Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-25 / 55. szám

6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1998. február 25., szerda Versenyképes agrárgazdaságot! Ma a magyar társadalom előtt álló feladatok közül talán a legjelentősebb kihívás a gaz­daságilag fejlett országokhoz való felzárkózás. Az agrárium a szükségesnél lényegesen nagyobb vesztese volt a 90-es évek politikai és gazdasági rendszerváltásának. Az 1994-től tartó időszak sem volt mindig mentes a feszült­ségektől, de megindult az ag­rárválságból a kilábalás. A kormány - főleg a nemzetgaz­daság javuló helyzetének meg­felelően a ciklus második felé­ben - számos alapvető gazda­sági intézkedést hozott, ame­lyek eredménye már látható. Emelkedtek a felvásárlási árak, szűkült az agrárolló, nőtt a támogatások összege, kedve­zőbbek lettek a hitelfelvétel lehetőségei. A Szocialista Párt agrár- programja kimondja, hogy nö­velni kell a mezőgazda­ság teljesít­ményét évente 3-4 %-kal. Ez ugyan sze­rény, de fi­gyelembe véve a hazai fogyasztás és exportbővítés mai lehetőségeit, reális célki­tűzés. A termelés egészséges összhangját vissza kell állítani a növénytermesztés és állatte­nyésztés között, jelentős re­konstrukciót kell végrehajtani a kertészeti ágazatban, előre kell lépni a minőség és haté­konyság növelése terén. Fon­tos cél a most már évi 2-3 %- kai növekedő belső fogyasztás és az évi 3-4 milliárd dolláros export lehetőségek maradékta­lan kielégítése. A program meghatározó gondolata, hogy a XXI. szá­zadhoz közeledve a vidék sze­repe, jelentősége felértékelő­dik. A vidék és az agrárágazat fejlesztése egymástól elvá­laszthatatlan, egymást kölcsö­nösen erősítő elemek. Ezért fontos, hogy a vidékfejlesztési programok kialakításában és a rendelkezésre álló eszközök felhasználásában az agrár- szakemberek mind nagyobb számban vegyenek részt. Programunk alapoz az el­múlt négy év agrártörvényei (agrárpiaci, területfejlesztési, kamarai, hegyközségi, szőlő és bor, élelmiszer, erdészeti, va­dászati törvény) megalkotá­sára és a benne foglaltak szel­lemiségére, az évente erőtelje­sen növekvő agrártámogatá­sokra - 1998-ban ez már 117 milliárd Ft -, valamint „Az ag­rárgazdaság fejlesztéséről” szóló törvényben foglalt ga­ranciákra. Az előttünk álló út még sok buktatót rejt, de kellő bölcses­séggel, önmérséklettel és szor­galommal segíthetjük és meg­valósíthatjuk a vidék Magyar- országának boldogulását. Gráf József országgyűlési képviselő, Magyar Szocialista Párt Az Új Szövetség Pécsett- A pártként működő Új Szö­vetség az egész ország területén volt kisgazdákból, keresztény- demokratákból, különböző tár­sadalmi szervezetekből spontán módon alakult meg. Oly nagy lendülettel indult meg ez a népi mozgalom, hogy ma már 18 megyében van szervezete - mondta pécsi nagygyűlésén G. Nagyné dr. Maczó Agnes, az Új Szövetség or­szágos el­nöke. A rend­szerváltást, amelyet nem hajtottak végre 1990- től napjain­kig, valami­kor végre kell hajtani. A pilla­natnyi helyzetben bárki kerül hatalomra 1998-ban, ugyanaz folytatódik, mint 1990-ben és 1994-ben. A valódi változás­hoz elsősorban arra van szük­ség, hogy megmozduljon az egész ország, felébredjenek hosszú álmukból és megszólal­jon az az 50 százalékos réteg, amely minden közvélemény­kutatás szerint hallgat, nem hajlandó elmenni választani, nem érdekli senki és sem­mi ... Fő célunk e réteg meg­szólítása és közös erővel olyan széles körű bázis kiépítése, amely néhány év múlva alkal­massá válik a kormányzásra - alapvetően átalakítva a jelen­legi államapparátust. Alapelveinket, amelyek meghatározzák célkitűzésein­ket, 16 pontban foglaltuk ösz- sze. E pontok 3 fő alappillérre épülnek. Az első - a keresztény er­kölcsi normák helyreállítása. Ma a legsúlyosabb probléma az erkölcsi romlás, a teljes er­kölcstelenség, amely az ország minden területén megnyilvá­nul. Szemléletváltozásra van szükség. A második - a valódi gazda program. Nagybirtokrendszer helyett kis- és középbirtok­rendszert - a családi gazdasá­gok boldogulását segítő mező- gazdaságot akarunk, kedvez­ményes hitelekkel, tisztessé­ges felvásárlási árakkal, a ma­gyar áruk védelmével. Termő­föld idegen állam polgárainak kezébe nem kerülhet! Küzdeni fogunk az ingyenes népoktatásért, a nemzeti ha­gyományainkon nyugvó neve­lésért, a népi kultúra kiemelt támogatásáért, önazonossá­gunk, önbecsülésünk védel­méért. A harmadik alappillér az egyetemes népi politika meg­teremtése. Olyan, a nemzethez hű politikusokra van szükség, akik a népi politikát az európai kérdésekkel összhangban pró­bálják megvalósítani. Most a politikusok sok min­dent megígérnek. De mik a ga­ranciák? A felelősségre vo­násnak több válfaja van. Az egyik a visszahívhatóság, ami az országgyűlési képviselő ál­talános felelősségre vonása. A másik a kormányzati felelős­ségre vonás, a konstruktív bi­zalmatlansági indítvány, ami azt jelenti, hogy a kormány megbuktatható. Rendkívül fáradságos, hosszú munkával igenis meg­változtatható az ország arcu­lata. Sasvári István, Új Szövetség Modem Magyarország A magyar társadalom jó irányban tart: a gazdasági nö­vekedés, a társadalmi fel- emelkedés, az Európai Unió irányába. Ahhoz azonban, hogy ezt a helyes irányt a kö­vetkező négy évben is tartani tudjuk, szükség van arra, hogy a szabad demokraták ál­tal vallott liberális értékek to­vábbra is kormányzati szinten megjelenjenek. A szabad demokraták feb­ruár 28-án programalkotó küldöttgyűlést tartanak, ahol annak a felelősségnek a tuda­tában készítik kormányprog­ramjukat, hogy a mai magyar közéletben az SZDSZ az egyetlen politikai erő, amely következetesen kitart a liberá­lis elvek mellett. Az SZDSZ programjának középpontjában a gazdaság- politika állt és áll jelenleg is. Ennek eredményeként nö­vekvő gazdaság, növekvő versenyképesség, emelkedő reálbérek, csökkenő infláció, csökkenő állami újraelosztás jellemzik 1998 év elején a magyar gazdaságot. Ä to­vábbi gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása érde­kében a jelenleginél is kedve­zőbbé kell tenni mind a bel­földi, mind a külföldi kis- és nagybefektetők számára a be­ruházás anyagi és infrastruk­turális feltételeit. Pécsett és Baranya megyé­ben a fentiekre ékes példa a pécsi Ipari Park létrehozása, valamint a 6-os út gyorsfor­galmi autóúttá való fejlesz­tése és a déli határig történő kiépítése. A kormány a Hel­sinki döntés nyomán (az V/C számú európai közlekedési folyosó kiépítéséről szól, amely Buda­pestet köti össze a hor- vát tenger­parttal) úgy határozott, hogy 2007-ig ki kell épí­teni az új au- tóutat. A mostani kormányzati ciklusban hazánk határozott lépéseket tett az euroatlanti integráció felé. Tagjai lettünk a legfejlettebb államokat tö­mörítő szervezetnek, az OECD-nek, hamarosan hiva­talosan is tagjai leszünk a NATO-nak és hazánk a leg­esélyesebb jelölt az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Magyarország visszanyerte a korábbi kormányzat alatt el­vesztett presztízsét és ismét úgy tartják számon a világ­ban, mint a kelet-európai re­formok mintaállamát. Az SZDSZ, mint liberális párt közismerten elkötelezett híve az európai uniós csatlakozás­nak. Az SZDSZ kormányzati programjának célja, hogy minden magyar állampolgár számára megteremtse a tisz­tességes gyarapodás feltéte­leit, hogy minden polgár te­hetségéhez, szorgalmához méltó módon boldoguljon az életben és egy modem, euró­pai Magyarország polgára­ként érkezzen a 21. századba. Horváth Zoltán, SZDSZ Párthírek A G. Nagyné dr. Maczó Ág­nes vezette Új Szövetség szűk körű gyűlést tart Pécsett február 28-án, szombaton 13 órai kezdettel a Béri Balogh Ádám u. 3. szám (I. em. 11.) alatt. A kispiac Búza téri be­járatánál kell bemenni - az iroda a piac területén van. Várjuk az új tagok jelentke­zését és mindazokat, akik már feliratkoztak. Az MSZP ingyenes jogse­gélyszolgálatát dr. Bachesz Mária vezeti február 26-án, csütörtökön, 16.30 órakor a Tüzér utcai pártszékházban. Az MDF Baranya megyei lis­tája. 1. Habjánecz Tibor Ge- resdlak, mezőgazdász, MDF megyei elnök, 2. dr. András- falvy Bertalan, Pécs, egye­temi tanár, MDF pécsi el­nök. 3. Szilárd Antal, Komló, mezőgazdász, 4. Várbíró Péter, Pécs, vállal­kozó menedzser, 5. Bédy István, Harkány, polgármes­ter, 6. Erdélyi József, Pécs, építészmérnök, dr. Kovács Csaba, Szigetvár, ügyvéd, 8. Sólymos Gyula, Pécs, PO- FOSZ megyei elnöke, 9. Bé- lavári Ferenc, Mohács, MOFA Munkástanács el­nöke, 10. Székely Gábor, Pécs, Gazdakörök megyei elnöke, 11. Tiffán Ede, Vil­lány, borász, 12. dr. Schmidt Pál, Pécs sebészorvos, 13. Tillai Aurél, Pécs, karnagy, 14. Győri József, Boly ke­reskedelmi igazgató, 15. dr. Hoppá József, Komló, kö­zépiskolai tanár, 16. Füredi Péter, Pécs, joghallgató, IDF, 17. dr. Bognár Gyula, Szigetvár, körzeti orvos, 18. Tomcsányi Kata, Pécs, böl­csész hallgató, IDF. Gráf József országgyűlési képviselő február 27-én, pén­teken fogadóórát tart Szentlő- rincen a polgármesteri hivatal­ban 9.30-10.30-ig, valamint Szigetváron a Deák tér 16-ban lévő képviseleti irodán 11-12 óráig. A Magyar Igazság és Élet Pártja az alábbi helyeken és időpontokban lakossági fóru­mokat rendez: Beremenden február 28-án, szombaton 15 órai kezdettel a sportpálya klubhelyiségében. Siklóson február 28-án, szombaton 18 órai kezdettel a művelődési házban. Meghívottak: Schus­ter Lóránt rockzenész és Deák Péter megyei elnök. Csurka István Komlón. A Magyar Igazság és Élet Pártja nagygyűlést rendez február 27-én, pénteken 17 órai kezdettel Komlón a Színházteremben (Kossuth L. u. 57). Vendégek: Csurka István a MIÉP elnöke, Schus­ter Lóránt rockzenész, Balczó Zoltán egyetemi do­cens. A rendezvényen bemu­tatkozik a 4. sz. egyéni vá­lasztókerület képviselője­löltje, dr. Tamás Attila sze­mészfőorvos. Új MIÉP központ. Február 27-én, pénteken új MIÉP iroda kezdi meg működését Pécsett a belvárosban. A Széchenyi tér 16. szám alatt 9-től 19 óráig várják az érdeklődőket és szimpatizánsokat. T.: 06-30- 271-496. A Munkáspárt Baranya me­gye VII. számú országgyűlési választókerületében (Szigetvár és környéke) Pöttendi Jánost állítja képviselőjelöltnek. Panelbarakk A legnagyobb tömbben és a legkiszolgáltatottabb, helyzet­ben Pécs városának déli részén élnek az emberek - választó- polgárok, élünk mi a piros és kék többség döntése nyomán. Kis területen egy nagyváros. A négy- és tízemeletes beton- dzsungelből, aki tudott, már elmenekült. Vagy mert lehető­sége volt egy korszerűbb lakás- kultúra közé, vagy mert szük­ségből az adósságának halmo­zása helyett alacsonyabb kom­fortfokozatú életkörülményt vá­lasztott családjának. Hogy csak egy példát, a táv­fűtés árát említsem, az elmúlt években a „megfizethetetlen” kategóriába, csillagászati ma­gasságba emelkedett. De az itt legjellemzőbb panelbarakkban élők nem tudnak kitérni más pénztárcát érintő egyéb áreme­lések elől sem. Akik itt marad­tak - kényszerűségből -, válto­zatlanul vergődnek a szorító pénzügyi feszültségek, a napi megélhetési gondok között. Nem elég, hogy piaci kategó­riába kerülve a távfűtés ára ug­rásszerűen megnőtt, de - hogy egy kormányzati felelősséget is megemlítsek - még az áfa tarta­lommal is megemelt magasabb régióba jutott. Többszörösen büntették a vétleneket. A kint­lévőségek így „természetesek”. A szabadpiac ebben az eset­ben nem érvényesül, hiszen nincs ésszerű alternatíva az egyébként környezetbarát fű­tési módról a városrésznek ha­tékonyabb, szabályozhatóbb energiára áttérni. És ha lehetne is, az épületek messze nem hő­szigeteltek. Az én ablakomon beépítése előtt néhány héttel még fütyült a rigó. Ezt láttam húsz évvel ezelőtt az Olga utcai beköltözésünkkor, de nincs ez másképp a tízéves, jelenlegi málomi lakásunknál sem. És ha azt gondolná az olvasó, hogy ez adottság - tévedés! Pécs városa veze­tőinek igen tisztelt válasz­tott többsége is oda kellene hogy figyeljen a megoldási al­ternatívákat kínáló, partvona­lon asszisztáló szakemberekre. Ha eddig nem, hát most a vá­lasztási kampány kezdetekor. Mert sürgősen kellene lépni a felkínált lehetőségek megfonto­lásával. A helyi önkormányzat nemcsak ellátási felelősséggel tartozik, nemcsak tulajdonosi lehetősége van, de 1998-ban számot is kell adnia, hogyan szolgálta a választópolgárokat, hogyan sáfárkodott a rábízott javakkal. Ha ismerjük körülményein­ket, ha tudjuk lehetőségeinket (!), akkor határozott következe­tességgel tehetünk azért, hogy múljon a múlt. Várbíró Péter Hová vezet? „A kormány stratégiai felada­tának tekinti, hogy hosszú tá­von is fenntartható, a gazda­ság jövedelemteremtő képes­ségéhez igazodó, de a piac- gazdaság egyenlőtlenségeit méltányosan kezelő jóléti rendszer jöjjön létre.” (Kor­mányprogram 1994-1998) Az elmúlt években a mun­kavállalók helyzeténél talán a nyugdíjasok helyzete romlott hatványozot­tabban. Az infláció és az ezen belül az egyes egész­ségügyi ellá­tások köte­lező térítése, a gyógyszer­árak roha­mos emelkedése a beteg és idős embereket sújtotta leg­jobban. Január elsejétől az özvegyi nyugdíjak drasztikus csök­kentése szintén jelentős számú választópolgár pénz­tárcáját vékonyította meg. Megítélésünk szerint eze­ken a terheken a 65 éven felü­liek ingyenes utazása nem sokat segített. A hírhedt „Bokros-cso­mag” következményeként az egészségügyre az állandó el­vonás, az alulfinanszírozott­ság a jellemző. A különböző „modernizációs” törekvések súlyos erkölcsi és anyagi vál­ságba sodorták az ágazatot. Ezzel szemben a Világbank szakemberei szerint hazánk túl sokat költ az egészség­ügyre. Szerintünk ezek a szakemberek nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy reálértékben mennyit ér az az összeg, amit az egészség­ügyre költünk. Nem mindegy, hogy a német vagy a hazai költségvetés X százalékát márkásítjuk vagy forintosít- juk, és azzal jelenünk meg a piacon. Az egészségügyi felszere­lések, kellékek túlnyomó többségét a fejlett világ pia­cán vásároljuk. Mára már a közüzemi díjak is a fejlett vi­lág áraihoz hasonlóak. A világbanki szakemberek valószínű a béreken szeret­nének takarékoskodni. De nem nézték meg, hogy az egészségügyi bérek - Európa közepén - nem a fenti fejlett világ béreihez hasonlítanak. Ezért nem tudjuk, hogy hol lehet itt még takarékoskodni. A fentiek kapcsán még nem tettünk említést a lakos­ság katasztrofális egészség- ügyi állapotáról és kedvezőt­len demográfiai folyamatok­ról. Csak ízelítőül: 1994-ben 31 291 fővel, 1995-ben 33 377 fővel, 1996-ban 38 000 fővel, 1997-ben 41 000 fővel csökkent ha­zánk lakossága. Érdemes elgondolkodni azon, hova vezet ez a „népjó­léti politika”! Perényi József KDNP, Keresztényszociális Műhely Szociális segély A Szabadságharcosokért Alapítvány ad A Szabadságharcosokért Ala­pítvány, amelynek tagjai a poli­tikailag üldözöttek érdekvé­delmi szervezetei (56-os Szö­vetség, Recski Szövetség, TIB, POFOSZ stb.) az egykoron ül­dözött személyek részére egy­szeri kisebb szociális és egész­ségügyi segélyt tud biztosítani. A segélykérelmet előírt űrla­pon a fent említett szervezetek­nél lehet beadni, olyan szemé­lyeknek és özvegyeknek, akik­nek a nyugdíja nem haladja meg a 35 ezer Ft-ot. A kitöltés­hez szükséges az utolsó nyug­díjszelvény és a szabadság kor­látozását igazoló kárpótlási ha­tározat. A Recski Szövetség fogadó­órája minden szerdán 14.30 és 16.30 között van a Magyar Demokrata Fórum irodájában, Apáca utca 16. szám alatt. Dr. Breuer Pál alelnök «

Next

/
Thumbnails
Contents