Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-13 / 130. szám

1998. május 13., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dünántúli Napló 7 Gazdahírek Fagykárfelmérés. A Du­nántúlon a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb felmérése szerint a mandula, kajszi, őszibarack és szeder ültetvényekben a kár egy- egy területen is eltérő, ará­nya 30-90 százalékos. A szakemberek kiemelték, hogy a tényleges termés- mennyiségre csak a „tisz­tuló hullás” után lehet kö­vetkeztetni. A szőlőkben a fagy terméskiesést csak az elhanyagolt ültetvényeken okozott. Ugyanakkor az őszi lisztharmat- és a korán meg­jelenő atkafertőzés miatt - a talajmunkák mellett - fo­lyamatos növényvédelem szükséges. . (k) Fűszeresbor-verseny. A Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mező­gazdaságtudományi Kara és Cserszegtomaj, Hévíz-Eg- regy Hegyközsége az idén is meghirdeti a országos cser­szegi fűszeresbor-versenyt, melyre immár a harmadik alkalommal kerül sor a Ba­latoni fesztivál rendezvény- sorozat keretein belül. Az időpont május 22., a hely­szín pedig a keszthelyi Ho­tel Georgikon. A program szerint a díjnyertes borokat kiállítják és kóstolót is ad­nak belőlük. (k) Fűnyírók, motoros kaszák, kapálógépek, láncfűrészek forgalmazása, szervizelése R-AGRIKOL Kft Pécs, Rácvárosi út 15 Tel.: 72/252-545 Fax.: 72/252-602 Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 fűnyíróvásár- elektromos- benzinmotoros- önjáró fűnyírók, fűnyíró traktorok Kapálógépek nagykeráron! Permetezők és egyéb kerti gépek teljes választéka a legalacsonyabb áron! Vadgesztenyefák nyári lombhullása A védekezést a tavaszi rajzástól meg kell kezdeni Parkok, közterek, út menti fe­hér virágú vadgesztenyefáin le­hangoló látványt nyújt évek óta a növényzet augusztusi korai lombhullása. Mindez nem az évi vegetáció végét jelenti, ha­nem egy sajátos, délről északi irányba tartó parányi lepke, a vadgesztenyelevél-aknázómoly lárvájának kártételét, amely az utóbbi két évben országosan is jelentős mértéket öltött. A kártételt fokozza a nyári, aszályos időjárás, a szél. Az amúgy is vízhiányos időszak­ban a fertőzött fák erősebben párologtatnak, kényszerérett rügyeket nevelnek, kora ősszel részlegesen kivirágoznak. Mindez nem válik a fák javára. A levélen észlelt kárkép felü­letes ránézéssel perzselésre em­lékeztet, valójában sok-sok összeérő, pergamenszerű levél­akna, melynek mindegyikében fellelhető egy-egy, háromszög­höz hasonló lárva vagy annak maradványai. A sok aknától (kétszáz-háromszáz is lehet le­velenként) elhal a lombozat, asszimilációs funkcióját nem tudja betölteni, lehull. A kártétellel sajnos 1998-ban is számolni kell, és ami a leg­szomorúbb, több helyen a teljes lombhullás, a koronarészek száradása is előfordulhat. A ko­rai tavaszodás miatt a telelő bá­bokból előbb rajzanak az imá- gók, vélhetően a kártétel is előbb jelentkezik. Az egyes ge­nerációk (három) kártételükkel együtt összeolvadnak, csak fo­lyamatos megfigyelés útján kü­löníthetők el. Amíg gyümölcsösökben az aknázómolyok elleni védekezés megoldott technológiaként ke­zelhető, addig ez sajnos a gesztenyele- vél-aknázóra csak részben igaz. A védő­szerekkel nincs baj, a kulcskérdés a kijuttatás le­hetősége. Mivel a fák magasak (15-20 méter), szétszórtan, la­kott területeken is díszlenek, csak egyedi kezelés alkalmaz­ható. A gyümölcsösben haszná­latos eszközök, a szórópiszto- lyos megoldástól eltekintve, alig használhatók. A molyok lepkerajzáskor (májusban, júniusban, július végén, esetenként augusztus második felében) - mivel azok a nappali órákban ezerszám pi­hennek a fák törzsén, 1—4 méte­res magasságban - olcsóbb, ke­vésbé mérgező rovarölő sze­rekkel (Decis, Fendona, Chin- mix, Trebon) megsemmisíthe- tők. Elhúzódó rajzás esetén is­mételt keze­lésre lehet szükség. A leghatéko­nyabb megol­dás a fák ma­gasnyomású géppel tör­ténő leperme- tezése a legin­tenzívebb raj­zás időszaká­ban, vagy to­jásrakáskor. Az aknák megjelenését semmi esetre sem szabad megvárnunk. Az imágórajzás törzsvizsgálat­tal könnyen eldönthető, a tojás­rakás a levél színének figyel­mes áttekintésével (apró vilá­goszöld pont) megállapítható. Ebben az időszakban vala­mennyi nemzedéknél jó ered­mény érhető el a hosszú hatás­tartamú, úgynevezett rovarfej- lődésszabályozó anyagokkal, amelyek humán és környezet­védelmi szempontból is elő­nyösek. Használatuk során nagy vízmennyiséget kell alkalmazni (fánként 15-30 litert), továbbá törekedni a jó permetléborított- ságra. Ilyen készítmények a Dimilin 25 WP (0,05%), az Alsystin 25 WP (0,075%), a Nomolt 15 SC (0,075%), a Cascade 5 EC (0,2%). A keze­lés során legyünk tekintettel arra, hogy az első generáció a lombkorona alsó harmadában károsít, míg a második-harma­dik nemzedék a fák kö­zépső-felső zónájában aknáz. Tóth Béla Nagyanyáink kerti tanácsai Eleinktől van még mit tanul­nunk. Nagyanyáink korában ugyanis a konyhakertben gyak­ran alkalmaztak olyan prakti­kákat, melyek azóta feledésbe merültek. Például a fiatalabb gazdálkodók közül kevesen tudják azt, hogy a zeller szereti a sót, vagyis a sótartalmú talajt. Megindíthatja a már megerősö­dött palánták növekedését és a gumók fejlődését, ha egy evő­kanál konyhasót oldunk fel 10 liter esővízben, és azzal locso­lunk hetente kétszer. Ha az uborka vagy a tök túl dúsan tenyészik, a felesleges oldalágakat a tapasztalt gazda levágja. De úgy ám, hogy a csonkot beledugja a földbe. Ezt azért teszi, mert a vágás helyén a földben gyökérzet fejlődik, amely növeli a növény termő- képességét (tulajdonképpen egy tő több gyökérből táplálko­zik). A csemegeuborka gazda­gon virágzik, ha a vezérhajtást a harmadik levél után vissza­csípjük. A kihajtó oldalágakon ugyanis több virág, tehát bősé­gesebb termés várható. A tököt és az uborkát tűző napon közvetlenül lehetőleg ne öntözzük, de meghálálja a nö­vény, ha (akár délben is) állott vízzel belocsoljuk a tövét. A dinnye, a tök és az uborka is gyorsabban csírázik, ha a mag­ját egy-egy maroknyi nedves fűrészporba vetjük. Megnyújthatjuk a retek és a karalábé szüretelését jól bevált, régi módszerekkel. A hónapos retek esetében ajánlott 3—4 ma­got együtt vetni. Ez esetben a retek lassabban fejlődik, mintha egyenként, sorba vetjük, de egészségesebb lesz és tovább szedhetjük. A karalábé eseté­ben egy-egy tő képes két gumót is nevelni, ha az elsőt úgy vág­juk le, hogy a csonkon néhány alsó levelet meghagyunk. A vágásfelület szélén új gumó képződik. Faluhelyen mondják: „a bab csírázáskor szereti hallani a ha­rangszót”. Eszerint a karós vagy ülőbabot csak 3-4 centi­méter mélyen kell elvetni és ál­lott, napoztatással elalgásított esővízzel kell megöntözni. Ve­tés előtt a babot kézmeleg ka­millafőzettel (erős, fél óráig fő­zött teával) kétszer bemártva csávázzuk. Király László Árnyékos belső udvarkertek Városban, de néhol falun is, a magas házak között kicsiny — sokszor szoba magasságú - udvarok, kertek húzódnak meg, falakkal körülvéve. A nap sugarai legfeljebb a déli órákban kandikálnak be. Nem kell elkeseredni, ilyen helyen is hangulatossá lehet tenni a kopár területet. Az oly gazdag és változa­tos növényvilágból több is al­kalmas árnyékba, nyirkos helyre. Ha a fű nem is marad meg, talajtakaró-gyeppótló növényeket ültethetünk. Az erre a célra alkalmas lágy­szárú évelő növények: az in­dás infű, a téli zöld meténg, a sárgavirágú ezüstös csalán, a pénzlevelű lizinka, az illatos ibolya, a baracklevelű ha­rangvirág, a szívvirág, a bőr­levél, az ámyliliom, a sásli­liom, az erdei szellőrózsa, a kankalin, az őszre pirosra szí- neződő termésű lampionvi­rág, a hagymás-gumós növé­nyek közül a tavasszal vi­rágzó hóvirág, a téltemető, a tőzike, a nárcisz és a gyöngy­virág is. A kétnyári virágok közül az árvácska és a nefelejcs is elviselik az árnyékot. Az egy­nyári dísznövények közül a bordó levelű begónia, a cso­datölcsér, a vízifuxia vagy pistike - ha kevesebbet is, de árnyékban is virágoznak. Ültethetünk örökzöld dísz- cseijéket, mint a mahónia, a babérmeggy, a tarkalevelű ja­pán som, a buxus vagy pusz- páng, a madárbirs, a júlián- borbónya (szúrós!), a ráncos levelű bangita. Igen mutató­sak a fenyőfélék, a hamiscip­rus, a boróka, a tuja alacsony, gömb vagy elfekvő fajtái. A lombhullató cseijéink közül a japánbirs, a boglárkacserje, a gyöngyvirágcserje, a mo­gyoró, a hó­bogyó és a fagyai is ár­nyéktűrő, a hortenziával együtt. Nagyon fontos, hogy ismerjük a kert talaját. Ha csak épülettörmelék és be­tondarabok vannak, a kert ki­alakításához legalább 15-20 cm vastag termőföldet kell hozni a törmelék helyére. Nö­vényeink csak így maradnak meg - száraz időben, öntözve. Ha az egész kis udvar szilárd burkolatú - kő vagy beton fedi -, le kell mondani a kert kialakításáról, meg kell elé­gedni néhány virágládába vagy virágcserépbe ültetett növény kihelyezésével. A csupasz tűzfalakra rep- kényszőlőt futtathatunk, amely tapadókorongjaival még a panelház betonfalára is felkapaszkodik. Betonozott udvaron a tő körül legalább negyed négyzetmétert fel kell tömi és termőföldet kell oda­helyezni. Vigyázzunk, ha hámló vakolatra felkapaszko­dik, azzal együtt leválhat. Ez esetben néhány erős kam- pósszöggel rögzítsük! A repkényszőlő lombhul­lató, de a fény felé törve 5-6 év alatt képes 8-10 méter magasra is felkúszni. A boros­tyán örökzöld, lassúbb fejlő- désű, de léggyökereivel ugyancsak felkúszik az ár­nyékos falra. Talajtakarónak is alkalmas. Fehér és sárga- tarkalevelű fajtái is vannak. Talajtakarásnál árnyékban igen mutatós néhány páfrány­tővel. A fenti növények fais­kolai lerakatokban, kertésze­tekben beszerezhetők. Búzás László Gyógynövényeink A cickafark Parlagokon, legelőkön, réte­ken, utak mellett, árokparton, az ország egész területén álta­lánosan elteijedt, sokszor tö­megesen elszaporodó, szür­készöld színű, jellegzetes il­latú évelő növény. Egyenes, harminc-hatvan centiméteres szára van, a szá­ron a levelek alul rövid nye- lűek, nagyobbak, felfelé ki- sebbedők, száronülők, a leve­lek kerülete lándzsás alakú, szeldeltek, a levélszeletkék szálkabegyűek. A virágzata több, egyenként három-öt mil­liméter átmérőjű fészekből áll, ezek teszik ki az összetett, sá­torozó buga virágzatot. Június­tól őszig pompáznak a virá­gok, melyeknek színe fehér, de előfordul rózsás, lilás és sárga színezetű is. Fontos tudni, hogy gyógyászati szempontból csak a fehér vi­rágú fajok jöhetnek szóba, csak ezeket gyűjtsük! A virágot akkor kell gyűj­teni, amikor teljes nyílásban van, de még nem öregedett el; levelét a tavaszi tőlevél alak­zatában szedjük. Körülbelül 3,5 kilogramm friss áruból lesz egy kg szárítmány. Nagyon értékes gyógynö­vény, használható menstruá­ciós zavarokra, vérnyomás­csökkentésre, légző-, húgy­szervi bántalmakra, fogíny- és szemgyulladásra, ezenkívül elősegíti a máj és epe műkö­dését, étvágyjavító hatása is van. Sokan használják gyo­mor- és bélhurut esetén, ismert a prosztatabántalmak elleni felhasználhatósága is. Buzássy Lajos Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából A kertek gon­dozói meg­döbbenve lát­ták, hogy a vi­rágzó meggyfáik levelei egyik napról a másikra - mintha csak leforrázták volna őket - lehervadtak, elbarnultak és a fák olyan benyomást tettek, mintha elpusztultak volna. A jelenséget a monília (vánkos­penész) nevű gombabetegség rendkívül súlyos fertőzése idézte elő. Az enyhe télben ugyanis a spórák nem pusztul­tak el és a párás, enyhe áprilisi napokon kicsírázva megfer­tőzték a meggyfákat. Mihamarabb kezdjük el a permetezést e betegség ellen! A célnak kiválóan megfelel a Merpan, Orthocid, Cuprosan vagy a Chinoin Fundazol ol­data. A vegyszeres kezelés megszünteti a gombabetegség továbbterjedését és a fák ismét ki fognak hajtani. Tömegesen rajzanak a má­jusi cserebogarak. A felhők­ben vonuló, testes bogarak olykor még a gépkocsik köz­lekedését is megzavarják. A bogarak falánkan rágják a gyümölcsfák és más növények lombozatát. Vegyszerekkel nem lehet ellenük védekezni. A fákról a hajnali órákban kell a dermedt bogarakat lerázni, összeszedni és elégetni. Sikeresen harcol­hatunk a talajban élő pajorok elpusztításával, a talaj fertőt­lenítésével is. Elkezdődött a spárgasze­zon! A zöldspárga 20-25 centi hosszú sípjait a föld felszínén vágjuk le, a halványított spárga fehér sípjait a bakhát alól szedjük ki. A sípokból igen kellemes ételek készíthe­tők; a jó minőségű finom zöldség a nyugat-európai pia­cokon korlátlanul és magas áron értékesíthető. Ezekben a napokban már sokféle friss terméket kínál a kert: szedhető a hónapos re­tek, a zöldhagyma, a korai ka­ralábé fóliasátorból, a rebar­bara levélnyele, a fejes saláta, a sóska és a spenót. Vala­mennyi nagy előnye, hogy vi­taminokkal, emészthető ros­tokkal és szerves savakkal gazdagítják kora tavaszi ét­rendünket. 4 A 'i

Next

/
Thumbnails
Contents