Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-07 / 6. szám
6 DUnántúli Napló Kistermelők 1998. január 7., szerda Gazdahírek Szőlész-borász vállalkozóképzó. Az Agrárkamara és a Hegyközségek januárban és februárban 60 órás szakmai tanfolyamot indítanak. A tervek szerint az előadásokat - melyek megtartására a szakma elismert képviselőit kérik fel - hetente kedden délutánra és szombat délelőttre szervezik, a helyszín az Agrárkamara székháza (Pécs, Nagy Lajos király útja. 9.). Őstermelők, kistermelők, hegyközségi tagok jelentkezését vátják, s nemcsak a Mecsekaljai borvidékről, hanem a Villány- siklósi körzetből és természetesen a megye más településeiről is. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a gazdajegyzőknél, az Agrárkamara központjában és a hegybíróknál. Kertkedvelők klubja. A Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége keretein belül immár nemcsak nyugdíjasklub, hanem kertkedvelők klubja is működik. Neves szakemberek bevonásával a kertészeti gyakorlati bemutatókat szeretnék felkarolni. Bio-szövetkezet. Néhány éve új típusú szövetkezet alakult Galgahévizen. A Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezetnek ma már több mint száz tagja van és 360 hektáron folytatnak minősített, vegyszermentes termelést. Termékeiknek ma már kétharmadát szállítják külföldre. A szövetkezet termékeit a német Demeter cég minősítette, igen szigorúan, például három évig kellett vegyszermentesen tartaniuk a földet és az átállás után a 4. évtől kaphatták meg a védjegyet termékeik. Céljuk, hogy az eddig alapanyagként kiszállított termékeik - friss zöldségek, olajtök, búza, napraforgó, köles - hazai feldolgozását megoldják. Kistermelők rovatunkkal legközelebb január 18-án jelentkezünk Gyümölcstermesztés - korszerűen A cseresznye és a meggy intenzív koronaformái A feromonos rovarcsapdák a növényvédelem arzenáljában a „felderítő kémhold" szerepét töltik be. A feromoncsapdák csalétke a nőstény lepke ' ivari csalogatóanyagát (szexferomonját) tar' talmazza, ami a faj hímjeire erősen vonzó hatású. Alma, körte, barack, meggy, szilva, szőlő, bogyósok, zöldségfélék, szántóföldi növények, erdei és dísznövények, raktározott termények kártevőire! Növényvédelmi divatok Minden kertbarát saját tapasztalatából tudja, hogy a hagyományos közepes, vagy magastörzsű cseresznye- és meggyfa termésének betakarítása milyen időigényes munka, milyen nagy türelmet igényel, hiszen az ágakon állva, egy kézzel kapaszkodva, vagy létráról, állványról kell szedni, szüretelni az apró gyümölcsöt, és ez bizony roppant szaporát- lan betakarítás. Két intelem Az intenzív koronaformának, ha csak azt az egy előnyét nézzük - nem beszélve az egységnyi területre eső lényegesen nagyobb és minőségibb termésmennyiségről -, hogy a gyümölcstermés nagy részét földön, a talajon állva, szinte kényelmesen és gyorsan szedhetjük le, már megéri a kertbarátoknak kipróbálni a cseresznye és a meggy intenzív koronaformán való termesztését. Két nagyon fontos szakmai körülményt azonban még a korona kialakításának ismertetése előtt a kiskerttulajdonosok figyelmébe ajánlom: 1. Ne próbálkozzanak sem cseresznye, sem meggy esetében a vad alanyon lévő nemes fajta intenzív művelésével, mert a vad alany erős növekedési erélye miatt ez szinte eleve kizárt. (Gondoljunk vissza: az alma intenzív, vagy szuperintenzív koronaformáit is az tette lehetővé, hogy kinemesítették a törpésítő hatású alanyokat!) Ma még a köztermesztés számára nem szerezhetők be a gyenge növekedést adó cseresznye és meggy alanyok, de oltvány formájában már igen, és a kertbarát saját szemzésű szaporítóanyaggal is próbálkozhat sarj meggyet használva alanynak. 2. Számítania kell a kertbarátnak arra, hogy a cseresznye és a meggy intenzív koronájáAz elmúlt évben jól vizsgázott a légi termésbecslési módszer. A szakemberek a nehezen kimondható és legalább olyan nehezen értelmezhető „távérzékeléses szántóföldi nö- vénymonitoring”-nak nevezik azt a módszert, amely speciális űrfelvételek elemzésével termésbecslésre használható következtetések levonására alkalmas. A módszer a fejlett mezőnak kialakítása munkaigényesebb, mint a hagyományos koronáé, rendszeresen kell zöldmunkákat is végezni. Tanácsom, hogy 5-10 db fa ültetésével, nevelésével szerezzük meg a semmi mással nem pótolható saját tapasztalatot, és csak ennek birtokában kezdjünk bele ültetvény létesítésébe! Termőkaros orsó Sor- és tőtávolságnak az 5-6x3-4 méteres kötés ajánlható. Nevelhető koronás oltványból és suhángból is. Ha koronás oltványt ültettünk, úgy az ültetés évében az oltványt koronába metsszük, lekötözve a megmaradó hajtásokat, az egyéb hajtásokat pedig 3-4 levélre visszametsz- szük. Az ültetést követő évben a központi tengelyt visszavágással neveljük tovább, a vázkarokat pedig a Brunner- féle felsőrügyes kettős metszéssel alakítjuk. A Brunner-féle metszést a korábbi években már a tavaszi, hagyományos metszési bemutatókon ismertettem, emlékeztetőül a lényege: az oldalvezéreket, intenzív művelés esetében a vázkarokat tavasszal egy felfelé és begazdaságú országokban nem ismeretlen, de nálunk még újdonság. Természetesen hosz- szú, 6 éves előkészület után az ország 1/3-án alkalmazták először, és nem a teljes növénytermesztésre, hanem csak előre meghatározott növényekre. A hagyományos és sok évtizede alkalmazott szántóföldi becslés és a légi megfigyelés közül az utóbbi hozta a jobb eredményeket. Ezért felé álló rügyre metsszük visz- sza, aminek következtében a felfelé és befelé álló rügyből egy igen erős, felfelé törő hajtást nyerünk, de az alatta lévő rügyből viszont egy vízszinteshez közel álló, laposan növő hajtást kapunk. Következő lépésként a felfelé törő hajtást tőből kimetsszük, így megmarad a kívánatos állású oldalvezér, illetve vázkar. Zöld állapotban a konkurens hajtásokat a vezéren 3-4 levélre visszacsípjük. A következő években egy-egy ágemeletet alakítunk ki, majd a kívánatos magasság elérése után, kb 5-7 év múlva a tengelyt eltá- volítva beállítjuk a korona végleges magasságát. Karcsú orsó 4x2,5 méteres kötés ajánlható, de a tőtávolság még a 2,5 méternél is lehet szőkébb. Az ültetés évében a karcsú orsóval a visszametszést nem alkalmazzuk, csupán a konkurenseket csípjük vissza, ugyanúgy, ahogy a termőkaros orsónál. Lényeges az a különbség, hogy a karcsú orsónál csak egy ágemeletet alakítunk ki, a vázágakon kívül a termést majd még a tengelyen kialakított, rövid, gyenge termőgaly- lyazatról fogjuk nyerni. Elkerülhetetlen az évenkénti, rendszeres hajtásválogatás, a vázágakon és a tengelyen lévő termőgallyazat folyamatos leváltása ahhoz, hogy a sematikus ábránkon bemutatott karcsú orsóformát kialakíthassuk. A cseresznye és a meggy intenzív koronaformájáért tett fáradozásunkat a gazdag termés és az egyszerű betakarítási mód bőségesen kárpótolni fogja! Buzássy Lajos várható, hogy az elkövetkező 2-3 évben a mind a területet, mind a megfigyelésbe vont növények körét bővítik. Az ezredforduló után meg is szűnhet a földi termésbecslés, ha a légi továbbra is beválik. A módszer EU-konform- nak tekinthető, tehát az eredményeit Nyugat-Európa mezőgazdaságának irányítói is elfogadják. (Kistermelők Lapja) A növényvédelmi eljárások a kialakult növénytermesztési technológiákra épülnek a piac elvárásait szolgálva. A növény- védelemben is megjelennek divatirányzatok, melyek nagyon sok esetben nélkülöznek minden realitást, nagymértékben akadályozzák az újabb, korszerűbb technológiák bevezetését. Addig, amíg a termesztéstechnológiai szint a jelenlegi állapottól nem mozdul el pozitív irányba, addig az újonnan kifejlesztett eljárások nem alkalmazhatók eredményesen. Nagyon nehéz új növényvédelmi eljárásokról írni, mivel a kistermelők körében már a gyakorlatban jelenlévő technológiák is újnak számítanak. A fejlesztés iránya a biológiai adottságok felé irányul, kihasználva a növényben rejlő toleráns és rezisztens tulajdonságokat. A növénynemesítésnél elsődlegesen a vírus-, miko- plazmás, baktériumos és gombabetegségek elleni küzdelemben foglalnak el jelentős helyet. A rezisztencianemesítés minden esetben csak egy-egy károsítom vonatkozik, nem jelenti azt, hogy a rezisztencia nemesítéssel előállított új fajtát más kórokozó nem támadhatja meg. Legjobb példa erre, hogy a hetvenes években az uborkánál a lisztharmat okozta a legnagyobb károkat, az ezt követően megindult nemesítés következtében már gyakorlatilag ez a betegség eltűnt a palettáról, helyette azonban meghatározóvá vált a baktériumos szögletes levélfoltosság és a peronoszpóra. Ugyancsak nagy jelentőségűek a vírusmentes szaporítóanyagelőállításra tett lépések. Megjelentek azok a szaporítóanyagok, amelyek mindaddig megőrzik ezt a tulajdonságukat, míg a vírusterjesztők elleni védekezések megfelelő hatékonysá- gúak. Az állati kártevők elleni védekezésnél (ide értve a rovarokat és atkákat is) lényegesen nagyobb lehetőségek állnak a termesztők rendelkezésére. Említést érdemel a hetvenes évektől a kiskereskedelmi forgalomba beszerezhető, hernyó- kártevők ellen használható baktériumtenyészetek (Thuricid HP, Dipel stb.), melyek a károsító hernyókat „megbetegítik”. Jelenleg nagyon sok olyan szintetikusan előállított készítmény van forgalomban, mely zavarokat okoz a károsító fajok fejlődésében és ezzel pusztulásukat okozza. Leggyakrabban az általánosan használt atkato- jásölő készítmények is ebbe a csoportba tartoznak (Nissorun, Apollo), mellyel megakadályozzuk az egyes fejlődési szakaszból a következő fejlődési szakaszba történő átmenetet. Ezt a lehetőséget a rovarok többségénél is alkalmazzák ki- tinszintézisgátlás (a bogarak kitinpáncélja nem, vagy csak kismértékben alakul ki), vedlé- sek akadályoztatása (a lárva nem tudja „levetni” a kinőtt lárvabőrt, nem képes a további fejlődésre). A legérdekesebb hatásmechanizmus a szaporodás akadályozása szexferomonok, atrak- tánsok, sterilizált egyedek kihelyezésével. Ezeket a módszereket eredményesen alkalmazták az afrikai sáskajárásoknál. Szexferomon csapdák hatás- mechanizmusa a nőstények által kibocsátott illatanyagokra épül, a hímek befogására irányul. E csapdákat kezdetben védekezésekre alakították ki, később azonban csak rajzásdinamikai megfigyelésekre használták. A későbbiekben a megtermékenyítés megakadályozására a szintetikusan előállított fero- monokat permetezőszerként kijuttatva megakadályozták a károsítok egymásra találását, ezzel a szaporodást is. Tudni kell azonban, hogy a feromonok fajspecifikusak, tehát csak egy faj megfigyelésére alkalmasak. Ma már sok károsító megfigyelésére állnak rendelkezésre feromonok. Czigány Csaba Légi termésbecslés Felhívás fásításra, virágosításra A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége kezdeményezésére a Társadalmi Egyesületek Szövetsége összefogott a honfoglalás 1100. és az államalapítás 1000. évfordulójának méltó megünneplésére. Felhívásuk az volt, hogy az ezredfordulóra, a huszonegyedik századra népünk az ország környezetkultúrájának fejlesztésével, településük szépítésével, fásítással, virágosítással és lomtalanítással készüljenek. A felhíváshoz a Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége is csatlakozott és megindította a megyei fásítási mozgalmat. Az első kezdeményezés nagyon jól sikerült. Szervezésük eredményeként a megye tizenkilenc településén összesen több mint tizenötezer facsemetét ültettek el. Ezzel az eredménnyel az országos fásítási mozgalomban első díjat nyertek. Az oklevelet Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter adta át Budapesten. A kiváló eredmény elérésében nagy szerepe volt az Agrárkamara gazdajegyzői hálózatának, akik a megye településeit járva az önkormányzatokat mozgósították. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Kft. pedig a telepítendő facsemetéket térítésmentesen bocsátotta rendelkezésükre. Igazi társadalmi mozgalommá fejlődött tehát ez a nemes kezdeményezés. Iskolák, óvodák is csatlakoztak a mozgalomhoz. 1998-ban még többet, még eredményesebben kell dolgozni. A mozgalomban résztvevő tizenkilenc önkormányzat egymagában szép teljesítmény ugyan, de lehangoló akkor, ha tudjuk, hogy megyénkben több mint háromszáz település van, így a fásításban ezeknek csak töredéke vett részt. A szövetség ezért fordul a települések lakosságához, hogy 2000-ig településenként 1100 fa, díszcserje, illetve virág ültetésével járuljon hozzá az ünnepségsorozathoz. Lakossági önerőből, az önkormányzatok irányításával, a szakemberek tervei alapján, közreműködésükkel a tájba illő fákat és díszcserjéket ültessenek a közterületekre, utakra, óvodák, iskolák, az egészség- ügyi intézmények kertjeibe, parkjaiba. A családiházak ablakait, előkertjeit virágokkal díszítsék. A gazdajegyzők az ültetendő fák-cserjék talaj- és környezeti igényét szakmai leírásokban megkapták, bizalommal forduljanak hozzájuk. A fásítási mozgalom mellett legalább ilyen fontos a lombta- lanítás, környezetünk megtisztítása, a további pusztulás megakadályozása. Takarítsuk el az évtizedek óta felgyülemlett hulladékot, szemetet. A Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége kéri és várja az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények csatlakozását. Dr, Tamcsu József elnök A d(jjal járó oklevelet Baja Ferenc adta át Tamcsu Józsefnek l
