Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-16 / 104. szám
10 Dunántúli Napló Hitélet 1998. április 16., csütörtök Emlékeztető Dr. Harmati Béla evangélikus püspök tart istentiszteletet a pécsi evangélikus gyülekezet vendégeként április 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Dischka Győző utcában, délután 3- tól pedig szeretetszolgálatot tart feleségével, Polgár Rózsa textilművésszel. Szerzetesség, világi Intézmények a címe Bátor Botond pálos szerzetes előadásának április 16-án, csütörtökön este 6 órakor a Janus Pannonius utca 16. szám alatti Alapítványi házban. Pécsudvardon, az épülő római katolikus templom ünnepélyes alapkőletételére április 18-án, szombaton délután 5 órakor kerül sor. A szertartást Mayer Mihály pécsi megyés püspök tartja. Konferencia az ifjúság számára. A baranyai reformátusok gyermekkonferenciáját e hét végén, szombaton tartják Dunaszekcsőn. Orgonahangverseny a Bazilikában. Ma este fél 8-kor kezdődik az a hangverseny Pécsett, melyen Geiger György (trombita), Maros Éva (hárfa) és Hanne Christian Hadwiger (orgona) lépnek fel. A jó házasság rejtelmei. A pécsi Megújulás Családterápiás Intézet április 23-ától csütörtökönként a házasságápolás témaköréhez igazítva újra megkezdi ingyenes kurzusát a házaspárok számára. Jelentkezni lehet az intézet Anna utcai székházában, bővebb információ délelőttönként a 311-480 vagy a 311- 407-es telefonon. Katolikus ifjak találkozója. A VI. Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Találkozó Pécsett lesz április 25- én a Bazilikában. A tervezett program szerint 10 órától köszöntik az érkezetteket majd tanúságtétel következik a Szentlélekről. Délután kiscsoportos beszélgetések, fakultatív programok következnek. 15.30-tól szentmise, melynek főcelebránsa dr. Horváth István. Országos ifjúsági konferenciának ad otthont április 24-26. között a pécsi Bokor utcai baptista gyülekezet. Keresztény Értelmiségi Fórum. Az áprilisi nyílt rendezvényre 17-én, pénteken délután 5 órakor kerül sor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma dísztermében. Előadó Papp Tihamér ferences atya, a Kárpátaljai Magyar Misszió munkatársa, aki a Kárpátaljai magyarság ezer éve és jelen sorsa címmel tart előadást. A Pécsi cserkészek április 26-án 15 órai kezdettel rendezik hagyományos Szent György-napi ünnepélyüket a Bazilika előtti téren, a kiscserkészek ígéret-, ill. a cserkészet egybekötött fogadalomtételével. Az ünnepségen részt vesznek a VI. Cser- készkerület cserkészcsapatainak küldöttségei is. Az eseményt a katolikus, a református és az evangélikus egyház lelkészeinek ökumenikus imája zárja. Bérmálás. Április 19-én fél 11-kor Mágocson, 16 órakor Görcsönyben bérmál Mayer Mihály megyés püspök. Szentelés! ünnepség - A pécsi József utcai Kolping Gyermek és Ifjúsági Ház épületét tetőtérrel bővítették. Az új rész átadására és szentelésére tegnap ünnepélyes keretek között került sor. A létesítményt a jövőben turistaszállóként kívánják használni. fotó: müller andrea A párbeszéd egyháza Megkezdődött a 40. Pax Romana kongresszus Siófokon a hét elején megkezdődött a Magyar Pax Romana Fórum, amely a hét végéig tart. A tanácskozáson a kommunikáció témakörével foglalkoznak. A kérdés így hangzik: mennyire van szüksége ma az egyháznak a nyilvánosságra? Az összejövetel résztvevőit Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök, a Magyar Bencés Kongregáció prézense fogadta, és már húsvéthétfő délutánján a Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálta Veni Sancte-vel kezdődött meg a kongresszus. Az érsek a kommunikáció problémáinak vizsgálatát igen fontosnak tartotta részben azért, mert mint keresztény értelmiséginek kötelessége törekednie az igazság teljes kimondására (vélte, hogy a féligazságoknál nincsen nagyobb kommunikációs bűn), másrészt pedig a szókimondó kommunikáció ne viszályt, gyűlöletet keltő, hanem az emberi közösség megerősítését szolgálja. A 40. Pax Romana Kongresz- szus keddi munkanapjának délelőttjén a kommunikáció és a kommunió jelenségeiről, fogalmi összefüggéseiről szóltak a fölkért előadók. Várnai Jakab teológus, a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány provinciálisa „A kommunikáció, mint imádság ” címmel megtartott értekezésében kifejtette, hogy mindkettő a szeretet cselekedete, akaija a másik létezését, távol áll tőle a manipuláció vagy az uralkodás. Ugyanakkor nem bontható fel e kettős abban az értelemben, hogy életünkben a kommunikáció átvehetné az imádság szerepét, kiválthatná, feleslegessé tehetné azt. Hankiss Elemér szociológus professzor a kétezer éves értékek válságáról beszélt, a felgyülemlett identitászavarokról. (Szeresd felebarátodat - szeresd önmagad, korlátozd magad - valósítsd meg magad.) Részletezte, hogy korunkban milyen válaszok születtek az új helyzet adta kérdésekre (totalitárius, liberális, konzervatív, szociáldemokrata), miközben ma sokan a válaszokat a fogyasztói civilizáció eszközrendszerével vélik megtalálni. Gánóczy Sándor, a würz- burgi egyetem nyugalmazott katolikus dogmatika tanára a Szentháromságon belüli szere- tetkapcsolatokból vezette le a belső és külső kommunikáció mechanizmusát, nyomatékosan felhíva a figyelmet arra, hogy a téma a háromság és Isten egyenlőségében közelíthető meg. Lukács László piarista, a Vigília főszerkesztője a teremtés és kinyilatkoztatás eseményét közelítette meg a kommunikatív tett felől. Horváth Ádám, a luzerni egyetem professzora, filozófus az egzisztencia-filozófia fogalmi mezőjébe helyezte el a kommunikációt, amely a személyes tudatban, a mindenkori helyzetben (szituációban) gyökerezik és személyi igazságokból nyeri el sajátos létét. Takács Gyula, a Veszprémi Római Katolikus Hittudományi Főiskola tanára az evangelizá- cióról, mint kommunikáció egyik formájáról szólt. Mint említette, az evangélium hallatára igazságok, sőt abszolút igazságok jutnak az eszünkbe és talán abszolutisztikus magatartások, s közben könnyen esik az ember az uralmi téveszmék csapdájába. Nagy Endre, a JPTE tanszékvezető egyetemi tanára arra a kérdésre, hogy legyen-e kimondottan katolikus rádió és televízió, avagy a saját csatornák helyett másokat vegyen igénybe, akképpen válaszolt, hogy minkét esetben, értékeket kell közvetíteni. Katolikus, azaz egyetemes értékeket, amelyek keresztény gyökerűek, majd általánossá váltak és most számos helyről fenyegetve vannak. Ilyen körülmények között az egyháznak, ha a saját médiája segítségével szólal meg, azt kell sugároznia, hogy aki az ő csatornáját választja, az értéket általában választja. Hiszen a mai, multikulturalizmus világállapotában az egyház sok nyelvű közegben találja magát, amelyben ahhoz, hogy másokkal kommunikálni tudjon, meg kell tanulnia mások nyelvét is. Mert csak így töltheti be igehirdetői, liturgiái és karitatív funkcióját. A közvetítés modern csatornáit ehhez éppen úgy igénybe kell vennie, mint ahogyan hajdan az apostoloknak af lovat, szamarat vagy a csónakot. Kell-e vajon reklámozni az egyházat? Erről a kérdésről Horvát János, az MTV egykori főmunkatársa, a Centro Film Kft. ügyvezető igazgatója szólt. Mint említette, a rádiókban és a televíziókban rendre vallási szerkesztőségeknek nevezik az e témával foglalkozó egységeket, holott többnyire csak az adott egyházak eseménynaptárát, a változásokat rögzítik e műsorok. A modem világban a vallási műsorok kevésbé szólnak a szervezeti életről, sokkal inkább erkölcsi kérdésekről, a mindennapi események kapcsán megvitatandó nagyon is köznapi állásfoglalásokról. A mai magyar médiában a vallási műsorok az egyházakat „reklámozzák”, és erre talán kevésbé van szükség, mint a vallással összefüggő, abból fakadó gondolatok megvitatására, értelmezésére, ha úgy tetszik, reklámozására. Erre - mint azt a felmérések és az egyéb műsorok tanulságai mutatják - óriási igény lenne, melyeket a mai műsorok kevésbé elégítenek ki. Kozma F. Egyházmegyei közgyűlés A második fordulóval hétfőn Pécsett megtartották az idei évértékelő és feladatokat meghatározó egyházmegyei közgyűlésüket a reformátusok. Az összejövetelen részt vett dr. Hegedűs Lóránt püspök is, aki észrevételeivel támogatta a munkát. Az újra összehívott közgyűlésen két napirendi pontot zártak le tulajdonképpen. Mint azt Bóka András esperes említette, az egyháztagság kérdésében sikerült egyezségre jutni - azonos pénzügyi feltételek kialakításával -, másrészt a résztvevők jelölteket állítottak a közelmúltban betegsége miatt egyházkerületi főgondnoki tisztéről lemondott Für Lajos helyére. A közgyűlés szótöbbséggel két jelöltet javasolt a megüresedett posztra, mindkét jelölt fővárosi. Egyikük Takaró Mihály, az egyházkerület iskolai főgondnoka, a másikuk pedig Vásári István, az ELTE professzora, a budapesti Julianna Református Általános Iskola gondnoka. K. F. A húsvéti ember Jézus három év alatt túl sok igazságra hívta fel a figyelmet, ezért akiknek sértette köreit, elérkezettnek látták az időt, hogy kiiktassák az emberek köréből. A várható bonyodalmak elkerülése végett őröket állítottak sírjához - így akarták rögzíteni a halált. Ezt az ősi mintát alkalmazzuk mi is, mikor a bűnt és a kiprovokált szellemi-lelki halált akarjuk állandósítani világunkban, az erkölcstelenség legalizálásával. Jézus tanítványai örömmel borulnak a Feltámadott lábaihoz, szívük lángol, lelkűk megtelik buzgósággal, számukra már nyilvánvaló az, amit az értelem nem képes felfogni. Ekkor a nép elöljárói még semmit sem értenek a lényegből s azon tanakodnak, hogyan tudnák félrevezetni az embereket, miként lehetne hazugságba menekülni, s azt állítani, hogy már megint azok a csaló tanítványok vannak a sírból való eltűnés hátterében. Figyelmeztetés ez azoknak, akik napjainkban az írás ismerői és a hatalom birtokosai: talán nem kell ismétlődnie a történelem gyászos eseményének, inkább az igazság vállalása és a becsület lenne az úton maradás és az életre jutás feltétele. De figyelmeztetés ez minden „beosztott katonának" is: az emberiség állandóan ismétlődő próbálkozása a megtévesztés, a félrevezetés - s nekünk ma is hazudni fognak mindaddig, míg hiszékenyen elfogadjuk az elefántnál is nagyobb húsvéti nyúl naiv meséjét. Ne feledjük azonban, hogy ennek a deformált világnak minden felelőssége és következménye minket terhel. Sok jó szándékú ember kérdezi Pilátussal: mi az igazság? Akik Jézus közelségében járnak, azok nem értik, mi ebben a kérdés - hiszen Ő! De aki nem ismeri őt, annak valóban kérdéses, miért ne legyen törvényszegő, a vizet önmaga malmára hajtó, miért ne menjen bele apróbb csalásokba, miért ne vigyen el a munkahelyéről, a „közösből” azt, ami neki - véleménye szerint - jár, hiszen ilyen magas árak és ésszel nem követhető adóterhek mellett ennyi kárpótlás megjár neki. Jézus azonban nem erre biztat minket, hanem igazságra és becsületre. Áldozatok árán kivívott győzelemre, ahol nem az a kérdés, nekem mi az érdekem, hanem az, hogy mire késztet engem a Jézushoz tartozásom?! Persze, amikor a császárnak kijáró hányadról szól, nem az osztozkodás határát húzza meg, hanem arra indít, hogy utasítsunk el magunktól mindent, ami a pogányság felségjelzését hordja magán, és - élesen elhatárolódva minden tisztességtelenségtől - utaljuk vissza az istentelenséget annak önmagát pusztító birodalmába. Jézus kemény szavaiból értenie kellett volna akkor is a címzetteknek. Sokszor értettek is, azért ölték meg. 2000 évvel később az a kérdés: aki megérti szavai súlyát, az agresszor leStz vagy megtérő? Az erkölcsi rendben túl lapos megoldás lenne ma is leordítani azt, akinek igaza van, megfélemlíteni a becsületest, sírba zárni az élőt. Ezt Jézus sem engedte. És minket is arra biztat, hogy amit teszünk, az átvilágítható legyen, háztetőről hirdethessék és mintázhassák. Ha pedig egy gyáva arra használja fel a célponttá válásunkat, hogy ránk lő- ez a krisztusi áldozat mai formátuma. És nem mi leszünk kevesebbé általa. Nagy a világ nyomása: bármi áron védjük magunkat, hiszen ezt teszi mindenki. Egyszer élünk, legyünk „okosak". Valóban, gyönyörűen szép a tavasz ébredése, szívet örvendeztető a munkahelyi előmenetel és a sikeres gazdasági vállalkozás. De nem ér annyit, hogy megalkuvóvá silányítson. És nincs az a múló érték, ami megingathatná az isteni értékrend kincseit, amihez tolvaj nem férhet hozzá, s az enyészet el nem pusztíthatja. A Lélek ébren tartja bennünk Jézus szavait: aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt az örök életre. Sőt, már valamit ide is ígér: „az igazság szabaddá tesz titeket". Ez húsvét ajándéka: igazság és szabad élet - az Isten megkötözöttségein- ken túlmutató ajánlata. Garadnay Balázs „Életminőség, 1998” Az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány pályázatot hirdet elsősorban fiatalok, pályakezdők, de fiatal házasok stb. pozitív életszemléletének és kiegyensúlyozott, tartalmas életvitelének elősegítésére. A pályázatra 8-27 fős csoportokkal pályázhatnak olyan csoportszervezők, akik vállalják programjuk teljes lebonyolítását. A pályázat célja, hogy segítsen olyan önkénteseket, akik munkájukkal közvetlenül vagy közvetve segítik a fiatalokat az ifjúkori problémák megoldásában, a pozitív életértékek felfedezésében, munkahelyi illetve társadalmi beilleszkedésében. A program tartalmát tekintve előnyben részesítjük a következő célokat illetve tevékenységeket:- egészséges életvitel, természetszeretet, ökológiatudat;- személyiségfejlesztés, önismeret, ielkigyakorlat;- párkapcsolatok, kommunikáció, konfliktuskezelés, generációs kapcsolatok;- elcsendesedés, empátia- és kreativitásfejlesztés;- társadalmi és nemzetközi kapcsolatok, világnézetek párbeszéde;- művészetápolás (irodalom, zene, képzőművészet);- nyelvtanulás, kisebb továbbképzések. A megpályázott tevékenységnek 1999. március 1-jéig kell lebonyolódnia. A nyertes pályázók csoportjai számára az EMF-ala- pítvány a pályázati program lebonyolításához rendelkezésre bocsátja rendkívül kedvezményesen a Mecsek gyönyörű természetes környezetében, Hosszúhetény- Püspökszentlászlón az „Életrendezés Házát”. A ház kedvezményes étkezési lehetőségeket is biztosít. Ad továbbá a program időtartama alatt a csoport- és programszervezőnek ingyenes szállást és étkezést, ezen kívül a csoport létszámának arányában igényes program lebonyolításához ösztönző jutalomdíjat, napi maximum 1000 Ft-ot. Részletesebb felvilágosítás a következő címen kérhető: Életrendezés Háza, 7694. Hosszúhetény-Püs- pökszentlászló, Postafiók 21. Tel./fax: 72/490-610. P. Vácz Jenő S. J.
