Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-23 / 111. szám
1998. április 23., csütörtök Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A duális képzésé a jövő A duális képzés a jövő ideális szakképzési rendszere, mely az elmélet és a gyakorlat eddigi arányát megfordítva az utóbbira összpontosít, és ösz- szehangolja az üzemek igényét az oktatási célokkal. ♦ Egyebek mellett ezt hangsúlyozták a Nyugat-Európa számos országában jól bevált szakképzési rendszerről tartott szerdai pécsi fórumon, melyet az érintett megyei intézetek számára rendezett a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara. Baranya megyében elsők között vezették be a duális szakképzést; az új rendszert a németországi Hans Seidel-alapít- vány az építőipari szakmák területén szervezte meg. A legújabb technológiák oktatására alkalmas, jól felszerelt műhelyeket hoztak létre, melyek kiegyenlítik a tanulókat foglalkoztató vállalkozók, cégek műhelyeinek szintkülönbségét. Önálló megyei mestervizsga titkárságot is Baranyában hoztak létre elsőként a három gazdasági önkormányzat - az ipari, a kézműves és az agrárkamara - összefogásával. A mesterlevél megszerzésére már hatvannál több szakmában van lehetőség, s ezt azért szorgalmazzák, mert a duális képzés szellemében folyamatos továbbképzésre ösztönöz. Mesterlevelet az a szakember kaphat, akinek ötéves gyakorlata is van a szakirányú végzettség mellett, s elvégzi a munkapedagógiai, vállalkozói és szakmai tárgyakból álló tanfolyamot, majd vizsgát tesz mindezek elméleti és gyakorlati ismeretéből. (MTI) Finisben az Agrobank-ügy Az ügyész börtönben letöltendő szabadságvesztést, a védők az első fokon született felmentő ítélet helybenhagyását indítványozták az Agro- bank-Ugy másodfokú tárgyalásán. A Legfőbb Ügyészség képviselője vádbeszédében a bank hitelnyújtási gyakorlatának társadalmi veszélyességére, illetve Kunos Péter vezérigazgató és Kovács Mihály, az igazgatótanács elnöke cselekményében megvalósult vesztegetésre, a vagyoni előnyszerzésre helyezte a hangsúlyt. Az ügyész szerint egy esettől eltekintve olyanok igényeltek E-hitelt az Agrobanktól, akiknek a kérelmét már több más hitelintézet elutasította. Egy ízben pedig a 80 millió forint összegű reorganizációs hitel folyósítása érdekében színlelt ügylet révén megnövelték a kérelmező cég törzstőkéjét. Orosz Balázs az elsőrendű vádlott védőjeként hangsúlyozta: az Agrobank által nyújtott, összesen 10 milliárd forint összegű E-hitelnek alig 4-5 százalékát tekintette a jogutód, a Mezőbank rossz kihelyezésnek. A vádlottak egyébként soha nem egyedül tárgyaltak az E-hitelek kérelmezőivel, ráadásul a hitelnyújtás többletbiztosítékainak gyakorlatát többször, részletesen feltárták a Magyar Nemzeti Bank, illetve az AVÜ illetékesei előtt. Ez szöges ellentétben áll a vádban megfogalmazott vesztegetéssel. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet várhatóan április 30-án hirdeti ki. Mi kerül a miniszterek tárcájába Az elmúlt nyolc évben a miniszterelnök személyi alapbére négyszeresére emelkedett, míg a közigazgatási államtitkárok havi illetménye több mint hatszorosára nőtt - derült ki az állami vezetők illetményéről és járandóságáról szóló anyagból. Mint azt Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a miniszterek saját tárcájuk költségeinek terhére kapják fizetésüket és időszakos jutalmaikat. Az évente kifizetett jutalmak átlagos mértéke a miniszter- elnöktől a politikai államtitkárokig bezárólag egységesen 3,2 hónap bérének összegével egyezik meg. Az államtitkár rendelkezésére álló adatok szerint Magyarországon legalább 120 ezer adófizető polgár rendelkezik magasabb jövedelemmel, mint a miniszter- elnök és 220 ezer azok száma, akik megelőzik a minisztereket a bérrangsorban. A kormány tegnapi ülésén foglalkozott a 2004. évi Labdarúgó Európa-bajnokság esetleges megpályázásával. A kabinet támogatja hazánk és Ausztria közös pályázatát és minden feltételt megad ahhoz, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség nekünk ítélje majd e rangos esemény rendezési jogát. Az idei év első hónapjaiban a mezőgazdasági építési és ültetvénytelepítési beruházások iránt mutatkozott óriási érdeklődés - jelentette be az államtitkár; az eredetileg erre a célra félretett 11,5 milliárd forintot 17 milliárdra emelte a kormány. Ez azonban nem jelenti az agrárszféra támogatási keretének megnövelését, hanem csupán belső átcsoportosítás eredménye a kormány, illetve a földművelési tárca költségvetésében - tette hozzá Kiss Elemér. Az ÁPV Rt. 2 milliárd forintos tőkejuttatásban részesíti a Magyar Villamos Művek Rt.-t. Ez a cég érdekelt a Postabank Rt.-ben, s mint azt egy kérdésre Kiss Elemér elismerte: az állami támogatásnak ez a formája tulajdonképpen nem más, mint a bajba jutott pénzintézet tőkeemelésének közvetett módja. Szalóky Eszter Jubileumi ülés. Az állam- és a kormányfő is megtisztelte jelenlétével a tíz éve alakult Magyar Rektori Konferencia jubileumi ülését tegnap a Parlament kongresszusi termében. A tanácskozáson előadások hangzottak el a többi között a magyar .felsőoktatás jövőjéről, a tudomány és a kultúra kapcsolatáról. fotó: feb/diósi imre Lifttel a mennyekig. Turisták kedvelt programja a főváros panorámájának megtekintése a Szent István-bazilika erkélyéről. Pár napja felvonó viszi a látogatókat a galériáig, ahonnan a 302-ből már „csak” 137 lépcsőt kell megtenni a körerkélyig. fotó: feb/kallus györgy Választási előkészületek - kevés a vita 1604 egyéni képviselőjelölt, 170 területi és 12 országos lista Rendben zajlanak a választási előkészületek - jelentette be tegnap Tóth Zoltán. Az Országos Választási Iroda vezetője elmondta: április 27-én megkezdik a szavazólapok gyártását, május 5-én pedig technikai próbát tartanak. A választásokon induló pártok és szervezetek összesen több mint 170 területi listát állítottak, s tizenkét országos listát regisztráltattak. Az OVB nem kevesebb, mint 1604 egyéni képviselőjelöltet vett nyilvántartásba. Tóth Zoltán aláhúzta: a pártok és a választási iroda között sikerült bizalmi viszonyt kialakítani, ez az egyik oka, hogy az előkészületeket komolyabb vita nem zavarta. Az országos listák nyilvántartásba vétele után egyetlen jogorvoslati kérelem sem érkezett. A viszonylag nagy számú egyéni panaszról Puskás Imre, a választási iroda jogásza elmondta: ezeket részben a helyi választási szervek, részben az OVB orvosolták. A pártok és szervezetek április 24-ig delegálhatnak tagokat a választási szervekbe, így a helyi szavazatszámláló bizottságokba is. Ezek összlétszáma a minimális 60 ezerről akár 120 ezerre is növekedhet - tette hozzá Rytkó Emília, az iroda helyettes vezetője, aki a technikai felkészülés részleteit is ismertette. Megkezdődött az 10 821 szavazókor kialakítása, ahol majd 8 040 000 polgár adhatja le szavazatait. A 600 ezer első választónak ajándékokkal (emléklappal és tollal) is kedveskednek. Az állami nyomda május 4-ig legyártja a szavazólapokat. A jelölteknek járó, összesen 100 millió forintnyi költségvetési támogatást a PM utalja ki, miután az OVB véglegesíti a névsort. Takács Mariann hírcsatorna Lassabban fogyunk. Magyarország lélekszáma február végén 10 millió 122 ezer volt, miután az év első két hónapjában 6742-vel csökkent a népesség száma - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyors- tájékoztatójában. A KSH elemzői szerint alapvetően a halandóság mintegy 27 százalékos javulásának köszönhető a népességcsökkenés ütemének mérséklődése. Romák mennek Kanadába? Tabajdi Csaba miniszterelnökségi államtitkár tudomása szerint két budapesti kisebbségi önkormányzat igazolásokat adott ki arra vonatkozóan, hogy a hozzájuk forduló kérvényezők cigány származásúak. Mindez annak kapcsán vetődött fel, hogy egyes hírek szerint roma családok készülnek kivándorolni Kanadába. Tabajdi szerint a média is tehet róla, ha nehezen kezelhető, „öngerjesztő” folyamat kezdődik. Elmarasztalt műsorok. Az ORTT Panaszbizottsága a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség XII. kerületi szervezete panaszának helyt adva megállapította, hogy A Hét és a Napkelte című tévéműsorok az Alfa Szövetséggel foglalkozó adásukban megsértették a vonatkozó törvényt. Zsófi szülei elköltöztek. Büntetlen előéletű az a 19 éves körmendi férfi, akit a rendőrség azzal gyanúsít, hogy brutális ke- gyeüenséggel megölte all éves H. Zsófiát - közölte Farsang László, a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság sajtóreferense. H. Zsófia családja egyébként a tragédia óta nem tartózkodik a körmendi lakásban. Azt, hogy hová költöztek, a család nyugalma érdekében a szóvivő nem árulta el. Vita a Dunáról. A dunai hajózásban érdekelt országok irreális vízmélységet és víziút-szélessé- get kényszerítenek Magyarországra - hangzott el a környezetvédő Duna Mozgalom heti vitasorozatának szerdai tanácskozásán. Ezek a feltételek csak az ivóvízkincs, a természeti értékek tönkretételével teljesíthetők - jelentették ki. Vargha János szerint indokolatlan, hogy hazánk a németországi és ausztriai hajózási körülményeknél lényegesen jobb feltételekre törekszik. Elhunyt Gáti József. Életének 83. esztendejében, április 21-én hosszú szenvedés után elhunyt Gáti József színész, kiváló és érdemes művész. Gáti 1950-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán beszéd- és színészmesterséget tanított volt, színinövendékek generációit nevelte és tanította a szép magyar beszédre. Ami egy kételyeket támasztó postai lapterjesztési pályázat számításai mögött van Kié a kockázat és kié a nyereség? Az árus lapterjesztést végző részvénytársaságok privatizálására kiírt pályázaton nyertes tömörülés többségi tulajdonosa egy olyan francia cég, amely a legkisebb mértékben sem érdekelt a magyar újságok kiadásában. Vajon miért akarja mégis megszerezni a magyar árusterjesztési piacot? Azért, mert a lapkiadás és -terjesztés sajátos üzletág, amelyben a terjesztési kockázatot a kiadók vállalják. Hogyan is zajlik le az egész folyamat? A kiadók laptípustól függően áruhitelt nyújtanak a terjesztőknek. Amíg az áru nincs eladva, a laptulajdon a kiadóké. Tehát sem a nagykereskedő, sem a kiskereskedő nem fektet saját forgótőkét a rendszerbe. Ennek a nagy- és kiskereskedelmi összesített haszonkulcsnak a nagysága 34^10 százalék között ingadozik. Az egész folyamatot - tehát a termékötlettől az eladásig bezárólag - a kiadók finanszírozzák. Ebbe az értéktermelő folyamatba ékelődik be a posta tulajdonában lévő jelenlegi nagykereskedelmi rendszer, amely minimális kockázattal tesz szert extraprofitra, és vonja ki a pénzt a rendszerből. Gyengíti ezzel a kiadókat, mert nem tudnak - vagy csak korlátozottan képesek - új termékek fejlesztésébe fogni. Tovább növeli ezáltal a médiapiacon amúgy is feszült helyzetet, mert csökkenti az újságírók és szerkesztők potenciális foglalkoztatási lehetőségeit. (Ennek veszélyére hívta fel a figyelmet a minap a sajtószakszervezet.) A nagy- és kiskereskedelmi rendszerben összesítve megjelenő, a befektetett tőkére vetített tisztességes profitot a kiadók tudomásul veszik, de minden ezen felüli átcsoportosítás a kiadók kárára történik. Ha például a hírlap-kereskedelmi vállalatok összesített tőkéje 500 millió forint, és erre elismerünk egy 30 százalékos tőkearányos nyereséget, akkor ez utóbbi 150 millió forintot tesz ki. Figyelembe véve, hogy nulla kockázatú üzletről van szó, ez 'a nagyságrendű nyereség - reálisan számolva - tisztességesnek tekinthető. A Magyar Posta azt az extra- profittöbbletet szeretné értékesíteni, amely politikai monopolhelyzetet biztosított számára. Ezért is megkérdőjelezhető az az egyoldalú elhatározás, miszerint az eladásnál csak a pénzügyi árajánlat döntsön. A terjesztőhálózat értékét alapvetően meghatározza a lapellátási garancia és biztonság, valamint a biztosított áruhitel, amelynek futama laptípustól függően átlagosan 35 nap. Ezt mind a kiadók biztosítják. A döntéshozók azonban erről megfeledkeztek. Ezek után talán érthető, miért nem tudják elfogadni a kiadók ezt a furcsa indíttatású pályázati elbírálást. Számoljuk egyszer végig! Az árajánlat alapján a vásárlás összesített költsége 5,5-6 milliárd forint között helyezkedik el. Tételezzük fel, hogy a befektetők nem karitatív vállalkozók, hanem profitot akarnak realizálni. Akkor - évi 30 százalékos tőkearányos nyereséget feltételezve - ez 1,6-1,8 milliárd forintot jelentene. Honnan származik ez a pénz? Feltételezve, hogy a vásárló alapvetően lapterjesztéssel akar foglalkozni, ezt az összeget csak a kiadóktól tudja behajtani. így a jelenlegi 34-40 százalék közötti terjesztési jutalék - a kezdeti ígéretek ellenére - emelkedésnek indul. Ennek következtében az amúgy is nehéz helyzetben lévő kiadók még kiszolgáltatottabbá válnak. Elmaradnak a termékfejlesztések, illetve költségcsökkentési okokból kénytelenek lesznek leépíteni az újságírói, szerkesztői és kiadói létszámot. Felgyorsul a kiadók gazdasági ellehetetlenülése, ami politikai függőségbe kényszenti őket. Elbúcsúzhatunk az objektív, átfogó, politikamentes információszolgáltatástól. Ha ez a cél vezette a döntéshozókat, akkor rossz szolgálatot tettek az olvasóknak, az országnak, és keresztezték utunkat az európai integrációk felé. Az illetékes politikusok vagy nem akarták, vagy nem voltak képesek érzékelni ennek a problémának a súlyát. - er t i
