Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-15 / 14. szám

1998. január 15., csütörtök Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A köztársasági elnök döntés előtt jogértelmezést kér Melyek a választható napok? Az Országos Választási Bi­zottság jövő hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök levelét. Ebben Göncz Árpád arra kér választ a testülettől, hogy a választójogi törvények alap­ján mely napokat kell mun­kaszüneti napnak tekinteni. Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság elnöke elmondta, az államfő leveléből kitűnik, hogy a hatályos ma­gyar jogszabályok nem egyér­telműek e kérdésben. A választójogi törvény leg­utóbbi módosítása kizárja, hogy az országgyűlési választások első, illetve második fordulója munkaszüneti, azt megelőző, vagy azt követő napra essen. A Munka törvénykönyve fel­sorolja a munkaszüneti napo­kat, melyek a következők: január 1., március 15., húsvét­hétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., de­cember 25. és 26. Ezzel ellentétben más anyagi és eljárásjogi szabályok - pél­dául a Polgári és a Büntető tör­vénykönyv - alkalmazása során a szombatot és a vasárnapot is munkaszüneti napnak kell te­kinteni, vagyis ezek az okmá­nyok más értelemben használ­ják ezt a fogalmat. A köztársasági elnök az eset­leges későbbi viták elkerülése végett kért előzetes állásfogla­lást az Országos Választási Bi­zottságtól, bár valószínűsíthető, hogy a választójogi törvény megalkotói a Munka törvény- könyve szerinti munkaszüneti napokat vették számításba. Az államfő gyors döntést kért az OVB-től. Egyre öregebb autókkal közlekedünk Európa fél évet távolodott Egyre öregebb autókkal já­runk, és nem is a legjobb mi­nőségű utakon - derült ki a Közlekedési Főfelügyelet szerdai tájékoztatóján. A hazai közutakon közlekedő személygépkocsik átlagélet- kora 11,7 év, a tehergépkocsiké 9,6 év, az autóbuszoké 11,1 év. Egy év alatt fél évet öregedett a magyar személygépkocsipark, ennyivel is távolabb kerültünk az európai színvonaltól - mondta Tóth István, a főfel­ügyelet főigazgatója. Ugyan­akkor örvendetesnek nevezte, hogy 6 százalékkal több a nyu­gati gyártmányú autó. A mintegy 2,2 millió sze­mélygépkocsiból a felmérések szerint 367 ezer rendelkezik ka­talizátorral. A főfelügyelet 1997-ben 82 millió forint bírságot szabott ki. Tavaly 1,425 millió jármű szi­gorú műszaki vizsgáztatását végezték el. A tájékoztatón elhangzott, hogy a főfelügyelőség januártól a vámhatósággal közösen lép fel a gépjárműlopások vissza­szorításáért. Ezt segíti az a köz­vetlen informatikai hálózat, amelyen már nemcsak a gép­járművek műszaki adatait to­vábbítják, hanem a vámeljárás eredményét is. így elkerülhető lesz, hogy a Közlekedési Főfel­ügyelet hamis okmányok alap­ján helyezzen forgalomba kül­földről behozott járművet. Az APEH már postázza a nyomtatványokat Új rovatok az adóbevallásban Már postázza a személyi jövedelemadó bevallásához szüksé­ges nyomtatványokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal. Az 1997-es törvényi változásokra tekintettel bővített ki­töltési útmutatóval, ingyen hívható telefonos „segélyszolgá­lattal” és számítógépes programokkal is igyekeznek meg­könnyíteni az adózók dolgát - jelentette be szerdai sajtótájé­koztatóján dr. Kékesi László, az APEH elnöke. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek adóbevallásának és adóbefize­tésének határideje idén is már­cius 20. A kitöltéshez szüksé­ges munkáltatói jövedelemel­számolásokat, valamint adó- kedvezményre jogosító igazo­lásokat január 31-ig kell min­denkinek megkapnia. Új eleme az idei nyom­tatványnak a tévékészülék üzemben tartásáról szóló ro­vat. Egy háztartáson belül csak egy személynek kell nyi­latkozatot tenni. Férj és fele­ség eldönthetik, hogy melyi­kük adóbevallásában szerepel­tetik ezt a tételt. Abban az esetben, ha az adózó vagy a vele közös ház­tartásban élő hozzátartozója családi pótlék folyósítását kéri, akkor - az erre vonat­kozó bevallási rovat kitöltése mellett - az ehhez szükséges jövedelemnyilatkozat egyik példányát is mellékelnie kell az adóbevallásához. Ebben az évben a befizetett adó 1 százalékán felül további 1 százalékot is felajánlhatunk az egyházak vagy kiemelt költségvetési alapok javára. Aki nem kapja meg postán a bevalláshoz szükséges nyomtatványokat, illetve a ki­töltéssel kapcsolatban prob­lémája van, az APEH ügyfél- szolgálatain kérhet segítséget. A február 1-jétől munkaidő­ben ingyenesen hívható tele­fonszám: (06-80) 232-232. Németh Zsuzsa Jövőre költségtérítéssel 8500 diák tanulhat az egyetemeken A pénzhez a tudást is megkövetelik Az idén ismét meghirdették a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses képzést. A tavalyi 2500-zal szemben az új tanévben már 8500 érettségizett számára nyílik lehetőség az egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra ebben a formában. Az intézmények maguk határozták meg, hogy hány költség- térítéses diákot vesznek fel az új tanévre. Először tavaly vált lehetővé, hogy az eredményesen pályá­zók, de az „állami" felvételi ponthatárt el nem érő diákok a képzési költségek kifizetése ellenében beiratkozhassanak az egyetemekre, főiskolákra. A pályázóknak azonban nem­csak azt kellett tudomásul venniük, hogy fizetniük kell, hanem azt is, hogy nem kap­nak ösztöndíjat, tankönyv- támogatást, és nem részesül­hetnek kedvezményes kollé­giumi ellátásban. Némi bizonytalanság mu­tatkozott a felvételi ponthatá­rok meghatározása körül. Az egyetemek azonban - helye­sen - nem adták alább a szín­vonalat, ragaszkodtak egy bi­zonyos tudáshoz. Csak pénzért nem lehetett bejutni a felsőok­tatásba - hangoztatták a rekto­rok -, és ez még inkább így lesz az idén. A művelődési tárca rende­leté szerint ugyanis a költség- térítéses képzésre jelentkezők számára a felvételi ponthatár legfeljebb 10 százalékkal lehet alacsonyabb, mint az azonos követelmények mellett folyó, államilag finanszírozott kép­zésre meghúzott ponthatár. Továbbtanulásra egyébként - legyen az a képzés bármely formája - az idén is ugyanúgy lehet jelentkezni, mint eddig és a határidő - március 1. - sem változott. A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató az idén a költség- térítések összegét is feltünteti. A legkevesebbet - félévente 30-35 ezer forintot - általában a tanárképzőkben kell fizetni, a legtöbbet - szemeszteren­ként 534 555 forintot - a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kérik. (deregán) Sínen vagyunk. Mobil vasúti őrsnek nevezték el a rendőrök és a MÁV-osok azt a vasúti kocsit, amelyet tegnap mutattak be a Nyugati pályaudvaron. Korszerű berendezéseivel ha­tékony eszköz lehet a vasúti bűnözés elleni harcban. fotó: feb/diósi imre Hírcsatorna Lassítják Nemcsókot. A részletesebb elemzések elkészí­téséig a bősi ügyben tárgyaló magyar delegáció ne kötelezze el magát egyetlen megoldás mellett sem. Erre kérte Nem­csók Jánost, a magyar küldött­ség vezetőjét az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága szerdán megtartott zárt ülésén. MDF: Xénia-láz. A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, hogy a Magyar Televízió vegye le műsoráról az Űrgammák című sorozatot - hangzott el az MDF szerdai tájékoztatóján. A párt kö­veteli továbbá, hogy a Xénia Láz Egyesület számoljon el az általa felhasznált közpénzekkel, mielőtt jogutód nélkül megszűnne. Garé: még sincs engedély. Megsemmisítette a garéi ége­tőmű építésére kiadott önkor­mányzati engedélyt a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal, és elrendelte az új elsőfokú el­járás lefolytatását, amelyre Sik­lós város önkormányzata jogo­sult. A határozat jogerős. Gyermekétkeztetés. Az óvo­dákban és iskolákban étkező gyermekek szervezett étkezte­tésének támogatására az idén mintegy 13 milliárd forint jut a központi költségvetésből - je­lentette be Magyar Bálint mű­velődési és közoktatási minisz­ter. Az előző évben egy-egy ta­nulóra és óvodásra átlag 8800 forint jutott, idén a tervezett összeg 13 700 forint lenne. Hegedűst felmentették. Horváth Lóránt, a Magyar Te­levízió Rt. ügyvezető elnöke felmentette Hegedűs Csabát, a Telesport szerkesztőségének eddigi vezetőjét. A szerkesztő­ség irányításával határozatlan ideig az Információs Főszer­kesztőség és annak vezetőjét, Heltai Pétert bízta meg. Elnapolták Palotás perét. A Fővárosi Bíróságon szerdán kez­dődött volna Palotás János bünte­tőpere. Az ismert üzletembert, a Vállalkozók Országos Szövetsé­gének elnökét az ügyészség há­romrendbeli, 100 millió forintot meghaladó adócsalással, valamint magánokirat-hamisítással vádolja. Harc a szoftverkalózokkal. Ma Magyarországon több mint száz eljárás folyik az informatiká­val kapcsolatos jogok megsértése miatt. Eddig három jogerős bírói ítélet született, s valamennyi íté­letben börtönbüntetéssel sújtották a vádlottakat. A számítógépek számának ugrásszerű növekedé­sével elkerülhetetlenné vált a ha­tározott rendőrségi fellépés az il­legális szoftverek felhasználói el­len - hangsúlyozta Berta László ezredes, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitány. Nem változott a pártok megítélése a nyugati országrészben Élen az MSZP, mélyponton az MDF Katolikus rádió Pénz és országos frekvencia híján regionális adóként kezdi majd meg működését a katolikus rádió. Nem tudni azonban, hogy mikor. Létrehozásáról tavaly ha­tározott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A le­hetőségek számbavétele után született az a döntés, hogy kísérleti jelleggel Egerben indítsák a rádiót. A elképzelések szerint egy át­játszóadó üzembe helyezé­sével Miskolc térségében is hallható lenne az adás. Egerben már folynak az előkészületek, a stúdió akár ez év végén megkezdhetné adását. Az Országos Rádió és Televízió Testület azon­ban még nem döntött arról, hogy mikor ír ki pályázatot a helyi frekvenciákra. A Szonda Ipsos közvélemény­kutatása szerint Nyugat-Ma- gyarországon decemberben a pártok népszerűsége a már hónapok óta tartó tendenciák szerint alakult. A Magyar Szocialista Párt ve­zet 18 százalékkal, második a Fidesz 13 százalékkal, harma­dik a Független Kisgazdapárt 11 százalékkal. Őket követi a Szabad Demokraták Szövet­sége 5, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig 3 százalékkal. A Magyar Demokrata Fórum du­nántúli szimpatizánsainak ará­nya decemberben statisztikai­lag kimutathatatlan volt. Az országos népszerűségi listán az MSZP jelenleg 7 szá­zalékkal előzi meg a Fidesz- MPP-t és 9 százalékkal a Kis­gazdapártot. Népszerűsége kö­zel kétszerese az év elejinek, míg az ellenfeleké változatlan maradt vaav inkább csökkent. A megkérdezett dunántúli polgárok 57 százaléka nyilat­kozott úgy, hogy a most vasár­nap tartandó választáson bizto­san részt venne, s e csoport 71 százaléka megnevezte a pártot is, amelyre szavazna. Ebből a körből 36 százalék támogatná az MSZP-t, míg az FKGP-t 23, a Fideszt pedig 21 százalék. Az SZDSZ 10 százalékot, a KDNP 6 százalékot érne el. Az MDF támogatottsága ebben a körben is - statisztikailag kifejezve - 0 százalék. A most vasárnap tartandó vá­lasztáson a Magyar Szocialista Párt országosan 39 százalékkal nyerne, a Független Kisgazda- párt 20, a Fidesz pedig 19 szá­zalékkal végezne. Az ellenszenvlistát a Függet­len Kisgazdapárt vezeti 22 szá­zalékkal, őt követi az MSZP 16 százalékkal, a sor végén áll az SZDSZ 1 százalékkal. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. de­cember 10-20. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság min­den felnőtt, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 324 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely tí­pusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok: nem szavazna, bizonytalan A I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents