Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-23 / 111. szám

1998. április 23., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Szélvíz Környezetvédelmi ver­seny. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium, a Nemzeti Szakképzési Intézet és a pécsi városi önkormányzat közösen rendezi az I. Kör­nyezetvédelmi szakmai ta­nulmányi verseny országos döntőjét április 24-25-én a Hevesy Műszaki Szakkö­zépiskolában és a Duna- Dráva Nemzeti Park Igaz­gatósága tettyei oktatási központjában. Az írásbeli, gyakorlati és szóbeli ver­senyt követően 25-én dél­után 14 órakor a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán lesz az eredményhirdetés. A Zöld Szív Pécsett. A Zöld Szív Ifjúsági Termé­szetvédő Mozgalom 9. or­szágos találkozója Pécsett lesz, április 24-26. között. A rendezvényre közel 300 vendéget várnak az ország minden részéből, s érkeznek részvevők Angliából és Er­délyből is. Atomtemető. A paksi atomerőmű hulladékának elhelyezését szolgáló kuta­tások egyik célpontja a bo- dai aleurolit. Az itt folyó munkálatok eredményeiről a MÉV várhatóan ez év szeptemberére készíti el zá­rójelentését. Az ezt követő döntés azonban nem az atomhulladék elhelyezhető­ségét határozza meg, hanem a további kutatások folyta­tására vonatkozik majd. Teljesítménytúrák. Me­csek 15, Mecsek 30 és Me­csek 50 teljesítménytúrák lesznek május 2-án, szom­baton a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség rendezésében. A rajt és a cél a zobákpusztai erdészeti tá­bornál lesz. A különböző távokát vállalók 6 és 10 óra között indítva vághatnak neki a versenynek. környezetvédelem és a gazdasági fejlődés lehe­tőségei az EU-csatlakozás tükrében” címmel lesz elő­adás április 28-án, délután 16 órakor Pécsett, a Civil Közösségek Házában (Szent István tér 17.) Az előadó - dr. Kerekes Sán­dor - többek között az EU- csatlakozást környezeti szempontból vizsgáló bi­zottság elnöke is. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Tisztább levegőn át az Unióba levegő szennyezésében, hanem - Pécsett is - a tömegközleke­dés. A központi - kormányzat, Környezetvédelmi Alap - be­avatkozások hatékonyságát azonban korlátozza a gazdasági szférában folyó, a vállalatok át­alakulását kísérő bizonytalan­ság. Ahhoz pedig, hogy a KTM elérje a kiotói környezetvé­delmi csúcson vállalt kibocsá­tás-csökkentést, jelentősen vissza kell fogni a közlekedési eredetű légszennyezést. Erre egyébként lépéseket tesz a nemzeti környezetvédelmi program is, amely - összhang­ban a kiotói ajánlásokkal - 2002-ig jelentősen csökkenteni kívánja a légköri szennyezése­ket. Magyarország azt vállalta, hogy 2008 és 2012 között át­lagban 6 százalékkal fogja vissza az ózonkárosító gázok - többek között a széndioxid, a metán - kibocsátását. Ennek érdekében az ország 54 szeny- nyezett településén a légszeny- nyező telephelyeket a KTM fe­lülvizsgálta. A káros kibocsátás megszüntetésére 210 telephe­lyet köteleztek a környezetvé­delmi hatóságok. A kötelezések fele már teljesült, a többi telje­sítése folyamatban van. A környezetvédelmi prog­ram konkrét feladatokat ír elő a levegő tisztaságának védelme, az erőművi, az ipari és a gép­járművek károsanyag-kibocsá- tásának csökkentése, illetve az erőművek korszerűsítése terüle­tén. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása a végrehajtás öt évében - 1996-os árakon szá­molva - mintegy 280 milliárd forintba kerül. Mérleget készített a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az elmúlt négy év eredményeiről. A jelentős elő­relépések mellett akad néhány terület, amelyen bőven van mit javítani. Egyik a levegő tisztaságának védelme, s erre Magyar- ország kötelezettséget vállalt a kiotói csúcson. BUDAPEST - KTM A keretek adottak. Mint dr. Szili Katalintól, a tárca állam­titkárától hallottuk, az EU közel 300 környezetvédelmi tárgyú jogszabály átvételét várja el, ezeknek 60 százaléka mára be­épült a magyar jogrendbe. Kö­zöttük természetesen a lég- szennyezés visszaszorítását szolgálók is. A fő gondot nálunk a közle­kedés okozza. Miután a lég- szennyező anyagok kibocsátása az elmúlt négy évben csökkent, az ágazati arányok eltolódásá­ról kell beszélnünk. Ma már nem az ipar a meghatározó a A környezet károsítása balesethez is vezethet fotó: laufer l. Sok a szó, kevés még a hamu A hulladékégetés aránya néhány európai országban Magyar- Spanyol- Ausztria Belgium Francia- Oánia Svájc ország ország ország Fel kell készülnünk arra - szócsaták helyett -, hogy az EU-csatlakozás után fokoza­tosan nő a követelmény a kü­lönböző hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása, megsemmisítése iránt. A szakemberek véleménye egyöntetű abban, hogy a hulla­déklerakás olcsóbb, mint az égetés, ám abban is, hogy az előbbi eljárás következménye­ként ellenőrizhetetlen módon szennyeződhet a környezet, kü­lönösen veszélybe kerülhet a ta­laj és a talajvíz. Ezt felismerve egyre nagyobb az aránya annak a hulladéknak, amelyet termi­kus úton semmisítenek meg.- Sajnos, ezen a területen Magyarország nagyon elmaradt még az európai középmezőny­től is - hallottuk dr. Bóna Ist­vántól, az égetéses technoló­giák egyik hazai szakértőjétől. - Ez pénzügyi okokra is visz- szavezethető, de néha az irányí­tott közvéleménynek is szerepe van az égetéses technológiák és megbízhatóságuk nem kellő ismertségében. Márpedig az ez­redforduló után az Európai Unióban a hulladék deponálá­sát meg fogják nehezíteni és ez érvényes lesz ránk is. A „Környezetvédelmi füze­tek” egyik legutóbbi számában más szakértők is kifejtették né­zeteiket. Súlyos megállapításuk például, hogy a szerves anya­gok tárolásakor keletkező gá­zok 30-szor nagyobb hatást gyakorolnak az éghajlatválto­zásra, mint a fő ludasnak kikiál­tott széndioxid. A környezet kímélésén túl az égetők felé te­reli a gyakorlatot az is, hogy mind kevesebb a hely a hulla­dékok lerakásához. Mészáros Attila jegyzete A Föld napja Újabban: április 22. Azelőtt nem volt ilyen, az ENSZ által meghatározott különleges nap. Csak volt maga a Föld. Évmilliárdok gyűrték az ar­cát, elképesztő katasztrófák háborgatták óceánjait, hegy­ségeit, élőlények milliárdjai koptatták bőrét, ették termé­seit - és most mégis itt van, így, ahogy mostanában hall­juk: a Kék bolygó. Hallgatom a világűrben többször járt, a Holdra is lépő amerikai űrhajóst, akit katar- tikus élményként ért onnan fentről, a hideg és sötét éter­ből ránézni a Földre. Ő ponto­san látta: mekkora. Milyen kicsi, milyen védtelen a vég­telen űrhöz képest. Látta - és ma már érzi -, hogy ez a világ átölelhető, arányaiban fel­mérhető és érthető. Csak egy valamit nem ért: az emberek nem szeretik a Földet. Pusztít­ják talaját, erdeit, levegőjét, vizeit, fel sem mérve a kár nagyságát, következményeit. Egy filozofikus gondolko­dású angol tudós azt mondja: tulajdonképpen a mennyek­ben élünk. Ma már megértük, hogy ahova régen csak fel­nézhettünk - az égbe -, mi is ott vagyunk. Onnan nézve ré­sze a mennynek a Föld is. Va­lami különleges gyémánt-lát­ványt nyújtva a feketeség ha­talmas térségeiben. Jobbára azonban a Földön járunk. Szemetes erdők, füs­tös városok, méreggel telítődő források, folyók között. És ez a folyamat - a globális méretű elszennyezés - makacsul nö­vekedik. Fogadalmak, nem­zetközi tanácskozások, a szükségszerűségek felisme­rése ellenére is. Mintha magunkat akarnánk kiűzni a paradicsomból. Ökológiai Akadémia BUDAPEST Számos téma keretében fog­lalkozott már az Ökológiai Akadémia a természet- és környezetvédelemmel. Prog­ramsorozatában korábban szó volt többek között a környe­zet és a gazdaság kapcsolatá­ról, az ökoturizmusról, a kör­nyezeti jogról is. A szándék: olyan fórum te­remtése, ahol kötetlen formá­ban lehet átadni a gyakorlati munkában hasznosítható is­mereteket. A hétvégi szemi­náriumok témája idén tavasz- szal a virtuális környezet és az ökológiai kultúra, illetve az organikus kultúra és az öko­lógiai tudatosság. A Ökológiai Kultúra Fej­lesztéséért Alapítvány két előadássorozata április 25-26-án, illetve május 16-17-én lesz Budapesten, a Miklós tér 1. szám alatt. Az érdeklődőket avatott szakem­berek ismertetik meg a termé­szet és a „művilág” kölcsön­hatásával, összefüggéseivel. Ügyfélszolgálat 14 millióért PÉCS Több mint 220 ezer ügyfele van Baranyában a Biokom Környezetgazdálkodási Kft.- nek. A cég szolgáltatási terü­letén ezért nagyon sokaknak kell hulladékügyekben köz­vetlenül a kft.-hez fordulnia. A napokban - részeként a 30 éves irodaház felújítási prog­ramjának - ünnepélyesen át­adták az új, korszerű recep­ciót, pénzárat, ügyfélszolgá­lati irodát Pécsett, a központi épület földszintjén. A 14 mil­lió forintért elkészült létesít­mény nem csak a hulladék- szállítást igénylő lakosság esetében biztosítja a gyor­sabb, kényelmesebb ügyinté­zést, hanem módot ad arra is, hogy a Biokom - mint a Du­nántúli Hulladékhasznosító Konzorcium képviselője - méltó környezetben tudja fo­gadni hat megyéből érkező üzleti partnereit, az új szelek­tív hulladékgyűjtés iránt ér­deklődőket. Az építtető külön gondolt a mozgássérültekre, lejtős feljáró készült a tolóko­csiknak. Egy-két hónapon be­lül kialakítják a gépkocsival érkezőknek a parkolót. M. A. A természetjárás a jövő lehetősége Az utóbbi években országos összehasonlításban Baranya az idegenforgalmi célpontok között a megyék sorrendjében a nyolcadik helyen áll. Adottságait, különleges természeti, kulturális, történelmi értékeit nézve azonban ennél többre hivatott. Ezt a célt szolgálja a megyei önkor­mányzat turizmusfejlesztési programja, amelynek tervezetéhez a hétfői, április 27-i közmeg­hallgatáson várják készítői bárki véleményét, javaslatát. BARANYAI KÖRKÉP Érdekes képet mutat egy fél évszázadot átölelő felmérés: mikor mi volt a turizmus alap­vető célja. Kezdetben az üdü­lés, a pihenés, a szórakozás, az élmények gyűjtése, már a ’80- as években a nemzetközi kul­turális kapcsolatok, s évtize­dünk elejétől fő feladata, hogy hozzájáruljon az emberiség fej­lődéséhez. Mindez mögött természete­sen kemény gazdasági célok is meghúzódnak, s a turizmus egyre inkább igazolja az ilyen elvárásokat. Néhány jellemző - és meghökkentő - adat: a vi­lág GDP-jének 12, a szolgálta­tásainak 15 százalékát adja, eredményességét tekintve az olaj- és a gépkocsiipar mögött a harmadik helyet foglalja el. Több mint 100 millió ember­nek ad a Földön munkalehető­séget, fejlődési üteme megha­ladja minden gazdasági ágaza­tét, az utóbbi 10 évben 5,5 szá­zalék volt. Baranya a középmezőnyben van a turisztikában. Pozíciója pontosan ugyan nem mérhető - legutóbb 1994-ben volt egy or- 'szágos felmérés -, ám ennek eredményeiből levonható kö­vetkeztetések szerint az abban az évben nyilvántartott szál­láshelyekből mintegy .12 milli­árd forint volt a megye bevé­tele. Egyelőre azonban a nem­zetközi összehasonlítás is a fej­lesztés lehetőségét és szüksé­gességét igazolja. Amíg pél­dául a fejlett idegenforgalom­mal rendelkező régiókban minden tizedik munkahely a turizmushoz kötődik, nálunk 0,97 százalék, alig 1600 em­bert takar. A prognózisok sze­rint ennek duplája is lehetne az ágazatban. Mindez persze nem csak a már ismert idegenforgalmi célpontokra alapozva fejleszt­hető tovább. Számos feltárásra és hasznosításra váró értéke van a megyének, s többek kö­zött ez is feladata a turizmus­fejlesztési programnak. Széle­sebb utat kaphat - csak példa­ként - a rokon- és bevásárlótu­rizmus, a vadászat, kongresz- szusok, alig-alig kihasznált le­hetőségként a természetjárás és a falusi turizmus is. A közmeghallgatás 9 órától lesz Pécsett, a közgyűlés Pap­növelde utcai dísztermében. A túrázás nemcsak pihenésre nyújt lehetőséget fotó: laufer l. V i 1 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents