Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-21 / 138. szám

12 Dunántúli Napló Háttér - Riport 1998. május 21., csütörtök Munkaviszonynak kiszolgáltatva A különféle ingyenes jogi tanácsadó szolgálatokhoz kerülő témák is jelzik, hogy az emberek számára manapság a jog mindinkább terebélyesedő birodalmában a munkajog egy kicsit a senki földje, a veszedelmes kalandok vidéke. Ám zömmel nem a paragrafusok tartalma miatt, hanem azért, mert a jog előírásainak betartását alig van eszköz kikényszeríteni.- Az itt a frontvonal, itt találkozunk az emberi problémák­kal, itt próbál­juk kezelni az indulatokat és azokat az alig kezelhető ab­szurditásokat, amelyek előfor­dulnak az utóbbi időben - mondja dr. Gyenge András, (kis képünkön) a Pécsi Munkaügyi Bíróság elnöke. A Munkaügyi Bíróság mun­kája szinte teljesen átalakult a rendszerváltás hatására.- A nagyvállalati rendszer olyan támpontja volt az ítélke­zésnek, hogy nagyon jól ismer­tük a nagyvállalatok munka­ügyi tevékenységét. Azt, hogy melyik vállalattól származó ügyekben - ha van - hol lehet legvalószínűbben a hiba. Tud­tuk azt, hogy egy szénbánya, egy uránbánya esetében kik a munkaügyi ügyintézők, a jogá­szok, és tőlük mit várhatunk. És maximális partnerséget tapasz­taltunk a vállatok részéről, kü­lönösen a két bányavállalattól. Lesték a mi döntéseinket és egyértelműen iránymutatónak elfogadták a mi gyakorlatunkat. Tökéletesen tudtunk velük együtt dolgozni, annak elle­nére, hogy hatalmas mennyi­ségű ügyet produkáltak óriási létszámukból következően, il­letve a balesetveszélyes egészségkárosító kenység miatt. gyalgatunk, eljutunk a végére, aztán kiderül, hogy az ítélet végrehajthatatlanságra van kár­hoztatva, mert az alperes cég már nem létezik, a cég tulajdo­nosai már nincsenek sehol, a cég esetleg nem is volt beje­gyezve a cégbíróságon. A per vitelénél is gond, hogy kit is perelnek munkáltatóként, ki a gazdasági társaságban a kültag, ki a beltag? És velük szemben kell a szerencsétlen embereknek érvényesíteniük a jogaikat.- Jogérvényesítés? Ez egy jó szakmai kifejezés - legyint a bíró. - Valójában mindenki pénzt akar. Hogy legalább azt tót a hitelezők, vagyis a dolgo­zók: nincs semmi, nem tudja végrehajtani a követelést. Dr. Gyenge András hangjá­ból valósággal süt a keserű iró­nia.- Azért, mert nap mint nap ezt látjuk. Ilyen négy-öt dolgo- zós ügyekből persze nincs saj­tónyilvánosság, de annak, aki nem kapja meg a maga 20 ezer forintját, annak ez borzasztóan nagy baj. A pereinknek a zöme sajnos ilyen. És előfordul, hogy a munkavállaló azért sürgeti az ítélet mielőbbi írásba foglalását nálunk, hogy rögtön elszalad­Amíg működtek a bányák, egészségkárosító hatásuk renge­teg ügyet produkált a bíróságnak fotó: laufer László és munkatevé­Most atomizálódott a munkaadói szféra. Olyan hely­zet alakult ki, hogy elvárni sem lehet az említetthez hasonló szintű munkaügyi tevékenység folytatását bármelyik munkálta­tónál. Csak hát a szó szerint joggal elvárható szint és a való­ság között még így is hatalmas szakadék tátong.- Rémálmainkban sem buk­kant elő olyan helyzet, ami most van. Számomra teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egyszerűen lehetetlen egy ér­kező keresetlevelet még be­lajstromozni is, mert fogalmam sem lehet róla, hogy ki annak a pernek az alperese. Ugyanis aki a keresetlevelet írja, az sem tudja igazából. Ahhoz, hogy az első érdemi lépést megtehesse a bíró, nyo­mozómunkát kell végezni, vagy levelezgetni a szerencsétlen felperessel, aki persze több­nyire nem érti, hogy a hiánypót­lásban mit kérek tőle.- De ha nem nyomozok, ma­gamnak csinálok akkor is több munkát, mert ha az alperes nem megfelelő felperest perel, ne­kem azt el kell bocsátanom a perből, és kezdődik az ügy elöl­ről. Ám ha kivételesen jól kez­dődik a per, mert megvan az al­peres, akkor tárgyalgatunk, tár­kapja meg, ami neki a törvény szerint minimálisan jár: a nya­valyás kis felmondási időt, meg egy nyavalyás kis végkielégí­tést, meg az elmaradt munkabé­rét, amit már öt hónapja nem kapott meg. Addig ugyanis hallgatott, amíg a munka ment, mert folyt az ígérgetés, hogy majd holnap megkapod, meg legközelebb stb. Ebben a hely­zetben nagyon nehéz munka­ügyi bíráskodni, mert egyre ke­vésbé hatékony a mi munkánk. A bíróság munkája gyakran még akkor is eleve sikertelen­ségre van ítélve, amikor a le­hető legegyértelműbben tudja kideríteni az igazságot és azt, hogy jogellenes volt, amit a munkavállalóval csináltak.- Ez persze nem tesz jót a bí­róság tekintélyének. Azt jogilag meg lehet indokolni, hogy a bí­róságnak az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy például a két olasz tulajdonos felvette a hátára a batyuját - vagyis min­den értéket, ami csak elvihető volt - és angolosan távoztak Magyarországról. Na, de akiket itt dolgoztattak, jönnek és lo­bogtatják a papírjaikat, hogy nekik 274 ezer forinttal tartoz­nak és jogos követelésüket végre már hajtsuk be rajtuk. Mi is megírjuk a magunk kis papír­ját, átküldjük a végrehajtási ügyintézőnek, ő kiadja a vég­rehajtónak, az pedig megvonja a vállát, amikor rányitják az aj­hasson vele a közüzemi szol­gáltatóhoz: „Itt a tanúsítvány, megítélte bíróság a követelését, csak egy kis türelem még, és tudja rendezni a közüzemi tar­tozását”. A gazdálkodás körében azért tőlünk nyugatabbra sokkal ren­dezettebben mennek a dolgok. A szakszervezetek is jobban érvényesítik a jogaikat tagjaik érdekében. Nálunk ez a meg­maradt nagyvállalatoknál van így meg általában a' közalkal­mazottaknál. Az utóbbiaknál persze a munkavállaló javára szóló ítéletek végrehajthatósá­gával semmi baj nincs: az ala­pító önkormányzat fizet. Azok­ban a gazdasági szférákban, ahol lényeges lenne, kellene a képviselő a szakszervezet ré­széről a munkavállalók alkal­mazásakor, ez rendszerint nem valósul meg. És természetesen olyan munkahelyeken sem. ahol napi 20 órákat dolgoztat­nak, vagy ahol például 624 túl­órát.- Az ilyen visszaélések ellen találták ki a munkaügyi fel­ügyelőséget. Nagyon jó, hog\ vannak ilyen felügyelők, csak hát ők létszámukból követke­zően - talán minden tíz évben jutnak el a nagyobb munkálta­tókhoz is. A néhány főt foglal­koztatók csak véletlenül kerül­nek sorra. A perek több mint 50 száza­lékában nincs a munkaszerző­Ki hajlamos az alkoholizmusra? Amerikai kutatók szerint a kalandvágyó, és emellett édes­szájú emberek erősen hajlamosak lehetnek alkoholfüggő­ségre, még abban az esetben is, ha bizonyos okok miatt végül is nem válnak alkoholistákká. Az ezzel kapcsolatos összefüg­géseket az egyesült államokbeli Észak-Karolina egyetem egyik kutatócsoportja elemezte. Az általuk kifejlesztett két elemből - egyrészt személyi­ségtesztből, másrészt pedig úgynevezett édességtesztből - álló kérdőív a megkérdezett 78 férfi közül 85 százalékos biztonsággal kiszűrte a tény­leges alkoholistákat. Kérdő­íveik tanúsága szerint az édes­séget kedvelő, impulzív embe­rek csak abban az esetben vál­nak valóban alkoholistákká, ha személyiségvonásaikat to­vább bonyolítja a konfliktus­helyzetektől való rettegés is. Olyan emberekről van tehát szó, akik imádják az édessé­get, lelkűk mélyén szívesen kipróbálnák a csukott ejtőer­nyővel zuhanást, miközben pedig a valóságban rettegnek^ felszállni a repülőre is - mondta az amerikai szakértői csoport vezetője. Állításuk szerint az általuk elkészített kettős kérdőív első lépés lehet a rizikócsoportba tartozó személyek korai kiszű­résére, és korai időpontban kezdett, célzott pszichiátriai kezelésére. dés írásba foglalva, noha alap- feltétel, ha pedig mégis, akkor biztos nem tartalmaz megfelelő bér- és munkavégzési meghatá­rozást. És ha netán van munka- szerződés, és per keletkezik, akkor kiderül, hogy a munka- szerződésbe foglaltaknak a fele sem igaz.- Nettókat írnak, hogy ennyi a munkabér. Pedig természete­sen a munkaszerződésben nem szerepelhet nettó bér. Szörnyű, hogy mit művelnek a munkál­tatók és a dolgozói oldalnak is annyira minősíthetetlen cse­kély a jogismerete, hogy saját alapvető jogairól, a munka törvénykönyvében foglalt leg­főbb szabályokról sincs fo­galmuk. Belemennek a zseb­ből fizetésbe, belemennek, hogy a munkáltató a munka- szerződésbe beírt alacsonyabb bérrel becsapja a társadalom- biztosítást. Ennek következ­ményeire akkor döbbennek csak rá, amikor vitába keve­rednek a munkáltatójukkal az elmaradt bérről, és kiderül, hogy a bíróság csak a munka- szerződésben leírt bérösszeget veheti figyelembe. A munkaviszonyok rende­zetlenségére vonatkozó sok­sok „betegségtünet” között akad egy, ami leginkább utal a kórokozóra. Amíg korábban a munkaügyi jogviták zöme munkaviszony közben zajlott a munkavállaló és a munkáltató között, az utóbbi években az ügyek túlnyomó hányadában már a munkaviszony meg­szűnte utáni pereskedésről van szó. Amíg munkája van, a ma­gyar munkavállaló szinte min­den eltűr, hogy ne kerüljön la­pátra, és csak akkor küzd a jo­gaiért - pénzéért -, amikor már nincs veszíteni va­lója. Dunai Imre Dr. Szalai István jegyzete Torzonborzok Miniszter úr! Adjon egy tízest - szólít meg a Király utcában egy Torzonborz. - Honnan tudja, hogy miniszter vagyok - kérdem. - Hát látszik az ma­gán. - Adok egy tízest. (Kinek nem éri meg ennyiért minisz­ternek lenni.) Hát pécsi tűké­nek nem nézek ki? - érdeklő­dőm. - Nagyon is. Tisztára annak látszik, - így a válasz. Na, itt egy húszas. (Most már tudom ki hívott meg a „Tüke- kút” ünnepségre.) - Aztán tudja-e, hogy a kútból bor fo­lyik? Hitetlenkedve mosolyog. Tényleg? - No most még nem, majd a választás után. Annyi Torzonborz van, miért nem alakítanak pártot? A Fő Tor­zonborz biztosan bejut a par­lamentbe és akkor folyhat az olaszrizling. - Imigyen társa­logtunk egy ideig. A Torzonborzok nem igazi koldusok. Igazi piások. Nem nyiratkoznak, nem borotvál­koznak. Tekintetük kissé za­varos. Arcuk szélfútta, hor­zsolásokkal tarkított. Néme­lyiknek be van törve az orra. Életterük a Király utca. Ha nem kéregetnek, akkor a pá­don üldögélve mint a suszter­bogarak élvezik a napsütést. (Ami ma még adómentes.) Némelyik a Hunyadi szobor talpazatán alszik elterülve, mintha ravatalon feküdne. Szüleim gyermekkoromtól a szegényeknek való adako­zásra neveltek. Tudva tudván, hogy alapvető problémájukon nem változtathatok lényege­sen, mégis mindig akad né­hány forintom számukra. Le­het, hogy ez látszik is rajtam. Egy másik leszólításnál (már nem voltam miniszter) kenyérre valót kért egy Tor­zonborz. - Úgyis elissza - mondtam. - Nem kérem - ke­nyeret veszek rajta. Tudja mit, menjünk be együtt a boltba, majd én veszek. Be­mentünk a Pohli csemegébe és bevásároltunk (nemcsak kenyeret). Vendégem aztán leült a Rónai fodrászbolt előtti kőtömbre (Gundel étte­rem) és falatozni kezdett. Sé­táltam egyet. Mire visszaér­tem éppen befejezte. A jólla­kottság mellett némi hiányér­zet látszott az arcán. Kegyet­lenség lett volna nem meg­kérdezni, nem inna rá egy kis- fröccsöt? Boldogan intett igent, majd kissé szégyenlő­sen. megkérdezte: nem ihat­nék egy nagyfröccsöt? Egyet­értettem. Lehet, hogy nem jól tet­tem? De lehet, hogy az an­gyalkák mosolyognak ott fent a felhők fölött. Leégett a világ legöregebb olajfája Gyújtogatok elpusztították a világ legöregebbnek vélt olajfáját a közép-itáliai Grosseto város közelében - jelentette a DPA az olasz tévé híradása nyomán. A 2000 éves, 22 méter magas és 8 méter kerületű olajfából öt óra múltán már csak füstölgő csonk maradt. zombaton S IS... A Ford márkakereskedéseiben Ön nemcsak kiváló modelljeinket csodálhatja meg, de udvarias kiszolgálás mellett mindent meg is tudhat a Fordokról. a szombati nyitva tartással is Önre gondoltunk, hogy még könnyebben kiválaszthassa, megvásárolhassa vagy szervizelhesse kedvencét, most már a hét hat napján, azaz szombaton is! Kellemes hétvégét kívánunk! GVARORSZ. Ford ^KaKERESK-t0'' Jövőbe vezet www.ford.hu

Next

/
Thumbnails
Contents