Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-09 / 98. szám
8 Dlinántúli Napló Hitélet 1998. április 9., csütörtök Emlékeztető Három kereszt üzenete címmel nagypénteki evan- gelizációt tart Pécsett 18 órai kezdettel a Bokor utcai baptista gyülekezet. Húsvét vasárnapon reggel a Pécsi Bazilika 8 órakor kezdődó' szentmiséjén immár hagyományosan zenekari kísérettel hangzik föl a liturgia zenéje, többek között Händel Halleluja kórusa a Messiás című oratóriumból. Közreműködik a Bárdos Kórus és az egyházi ünnepek alkalmából készségesen segítő Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjaiból álló alkalmi együttes. Isten szeretete és az emberi jótékonyság címmel kezdődik ma délután 5 órai kezdettel a Klimó György Társaság rendezvénye Pécsett, a Civil Közösségek Házában (Szent István tér 17). Előadó dr. Szalay János prépost. Feltámadásról tart elmélkedést a Pécsi Városi Televízió „Ökumené” című műsorában dr. Horváth István, a Hittudományi Főiskola főigazgatója április 15-én 18 óra 30 perces kezdettel. A Mustármag közösség, melyet a pécsi székesegyházi plébánia fiataljai alakítottak, a pécsbányatelepi templomban szombaton 22 órakor szentmisén ünnepli Jézus Krisztus feltámadását. Utána agapé. Keresztény filmklub. Sára Sándor Nyolcvan huszár című filmjét mutatja be április 15-én a pécsi keresztény filmklub az Alapítványi Székházban, a Janus Pannonius u. 11-ben. Presbiteri konferencia. A Pécs belvárosi református templom adott otthont a hét végén a 18. Egyházkerületi Presbiteri Konferenciának, melyen közel félezer presbiter vett részt. A program istentisztelettel és úrvacsora osztással ért véget, igét hirdetett dr. Hegedűs Lóránt püspök. Passió nagypénteken. A pécsi evangélikus gyülekezet ifjúsága nagypénteken este 7 órai kezdettel passiót mutat be a Dischka Győző utcai kápolnában. Szerzetesség, világi intézmények címmel Bátor Botond pálos szerzetes tart előadást április 16-án, csütörtökön este 6 órakor a Janus Pannonius utca 16. szám alatti alapítványi házban. Németül a régi német dallam szerint éneklik a Já- nos-passiót nagypénteken 15 órakor Újpetrén. A Pécsi Keresztény Kör lett a 23. rendes tagja a Katolikus Ifjúsági és Felnőtt- képzési Országos Szövetségnek. Házasságápolás. A pécsi Megújulás Családterápiás Intézet újra indít házaspárok részére ingyenes kurzust. Ezúttal április 23-i kezdéssel, hat héten keresztül dr. Tarján Emőke családterapeuta vezetésével. Templomi alapkőletétel. Április 18-án ünnepélyes alapőletétellel kezdődik Pécsudvardon a római katolikus templom építése. A szertartást Mayer Mihály pécsi megyés püspök tartja. A keresztény erkölcs vivői Hároméves a Pécsi Keresztény Kör A Pécsi Keresztény Kör a napokban tartotta éves közgyűlését, a harmadikat. Ezen elhangzott, hogy sikeresen őrzik és hordozzák Bán Endre szellemiségét. Civil szervezetként segítik a keresztény erkölcs értékeinek nyilvánosságát biztosítani, s az ehhez szükséges belső és külső információáramlást szervezni. Tizenhat fővel indult a mozgalom, melyet már a kezdetekben a keresztény ökumené jegyében szerveztek, s mely mára egy közel száz tagú körré dagadt. Á kör elnöke Várbíró Péter, az elnökség tagjai négyen, Pécs városának égtájak szerinti referensei is: Pécs-déli Matt Já- nosné, Pécs-északi Csabafi András, Pécs-keleti Gábori Im- réné és Pécs-nyugat Gógl Csaba tartozik. Mint azt Várbiró Péter (képünkön) elmondta, eredendő céljuk az volt, hogy a keresztény értékek megjelenítésének is legyen egy fóruma a városban és a város környékén. Egy olyan szervezet legyen, amelyben a tagság feltétele nem egyszerűen a tagsági díj, hanem az a szellemi azonosság is, amely a hívő embereket összefogja. A város püspöki székhely, s így a dolgok természetéből adódik, hogy lakosainak többsége katolikus amellett, hogy sokszínű a felekezeti-gyüleke- zeti élet Pécsett. Éppen ezért a kör munkásainak legfőbb feladata a napokban - elfogadva és egyetértve a Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb világért címmel megfogalmazott körlevelével - , hogy az egyházmegyei zsinati munkálatokban részt vegyenek és próbálják a véleményeket és gondolatokat ütköztetni. Próbálják elfogadtatni, hogy nem kizárólagosan az egyház embereinek vagy a templomba járók és a hitüket naponta gyakorlók tömegének belső ügye a zsinat, hanem minden olyan embernek, akit katolikus hitre kereszteltek, aki családi életének eseményeit - keresztelő, esküvő avagy temetés - az egyház nélkül nem tudja elképzelni. A zsinati munkát segíti az a felmérés is többek között, melyet a Pécsi Keresztény Kör kezdeményezett és hajt végre. Az elmúlt héten közel nyolcezer kérdőívet tettek ki a pécsi és a Pécs környéki templomokba, amelyek segítségével a hithez kapcsolódó kérdésekre szeretnének választ kapni. A kör munkájának részeként jelenik meg havonta a Pécsi Keresztény Kapocs értesítője, mely hét felekezet - katolikusok, reformátusok, evangélikusok, baptisták, metodisták, pünkösdiek és adventisták - mindennapi programjait, hitéleti eseményeit, továbbá a misék és istentiszteletek rendjét tartalmazza. Ennek az ökumenikus kiadványnak - mint úttörő és országosan is egyedi vállalkozásnak - meglehetősen jó híre van. Jellegében hasonló a Pécsi Keresztény Almanach, amely a hittel kapcsolatos pécsi intézmények (plébániák, parókiák, főiskolák, gimnáziumok és általános iskolák, levéltárak, szeretetotthonok és különféle missziók) címeit, telefonszámait tartalmazza. Az almanach legújabb kiadása most jelent meg húsvétkor. Feltétlenül jegyezzük meg: a Pécsi Keresztény Kör mint civil szervezet semmiféle támogatást nem kap, tagdíjakból és adományokból gazdálkodnak. Mint azt Várbiró Péter megjegyezte, ebből tudnak lekerekíteni - ha szerényen is - az előbb felsorolt időszakos és állandó kiadványokra. A kör egyébként két évig a pécsszabolcsi plébánián kapott otthont, majd a harmadik évben átköltözött Gyárvárosra, hogy újabb két évét itt töltse el. E vándorlással is azt szeretnék kifejezni, hogy ők mindenütt otthon kívánnak lenni. S végezetül egy jó hír: a társadalmat érintő, a gazdasági, jogi, kulturális, oktatási, politikai és egyéb kérdéseket is fölvállaló civil szervezetet a napokban felvette tagjai sorába a KIFE, a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség, ami a munkájukat illetően talán a legnagyobb erkölcsi elismerést jelenti. Kozma F. Iskolai hálaadó ünnep Pécsett Az egyházi tanintézetek sorában egyre többet hallat magáról a pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpont is. Ez alkalommal ünnepi szentmisét tartanak április 15-én - a jövő hét szerdáján - este 6 órai kezdettel a pécsi Bazilikában, melyet Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrál. A hálaadó ünnepen részt vesznek az iskolaközpont tanulói és tanárai valamint az intézet német és svájci vendégei is. Az ünnepi szentmise keretében hangzik fel Ch. Gounod Szent Cecilia miséje, mely az egyik legnagyszerűbb darab a sorban, s melyet a Bazilika Bárdos Kórusának és a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult önkéntes zenekar művészeinek tolmácsolásában hallhatunk. A művet Uzsalyné dr. Pécsi Rita vezényli. K. F. Útmenti keresztek, szentek Tűm László fotóművész kiállítása június 30-áig tekinthető meg a Lenau Házban. Képünkön: a gödrei kereszt. Az élet diadala „A halál legyőzetését ünnepeljük, a pokolnak megrontását, más örök életnek kezdetét, és örvendezve magasztaljuk ezek kegyes eszköz- lőjét, egyedül dicsőített Istenért atyáinknak. ” (Húsvéti kánon: 7. óda) Krisztus a keresztfán megváltotta az emberiséget a bűntől, áldozati báránnyá lett a világ bűneiért. De nemcsak a bűntől kell megváltania bennünket, hanem a következményétől, a haláltól is. Úgy a testi, mint a lelki haláltól, és meg akarta szüntetni ezek kilátástalanságát. Hogyan mentsen meg bennünket a haláltól, és hogyan ajándékozzon nekünk örök életet az, aki maga is meghal? Mi következik ezután, élet vagy halál, teljes megsemmisülés vagy Isten Országa ? A válasz nem késett soká. A golgotái tragédia után diadalmas választ kaptunk. A keresztre- feszűett meghalt, eltemették és legyőzve a természet rendjét harmadnap föltámadott halottaiból. Sem Jézus esetében, sem a mi esetünkben nem a halálé az utolsó szó. A feltámadás húsvéti csodája Krisztus feltámadásával nem fejeződött be, hanem csak megkezdődött, és nem is fog befejeződni amíg ember él a földön. Mi keresztények pedig arról teszünk tanúságot Pál apostollal, hogy nemcsak ebben az életben reménykedünk, hanem az eljövendőben is. Hitünk sarkalatos pontja a feltámadott Krisztusban való hit. Az ünnepek ünnepélyén a templomainkban és otthonainkban örvendező lélekkel örülünk és hitet teszünk Krisztus mellett. A feltámadás olyan csoda, mint maga az élet, melyre magyarázatot egyedül Istennél találunk. Görögkatolikus egyházunkban Damaszkuszi Szent János Istentől ihletett gyönyörű énekeivel ünnepeljük a megváltás nagy titkát, és kitörő örömmel énekeljük az ünnep himnuszát: „Föltámadt Krisztus halottaiból, legyőzte halállal a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozott. ” És negyven napon keresztül így köszöntjük egymást: Föltámadt Krisztus! Valóban föltámadt! Gulybán Tibor paróchus Húsvéti vigiliák A húsvéti vigiliai szertartások kezdete. 18 órakor: á Bártfa utcai, a gyárvárosi, a Lyceum és a Pi- usz templomban. 18.30 órakor: a Xavéri görög katolikus és a rácvárosi templomban. 19 órakor: az Ágoston téren. 20 órakor: a Ferenceseknél, valamint a Belvárosi templomban. 21 órakor: a Bazilikában. A körmenet 23.30 körül lesz. 22 órakor: a Pálosoknál. A Kálvárián A Kálvária nagypénteken 10-től este 6 óráig folyamatosan nyitva lesz és mindenki látogathatja. Délután 2 órakor német nyelvű keresztúri ájtatosságot tartanak (rossz időben a Belvárosi templomban). 3 órakor ökumenikus imaóra lesz. Délután fél 5 órakor kerül sor a hagyományos keresztúri ájtatos- ságra. Református istentiszteletek Pécsett a belvárosi református templomban nagypénteken 10 és 18 órakor, vasárnap és hétfőn pedig három alkalommal, fél 9-kor, 10-kor és este 6-kor kezdődnek istentiszteletek. A nagypéntek délelőtti és a vasárnap 10 órai istentiszteleteken Molnár András, a fővárosi Kálvin téri templom nyugalmazott lelkésze hirdet igét. A Pécs-Kertvárosi Gyülekezetben ma este 6 órakor úrvacsora előkészítő lesz majd 7 órától Szénási János lelkész előadása „Nagypéntek teológiája” címmel. Istentiszteletek nagypénteken fél 10-kor és este 6-kor, nagyszombaton este 6-kor, vasárnap és hétfőn pedig fél 10-kor kezdődnek. Áz istentiszteletek nagy részén úrvacsoraosztás lesz. Ismerni, érteni A húsvétvasámappal véget érő hetet nagyhétnek nevezzük. Legfontosabb része az úgynevezett „húsvéti szent három nap”. Ez nagycsütörtök estétől kezdődik, és húsvétvasárnap estéjén ér véget. Nagycsütörtökön az esti szentmise az utolsó vacsora, az oltáriszentség alapításának az emlékezete. A pap fehér miseruhát ölt, az oltárt virággal díszítik, megszólal az orgona és megkondulnak a harangok. A szentmise az áldozás utáni könyörgéssel véget ér. Ezután elhallgatnak a harangok, az oltárt megfosztják ékességeitől. A kereszteket lefedik lepellel. Minden az Úr Jézus szenvedésének kezdetét jelzi. Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának a napja. Az egyház ősi hagyomány szerint ezen a napon nem mutat be szentmisét. Az oltár teljesen puszta: kereszt, gyertyatartó és terítő nélküli. Az ünnep három része: 1. szentírási részek felolvasása, melyben felhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió, 2. a kereszt felmutatása. Leleplezése után a hívek kör- menetszerűen vonulnak sorjában a kereszthez, és térdhajtással fejezik ki előtte hódolatukat. 3. A harmadik rész az áldozás szertartása. Nagyszombat Jézus sírban pihenésének a napja. A szentsír látogatásakor szenvedéséről és haláláról elmélkedünk. Este megkezdődik a húsvéti vigilia szertartása, a feltámadás éjszakai virrasztva várása. A szentmisét a feltámadási körmenet követi. Húsvétvasárnap ünnepi miséje a feltámadt Krisztust köszönti. Rozs Szilvia % A fiatalok uralták a Virágva- sámap ünnepét a Vatikánban, ahol II. János Pál pápa 40 ezer ember előtt mutatott be ünnepi szentmisét a Szent Péter téren. Ekkor adták át a francia fiatalok, a legutóbbi katolikus ifjúsági világtalálkozó házigazdái a találkozók „zarándokkeresztjét” az olasz fiataloknak. Az egyház és a nyilvánosság Hétfőn kezdődik a 40. Pax Romana kongresszus Az egyházak belső és külső kommunikációjának szükségessége lesz a témája a Magyar Pax Romana Fórum április 13- án kezdődő, s egy hétig tartó siófoki kongresszusának, mely éppen a negyvenedik a sorban. A hivatalos közlemény szerint a Magyar Pax Romana Fórum azért választotta ezt a témát, mert az egyházon belül is egyre többen értenek egyet azokkal a társadalomtudósokkal, akik az utóbbi évtizedekben egyre erőteljesebben érvelnek amellett, hogy a kommunikáció kötőanyag a társadalom egész építményében, e nélkül nincsen társadalom. Ez a felismerés és következményei túllépnek a tömegkommunikáció (s benne a nyomtatott sajtó és az elektronikus média) szokásos problémáin, messze túlmutatnak a meghaladhatatlan tényen, hogy az egyház része a társadalmi nyilvánosságnak részben keresztény tanításaival, részben pedig minden más megnyilvánulásával egyaránt. Vagyis a szükségképpen kommunikáló egyház a szükségképpen kommunikáló társadalomban él. A kongresszus céljai szerint részben arra törekszik, hogy felmutassa ezen felismerés különféle részleteit, részben pedig arra, hogy felhívja mindannyiunk figyelmét egyházon belül és azon kívül, a hívőkét, a keresőkét, a maguk módján vallásosakét és a nem vallásosakét egyaránt, hogy a kommunikáción javítani mindany- nyiunk morális kötelessége. Hisz az emberi életnek nincs lehetősége a közösségen kívül, s így a kommunikáció minden zavara egyúttal az emberi nyomorúság fokozása, de legalábbis fenntartása. Az egyhetes kongresszust - melynek a Hotel Aranypart ad otthont - Várszegi Asztrik bencés főapát nyitja, s az előadók sorában ott lesz többek között Hankiss Elemér és Heller Agnes szociológusok, Várnai Jakab, Takács Gyula, Horváth Árpád, Szabó Ferenc, Schermann Rudolf, Balogh Lajos teológusok, de részt vesznek a munkában egyház- jogászok, újságírók is. Az előadások az egyház mozgásterét, társadalmi nyilvánosságát elemzik, az egyházi sajtó feladatát - szükség van-e katolikus rádióra vagy tévére -, az evangelizáció, az egyházi reklám kérdéseit feszegeti, s azt, hogy a hazai sajtó milyen képet fest ma az egyházról. A A
