Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-07 / 6. szám

1998. január 7., szerda Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Talajcsere Pécsett. A pé­csi vasútállomáson fokoza­tosan kicserélik az üzem­anyagoktól szennyezett föl­det, amit Dorogra és Nagy­atádra szállítanak el utóke­zelésre. Az elkövetkező két évben legkevesebb három­ezer köbméter olajos földet visznek el. (cs) Sellye! közterület-csi­nosítás. Az önkormányzat a helyi kertészet bővítését tervezi, hogy olcsóbb és si­keresebb legyen a köztéri parkok és zöld területek szépítése. A fenyőcsemete- kert kialakítása már befeje­ződött. (cs) Emlékpark Magyarbóly- ban. A község helytörténet­kutató szakköre Havasi Ist­ván vezető kezdeményezé­sére emlékparkot hoz létre az elhagyott és most még gondozatlan zsidó temető­ben. (cs) Hímesházán Iskolai zöld övezetet létesítenek a diá­kok Fehér Zoltán tanár ve­zetésével. Kialakítanak ak­váriumot, terráriumot, kisál­latok és ritka növények be­mutató helyét. A felügyelők és a gondozók a gyerekek lesznek. (cs) Dinnyeberkiben kiko­torták a vízelvezetőket. Rendezték a falun átvezető patak mentén is a terepet és megszűnt a kiöntés veszé­lye. Korábban a nagyobb esők alkalmával 5-6 porta és kiskert rendszerint víz alá került. (cs) Szulimánban az egész fain egy nagy gyümölcsös­kertté alakult, miután 1991- től az önkormányzat támo­gatásával napjainkig 320 meggy- és szilvafát ültettek el. Idén volt először pótlás; negyven fát telepítettek újra, mert elszáradtak. A fél évti­zed alatt egyetlen csemetét és megerősödött példányt sem törtek ki. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült A víztől a levegőn át a hulladékig A GDP több mint 2 százaléka juthat környezetvédelemre levegőtisztaság-védelem terüle­Magyarországon ma a két „kályha”, amitől elindulva mérlegre tehetjük a környezetvédelmet célzó kiadásokat: a fejlett ipari országok általában a GDP 1,5-2 százalékát költik erre a célra, illetve közeledünk az Európa Uniós csatlakozáshoz, és ez a nyugati gyakorlat figyelembevételét követeli tőlünk is. BARANYAI KORKÉP Az említett aránytól azonban egyelőre messze vagyunk. Az­zal együtt, hogy amikor elké­szült az ország Nemzeti Kör­nyezetvédelmi Programja (NKP), költségei megállapítá­sakor az 1,5-2 százalékból in­dultak ki, ez pedig megegyezik az 1994-es kormányprogram előírásaival is. Azóta elértük az 1 százalékot, a cél azonban en­nél jóval feljebb van. A prog­ram szerint 2002-re meghalad­hatja a nemzeti össztermék 2 százalékát, s ez már a 100 mil­liárd forint felé közelít. A fejlett országok általában öt részterületre koncentrálnak: víz, levegő, hulladék, zaj, egyéb. Az NKP tervezett fej­lesztési kiadásainak nagy része - több mint 90 százaléka - há­rom kiemelt terület között osz­lik meg: vízvédelem, levegő­tisztaság-védelem és a hulladék ártalmatlanítása. Ilyen szem­pontból Baranya megyét akár „mintának” is minősíthetjük, mert mindhárom részterület sú­lyos gondokat okoz. Gondol­junk a megyeszékhely levegő­jére, e szempontból Bere- mendre és Komlóra is, az el­szennyeződött felszíni vizekre és Pécs határában az uránbá­nyászat következményeitől fe­nyegetett ivóvízbázisra, a me­gye minden részén fellelhető il­legális szemétlerakókra, a fo­gyasztásba bekapcsolt víznye­rők „használhatóságát” célzó folyamatos erőfeszítésekre. A szükséges kiadások nálunk is az országos léptékű mértek­hez hasonlók. Az elmúlt évek­ben a környezetvédelmi ráfor­dításoknak több mint 55 száza­ién az EU-szabályozás által tá­masztott elvárások. A jelenlegi 15-16 százalékról a következő években a duplájára kell emel­kednie a területnek a fejlesztési beruházásokban. A központi költségvetésből azonban csak mintegy 20 százalékát fedezik majd, a négyötöde a gazdálko­dókat, a háztartásokat és az ön- kormányzatokat terheli. Látható, a környezet védel­Az ország 1800 települése által jelzett környezeti ártalmak sorrendje léka a vízvédelemre jutott, és várhatóan jut majd a jövőben is. Ezen belül a legtöbb pénzt Ba­ranyában is a települési szennyvíz elvezetése és tisztí­tása igényli. Az NKP szerint a vízvédelmi feladatok kéthar­madát fedezik majd a költség- vetésből, illetve önkormányzati pénzekből, a fennmaradó részt kell állnia a Központi Környe­zetvédelmi Alapnak (KKA), a gazdálkodóknak és a háztartá­soknak. Új körülményt jelentenek a mének költségei egyre inkább megosztásra kerülnek. A hulla­dékgazdálkodás esetében pél­dául a feladatok finanszírozá­sának több mint 80 százaléka terheli majd a program szerint a magánszférát. Az NKP ugyanis egy ökoló­giai adóreform egyes elemei­nek bevezetésével számol. Eredményeként az eddig „fő forrásnak” tekinthető KKA részaránya a környezetvédelmi kiadások területén fokozatosan csökkenni fog. Guruló bombák a közutakon Egy, a tűzoltóság munkájában a környezeti katasztrófa elhárí­tásához nélkülözhetetlen daru most 110 mülió forintba kerül. A lánglovagok a miniszterelnöktől kaptak ígéretet: jut majd pénz ilyen technikára is. PÉCS Guruló bombáknak nevezi Pfe­iffer Márton ezredes, Baranya megye tűzoltóparancsnoka (ké­pünkön) a veszélyes anyagokat szállító közúti járműveket.-Elméleti téren szakember- gárdánk felkészült. Részint lé­pést tudunk tartani a szakiroda- lommal, másrészt a külföldi ta­pasztalatcserék is a felkészült­ségünket erősítik. Más a hely­zet azonban a környezeti ka­tasztrófák elhárítását szolgáló technikai felszereltséggel. Ezen a területen - holott a világon mindenütt a tűzoltóság egyik feladata az ilyen esetek­ben a közbe­avatkozás, a mentés ­eléggé lema­radtunk. A tűzoltó­ság évek óta bombázza a kormányzatot a felszereltség javítása érdekében. Az alap­elve: a veszélyhelyzet bekövet­kezte előtt legyen teljes a felké­szültség. A költségvetés azon­ban eddig nem teljesítette kéré­seiket.-A miniszterelnök úr de­cember 17-én járt országos pa­rancsnokságunkon. Akkor ígé­retet kaptunk tőle, hogy a hely­zeten javítani fognak, mégpe­dig rövid időn belül. Erre nem csak a meglévő felszereltsé­günk hiányosságai, elavultsága miatt van nagy szükség, hanem azért is, mert az ilyen közúti bombák száma gyarapodik, egyre több veszélyes anyagot szállítanak kamionokon, teher­autók konténereiben. Egy-egy ilyen szállítmány katasztrófája komoly követ­kezményekkel - például kiürí­téssel - járhat. A kormányzat szándéka, hogy az ország terü­letén kilenc regionális kataszt- rófa-elhárító központot hoz létre, s ezek egyike a tervek szerint Baranya megyében lesz, részben a biztosítási díjak egy százalékából. A fejlesztés több­száz millióba kerül. Pályázati felhívás A KTM Környezetbarát Ter­mék Kht. folyamatos és nyílt pályázatot hirdet Környezet­barát védjegy használati jogá­nak megszerzésére. Pályázni lehet minden, környezetvé­delmi szempontból különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkező termékkel vagy szolgáltatással. A Környezetbarát védjegy használati jogáról - előre meghatározott feltételrend­szer szerint - a minősítő bi­zottság javaslatai alapján a környezetvédelmi miniszter dönt. Kidolgozott minősítési követelmények állnak rendel­kezésre, többek között a kö­vetkező termékcsoportokhoz: papíripari termékek, kozme­tikumok, testápolók, légfrissí­tők, fék- és kuplungbetétek, gépjármű-hűtőfolyadékok, takarítási textíliák, szódás pa­lackok, zajárnyékoló falak. Egyéb területek minősítő feltételrendszereit - a beadott pályázatok témáitól függően - folyamatosan dolgozzák ki. A részletes pályázati tájé­koztató átvehető a Környe­zetbarát Közhasznú Társa­ságnál: 1054 Budapest, Al­kotmány u. 29. Tel.: 374- 3536, fax: 374-3534. Hej, horgászok, halászok A folyók, tavak partjainak vannak olyan szakaszai, amelyek a legminimálisabb környezeti terhelést sem vi­selik el. DÉL-DUNÁNTÚL A fokozott érzékenység ter­mészetesen elsősorban a hiva­tásos természetvédőknek okoz problémát. A megoldás lehetőségeiről Török Gábort, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) felügyelőjét kérdez­tük.-A vizek minőségéből kö­vetkezően jelentősen szegé­nyedhetett - nemcsak mennyi­ségben, de fajgazdagságban is - a folyók, tavak halállo­mánya.- Ezt valóban tényként kell elkönyvelnünk, ennek azon­ban természetvédelmi szem­pontból nincsen káros hatása. Néhol jelenthet gondot az amur nagyobb létszámú jelen­léte egy-egy vízben. Ezért törvény tiltja a telepítését a védett vizekbe. Bizonyos ese­tekben azonban szükség van rájuk, mert javíthatják a víz tisztaságát, csökkenthetik a szervesanyag-falhalmozó- dást, mindez pedig kedvezőbb életfeltételeket biztosít egyéb fajok számára.- Néha éles a vita a horgá­szok és a DDNP között.- Fokozott figyelmet kíván a horgászott terület, mert fo­kozott lehet a természet­rombolás. A vízpartok néhol kie­melt oltalmat igényelnek. Ezért van, ahol csak csónakból lehet horgászni, máshol a parti sávból csak öt méter használható, vagy teljesen megtiltható a horgászat. Ilyen védelemben azonban az igaz­gatóság területén a vizeknek csak mintegy 3 százaléka ré­szesül, döntő többsége szaba­don horgászható, legfeljebb a megközelítés útvonala van ki­jelölve - bár a legtöbb vitát éppen ez szokta kiváltani.- Milyen kárt okozhatnak a köztudat békés pecásai?-Fokozottan védett növé­nyek elpusztítása, védett terü­leteken fák kivágása, enge­dély nélküü stégek építése, szemetelés - és ez együtt már komoly természetvédelmi kártételt jelent. Támogatás és munkahely Szilárd hulladék lerakására alkalmas telephelyet avattak a záhonyi vállalkozói övezet ötven települése közé tartozó Barabás és Gelénes határá­ban. Tíz községből szállíthat­ják oda az ipari, a mezőgaz­dasági és a lakossági hulladé­kot. A 86 millió forintos be­ruházás megvalósításához a beregi kistelepülések 80 szá­zalékos állami támogatást kaptak: a céltámogatás ösz- szege 40 millió forint volt, a KKA 17 miihóval, a térségi területfejlesztési tanács pedig 10 millió forinttal járult hozzá az építkezéshez. A környezet védelme mellett további előny, hogy lehetőség nyílt a munkanélküliek foglalkozta­tására is, bérköltségük 70 szá­zalékát ugyanis az Országos Közmunkatanács fedezte. Zöld címke Ma már nemcsak élelmisze­rekre vagy ruházatra bélye­geznek kiváló minőséget ga­rantáló címkéket, hanem egyéb ipari termékekre is, és így jelölik a legjobb tech­nológiai eljárásokat is. Az úgynevezett Zöld címke bevezetése a hazai hulladék- gazdálkodás gondjainak megoldatlansága miatt külö­nösen fontos mindannyiunk számára. Az ipari hulladékok többségéről kevés az infor­máció, leginkább csak becslé­seink vannak erre vonatko­zóan (több tízezer köbméter­ről, millió tonnákról van szó). A hulladék csökkentésében remélhetőleg jelentős szere­pet játszik majd a Zöld címke. Egyfelől már a fogyasztó számára is tájékoztatást ad, hogy környezetbarát terméket vásárol, másfelől az ilyen védjeggyel ellátott termék - hulladékként - kevésbé szennyezi a környezetet, mint a többi szemét. A védjegy használati ideje három évre szól, de ez idő alatt visszavonható. Akinek van Zöld címkéje, az akár 50 százalékos termékdíjkedvez­ményt is kaphat. A közbe­szerzési törvénynél, illetve a pályázatoknál is előnyt élvez a védjegytulajdonos, mert gyártmánya hozzájárul a kör­nyezet megóvásához. A zöldcímke-konstrukció további haszna, hogy ilyen technológia alkalmazásával költség- és energiamegtakarí­tás érhető el. Az óceántól a tengernyi gondig Az idei esztendőt az ENSZ az Óceán évének nyilvánította. Sokat sejtet. Vélhettük ugyanis egészen a közelmúltig, hogy a Föld felületének nagy részét borító vizek hatalmas tömege egyszerűen elszennyezhetetlen. Egy káprázatos kiállítás nyílik majd Liszabonban, s ezen ott lesz Magyarország is, a Dunát állítva bemutatkozása közép­pontjába. Ismert, Cousteau ná­lunk is vizsgálódott: milyen ál­lapotban van itt Európa legna­gyobb folyója. Holott tengerről is beszélhe­tünk Magyarországon, már­mint a környezet és a termé­szet védelmével összefüggés­ben. Tengernyiről mindenkép­pen, amennyiben a megol­dandó feladatokat említjük. Lassan-lassan például nap­fényre kerül, hogy csak az el­hagyott szovjet katonai bázi­sok milyen mértékű szennye­zést okoztak. Évtizedekig tart­hat a teljes tisztulás. Egy má­sik neuralgikus terület: a ná­lunk keletkező veszélyes hul­ladéknak csak töredéke kerül ártalmatlanításra, egy része tá­rolásra, lerakásra, sokezer ton­náról azonban azt sem tudjuk, hova lesz, egyelőre csak talál­gatunk. Mindez persze - a nem em­lítettekkel együtt - feszített helyzetet teremt, különösen az EU-csatlakozásra tekintettel. A környezetvédelem, mint kormányzati célkitűzés, loká- tosabban: komoly lépéseket lis feladat, közgondolkodás, kíván, hogy kilábaljunk a ten- egyaránt megújulásra vár. Pon- gemyi szennyezésből. Egy cseppnyi a tengerből: a múlt heti beremendi pakuraki­ömlésnél meg kellett akadályozni, hogy a szennyezés elérje a Tapolca patakot FOTÓ: TÓTH L. i k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents