­cióban például előbb elsüllyed a hajója, majd porig ég a háza. Hiába léptette elő hőseinket a főnökük őrmesterből kapitány- nyá, hogy távol tartsa renitens beosztottait a kalamajkáktól, a baj megtalálja őket. És velük együtt a rokonszenves Rene Russót Loma Cole szerepében, továbbá a Joe Pesci által alakí­tott Leo Getzt, akit én egyéb­ként nem nagyon kedvelek mosdatlan beszéde miatt, de a közönség, úgy látszik, igényli ezt az alsó regiszterben előadott buffo-jelenséget. A komikus szólam, amely a Halálos fegyver korábbi darab­jaiban is hangsúlyt kapott, im­már a sorozat vezérelve, domi­náns eleme. Éppen ebben látom a rendező, Richard Donner leg­főbb érdemét. Abban tudniillik, hogy felismerte: az akciófilm napjainkra önnön paródiájává vált, ezért ő inkább elébe ment a fejleményeknek, s kitalálta az akció-komédia műfaját. Mert bohózat a javából, amikor Mel Gibson egy száguldó konyha- asztallal üldözi ellenfeleit)!), s hogy a főgonosz kínait, aki a sárga veszedelmet képviseli, átdöfik egy vasdoronggal, amely mintegy félmétemyire kiáll a hátából, ám ő még to­vábbi szaltókat és más torna- mutatványokat ad elő. A leg­mulatságosabb azonban mégis az a remek ötlet, ahogy a film a rafinált ázsiai harcművészetet szembeállítja Mel Gibsonék kocsmai bunyós technikájával. Ezek a jelenetek a vérbő hely­zetkomikumot képviselik (a vérbőjelzőt szó szerint is tessék érteni, ne csak átvitt jelentésé­ben), a pofonok nyelvén elő­adva. Donner tehát tudta, mit akar, ezért ebben a műfajban is képes a hálás közönség mi­nőségi kiszolgálására. Nem először figyelek fel például Andrzej Bartkowiak igényes operatőri munkájára, és meg­jegyzem még, hogy a film ze­néjét három kiváló muzsikus komponálta: Michael Kamen, a Brazil és a Pink Floyd: A Fal zeneszerzője, David Sanborn, a neves szaxofonos, valamint Eric Clapton, aki napjaink ki­emelkedő blues-gitárosa. Ők muzsikálnak, miközben az újdonsült kapitány, Mel Gibson száguld a konyhaasz­tallal. Nagy Imre 1

Next

/
Thumbnails
Contents