Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-11 / 10. szám
Kultúrtörténetünk becses emléke - régi fényében Újra ragyognak a templom színpompás üvegablakai fehér üvegek kerültek a helyükre. Az ‘50- es, ‘60-as években szóba sem jöhetett nagyobb egyházi „beruházás”. A presbitérium is csak 1973-ban, már Szirmai Zoltán lelkészsége alatt vethette fel a rekonstrukció ötletét. Eredménnyel. Csakhamar lefestették a belső falakat, az ablaküvegeket pedig mutatósabb, kétszínű katedrál- üvegre cserélték. Mindenki tudta, a legszebb megoldás az lenne, ha visszaállítanák a Róth-féle eredeti ablakokat. Csakhogy ehhez három tényező is hiányzott: a pénz, az eredeti tervrajz és a hivatott mesterember, aki képes Róth Miksáéhoz hasonló üvegtáblákat alkotni. Szirmai Zoltán bevette magát a gyülekezet könyvtárába. Hátha a polcok mélyén porosodnak régi kartonlapok. De semmit nem talált. Újra és újra visszatért azonban a ritkán forgatott könyvek, nyomtatványok közé. Évekig kutatott. És - mint a mesében - egyszer csak rálelt arra, amit keresett. A Mester üvegablakterveiből egy mappá- nyira. Hozzáértők, nem utolsósorban gyülekezetének idősebb tagjai meg is erősítették: Róth Miksa kartonjaiból talált meg jó néhányat. Most már csak szakember kellene, aki ezeket életre tudja kelteni - tűnődött a lelkész, és a véletlen szerencse ismét a segítségére jött. Hittantanító unitárius pap kollégája felhívta a figyelmét Kiss Miklósra, az Erdélyből a Dunántúlra áttelepült üvegtervező, mozaikkészítő művészre. Ő biztosan képes lenne a páratlanul nehéz munkára - mondta a pap kolléga -, annál is inkább, mert Róth Miksa kései szellemi tanítványának vallja magát. Az már külön szerencse, hogy az erdélyi üvegműves egy hagyatékból címkés, minden jel szerint a Róth-műhelyből származó, különleges ecsetekhez és korabeli festékalapanyagokhoz jutott. Nagy kedvvel látott munkához magyarpolányi műtermében. A három üvegablak táblái több mint egy év alatt készültek el. Ahhoz, hogy napjainkban ismét eredeti formáiban és színeiben ragyognak a templom ékességei, nemcsak szerencse, szívós akarat, fáradozás, hanem tetemes mennyiségű pénz is kellett. Több millió, mondja a lelkész, s hogy ez meglegyen, a fasori evangélikus gyülekezet évekig takarékoskodott. Jelentős összeg gyűlt össze adományokból, a hívek forintjaiból, és segített német testvérgyülekezetük is. Kétmilliót adott a fővárosi VII. kerületi önkormányzat, s 150 ezer forintot nyertek a Budapest szépítésére kiírt pályázaton. De a Mű nemcsak Budapesté: a magyar kultúrtörténet egyetemes értéke. Deregán Gábor Szirmai Zoltán esperes több mint három évtizede fáradozik azon, hogy a századelőn épült, jellegzetesen karcsú, piros téglás épület ismét az ország büszkesége legyen. Az építtetők roppant bőkezűek voltak, amikor megtervezték a templomot - mondta az esperes. - Mindenből a legszebbet, a legigényesebbet akarták megalkotni, és az utókorra hagyományozni. Ez sikerült. A tervezésre Pecz Samut, a neves építészt, az Országos Levéltár budavári épületének megálmodóját kérték fel, az oltárképet nem kisebb művész, mint Benczúr Gyula festette, az orgona a pécsi Angstel-gyárban készült, a színes üvegablakok pedig - csakúgy, mint az Országház és a Szent István-bazilika gyönyörű üvegablakai - Róth Miksa európai hírű műhelyéből kerültek ki. Budapest ostromakor, mint annyi más becses épület, a templom is megsérült. A Benczúr-képet a híveknek sikerült ugyan biztonságos helyre menekíteniük, de az ablakok betörtek. A harcok elükével téglával rakták be az ablaknyílásokat, majd !! Fél évszázadnak kellett eltelnie a háború óta, hogy ismét eredeti szépségükben pompázzanak a híres ■ budapesti Fasori Evangélikus Templom üvegablakai •V*:' A jövő a komputertrükköké? Rómeó és Júlia a Titanicon- A „Doktor Zsivágó"-hoz hasonló epikus művet akarok létrehozni. Úgy döntöttem, hogy a Rómeó és Júliát viszem filmre. De nem a hagyományos helyszíneken, hanem... a Titanicon - lepte meg nyilatkozatával a közönséget a múlt év elején James Cameron hollywoodi rendező. Nyolc hónapos munka után, 220 millió dolláros költségvetéssel elkészült minden idők legdrágább filmje, amely a Titanic luxushajó 1912. április 14-i katasztrófáját két fiatal szerelmén keresztül mutatja be. A film premierjét 1997 utolsó napjaiban tartották az Egyesült Államokban, az európai nézők az év közepén láthatják majd. A háromórás filmdráma Hollywood történetének legkockázatosabb vállalkozása. A reklámköltségekkel együtt legalább 285 millió dollárba került, vagyis a filmnek 400 milliós bevételt kellene elérnie ahhoz, hogy ne érje a stúdiókat csúfos veszteség. Ez az összeg magasabb, mint amennyi bevétele az elmúlt év két legsikeresebb filmjének, a Sötét zsaruknak és Az elnök kiilöngépének volt. Sőt jóval több, mint amennyit 1996-ban a Függetlenség napja című filmmel elértek, márpedig az a katasztrófafilm a maga 306 millió dolláros bevételével minden idők legsikeresebb filmjeinek listáján az ötödik helyet szerezte meg. A Leonardo DiCaprio és Kate Winslet (képünkön) főszereplésével forgatott film azért ilyen drága, mert Cameron egy mexikói kikötőben felépíttette a Titanic bizonyos részeinek mását, méghozzá teljes életnagyságban. A költségek nagy részét pedig a komputertrük- kök teszik ki. A filmben közel 700 (!) olyan jelenet van, amelyet kizárólag a komputerek „alakítanak”, számítógép jeleníti meg a hajó süllyedését, sőt, a fulladozó szereplők hörgését is. Akármi lesz a film sorsa, bármit is mutat majd a vég- elszámolás, a szakértők abban egyetértenek, hogy a Rómeó és Júlia a Titanicon, alapjaiban változtatja meg az eddigi filmkészítési technikát. A főszerepeket a komputereknek osztják ki a rendezők. Bili Clinton szerint is Hamson Ford a legjobb hollywoodi elnök A mozi egyike azon kevés helyeknek, amely erősíti az összetartozás tudatát. Ott ülünk a sötét teremben egy csomó idegennel együtt, és döbbenten vesszük észre, hogy egyformán érzünk.- Én csak egy kis csavar vagyok az álomgyártás gépezetében - mondja Hamson Ford filmszínész, aki ötvenes éveinek derekán járva, nagy sikerekkel a háta mögött is éppoly alapos és elmélyült színész, mint amilyen akkor volt, amikor pályáját kezdte. - De az embereknek szükségük van az álmokra - teszi hozzá - amelyek segítenek nekik abban, hogy jobban érezzék magukat a világban. Harrison Fordot legutóbbi szerepe az Egyesült Államok első emberének székébe ültette. Az elnök különgépe című filmben, amelyet már nálunk is bemutattak, James Marshallt alakítja, az odaadó apát és férjet, az erős kezű államférfit, aki elhatározza, hogy leszámol a terrorizmussal. Manapság Harrison Ford testesíti meg az amerikai hős típusát. Belső tulajdonságaiban és külső megjelenésében egyaránt. Nem az a fajta hős, mint Sylvester Stallone vagy Arnold Schwarzenegger. Az ő bátorságuk a fizikai képességen alapul. Harrison Ford okos, nagylelkű, gáláns, jóképű, férfias hőstípus. Nem színészdinasztiából érkezett Hollywoodba. Véletlenül került kapcsolatba a mozi világával. A Columbia statisztákat kereső munkatársának akadt meg a tekintete rajta 1966-ban. így játszotta el a rendőr szerepét a Halálos hőség egy körhintán című filmben. A krónikák szerint rendezője - ahogy ez már másokkal is megesett -, nem jósolt nagy filmes karriert számára. Mégis Hollywoodban maradt, és asztalos lett. Stúdiót épített a brazil popcsillagnak, Sergio Mendesnek, állványokat Steven Spielbergnek, előcsarnokot Francis Ford Coppola Zoetrope-stúdiójához. A film világában forgolódva egyszer csak Coppola felajánlott neki egy kis szerepet a Magánbeszélgetésben. Ezzel egy időben fedezte föl őt George Lucas. Mint annyi jeles művész, Ford sem kerülheti el a beskatulyázást. De nem kétséges, nemcsak a közönség vágyik arra, hogy Harrison Fordot pozitív szerepben lássa. Ez a maga választása is, hisz a rokonszenves hősökben érzi a legjobban magát. - Pályám kezdete óta szerettem volna különböző karaktereket játszani. De a tapasztalat mégis az, hogy amikor mást akartam csinálni, mint amit megszoktak tőlem, nem fogadta jól a közönség. Most az amerikai elnököt alakítja. De magánéletében nem akar „president” lenni. - Nem szabad összekeverni a dolgokat, én színész vagyok, aki az elnököt formázza, és nem az Egyesült Államok elnöke. - Pedig Bili Clinton szerint Harrison Ford a legjobb elnök azok közül, akiket Hollywood „megválasztott”. Ezzel a kritikusok is egyetértenek. Úgy vélik, hogy Ford egyesíti Clinton karizmatikus lényét, Ronald Reagan keménységét, George Bush pilótaképességét. A színész viszont kijelentette: - Nem másoltam figurámat sem élő, sem holt elnökről. Én magamat adtam, s ettől hiteles az alakításom. Ez egyébként a színészi hitvallásom. Göbölyös Gábor
