Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-09 / 98. szám
1998. április 9., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dunántúli Napló 7 Jog-forrás Fiatalok védelme. Az 1998. évi XXIII. törvény a fiatalkorú munkavállalók i munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat terjeszti ki a fiatalkorúak munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására. Az a fiatalkorú, aki a tankötelezettség teljesítésére meghatározott életkort nem érte el, munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló bármely egyéb jogviszony keretében is csak a 15. életévének betöltését követően, valamint a Munka Törvénykönyvben a fjatalkorúak foglalkoztatá- I sára vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatható. Ez a törvény 1998. június 1- jén lép hatályba. Tömény nyugdíjreform. A Magyar Közlöny külön- számaként megjelent „A nyugdíjreformmal kapcsolatos jogszabályok” című kiadványt. A 200 oldal terjedelmű gyűjtemény kéziratát 1998. január 31-én zárták le. A munkába járás terhei. A Kormány 39/1998. (III.) Korm. rendelete a munkába járással összefüggő terhek csökkentését szolgáló támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szól. Az előbbi említett célokra a Munkaerőpiaci Alapból a következő támogatások nyújthatók a munkaadóknak: helyközi utazás, a csoportos személy- szállítás és a munkaerő-toborzás támogatása, valamint a lakhatási hozzájárulás megtérítése. Vámjoggynjtemény. Különszámként 360 oldalas kiadványt jelentetett meg a Magyar Közlöny Hatályos vámjogszabályok címmel. Az 1997. szeptember 1-jé- vel lezárt kéziraté kiadvány tartalmazza a vámjogról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt .a végrehajtásáról rendel- ! kező 45/1996. (IH.25.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben és a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendeletet. Külön bűncselekmény lett április 15-étől az egyedi azonosító jel meghamisítása Az ellenőrizhető eredet védelme a tolvajoktól A BUntető törvénykönyv március 10-i módosításának rendelkezései közül április 15-én lép hatályba az egyedi azonosító jel meghamisításának - Btk 277/A § - bűncselekménye. A Btk. módosítása ezúttal a nagyobb értékű dolgokkal folytatott feketekereskedelem ellen ad a korábbinál alkalmasabb jogi fegyvert a bűnüldözők kezébe. Ahogy máskor is, az elszaporodó bűnesetek indították a törvényhozót, hogy külön nevesített törvényi tényállást és büntetési tételt alkosson egy cselekményfajtának. Az egyedi azonosító jel fogalmát a törvény - a saját alkalmazása szempontjából - a következőkben határozta meg: az olyan dolgoknak, amelyeknek a birtoklását vagy rendeltetésszerű• használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. A legtipikusabb példák említése mindennél világosabbá teszi, hogy milyen cselekményeknek kíván nagyobb gátat emelni a törvény. Ilyen egyedi azonosító jel a járművek motorszáma, alvázszáma is, amelyet a piacra dolgozó tolvajok lopás után igyekeznek eltüntetni, nemegyszer a rendeléssel fellépő vevő kívánságára. Jogi szakértők véleménye szerint beleérthető az egyedi azonosító jelek körében a járművek rendszámtáblája is. Április 15-étől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha ezt a bűncselekményt üzletszerűen, illetve bűnszövetségben követik el. Ha pedig a bűn- cselekményt bűnszervezet tagjaként követik el, akkor a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A motorszám hamisítása is büntetendő illusztráció: wéber t. Orvosság füben-fában, patikában Törvény született az emberi felhasználású gyógyszerekről Nemrég lett kihirdetve „Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről” szóló 1998. évi XXV. törvény, amelyet márciusban fogadott el az országgyűlés. Bár e törvény rendelkezéseinek zöme csak január 1-jétől lép hatályba, a megszületést mégis érdemes bejelenteni, hiszen mindenki érdekelt fél a témában. Az új törvényben leginkább a gyógyszerész szakma érintett. Ezért is kértük dr. Csóthó hály, szerész pünkön) véleményét és összegzését a jogi szabályozásról. A törvény megjelenése szerinte azt jelenti, hogy a gyógyszerészi hivatás társadalmi szerepe kezd visszatérni hajdani pozíciójába. Volt idő, amikor a gyógyszerészetnek csak elosztó szerepet szántak, és a gyógyszereknek közel egységes, alacsony ára volt. A társadalom hajlamos érdemben következtetni abból, hogy kinek és miért mennyit kell fizetni. Ez szemléletbeli hibát is okozott a gyógyszerész hivatás és a gyógyszerek megítélésében. Mivel olcsón lehetett hozzájutni a gyógyszerekhez, nagy mennyiségek halmozódtak fel a házi patikákban. Az elmúlt tíz év során szerencsére más lett a tendencia. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről alkotott törvény meghozatala is jelzi, hogy milyen jelentőséggel bír a gyógyszerellátás a társadalom számára. A jogalkotó nemzetközi normák és ajánlások figyelembe vételével hozta meg a gyógyszerellátással, valamint a gyógyszert felhasználók jogaival kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. A gyógyszerellátás feltétel- rendszerének megállapítása az állam feladata. Ennek keretében az meghatározza azt a követelményrendszert, amely garantálja, hogy a rászorulók biztonságos, hatásos és az előírásoknak megfelelő minőségű gyógyszerekhez juthassanak. Pontosan meghatározza a gyógyításra felhasználható anyagok fogalmát, és hogy milyen vizsgálatok elvégzése után kerülhet egy anyag gyógyszerként forgalomba; milyen feltételrendszernek megfelelő személy és intézmény szolgáltathat ki gyógyszert és hozzá tartozó információt a rászorulóknak. A lakosság egészségügyi szemléletében történt változásokra is tekintettel van már az új törvény, mert elismeri az ön- gyógyszerezés tényét. Az emberek egészségügyi tájékozottsága sokat javult, a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek száma megnőtt. A lakosság körében egyre inkább az a tendencia, hogy az egyszerűbb esetekben először a gyógyszertárat keresik fel panaszaikkal és kérnek segítséget, illetve gyógyszert. A törvény ezt is szem előtt tartva, bővítette az ehhez kötődő betegjogokat is. Az ezzel kapcsolatos - természetesen eddig is gyakorolt - gyógyszerészi tevékenységet most már a törvény is előíija. A rászorulót tájékoztatni kell a gyógyszer várható terápiás eredményéről, esetleges mellékhatásáról, a más gyógyszerekkel való együtt alkalmazás során fellépő kölcsönhatásról, a gyógyszer áráról, helyettesíthetőségéről. Ha szükséges, az orvosi kezelés elmulasztásának a következményeire is fel kell hívni a figyelmét. Portrék a jog ászai köréből: dr. Gyenge András Rend és demokrácia együtt A Pécsi Munkaügyi Bíróság elnöke 33 éve van a pályán. Humán érdeklődése vezérelte a pécsi egyetem jogi karára - szülővárosát sem akarta elhagyni -, noha a jogászi pálya a 60-as években nem sok megbecsülést ígért.- Az utolsó félévet kijelölt munkahelyen kellett eltölteni. A Csepeli Bíróságra kerültem. Miután 1965-ben államvizsgáztam, otthagytam a fővárost: 1100 forintos fizetésből albérletben megélni nem lehetett. Pécsett 1966 nyarán sikerült a területi munkaügyi döntőbizottságnál bírói munkakörbe kerülnöm. Azóta lényegében ugyanazt csinálja: 1973. január 1-jén alakult meg a Munkaügyi Bíróság, attól kezdve bíróként, 1977 szeptemberétől pedig a bíróság elnökeként.- A munkaügy egyetlen kínálkozó lehetőség volt, ám időközben meg is szerettem. Később lett volna mód elmenni - a Legfelsőbb Bíróságra is -, de inkább maradtam. Ez a frontvonal, itt találkozunk az emberek problémáival, itt próbáljuk kezelni az indulatokat és azokat az abszurditásokat, amelyek sűrűn előfordulnak az utóbbi időben. Bődületes a trehány- ságból és a semmi korlátozás el nem ismerésből származó jogellenesség a munkáltatóknál, és elképesztő a munka- vállalók munkajogi tájékozatlansága - meséli keserűen. Bírói hitvallásaként két alaptételt említ:- Nem hiszem, hogy a demokrácia fogalmilag kizárná a rendet. Egyebekben pedig nem szeretem, ha bíróként valaki az indokoltnál jobban hangsúlyozza kívülállóságát a társadalomból. A pártatlanság, a bírói függetlenség számomra nem ezt jelenti. A bírósági berkekben már nevezetes arról, hogy főnökként is megköveteli a rendet.- A bíró saját nevét adja az ítélethez, ám az úgy kezdődik: a „Pécsi Munkaügyi Bíróság”. Abban pedig én is benne vagyok - szögezi le. Tízéves korától sportol. Párbajtőröző volt 1965-ig, időközben a Nagy Lajos Gimnáziumban „megfertőzték” a kosárlabdával, ezért egy ideig párthuzamosan űzte a két sportot. 1966-tól már csak a kosárlabdát: a PVSK- ban játszott a nagy generáció idején négy évet. Most a PVSK-s lányok segítője, de 1989-től a legutóbbi időig a Baranya Megyei Kosárlabda Szövetség elnöke is volt.- Úgy éreztem, összeférhetetlen a bírói tisztséggel egy olyan sportfunkció, amelyhez egyre inkább a támogatók megszerzése kötődne. Lehet, hogy a bírónak próbálnák benyújtani érte a számlát. Kereskedelmi forgalom alatti vámáru-mennyiségek Az 1998. évi XII. törvény április 1-jétől módosította a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény mellékletének a nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályait. Nem kereskedelmi mennyiségű a vámárú behozatala, illetve áru kivitele a természetes személy által külföldről behozott, külföldre kivitelre kerülő, valamint részére fuvarozó vagy posta közreműködésével külföldről ellenszolgáltatás nélkül beküldött, illetőleg megbízásból - fuvarozó vagy posta közreműködésével - külföldre ellenszolgáltatás nélkül kivitelre kerülő alábbi mennyiségben: Szeszes italokból 1 liter szeszes ital, egy 1 liter bor és 5 liter sör; dohánygyártmányból 500 darab szivarka vagy 100 darab szivar vagy 500 gramm dohány; kávé, tea, kakaó, továbbá valamennyi fűszernövény és keverékük - kivéve a fűszerpaprika és keveréke - 1-1 kilogramm. Egyéb árukból fajtánként 5 ezer Ft-ig 10 darab, 20 ezer Ft-ig 5 darab, 50 ezer Ft- ig 2 darab, 50 ezer Ft felett 1 darab. Gépjárműből családonként évente egy. Az „egyéb áruk”-ra itt meghatározott mennyiségi korlátozás az áru kivitele esetén csak akkor érvényesül, ha azok kereskedelmi forgalmára nincs hatályos mennyiségi korlátozást kimondó előírás. Jogi tanácsadó • T. L.-né kérdezi: kérhe- ti-e a bérlőtársa lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az nem fizeti a közös költségek ráeső részét és rendszeresen zavarja az ő nyugalmát. A jogszabályi előírások értelmében a bérlőtárs és a társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik bérlőtárs, illetőleg a társbérlő lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy a/ a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg; b/ a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi; cl a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít; ál a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. A fentebb ismertetetteket házastársak és volt házastársak esetében akkor lehet alkalmazni, ha a lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házassági életközösség megszűnését követően bírósági eljárás nélkül megállapodással rendezték, vagy azt a bíróság közöttük szabályozta. A kereset megindítása előtt a bérlőtársat, illetőleg a társbérlőt fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a bérlőtársi (társbérleti) jogviszony további fenntartása nem várható el. Ha a felszólítás eredménytelen volt, a keresetet, a felhívásban a költség megfizetésére megszabott határidő elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától, vagy megismétlődésétől, ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól számított harminc nap alatt kell megindítani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti. • H. K. arról érdeklődik, mikor jár a munkaközi szünet? A Munka törvénykönyvének 122. §-a értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a három, vagy többműszakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jellegű, illetve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható, a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaközi szünet minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. SÁ. >