Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-23 / 111. szám

4 Diinántúli Napló Baranyai Tükör 1998. április 23., csütörtök Szétválás vagy jobb menedzselés kellene a településnek? Az elfelejtett városrész Az egykori falu lakói már jó ideje városi polgároknak mond­hatják magukat. A megtisztelő titulus azonban nemhogy elő­nyére, de inkább hátrányára válik Máriagyűdnek - az ott la­kók hosszú évek óta panaszkodnak amiatt, hogy „el vannak fe­lejtve”. Sokan politikai okokat vélnek felfedezni a háttérben, mások úgy vélik, csak jobban kellene menedzselni a városrészt. SIKLÓS - MÁRIAGYŰD Ahhoz, hogy megtudjuk a he­lyiek véleményét, nem kell ha­rapófogót használnunk. Arra az egyetlen apró kérdésre, mi a gond a Siklóshoz való tartozás­sal, csak úgy záporoznak a vá­laszok, elsőre szinte megje­gyezni sem lehet mindet. Az itt élők szerint Siklós egészen egyszerűen elfelejtette Gyűdöt, az egyesítéskor az volt fontos a számára, hogy elnyer­hesse a városi rangot. Az utóbbi időben pedig azért van szükség rájuk, hogy az önkormányzati testületbe pártlistáról is be le­hessen jutni. (Ehhez bizonyos lélekszámra van szükség, amit Siklós csak Gyűddel együtt tud felmutatni.) Ez utóbbi érv miatt sokan po­litikai töltetűnek is vélik azt az egyébként élő problémát, hogy az egykori falut a város - job­bára anyagiak hiányában - kép­telen menedzselni. Pedig Máriagyűd Siklós büszkesége is lehetne. A kegytemplom nemzetközi zarándokhely, csak hát az ide érkezőt nem az fo­gadja, aminek kellene. Már ha ideérkezik valaki. Busszal például nem egyszerű a dolog, a pécsi járat itt meg sem áll. Az utak állapota siralmas, levelet föladni csak a délután két és fél órán keresztül nyitva tartó postáról lehet, megszállni pedig szinte sehol. Faramuci helyzet: amit erősíteni kellene, az a falusi turizmus, no de eb­ben a kifejezésben ott bujkál az a pici szócska, hogy falusi. Márpedig Máriagyűd ugye Sik­lós városának része, ennek kö­vetkeztében minden olyan köz­ponti támogatástól elesik, ami éppen a falusi turizmus meg­erősítését szolgálná. A 22-es csapdájából pedig nem egy­szerű feladat kimászni. Kézen­fekvő megoldásnak az látszana, ha a városrész különválna. Ez a vívmány már megyénkben sem ismeretlen fogalom (lásd kere­tes írásunkat), azonban egy­előre senki sem számolta ki, hogy anyagilag jobban jáma-e Gyűd. A város gazdaságát nem ez a rész lendíti fel, az első húsz sik­lósi adófizető eég közül csak egyetlen egy gyűdi van. A vá­rosrész sem élvezi sok előnyét a közös létnek: a helyieknek szinte mindenért be kell járniuk Sik­lósra, Gyűdnek mindössze két in­tézménye: egy óvo­dája és egy szociális otthona van. Se is­kola, se gyógyszer- tár, se kultúrház. Kérdéses, mi ma­radna nekik egy szétválás esetén. Azokat a telkeket és ingatlanokat, ame­lyeket az egyesítés­kor „beadtak a kö­zösbe”, a város már eladta, így egy ön­álló önkormányzat olyan szegény lenne, mint a temp­lom egere. Bár a ha­sonlat esetünkben Zászló sem jutott FOTÓK: TÓTH L. kissé sántít, hiszen Gyűdön egyedül az egyháznak van pénze némi fejlesztésre. „Csak meg kell nézni, hogy hol kezdő­dik a város közterületi része” - mondja Pavlekovics Ferenc plébános, a templomhoz vezető út állapotáról. Az eddigi történések sem azt igazolják, hogy a szétválást erőltetnék a gyűdiek. A négy évvel ezelőtti népszavazáskor alig tíz százalék voksolt emel­lett. Igaz, miután - helyi mun­kalehetőség híján - sokan Sik­lóson dolgoznak, érthető a szétválástól való félelem is. Máté János polgármester nem érti az évről évre elhangzó panaszok okát. Ő is azok közé tartozik, akik némi politikát vél­nek felfedezni a sirámok mö­gött, ugyanakkor azt gondolja, hogy Gyűd éppannyira része Siklósnak, mint mondjuk a vár. Ha jut fejlesztésekre valami, ak­kor Gyűdnek is jut, ha pedig ke­vés a pénz, akkor Gyűdön is ke­vés. A vallási turizmus mene­dzselése a polgármester szerint az egyház feladata volna. Ez utóbbiról sokan másképp gondolkodnak a városrészben, többek között Mészáros Zoltán vállalkozó is. Szerinte a jelen­legi helyzet senkinek sem jó, sem Siklósnak, sem Mária­gyűdnek, sem az egyháznak. Pavlekovics Ferenc azt mondja, az egyháznak nem le­het feladata a kapcsolódó infra­struktúra fellendítése, ez ugyanis egyedül a város ügye. A plébános szerint azonban legelőször a gyűdiek lassan ki­veszőfélben lévő identitását kellene újjáéleszteni, hogy érezzék, érdemes tenni is vala­mit lakóhelyükért. „ Tudatni kellene végre a világgal, hogy Máriagyűd létezik" A település egyébként idén nyolcszázötven éves. Lendvai Dávid (fa Kommentár az 1. oldalon) A különválás útja A megyében elsőként - 1992-ben - Mánfa vált szét Komlótól, később Máza és Szászvár, majd Kémes és Szaporca is a külön utat választotta. Ha ilyen igény merül fel, állampolgári bejelentés alapján a te­lepülés képviselő-testülete köteles népszavazást kiírni. Ez ak­kor érvényes, ha a jogosultak legalább 50 százaléka részt vesz, s közülük 50 százalék plusz egy lakos azonosan szavaz. Ha a te­lepülésrész az önállóságra voksol, sor kerülhet az önálló ön- kormányzati választásokra, illetve a vagyon megosztására. A település csak akkor lehet önálló, ha legalább 300 lakosa van, s képes az intézményi feladatokat ellátni. Hírek Röviden Nyithat a beremendi határátkelő. A kormány tegnapi ülé­sén határozott arról, hogy a két ország illetékes szerveinek jegyzékváltása után megnyílhat a Beremend-Baranjsko Pet- rovo Selo határátkelő. (gz) Baranyai kitüntetettek a Föld napján. A tegnapi eszter­gomi központi ünnepségen dr. Szili Katalin, a KTM államtit­kára Pro Natura díjat adott át dr. Uherkovich Ákosnak, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetőjének. Pro Natura emlékpla­kett birtokosa lett a DÉDÁSZ Rt. és Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei irodaveze­tője. Miniszteri elismerő oklevelet kapott Drávavölgyi Péter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága birtokrendezője, (nf) ősöket kutatnak. Mecseknádasdról egyházi és önkormányzati küldöttség utazott tegnap a németországi Frammersbachba. Á ba­ranyai községbe arról a környékről költözött a jelenlegi lakosság elődeinek egyik csoportja. A helytörténet-kutatók tisztázni akar­ják, hogy mely falvakból érkeztek a hajdani telepesek. (cs) ÉKestÉK. Ma 20 órától a baranyai 3-as választókerület regiszt­rált képviselőjelöltjeinek vitafóruma lesz Pécsett, az Értelmi­ségi Klubban. A meghívottak: Bretter Zoltán (SZDSZ), Czukor Antal (KDNP), Hegedűs Tamás (MDNP), Körömi Attila (FI- DESZ-MPP), dr. Kurucsai Csaba (FKgP), Sashalmi György (MIÉP), dr. Südi Bertalan (Munkáspárt), dr. Toller László (MSZP), Várbíró Péter (MDF). A program támogatója az Eu­rópai Unió és az Új Dunántúli Napló. Jöttek, láttak, visszahívtak BÓLY A város hivatalosan az erdé­lyi Csernátonnal és az auszt­riai Semriachhal tart part­nerkapcsolatot. Az együtt­működés nagyrészt a kultúra terén eredményes. A hét elején mintegy^ negyven diákot fogadtak az Általános- és Zeneiskola tanulói, tanárai Csernátonból, illetve Semri- achból. Az egy hetes látogatás előzménye a települések között évekkel ezelőtt megkötött part­neri megállapodás.- A nemzetközi kapcsolatok jövőjét a gyermekek közötti ba­rátságok alapozhatják meg. A gyerekek szeretnek utazni, is­merkedni, nyelvet tanulni, és erre a város is igyekszik lehető­séget biztosítani. Két hét múlva indulnak a csoportjaink vi- szontlátogatásra - mondta Gráf Vilmosáé iskolaigazgató. S. G. / / Államilag támogatott tömegközlekedés Az EU-normák bevezetésével ritkulhatnak a buszjáratok Jelenleg a helyi tömegközlekedés biztosítása még nem köte­lezően ellátandó feladata az önkormányzatoknak. Azok a városok, ahol az önkormányzat tulajdonosként van jelen a tömegközlekedésben - közéjük tartozik Pécs is szeretné­nek mihamarabb változtatni ezen, hiszen kötelező közszol­gáltatás esetén állami támogatásra tarthatnának igényt. PÉCS - BUDAPEST A mostani helyzet szerint a helyi tömegközlekedés koncessziókö­teles tevékenység. Több nagy­városban, így Pécsett is a helyi önkormányzat hozott létre több­ségi tulajdonú céget, amely el­látja ezt a veszteséges feladatot. Részükről merült fel a helyi tö­megközlekedés kötelező köz­szolgáltatássá minősítése, hi­szen ez esetben a település nagyságának megfelelő állami normatívával is rendelkezhet­nének. A tömegközlekedési vál­lalatok eddig csak úgy juthattak új járművekhez, ha az illetékes önkormányzat vállalta a hitel visszafizetését. Pécsett hozzávetőlegesen egymilliárdos beruházást tervez az önkormányzat - mondta Papp Béla alpolgármester. En­nek jelentős része az önkor­mányzatra és a Pécsi Tömeg- közlekedési Rt.-re hárulna, de a Központi Kömyezetfejlesztési Alapból is több száz millióhoz szeremének jutni.- A közlekedési tárca most készíti elő a személyszállításról szóló törvényt, amelynek során elsősorban az Európai Unió szabályozásainak megfelelő tá­mogatási rendszert kíván kidol­gozni - tájékoztatta lapunkat Hupfer Rezső, főosztályvezető- helyettes^ Ä veszteségek felszámolásá­nál az elöregedett járműpark ál­talános felújítása, környezetba­rát autóbuszok vásárlása az első lépés. Ez annyiban érinti a la­kosságot, hogy a szigorú EU- szabályozás miatt járatritkításra, esetenként az indokolatlanul veszteséges vonalak megszünte­tésére kerülhet sor. A rendelke­zéseket nem lehet változtatás nélkül átültetni a magyar gya­korlatba, hiszen hazánkban a nagyobb ráutaltság mellett sok­kal kisebb a jegyárbevétel. A KHVM a finanszírozás át­alakítását az érintettek bevoná­sával kívánja megvalósítani, így a közeljövőben arra kérik fel a pécsi önkormányzatot, hogy ké­szítsen el egy tanulmányt, ami segítene a személyszállítási tör­vény téziseinek kialakításában. Gy. Z. Bejelentkezik az idegenforgalom Be kellett látni, hogy a város nem jelent turisztikai szenzációt, helyzeténél fogva mégis számtalan kiaknázatlan lehetőséggel számolhat. Megfelelő koncepcióval igenis tényező lehet a helyi idegenforgalom, és nem is csak megyei szinten. Internet-nap PÉCS Kilencven munkaállomáson lehet majd internetezni azon a pécsi Internet-napon, melyre április 24-én 13 órától kerül sor a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karon. A megnyitó a 400 fős előadóban lesz. 13.30-tól „Kommunikáció és Internet” címmel Horányi Özséb egyetemi tanár elő­adása hangzik el, majd 13.50- től az Internetnek a gyakor­latban történő alkalmazásáról beszél Rendes Péter informa­tikus mérnök. Fél háromtól este nyolcig 30 számítógép az aulában, 60 pedig az első emeleti laborokban váija a középiskolásokat. A napot a Pécsi Diákönkormányzat rendezi, mely pénteken dísz- gyűlését is tartja. H. I. Gy. SZENTLŐRINC Adott Pécs és Szigetvár közel­sége, ehhez járul a város négy irányú vasúti csomópontja, és hogy így az egyik legjobban megközelíthető település a me­gyében. A hagyományairól híres, természeti szépségekben gaz­dag Ormánság és számos me­cseki kirándulóhely is innen ér­hető el a legkönnyebben. Ezt a fantasztikus adottságot parlagon hagyni vétek - véli Mátis István (képünkön) pol­gármester, akinek ötletére van fogadókész­ség is. Azt tudják, hogy a pénzes réteget nem lesznek képesek tartós maradásra bírni, de egé­szen más a helyzet a csa­ládi és az ifjúsági turizmus terü­letén. A strand tervezett újbóli megnyitása, és a száz férőhe­lyes kollégium átalakítása rész­ben állandó szálláshellyé már biztosíthatják a megfelelő ala­pot az iskolai csoportok és csa­ládok fogadására, akár egész évben. Az olcsó szállás és ellá­tásjó annak, aki nem akar, vagy nem tud a két nagy „szomszéd­nál” kvártélyozni, de kevés an­nak, aki kiindulópontként látja a várost, és célja a környező vi­dék megismerése. Ezért várha­tóan az ősszel megjelenik a helyhatóság gondozásában egy turistatérkép, mely a bejárható környéken segíti majd az eliga­zodást. A sikeres turizmushoz persze a mellékvonali járatok rugal­masabbá tétele és a vonalmenti szolgáltatások javítása is hozzá tartozik, ami még sok munkát igényel. Ám ha mindez megvalósul, az új lendületet adhat az egész térség fejlődésének is. Aradi P. Választások ’98 Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter látogat Pécsre ápri­lis 24-én, ahol 9 órától eltölt egy órát az Egyetem utcai Általános Iskola horvát tagozatán, Bretter Zoltánnal közösen, majd Bevezetés a politikába címmel elő­adást tart a JPTE B/220 termében, részt vesz a Pécs Diákönkormányzatának ülé­sén, a PMMF-en pedig megnyitja a Inter­net-napot. Az ANK-ban 14.30-tól peda­gógusfórumon válaszol a pécsi tanárok kérdéseire - házigazda Bretter Zoltán -, majd megtekinti a világörökségi terület­nek javasolt Püspökvárat. A miniszter programja Siklóson zárul, 19 órától a Ze­neiskola nagytermében dr. Szepesvári Zsolt közreműködésével újabb pedagó­gusfórumot tart. Dr. Tóbiás János, a Független Kisgazdapárt 1. sz. országgyűlési vá­lasztókerületi képviselőjelöltje lakos­sági fórumot tart 24-én pénteken 18 órakor a Nagy Lajos Gimnázium dísz­termében, 25-én szombaton 18 órakor a szabolcsfalui kultúrházban. A Nyugdíjasok Egyesülete Pécs és a Polgári Kör Pécs meghívja a májusi parlamenü választásokon induló pártokat, hogy programjaikat ismertes­sék, képviselőjelöltjeiket mutassák be a szavazó pécsi polgároknak. Kérik a nyugdíjas és nem nyugdíjas pécsi polgá­rokat, hogy a bemutatkozó politikai fó­rumon vegyenek részt, kérdéseiket mond­ják el. A politikai fórum ideje és helye: április 24-e péntek 15 óra, Pécs, Ifjúsági Ház (Nagy Lajos király u.). Kerner Lőrinc, Baranya megye 5. számú választási körzetének német nemze­tiségi képviselőjelöltje április 23-án csütör­tökön 18.00 órakor Fékeden, 20.00 órakor Véménden, április 24-én 18.00 órakor Má- riakéménden, 20.00 órakor Kátolyban kul­turális műsor keretében mutatkozik be választóinak. A rendezvények helyszíne mindegyik községben a művelődési ház. Dr. Wekler Ferenc országgyű­lési képviselő vendégeként dr. Bálint György (,3álint gazda”) tart előadást „Tavasz a kiskertben, gyümölcsösben, szőlőben” címmel április 23-án csütörtö­kön 17.00 órakor Hidason, az Általános Iskola ebédlőjében, majd 19.00 órakor Pécsváradon a művelődési házban. Dr. Wekler Ferenc pénteken Belvárdgyulán a Kultúrházban 17.30-tól lakossági tájé­koztatót tart. Ugyanezzel a céllal találko­zik a helybeliekkel 19 órakor Szajkón is. Czimmer Tamás, az Együtt Ma­gyarországért Unió képviselőjelöltje az 1. sz. vk.-ben lakossági fórumot tart az újhe­gyi érdeklődőknek április 24-én pénteken 18.30-tól a Barta Kereskedelmi Szolgáltató Bt. Pécs, Koksz u. 123. alatti irodaházában.

Next

/
Thumbnails
Contents