Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-16 / 74. szám
1998. március 16., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Üjabb fejlemények a Duna-gát ügyében Nem csitulnak a hullámok Szombaton ismét tüntetést szervezett a Duna Kör egy magyarországi duzzasztómű megépítése ellen. Kovács László ugyanaznap rámutatott: nem várható újabb hágai ítélet a bősi ügyben. Az SZDSZ pedig egy vasárnapi hír szerint arra készül, hogy a jövő heti kormányülésen megtorpedózza Nemcsók János kormánymeghatalmazotti megbízatásának meghosszabbítását. Nem megállapodás, hanem kapituláció, amit a magyar delegáció Pozsonyban aláírt - hangsúlyozta Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja a budapesti Bem téren. A gátügy nemzetközi fejleményeiről szólva Kovács László rámutatott: a Hágai Nemzetközi Bíróság nem fog foglalkozni egy újabb szlovák keresettel. Amennyiben Szlovákia újabb kérdéseket intéz Hágához, akkor a nemzetközi bíróság azokat kézbesíti a magyar félnek, s várhatóan 30-60 napon belül kér választ. A magyar diplomácia vezetője megerősítette: jelenleg nincs szó hivatalos magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó előkészítéséről. A két kormányfő néhány napja Londonban megbeszélést folytatott a vízlépcsőről. Horn Gyula ismertette Vladimír Meciarral azt is, miért döntött Budapest a keretmegállapodás aláírásának elhalasztásáról. Szent-Iványi István szabad- demokrata frakcióvezető vasárnap azt javasolta, hogy az SZDSZ-es miniszterek utasítsák el Nemcsók János politikai államtitkár megbízatásának meghosszabbítását. Kérdéses ugyanis - mondotta az SZDSZ képviselője - hogy Nemcsók hatáskörében elfogulatlanul bonyolódnának-e le a szükséges hatásvizsgálatok. Hírek röviden Megtartotta II. kongresszusát a KDNP Március 15-ei megemlékezéssel kezdődött a Kereszténydemokrata Néppárt szombati, második kongresszusa. Giczy György pártelnök előadói beszédében kifejtette: „A magyarországi demokráciát születése pillanatában árulták el, ha pedig valaki fájdalmában felkiált, akkor azt szélsőségességgel vádolják.” Giczy szólt arról is, hogy a következő parlamenti ciklus alatt olyan erős párttá kell szervezni a KDNP-t, amely minden településen jelen van, hirdeti eszméit. Ha ez sikerül - mondta -, akkor biztos, hogy 2002-ben kereszténydemokrata kormánya lesz az országnak. A küldöttek ezután elfogadták a párt választási programját, a helyi szervezeteket pedig felkérték: működjenek együtt a nemzeti szellemű pártokkal. Csak saját kezűleg lehet ajánlani Az ajánlószelvény érvényességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat más módon (például gépírással) is rávezethető az ajánlószelvényre. Egyebek mellett ezt tartalmazza az Országos Választási Bizottság szombati állásfoglalása. Kisgazdabázis a baloldali központban? Megdöbbentő, hogy határozott kérésünk ellenére sem a miniszter- elnök, sem a belügyminiszter nem határolódott el a Kisgazdapártot ért súlyos fenyegetéstől - jelentette ki Torgyán József szombaton Salgótarjánban, utalva a kisgazdapárt budapesti székháza előtt talált bombára. Az FKGP elnöke a továbbiakban elmondta, hogy választási győzelemre készülve jelentek meg a baloldali központnak számító Salgótarjánban. Reményét fejezte ki, hogy a város a Kisgazdapárt egyik bázistelepülése lesz. Ma kezdődik, s április közepéig tart a sorozás A ma kezdődő, s április 16-ig tartó sorozásra csaknem ötvenötezer, 18-25 év közötti fiatalembert hívtak be országszerte - közölte a honvédség szóvivője. Azok, akik megfelelnek a vizsgálatokon, augusztus 11-12-én, illetve november 17-18-án, de legkésőbb jövő év februárjáig megkezdik kilenc hónapos sorkatonai szolgálatukat. A pedagógusok gondjai az iskolaszék előtt A Magyar Iskolaszék Egyesület szombati országos konferenciáján Bállá Gábor Tamás egyetemi docens egy 1997-ben készült kérdőíves kutatásra hivatkozva elmondta: a pedagógusok mintegy 95 százalékának a fizetése csak létminimum körüli életszínvonalat tesz lehetővé, a pedagógusok több mint fele a létminimum alatt él. Józan és elszánt élni akarás Ünnepségek az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 150. évfordulóján A Múzeum-kert kicsinek bizonyult FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A közös Európába igyekvő mai Magyarországot ugyanaz az elszánt és józan élni akarás jellemzi, mint 1848-ban a szabadságáért küzdő nemzetet - mondta ünnepi megemlékezésében Göncz Árpád köztársasági elnök a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében vasárnap megrendezett központi ünnepségen. Tegnap reggel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára emlékezve az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját, majd a jelenlévők megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát és elindultak a központi ünnepség színhelyére, a Nemzeti Múzeumhoz. Már jóval 11 óra előtt benépesült a Múzeum körút forgalomtól elzárt szakasza: a feliratos papírzászlókat, csákókat árusító kereskedők nagy örömére sokan családjuk legkisebb tagjait is elhozták. A Múzeum-kertben A történelmi nap jelentőségét Göncz Árpád köztársasági elnök méltatta. Ünnepi beszédében egyebek mellett kiemelte: ma, amikor Magyarország cselekvőképessége birtokában van, és biztonsági gondjai korántsem katonaiak, ugyanaz a józan és elszánt élni akarás élteti, mint 1848-ban. Széchenyi, Kossuth és Petőfi szelleme a valóságba ágyazott felelősség- tudat, a valóságba ágyazott lelkesedés és a mesebeli legkisebb fiú halhatatlan erejét sugározza a mába. Az államfő szerint a forradalom valójában nem szenvedett vereséget, hisz március hőseinek máig élő szabadságjogokat sikerült kivívniuk. A sorsfordító események jeles egyéniségeit - Széchenyit, Kossuthot, Bem apót, Gör- geyt és Petőfit - megidézve az ország polgárosodásának fontosságát hangsúlyozta, majd a jelen egyik legnagyobb kihívására tért át. Aláhúzta: a szabadságharc máig sajgó fájdalma abban a közös Európában oldható fel, melyben végre egymásra találhatnak a régió népei. Az Országházban A Magyar Köztársaság Országgyűlése ünnepi ülést tartott. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke 1848 sokféle üzenete közül a magyar parlamentarizmussal foglalkozott. Megállapította, hogy az 1848 áprilisi törvények csak a polgári átalakulás alapjait rakták le, az új alkotmányos rendszer a függetlenségi harc miatt nem teljesedhetett ki. A kiegyezést követő felvirágzásban benne voltak ugyan 1848 közjogi vívmányai, de csak 1989-90-ben vált először lehetővé, hogy parlamentarizmusunk valóságos demokráciával párosuljon. A házelnök a továbbiakban rámutatott, hogy a mai parlament működési rendjével kapcsolatban felvetődő kérdések megválaszolása a jövő feladata. Az egyes képviselőcsoportok nevében Pokorni Zoltán (Fidesz), Kávássy Sándor (FKGP), Lezsák Sándor (MDF), Szabad György (MDNP), Orosz István (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) szólaltak fel. Utcákon, tereken A fővárosi kulturális események sorából kiemelkedett a Kossuth téren rendezett, Ezt a földet választottam című koncert, valamint a Budai Várban előadott 1848. március 15. című szabadtéri színjáték. Az évfordulón számos pártrendezvénynek is otthont adott a főváros. A Magyar Demokrata Néppárt a Batthyány-mauzó- leumnál ünnepelt. Szabó Iván elnök megemlékezésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságharc bebizonyította: a nemzeti egység nem az egyhangúságban, az egyszólamúságban, hanem a történelmi pillanatban megteremtődött egyetértésben fogalmazható meg. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a Lánchíd pesti hídfőjéhez invitálta híveit, ahol Orbán Viktor pártelnök emlékezett a polgárság megteremtéséért küzdő márciusi ifjakra. Az MDF a Bem téren, majd a Dísz téren, a MIÉP pedig a Hősök terén tartotta nagygyűlését. A környező országokban A kijevi magyarok képviselői a Magyardombon, a tavaly decemberben felállított magyar honfoglalási emlékjelnél helyezték el március 15-e alkalmából a megemlékezés virágait. Pozsonyban az elmúlt években torzóvá csonkolt Petőfi-szobor előtt másfél ezren emlékeztek meg a magyar szabadságharc és forradalom 150. évfordulójáról. Szlovákia szinte minden magyarok lakta településén ünnepeltek. Tízezres tömeg vett részt Csíkszeredán, vasárnap délben az évforduló alkalmából rendezett díszünnepségen, amely az erdélyi magyarok központi rendezvénye volt. Emil Constantinescu román államfő az évforduló alkalmából üzenetet intézett Göncz Árpád magyar elnökhöz, állást foglalva a két állam, a két nép közötti valós, őszinte és baráti kapcsolat mellett. FEB Kossuth- és Széchenyi-dijak. Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap délután az Országházban átnyújtotta az arra érdemeseknek a Kossuth- és Széchenyi-díjat, valamint az egyéb magas elismeréseket. Képünkön a kitüntetettek közül Cserháti Zsuzsa, Hofi Géza és Sztankay István. fotó: feb/kallus györgy Az egészségbiztosító ügyfélszolgálata segít a családipótlék-igénylésben Jövedelemnyilatkozat határideje: péntek Az idén változott a családi pótlék igényléséhez szükséges jövedelemnyilatkozat formája. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az eddig beérkezett mintegy 90 ezer ív jelentős részét hibásan töltötték ki. Az igénylés határideje vészesen közeleg: az egy- és kétgyermekes szülőknek - ha nem nevelnek tartósan beteg gyermeket - március 20-ig kell benyújtaniuk a kérvényt. Csak így garantálható, hogy május elseje után is folyamatosan kapják a pótlékot.- Számítások szerint mintegy 980 ezer családtól várunk jövedelemnyilatkozatot - mondja dr. Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. - Úgy látszik azonban, hogy a nagy többség csak az utolsó napokban készíti el azokat. Az igényléshez szükséges nyomtatványokat már minden érintettnek kézhez kellett kapnia. Ha ez mégsem történt meg, a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól beszerezhetők a blanketták. S noha a nyilatkozat hátoldalán részletes útmutató található, akinek gondot okoz a kitöltése, a területileg illetékes pénztárak, illetve a kirendeltségek ügyfélszolgálatán segítséget kaphat hozzá. Érdemes minél előbb elküldeni a kitöltött űrlapokat, mert a rosszul vagy hiányosan kitöltött papírokat a pénztárak - a szükséges pótlás, javítás elvégzését kérve - postafordultával visszaküldik, s ez is időt vesz igénybe. Akjk betartják a határidőt, azoknak azonban ilyen esetben sem kell tartaniuk attól, hogy elesnek a családi pótlék folyamatos folyósításától. Májustól egyébként erre a támogatásra az 1-2 gyermekes családok közül azok jogosultak, amelyekben tavaly az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladta meg a 26 ezer forintot. Egyedülálló szülők esetében ez a jövedelemhatár 31 200 forintra növekedett. A három és annál több gyereket nevelő családoknak ezentúl is alanyi jogon jár a családi pótlék. A szabályok szerint tehát nekik jövedelemnyilatkozatot sem kell kitölteniük. (németh) i i
