Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-15 / 14. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. január 15., csütörtök Munkavállalás külföldön - tilosban Horváth Gábor külügyi szóvivő szerdán minisztériuma nevében ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy magyar állampolgá­rok külföldi munkavégzése csak az adott ország hatóságai által előzetesen kiállított mun­kavállalási engedély és vízum birtokában jogszerű. Horváth Gábor azzal össze­függésben szólt erről, hogy az utóbbi hetekben nagy érdeklő­dés mutatkozott egy magyaror­szági munkaközvetítő betéti társaság hirdetései iránt, ame­lyek Mozambikban kínáltak munkát. A minisztérium úgy ér­tesült, hogy az afrikai ország il­letékes hatóságainak tudomá­suk sincs a hirdetésekben meg­nevezett mozambiki vállalatról. A Külügyminisztérium de­cemberben levélben kereste meg a szóban forgó betéti tár­saság képviselőjét, s a helyzet tisztázása érdekében további információkat kért. A levélre azonban mind a mai napig nem érkezett válasz. * A szlovák külügyminisztérium szerdán délután - a magyar külügyi szóvivői tájékoztató után - bejelentette, hogy Boros Jenő pozsonyi magyar nagykö­vettel közölték: a szlovák kor­mány azt javasolja, hogy Zdenka Kramplová szlovák és Kovács László magyar külügy­miniszter január 22-én talál­kozzon Budapesten. A két politikus megbeszélése tavaly szeptember óta esedékes, amikor a szlovák fél közvetle­nül az előre egyeztetett időpont előtt váratlanul lemondta a ko­rábbi, észak-komáromi tárgya­lás után esedékes budapesti ta­lálkozót. . Kiterjesztik a békés Európa határait Az integráció a politikai és a gazdasági biztonságot szolgálja Az Egyesült Államok külügyminisztere újból támogatásáról biztosította a közép-európai országok NATO-felvételét. Madeleine Albright kijelentése a küszöbön álló ratifikációs eljárás szempontjából különösen nagy jelentőségű. A washingtoni diplomácia ve­zetője évadnyitó beszédében hangsúlyozta: „Az új NATO- tagok felvételével kiterjeszt­jük Európának azt a részét, ahol egyszerűen nem szoktak háborúk lenni.” Madeleine Albright egyút­tal megerősítette, hogy az amerikai NATO-csapatoknak addig kell Boszniában marad­niuk, amíg erre szükség van. Az iraki válsággal kapcsolat­ban elmondta, hogy az Egye­sült Államok változatlanul nem zár ki semmiféle megol­dási lehetőséget, a fegyveres beavatkozást sem. * Az európai földrész huszadik századi történelme tanúsítja, hogy a gazdasági jólét elsza­kíthatatlan a biztonságtól és stabilitástól - hangsúlyozta Stuart Eizenstat amerikai kül- ügyminisztériumi államtitkár kedd este azon a fórumon, amelyet a washingtoni magyar nagykövetségen rendeztek a NATO-csatlakozás előtt álló három közép-európai ország diplomáciai képviseletének közös szervezésében. A magas rangú diplomata megítélése szerint szükség van mindkét szervezet bővítésére, hiszen míg a NATO a politikai és katonai keretet teremti meg a lehetséges biztonsági kihívá­sok közös leküzdéséhez, ami együttműködést és összefo­gást követel, addig az Európai Unió a gazdasági integráció és kooperáció eszközeként szol­gál a földrész régi és új piac- gazdaságai számára. Fidel Castro és II. János Pál közös plakátokon Kuba várja a lengyel pápát Szerencsére csak múló rosszullétnek bizonyult az idős pápa néhány nappal ezelőtti megszédülése, és teljes gőzzel folynak az előkészületek a jövő héten esedékes, ötnapos kubai útjára. Rituális fürdőzők Indiában. A Kumbh Méla nevű ünnepek idején több mint 3 mil­lió hindu mártózik meg szent folyójábán, a Gangeszban. Hitük szerint ezzel bűneiktől is meg­tisztulnak, noha az illetékesek intik őket a járványveszélytől. fotó: feb/reuter A felkészültség foka a döntő A burgenlandi tartományfőnök Budapesten A látogatás súlyát jelzi, hogy abban az országban, ahol a plakátokon csak az ország ve­zetőjének, Fidel Castrónak a képmásával lehet találkozni, most mellette „valaki” más is látható, mégpedig II. János Pál pápa. A kép 14 hónappal ezelőtt készült, amikor Castro vatikáni útja során kubai láto­gatásra hívta meg a pápát. II. János Pál kubai útja előtt egy sor gesztust tett a havannai vezetés. így például a forrada­lom győzelme óta először volt munkaszünet karácsony első napján. A héten pedig különö­sen feltűnő esemény történt: Jaime Ortega püspök a köz­ponti televízióban mintegy 30 percen keresztül szólhatott a kubaiakhoz. Erre korábban nem volt lehetősége. A kubai katolikus egyház feje hosszan méltatta a „lengyel pápa” hon­fiúi buzgalmát egykorvolt szo­cialista hazája iránt. Talán ezzel kapcsolatban is tartotta fontosnak megemlíteni Ricardo Alarcon, a kubai nemzetgyűlés elnöke, hogy a kubai vezetést „egyáltalán nem izgatja” a történeti párhu­zam lehetősége. Alarcon sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta egy Meditáció közben, apostoli látogatás előtt fotó: feb/reuter spanyol lap értesülését az utat előkészítő vatikáni biztonsá­giak által felfedezett lehallgató készülékekről, amelyeket a pápa látogatásának egyik hely­színén találtak. A kubai vezető szerint „csak arról a mintegy 3 ezer mikrofonról lehet be­szélni, amelyeket a nemzet­közi sajtó képviselői tartanak majd a kezükben a pápai láto­gatás során”. Az Európai Unió küszöbön álló keleti bővítésekor nem a csatlakozás időpontja, hanem az egyes országok felkészült­sége, a tagsághoz szükséges követelmények teljesítése a legfontosabb kérdés. Erről Karl Stix, Burgenland tar­tományfőnöke, az Osztrák Szo­ciáldemokrata Párt alelnöke be­szélt szerdán, miután Budapes­ten tárgyalt a magyar külügy­miniszterrel. Kovács László kiemelte: Ma­gyarország nem a csatlakozás időpontjára kér garanciát, ha­nem arra, hogy ha hazánk meg­felel a követelményeknek, ak­kor semmi nem késleltetheti tagságunkat. Mint mondta: Magyarország arra törekszik, hogy minél felkészültebben csatlakozzon az Unióhoz. A miniszter megemlítette, hogy Burgenlandban van bizo­nyos hajlam a bővítés és a Ma­gyarország csatlakozása körüli nehézségek dramatizálására. Nálunk pedig az ilyen tartalmú nyilatkozatokat gyakran túl­hangsúlyozzák. A két fél kö­zötti folyamatos párbeszéd ke­retében megtalálható a megol­dás az ilyesfajta problémákra. A magyar diplomácia veze­tője elmondta, hogy vannak olyan csatlakozási követelmé­nyek - például az egy főre eső GDP -, amelyek tekintetében éppen az európai uniós tagság segíti majd az előrelépést. A tárgyaláson a politikusok megvitatták a határ menti, re­gionális együttműködés idő­szerű kérdéseit is. így például szó esett a szentgotthárdi ipari park és a Fertő tavi közös nem­zeti park ügyéről is. Kari Stix javasolta, hogy Ausztria és Magyarország szomszédos tartományai, il­letve megyéi közös eurorégiót hozzanak létre a határ menti gazdasági együttműködés erő­sítése érdekében. Kari Stix szerint Burgenland célja az, hogy az egyes térségek közötti különbségek megszűn­jenek, hiszen a bővítés hatása leggyorsabban Burgenland és a határ menti megyék életében je­lentkezik majd. A tartományi főnök bejelen­tette: Ausztria megbízott egy tudományos intézetet, hogy jú­niusig készítsen tanulmányt ar­ról, milyen hatással lesz a keleti bővítés Ausztriára, s ezen belül a határ menti térségre. Többéves késésben van az orosz Állami Duma Jelcin állapota nem téma Csaknem félezer törvény el­fogadása - ezen belül 132 ter­vezet sürgősségi tárgyalása - szerepel az orosz törvény- hozás alsóháza szerdán meg­nyílt téli-tavaszi ülésszaká­nak napirendjén. Gennagyij Szeleznyov házelnök a duma ülését megnyitva első­sorban az idei költségvetés harmadik olvasatban történő megtárgyalását emelte ki. A törvényhozás csak február 4-én szavaz a tervezetről. Vlagyimir Rizskov, a duma első alelnöke a vitára váró jog­szabályokról szólva elismerte, hogy a benyújtott tervezetek közül több még 1995-ben ké­szült. Főként a nemzetközi egyezmények ratifikációja te­kintetében van késésben az orosz alsóház. A duma szerdai ülésén a kommunista képviselők felve­tették, hogy a törvényhozás tűzze napirendre Borisz Jelcin elnök egészségi ^ állapotának megvitatását. Az Állami Duma azonban ezt elutasította: a kép­viselők többsége arra hivatko­zott, hogy a jelenleg kéthetes szabadságát töltő Borisz Jelcin távollétében „nem lenne kor­rekt” a vita. Az elnöknek nincs baja a motorral... fotó: feb/reuter Ez az év is jól kezdődik! Legalábbis a kép közepén látható Katharina Mainkának. A Rheinland-Pfalz tarto­mányból, Neustadt városkából származó, 22 éves fogorvos­asszisztens Trierben elnyerte a Miss Germany 1998 címet. Jobbról a második helyezett Vanessa Koemann, balról a harmadik helyezett Romy Cordes gratulál Katharinának, aki indulhat a Miss Universe 1998 címért. fotó: feb/reuter Hátizsákbomba Az amerikai hadseregben har­minc éven át tárolták a „háti­zsák-atombombát”. A 27 kilós szerkezetet ejtőernyősök szállí­tották volna a kijelölt célpon­tokra, így például ellenséges kikötőkbe. A kisméretű atom­fegyvert távolról robbantották volna fel, hogy megsemmisítse a kikötői berendezéseket, és ra­dioaktívvá tegye a tenger vizét. Szerencsére alkalmazására nem került sor. A fegyver 1963 és 1989 kö­zött volt „szolgálatban”. Végül is azért számolták fel, nehogy terroristák kezébe kerüljön. Nemrégiben kiderült: az amerikai haderők 1961 és 1972 között a német páncélökölhöz hasonló atomfegyvert is tárol­tak. Ezt ugyancsak egyetlen ka­tona szállíthatta. Az atomlöve­déket másfél és tíz kilométer közötti távolságra lőhették ki. Hírek röviden Végső döntés csatlakozás után A magyar kormány már jelezte, hogy Magyar- ország a NATO Nápolyban működő déli főpa­rancsnokságához kíván majd tartozni. A NATO részéről ezt egyetértés fogadta, a végleges dön­tést azonban csak az ország csatlakozása után lehet meghozni - hangsúlyozta Keleti György honvédelmi miniszter, miután látogatást tett a nápolyi főparancsnokságon. Űrszonda vizsgálja a Holdat Pályára állása után munkához látott kedden a Lunar Prospector nevű amerikai űrszonda, amely azzal a küldetéssel indult útnak, hogy a fedélzetén elhelyezett berendezések segítségé­vel tanulmányozza a Hold összetételét, alkotó­elemeit, mágneses mezőit és más jellemzőit. Petőfi-szobor ajándékba Petőfi-mellszobrot ajándékozott a szlovákiai Búcs községnek a Neszmélyen élő Benkő Fe­renc és felesége. A Duna két partján, egymás­hoz közel fekvő Neszmély és Búcs között erő­södő kapcsolatok újabb állomását jelenti ez a Petőfi-szobor, amelyet március 15-én avatnak fel a búcsi faluház előtt. Irak akadályozza a vizsgálatot Irak közölte, hogy a fegyverzet-ellenőrzés terü­letén nem enged az amerikai fenyegetéseknek, és változatlanul nem járul hozzá a nemzetközi megbízottak munkájához. Mi marad Izrael része? Az izraeli kormány elvi döntést hozott arról, hogy a Palesztinával megvalósítandó végleges rendezés keretein belül Izrael része marad Cisz- jordánia keleti része - a Jordán folyó közvetlen partvidéke - és nyugaton a demarkációs vonal menti terület, valamint Jeruzsálem egésze, a vízforrások, a zsidó telepek és a zsidó törté­nelmi helyek. A pontos határokat a január 20-ai Clinton-Netanjahu-találkozó után rögzítik.

Next

/
Thumbnails
Contents