Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-09 / 98. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. április 9., csütörtök Exportüzem István-aknán Félmilliárdos beruházással igen jól eladható exportterméket gyártó üzem létesül István III-as aknán. A régi bányaterületen pedig nagy valószínűséggel az önkormányzat egészségügyi központot létesít. Röviden Fórum a cégvezetőknek. Tájékoztató fórumot tart a cégvezetőknek a Baranya Megyei Vezetési Tudomá­nyos Társaság április 16-án Pécsett. Az összejövetelen előadást tart dr. Benkő And­rás, a JPTE tanára és dr. Fe­hér Mihály okleveles könyvszakértő a társasági és a cégtörvényről, az ezzel kapcsolatos vezetői felada­tokról. (I) Tésztaüzem épült Sás­don egy kft. vállalkozásá­ban, ahol a több mint tíz munkás koleszterinmentes terméket készít 11 változat­ban. A társaság legnagyobb megrendelői a Baranya, Tolna és Somogy megyei kórházak és közintézmé­nyek. (cs) Kásád első sütödéje. Az önkormányzat kezdemé­nyezésére Grábics Gyula vállalkozó olyan sütödét alakított ki, amely nemcsak a falut, de Beremendet is el­látja termékeivel. Mini ke­nyérüzem legközelebb Kis- harsányban működik, (cs) Kétmillió legyen a készpénzkorlát A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kész­pénzkorlátozásra vonatkozó jogszabályok átfogó felül­vizsgálatát sürgeti. A Pénz­ügyminisztériumhoz továb­bított javaslatuk szerint a korlátozás összeghatárát kétmillió forintra kell fel­emelni. Ugyancsak szor­galmazzák, hogy az azonos ügyfelek közötti összevo­nandó számlák összegét csak akkor számolják ösz- szevontan, ha azokat 7 na­pon belül állítják ki. A készpénzfizetés korlá­tozása 1997. július elsejével lépett hatályba. Az eddigi kamarai tapasztalatok azt mutatják, hogy szabályok indokolatlanul akadályoz­zák az üzleti kapcsolatokat. A kamara véleménye szerint a feketegazdaság visszaszo­rítása jegyében meghozott szabályozás ellentétes fo­lyamatokat indított el. A bankkártyarendszer műkö­désével kapcsolatos elvárá­sok sem teljesültek. A ka­mara nem vitatja a kész­pénzforgalom korlátozásá­nak elvi szükségességét, de elfogadhatatlannak tartja, hogy annak megvalósítását a jogalkotók olyan intézke­désektől várják, amelyek a gazdaság működőképessége ellen hatnak. István-aknán minden csen­des. Az öreg bányaépüle­tek roskadozó falain, a ki­vert ablako­kon keresztül fúj a szél, in­nen már min­den mozdíthatót elvittek, az épületeket meg egyszercsak majd ledózerolják. És akkor nem marad itt semmi, csak azok a lakók, akik a valamikori szolgálati lakásokban húzódtak meg. Az önkormányzat innen pénzt nem lát, a közszolgáltatá­sokért díjat nemigen fizetnek, de hát mostanság ez már nem is olyan feltűnő. A csend is érték, úgyszintén a tiszta levegő, éppen emiatt gondolta a megyeszékhely ön- kormányzata, talán itt valami­féle szanatóriumot kellene lét­rehozni, rohanó világunkban az ilyen környezet megnyugtató hatású, talán érdemes lenne be­fektetni. De ez még csak a jövő zenéje, István III-as aknán vi­szont már régóta nagy a mozgo­lódás. A Bányavagyon-haszno- sító Rt. az itt lévő épületeket jobban tudja hasznosítani, bár a 80-as évek bányafejlesztési ál­mait megtestesítő, tájidegen felkiáltójelként magasodó ak­natoronnyal még most sem tud­tak mit kezdeni. Kiss Lajos, a társaság értéke­sítési igazgatóhelyettese szerint jó ötlet volt ide telepíteni a gu­mifeldolgozó üzemet, egyrészt mert a kialakításához több mil­liós támogatást kaptak a kör­nyezetvédelmi minisztériumtól, Földi Péter, a Baromfi Termék- tanács mezőgazdasági titkára megalapozatlannak nevezte azokat a véleményeket, ame­lyek szerint a Ház asztalán lévő jogszabálytervezet elfogadása átmenetileg visszavetheti a májtermelést. A terméktanács képviselőjétől megtudtuk: ha­zánk Franciaország után a világ második legnagyobb libamáj- termelő országa. Évente nagy­jából azonos mennyiséget ex­portálunk: a tavalyi 1320 tonna után az idén 1350 tonna libamáj másrészt pedig olyan terméket gyártanak, amely minden pia­con jól eladható, vagyis néhány éven belül megtérül a beruhá­zási költség. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. a társtulajdonos, a pénzügyi befektető is fantá­ziát látott a Gumi Rt. létrehozá­sában. Évente az országban 40-50 ezer darab gumi kerül le a gépkocsik kerekeiről, 200 ezer pedig a gyűjtőhelyeken várja a feldolgozást. Van tehát hagyja el az országot. A kivitelt Magyarország saját maga kor­látozza. Az export csökkenésé­től akkor kellene tartanunk - magyarázza Földi Péter -, ha azt teljesen szabadjára enged­nénk, s elárasztanánk a szűk külpiacot. A szakember szerint nincs félnivalónk az Európai Unió­hoz történő csatlakozás után sem, amennyiben a szigorú elő­írásokat megtartjuk. A máj- és tolltermelő országokhoz hason­lóan hazánkban is szabályozni utánpótlás bőven - mondja a társaság igazgatója, Oláh Tibor (képünkön). Most kezdik be­szerelni azokat a feldolgozó gépeket, amelyeknek szállítását nemzetközi tenderen nyerte el egy francia cég. Az igazgató nem tartja jelentős munkahely­teremtő beruházásnak ezt az üzemet, hiszen az automata gépsorok kezelése, a 15 ezer tonnás éves örleménytermelés nem igényel 15 dolgozónál többet. De az üzem nem is a munkanélküliség csökkentésére létesült. Sokkal inkább arra, hogy a III-as akna területét ér­téktermelő beruházásokkal használják ki. B. G. kell ezt a tevékenységet, változ­tatni kell az előállítás körülmé­nyein. Az állatvédelmi törvényter­vezet egyebek mellett ki­mondja, hogy az állaton kímé­letesen kell végezni a tömést és a tolltépést. A lúdtenyésztésnek megvan a sajátos technológiája, amelyet már nálunk is alkal­maznak. Új módszerek beveze­tésére - vélekedik Földi - nincs szükség, a meglévő előírásokat kell megtartani és nagyobb súlyt fektetni az ellenőrzésre. Magyarországon két évvel ezelőtt a TÜV-Hannover Kft. kidolgozta azt a független toll- minősítési rendszert, amelyet világszerte elismernek. Az álta­luk kiadott bizonyítvány a mi­nőség garanciája. U. G. Hatalmas csarnokban kezdték meg a gumifeldolgozó üzem kiépítését a bányatorony szomszédságában fotó: laufer l. Nincs veszélyben a libamájkivitel Az új állatvédelmi törvény életbelépése után - egyes szakértők szerint - egy-két évig akár 20-30 százalékkal is csökkenhet a libamájtermelés. Törvényalkotóink tradíciókra és gazdasági megfontolásokra hivatkozva nem tartják célszerűnek meggá­tolni a libák tömését és a tolltépést. Az Európai Unió tagálla­mainak zömében egyébként tilos ez a tevékenység. Remények és esélyek az akkumulátorüzemre KOMLÓ - MONOK Ugyan az elsőfokú környe­zetvédelmi engedélyt már megkapta a Perion Rt., még korántsem biztos, hogy Bor­sodba települ a tervezett használtakkumulátor-fel- dolgozó üzem. Monok térsége része a világ­hírű tokaj-hegyaljai törté­nelmi borvidéknek. A megle­hetősen nagy munkanélküli­séggel sújtott település a mintegy 200 új munkahelyet teremtő üzem letelepülése ér­dekében kezdeményezte kilé­pését a borvidékből, ám a használtakkumulátor-feldol- gozó üzem létesülése, közel­sége folytán ilyen módon is komoly ellenérzéseket kavar. A borvidék gazdái a közel­múltban forgalomlassító de­monstrációval nyilvánították ki nemtetszésüket, most pedig jogi úton támadják meg a környezetvédelmi szakható­sági engedélyt. Dr. Kéri József, a beruházó Perion Rt. vezérigazgatója tegnap ismételten úgy nyilat­kozott lapunknak, hogy csak akkor mennek Monokra, ha a szakhatósági engedélyek mel­lett a térség lakossági egyetér­tését is magukénak tudhatják.-Továbbra is több telepü­lés keres meg bennünket, ahol szívesen fogadnák a kétmilli­árd forintos beruházást. Ezek között van Komló is. A bara­nyai város helyzete annyiban bonyolultabb a korábbinál, hogy a kiszemelt bányatelep a privatizáció folytán magán­kézbe került, így megvásár­lása kapcsán új tárgyalásokat kell kezdeményeznünk. Az idő viszont sürget bennünket, terveink szerint április végére el kell dőlnie, hogy hová tele­pül az üzem - mondta dr. Kéri József. A témában megkerestük Somosi Lászlót, a tulajdonos­ként érdekelt Pécsi Erőmű Rt. elnök-vezérigazgatóját, aki a következő tájékoztatást adta: - Szándékunk az, hogy a bé­tái bányatelep jól hasznosul­jon, ne csak ingatlanként, ha­nem munkahelyteremtés szempontjából is. Ez két al­ternatívát helyez előtérbe: az erőmű részvételét a beruhá­zásban ingatlannal, esetleg tőkével is, vagy az ingatlan eladását foglalkoztatási felté­telekhez kötve. Kaszás E. Tilalmak a halászoknak is MOHÁCS A bérlői tulajdonformából ötvenkét évvel ezelőtt hoz­ták létre a halászok a szö­vetkezetei. A rendszerváltás óta a dunai halászok ismét bérlői a víznek, de a gazdál­kodás összefogása miatt megtartották a szövetkezeti egységet is. A napokban tartott közgyűlé­sén a Petőfi Halász Szövetke­zet elnöke, Köpeti Magdolna a negyven fős tagságnak arról adott számot, hogy tavaly 240 tonna halat értékesítettek. A nyereséggel zárt évben 30 tonna halat a kft.-t alakított hat dunai halász, illetve két nyugdíjas fogott. A tógazda­ságuk „termésének”, a 210 mázsa áruhalnak 64 százaléka volt ponty, 22 százaléka nö­vényevő hal és 12 százaléka az úgynevezett nemes hal, il­letve keszegféle.-A fogyasztóknak az el­múlt évben valamivel keve­sebb halat tudtunk biztosítani mint korábban, mert egy tóval kevesebb vízterülettel rendel­keztünk - mondta az elnök­asszony. - A jelentős távolság miatt Somogy apátiban 1996 végén fölhagytunk a terme­léssel, viszont az idén helyette átvettük a lánycsóki tavat. A huszonhét hektáros, igen jó adottságú vizet egyelőre há­rom évre béreljük a faluszö­vetkezettől, tegnap a halasítá- sát már be is fejeztük. Nyolc­van mázsa egynyaras pontyot és húszezer darab, szintén egynyaras busát helyeztünk ki, ugyanis az áruhal terme­léshez nehezen beszerezhető kétnyaras egyedeket fogjuk itt nevelni.-A természetes vízi halá­szok mennyiségre és minő­ségre is megközelítően azo­nos teljesítményt értek el, mint a korábbi években. A Dunán és a holtágakban kifo­gott mennyiségnek egyhar- madát tette ki a csuka, a tör­peharcsa, illetve a harcsa. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága az elektromos halászatot a teljes szakaszon betiltotta, az ártéri mélyedé­seket sem halászhatjuk, de a hosszan tartó egyezkedésünk hatására a Boki-Dunán a fo­gási tilalmat öt hónapra mér­sékelték. Berta M. _________A VILÁG PIACAIN_________ A tengeri ára is morzsolódik Jelentősen megnőtt az eladási kedv a búza chicagói határ­idős piacán, így a jegyzések az eddig legalacsonyabb szin­tek közelébe süllyedtek. A drasztikus árcsökkenést több ok is magyarázza. Olyan hírek terjedtek el, hogy Ar­gentínában igen nagy kukori­catermésre van kilátás. Egy­idejűleg arról is értesülhettek a befektetők, hogy jelentős indonéz és kínai eladásokra került sor, ami még az Egye­sült Államok piacot kereső termékeinek elhelyezését is alaposan megnehezítheti. Ä nemzetközi piacokat egyébként nyugalom jelle­mezte; a meglehetősen bá­gyadt kereslet miatt lassan fogy az ótermésű búza. Ha nem fordul kedvezőtlenre az időjárás, akkor minden bi­zonnyal tovább morzsolódnak az árak. A búza FOB francia kikötőbeli ára jelenleg ton­nánként 129 dollár. A kukoricapiacokon is gyönge a forgalom: az időjá­rási és a terméskilátások egy­aránt kedvezőek, így várha­tóan itt is mérséklődnek az árak. A kukorica FOB Mexi­kói-öbölben tonnánként 116 dollárért cserél gazdát. A növényi olajok piacát vi­szont emelkedő árak jellem­zik, mert alacsonyak a készle­tek, csekély a kínálat napra­forgó-, repce- és pálmaolaj­ból. A piacelemzők szerint fordulatra nincs kilátás. Wágner Katalin Ria ci ár Pécs, vásárcsarnok ak B Pécs, Felsőmalom u. •arai Komló nya Siklós még Szigetvár yéb Mohács en 8 Szent lóri ne burgonya 50-70 50-60 60-70 55-75 70 65-70 70 fehérrépa 700-900 800-850 M 850-1 OOfti 950 ff 600-700 ff 700-800 fi 1200 a sárgarépa 60-70 70-80 80 100 80-100 120 a 80 fejes káposzta 70 70 70-80 80 120 65-70 70 fokhagyma 300 300 350 400 a 400 320-350 350 uborka 200 180-250 230-240 SÉ 260 180-200 220 230 paradicsom 350-450 420 350-380 490 M 450 350-400 440 a paprika (db) 15-150 30-60 40-120 60-85 40-80 30-150 45-145 karfiol 200-250 200 200 260 250 240 230 hagyma 180-200 160-200 90-100 220 fi 200 ff 200 200 bab 200-400 300 220-250 280-340 300 250 260-300 alma 50-140 110-140 60-110 110-180 50-150 60-100 80-135 banán 180 200 200-250 230 180-240 220 230 tojás 11-14 10-13 a 12-13 12,50 14 13 14 Gyűjtögetett milliárdok Hazánkban 35-42 ezer hektá­ron termelnek gyógynövényt. Ezen túl sokan foglalkoznak gyűjtögetéssel, bizonyos terü­leteken - például az Ormán­ságban - nélkülözheteüen be­vételi fonást jelent a jórészt munkanélküli lakosságnak. Ennek mennyiségét nehéz felmérni, viszont a termelés­ben előállított alapanyag ér­téke évente mintegy tízmilliárd forint. A termesztésből és gyűjtésből származó anyagok mennyisége évente 40-50 ezer tonna, a kinyert illóolajé pedig 80-100 tonna között változik. Az ágazat által megtermelt ér­ték 5,5-6,2 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg azonban a gyógyszer-, a kozmetikai, és az élelmiszer-ipari feldolgozás során megduplázódik.

Next

/
Thumbnails
Contents