Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-30 / 147. szám
1998. május 30., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 Főnök, kaphatok öntől allergiát? Az allergia a következő évszázad népbetegsége, rosszabb, mint bármi más. Tönkreteszi az élet minőségét. Már napjainkban évente 300 millió forintot költünk orrspray-re, hogy levegőhöz jussunk. Az allergia civilizációs ártalom, s a téma szakértői szerint abban igazuk van a „zöldeknek”, hogy a mérhetetlen környezetrombolás ily módon is az egészségünket ássa alá, de nincs alternatíva. Az ember azonban mégsem mászhat vissza a fára, akkor sem, ha néhány évtized múlva ritkaságszámba megy, ha valaki nem allergiás. Minderről azon a kongresszuson beszélgettem több neves hazai szakértővel, melyet Harkányban tartott a Magyar Al- lergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság május közepén. Dr. Bakos Noémi, a Szolnok Megyei Kórház belgyógyász főorvosa a képpen határozta meg az allergia lényegét, hogy eredetileg a szervezet normális védekezési reakciója, ami túlságosan felfokozódik.- Mivel szemben?- A legismertebb a virágporallergia, de kiválthatja kutyaszőr, macskaszőr, toll, sokféle élelmiszer, gyógyszer, illatanyag. Utóbb eléggé gyakori a textilallergia. Védekezhet az immunrendszer vegyi anyagok ellen, szóba jöhetnek különféle fémek, króm, nikkel, kobalt.-Eddig is itt voltak a környezetünkben a virágporok.- A környezetszennyezés növekedésével lett fokozatos népbetegséggé az allergia, bár a története nem most kezdődött. Ismerték a virágporok hatásait már az egyiptomiak is. Sőt akadt egy rózsára érzékeny király, aki úgy lett öngyilkos, hogy millió rózsasziromból készíttetett magának fekhelyet.-Az ételek között gyakori a tejallergia, sokan nem ehetnek tojást, epret, egyebet. Van-e újdonság e sorban?- Meglepően sok kiwialler- giással találkozhatunk. De néhány éve arat a szója is, hiszen köztudott, az étrendünkbe az elmúlt tíz esztendőbe került be.- Sokszor hallani azt, hogy allergiás vagyok valakire. Mondjuk az anyósra. Vagy, hogy kiütést kapok a főnőktől.- A pszichés stressz hozzájárulhat ahhoz, hogy a meglévő allergiája fokozottabban jelentkezzen. Egyébként minden betegségen ronthatnak a pszichés tényezők. Mint bőrgyógyász, nap mint nap tapasztalom, hogy a krónikus csalánkiütés, ami eléggé gyakori a lakosság körében, egyes esetekben egyértelműen a stressz hatására aktivizálódott. Ugyanis az immun- rendszerünk és a pszichénk közösen felelősek az allergia kialakulásában.- Ön is a pollenekre haragszik legjobban ?-Magyarországon ma minden ötödik ember szénanáthás. Irdatlan tömeg, s az ellátásra nem vagyunk elegendőek.- Más allergiákkal hogy állunk?- A csalánkiütésen is a lakosság hasonlóan átesik életében legalább egyszer. Gyakori az ekcéma és férfiak körében is elszaporodtak a fémallergiák. Hordják a fülbevalót.- A tudományok művelői ma mivel foglalkoznak?- Azt kutatják, hogy miképpen lehet befolyásolni azt a hajlamot, ami az allergiához vezet. Több országot érintő átfogó vizsgálatok folynak, amelyek talán eredményt hozhatnak. Hiszen a legrosszabb ma az, hogy egy allergiás családban a születendő gyermeknek sokkalta nagyobb az esélye arra, hogy ő is allergiás legyen, hiszen örökletes dologról van szó. Dr. Adonyi Máriával, a Pécsi Kerpel Fróniusz Gyermekkorház osztályvezető főorvosával ott folytattam a beszélgetést, ahol kolléganőjével abbamaradt.-Miért van az, hogy olyan sok sző esik napjainkban az allergiáról. Negyven éve nem volt szénanátha ?-Az igaz, hogy nem volt ilyen nagy mértékű, nem tudtunk annyit róla és ezért nem is foglalkoztunk vele. Nagyon sok ember meghalt asztmában, holott lehet, hogy ha az allergiás nátháját elkapják időben és tudják, hogy mire kell vigyázni, akkor ez nem következik be.-A legyengült szervezet kiszolgáltatottabb ?- Való igaz. Nemcsak a pollenek tudnak allergiás tüneteket okozni az embernek, hanem bármi, ami a szervezet számára nem kívánatos. Egy köd, egy füst, gáz, egy vírus vagy egy baktérium. És bizony a tél végi időszakban nagyon sok elhúzódó köhögéssel, asztmatikus állapottal szembesülhetünk.- Gyermekkórházban dolgozik, tapasztalatainak többségét ott szerzi.- Egyfé több allergiás betég gyereket látunk, ami nagyon szomorú, de talán még szomorúbb, hogy nem mindet. És én ezt húznám alá, hogy a szülők többsége elbagatellizálja az allergiát. Nem törődnek avval, ha egy kicsit tüsszög, köhög vagy krákog a gyerek. Itt a gond. Az ugyebár feltűnő lehet, hogy amíg az egyik gyerek néhány nap alatt túljut egy betegségen, a másik hetekig köhög? S miért van az, hogy amint visszaviszi a szülő a gyermekét a közösségbe, azonnal újra megbetegszik? Nos, ez a gyakoriság hívhatja fel a figyelmünket arra, hogy a háttérben allergiás hajlam lehet.- Gyerekeknél melyik a legveszélyesebb időszak? Meghatározhatunk korcsoportokat? Ahogy az ember növekszik, erősödik úgy egyre védettebb?- Ha bölcsődei közösségbe kerül a gyermek, akkor kezdődnek a veszélyek. De ekkor még nem beszélhetünk allergiáról. Hajlamról igen, a hajlam fokozódásáról igen. Valójában az iskolás korban - amikor egész nap távol van a gyerek - kezdődnek a gondok, hiszen nem tudunk rá figyelni. Csak azt veszi észre a szülő, hogy már megint köhög este a gyerekem. Miért? Biztos megfázott. Pedig nem erről van szó. — Tehát az iskoláskorúakra kéne összpontosítani a figyelmet.-Ahogy mondja. És arra a serdülő korosztályra, amelyik nem szereti bevenni a gyógyszert és arra az időszakra, amikor átkerül egy másik doktorhoz - a gyermekorvostól a háziorvoshoz -, hogy el ne kallódjon a kettő között.- Az allergiával együtt kell élni. Nem mindegy, hogyan?- Persze, hogy nem. A szénanátha az orrban kezdődik és a tüdőben folytatódik. Önmagát rontó, az élet minőségét nagyban befolyásoló folyamat, amit ha elhanyagolunk, a felnőtt korban egyenesen a rokkantnyugdíjazásig vezet az út. Dr. Rónai Zoltán pécsi klinikai immunológus és allergológus szakorvos, az Interneten is olvasható „AmegA”, - asztmával és allergiával foglalkozó tájékoztató magazin főszerkesztője. Kézenfekvő, hogy megkérdezzük:-Hol tart ma az orvostudomány?- Az alapkérdésünk az, hogy vajon hová juthatunk az elkövetkezendő húsz vagy harminc évben, s hogy az allergiás beteget meg lehet-e majd gyógyítani. Erre az őszinte válasz, hogy nem, mert az allergia - mai ismeretünk szerint - gyógyíthatatlan betegség. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy mi a szerepe benne az öröklődésnek és a genetikusok nagyon elöl járnak, jószerivel már azt is meg tudják mondani, hogy melyik kromoszómán milyen eltérések vannak. Birkát tudnak klónozni.- Reménykedjünk tehát?- A mai ismereteink szerint egyelőre a tünetmentességet, az élet minőségének fokozását tudjuk elérni különféle gyógyszerekkel. Napjainkban a gond inkább az, hogy nehezen tud olyan orvoshoz eljutni a beteg, aki érti is a dolgát. Orrcseppek- kel horror-dolgokat lehet művelni olykor. A másik gondunk az, hogy az az orvos, akihez eljut, fölírhatja-e megfelelő ártámogatással az éppen szükséges gyógyszert, ugyanis nem olcsó a terápia. Valljuk be, többségükben drága gyógyszerekről van szó. Ötven százalékos támogatással 20 tabletta antihisz- tamin 500 forint, miközben az allergológus kilencven százalékos ártámogatással tudja felírni.- Akad elég szakorvos?- Nincs. Van olyan megye Magyarországon, ahol egyetlen allergológus sincs!- Pótolják őket a természet- gyógyászok.- No, ez egy érdekes dolog. A természetgyógyászoknak is van helyük az allergia gyógyításában, de nem az eleven-hal terápiának, amit Indiában csinálnak. Hidarabatba elzarándokolnak az év egy bizonyos napján az hindu asztmások, akik olyan apró halakat nyelnek, melyeket előbb különleges fűkeverékkel tömtek meg, ami csak akkor használ, ha három éven át megismétlik. Nos, a természetgyógyászatban is akadnak hasznos eljárások - mondjuk a gyógytorna, a jóga. De a többi eljárás nagyon is megkérdőjelezhető. En többnyire megkérem a természetgyógyászra esküdő beteget, hogy azt a gyógyszert, amit felírtam, lehetőleg tovább is szedje, a természetgyógyász-terápia mellett.- Az akupunktúra?- Érdekes, hogy szénanátha vonatkozásában a szakirodalom is azt írja, hogy egyértelműen használ, de asztmánál, így leírva, kategorikusan kijelentve, még soha sem találtam meg. Éppen emiatt nem lehet kerekperec elutasítani a természet- gyógyászatot, de nem lehet az egyedüli üdvözítő sem. Dr. Nékám Kristóf, az ORFI osztályvezető főorvosa, a magyar allergológus társaság főtitkára szerint a század elejéről vannak svájci adataink az allergiát illetően, s akkor egy százalék alatt volt a betegek száma, s ez úgy tizenöt évenként megduplázódott. S most a tendencia még mindig növekvő, s körülbelül azt lehet megtippelni a jövőre nézve, hogy az emberiség 70 százaléka allergiás lesz.- Miért nem többen ?- Részint alkati kérdésék miatt, részint azért, mert vannak olyan vidékei a Földnek, ahol kevésbé fenyeget a betegség, ahol nem találkozhatnak az erős allergiát okozó pollenekkel. Gondoljon például a sivatagra.-Ad abszurdum néhány év múlva az lesz a csoda, ha valaki nem allergiás?- Igen. Hiszen semmi olyan tényezővel nem számolunk, hogy kimondhatnánk, a kialakulóban lévő tendencia megváltozhatna. A most születendő generáció nagyon nehéz helyzetben találja majd magát.- Mi a teendő?-Tudjuk, hogy az újszülött számára rossz, ha születése utáni első két évben közelében dohányoznak, ha háziállat van a családban, kutya, macska, papagáj. Rossz, ha szönyegpadlós a szoba, ahol könnyen megtelepednek az atkák, s ha meleg, nem szellőző szobában fekszik egész nap a gyerek. Nem javal- lom továbbá, ha a darabos ételt, tehéntejet túl korán kezd kapni. De mondjuk az utóbbi néhány évben derült fény arra, hogy az allergiás családokban az édesanya szoptatásideje alatti diétá- zása - s ami nem bizonyított egyértelműen - a szülés előtti utolsó három hónapi diétázása is hasznos lehet a gyermekre nézve. Különös tekintettel a tehéntejre, tojásra, búzára és lassan a szójára is. Kozma Ferenc Tüsszentéssel nem terjed fotó: t. l. Mit tegyen a pollen-beteg? ✓ A gyógyszeres terápia mellett minden lehetőséget meg kell ragadni a gyomok irtására, a heti fűnyírásra (de ne a beteg, hanem más csinálja). ✓ Délelőttönként és kora délután a legmagasabb a levegő pollentartalma, ilyenkor ne sétálgassunk a szabadban! ✓ Csukott ablaknál aludjunk és csak 22 óra és reggel 4 óra között szellőztessünk. ✓ Száraz, meleg, szeles napokon ne tervezzünk kirándulást, szabadtéri programot. ✓ Autóvezetéskor az ablakot tekerjük fel, a szellőztetőt ne használjuk. ✓ Gyakran mossunk kezet, arcot, hajat és a lehetőség szerint viseljünk napszemüveget. ✓ Pollenallergiás ne egyen mézet, ne igyon gyógyteát - különösen pollenszezonban. ✓ Ne tartsunk otthon vágott virágot. ✓ Ha tehetjük, szabadságunkat pollenszezon idején pollenszegény helyen (hegyvidék, tengerpart) töltsük! Dr. Szalai István jegyzete Keménymag Az Országos Keménymagku- tató Intézet felmérést végez hazánk területén vadon élő keménymagos törzsek körében. Néhány jellemző kérdést idézünk a felmérő lapokból. Részesült-e „Jó tanuló, jó sportoló” elismerő kitüntetésben? Üdvözölte-e már az ellenfél csapatát is? Ha igen, mivel indokolja tettét? Érdekli-e a labdarúgás? Feltétlen ragaszkodik-e a mérkőzés lejátszásához akkor, ha már előtte lezajlott a verekedés? Hozzátartozik-e a jó közérzetéhez, ha felhasogatja a metrószerelvény üléseit? Hány embert tart elegendőnek ahhoz, hogy egyetlenegy embert megverjenek? Öt, hét, tíz. (A megfelelő szám aláhúzandó). Ha a testvére az ellenfél szurkolótáborába tartozik, megverné-e? A sok fej- berúgás nyomán gondolt-e arra, hogy agykutató lesz? Ki tudja-e egészíteni mássalhangzókkal a következő magánhangzókat: u a a á. Ha sikerült, olyan két szóval találkozik, melyet gyakran használnak. Részt kíván-e venni, a „szép magyar beszéd” vetélkedőn? Melyik csapatban játszott Kazinczy Ferenc? Melyik kaput védte Dobó István? Mit jelent ez a szó: Fair play? Labdarúgócsapat Burundiban, híres beat zenekar, nemibetegség neve. (Megfelelő szó aláhúzandó). Ha megöregszik, a szociális otthonban lövöldözik-e az ápolónőkre, mikor tisztába teszik? Kérdés a kormányhoz: Miért tartják el az adófizető polgárok pénzéből azokat, akik ugyanezen polgárokat lelövik, megkéselik, autójukat, üzletüket összetörik? Kérdés a sportolókhoz: valóban lelkesítik Önöket „ezek” az emberek? Utolsó kérdés: mitől kemény a mag? (tőrkés, pisztoly, baseballütő, boxer, kisbaba, húsvágó bárd). A megfelelő szót kérem aláhúzni. Aszteroidák földközelben Dr. Eleanor Helin, a NASA kutatója nem győz figyelmeztetni mindenkit: szinte semmit sem tudunk azokról a világűrben száguldó meteoritokról, amelyek nagyságuk folytán akár végveszélyt is jelenthetnek a földi életre, ha pályájuk keresztezi bolygónkét és a véletlen folytán ösz- szeütközik vele. A gond az, hogy ezeknek az égitesteknek legfeljebb a 10 százalékáról tudjuk, hol tartózkodnak a világűrben és merre tartanak, 90 százalékuk viszont ismeretlen helyen száguld a kozmoszban, tehát előre nem is jelezhető. Tudósok felvázolták, mi történne akkor, ha egy 2 kilométer átmérőjű aszteroid csapódna be a Bermuda-szi- getek közelében a tengerbe. Először egy 800 kilométeres sebességgel száguldó, 200 méter magas árhullám mosná le a térképről a napfényes Floridát, majd végigrobogna a keleti partvidéken, New Yorkból sem hagyna sok látnivalót. 24 óra leforgása alatt a Hamburgnál, Sydneynél, Dublinnál alacsonyabban fekvő partokat elnyelné a víz. Az aszteroid becsapódásakor kisebb darabok válnának le róla a magaslégkörben és tűzgolyóként hintenék meg az egész Földet. A tűzeső következménye még a víz pusztítását is felülmúlná. A Föld nagy része lángokban állna, sűrű fekete füst ölelné körbe a bolygót, a Nap legalább fél évre eltűnne mögötte, s közben a hőmérséklet egyre alacsonyabb lenne. Azok, akik a becsapódást túlélnék, alighanem éhenhalnának a kieső termés miatt. A NEAT, a földközeli szteroidokat kutató szervezet már több ezer űrobjektumot regisztrált. k 1 i FOTÓ: TÓTH L. Kép szöveg nélkül
