Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-13 / 341. szám
12 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. december 13., szombat Jelenleg a „Második Bécsi Iskola” mestereit bemutató kiállítás tekinthető meg az épületben Továbbadni értéket és minőséget Egykori híres pécsi családok házaiból felújítva, a belváros szívében áll a négy csodálatos festett szobát is rejtő Művészetek Háza. A megye művészeit és művészi teljesítményeit befogadó és bemutató intézmény most ünnepli tizedik születésnapját. A Jelenkor decemberi száma Hírcsatorna Magyar kórusok napja. Kodály Zoltán születésének 115. évfordulója alkalmából december 16-án, a Magyar kórusok napján 19 órai kezdettel hangverseny lesz Pécsett, a Liszt Ferenc Hang- versenyteremben a komlói Kodály, a pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola kórusainak, a Mecsek Kórusnak, a Pannon Volán Bartók Férfikara és a Pécsi Egyetemi Kórus fellépésével. Megemlékezést tart dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, a Pécs-Baranyai Kodály Társaság elnöke. Ismét „Kabaré”. Decemberben még három alkalommal, december 14-én 15 és 19 órakor, karácsony első napján, 25-én 19 órakor tekinthető meg a Pécsi Nemzeti Színházban a tavalyi évad nagysikerű musicalje, a „Kabaré”. Sally Bowles szerepében Hegyi Barbarának tapsolhat a közönség, a főbb szerepekben N. Szabó Sándort, Rázga Miklóst, Füsti Molnár Évát és Stenc- zer Bélát láthatja a közönség. Gyöngyszemnyi tárlat. Tegnap Pécsett, a Gyöngyszem Galériában ifj. Vata Emil festményeiből nyílt tárlat Jánosi Zoltán bevezető szavaival, melyet festmények sorsolása követett. A fiatal alkotónak, aki a Pécsi Nemzeti Színházban díszletfestőként és -szobrászként dolgozik, ez az első önálló bemutatkozása szülővárosában. Egyháziak a Ringben. A Pécsi Horvát Színház „Pécsről indultak” című sorozatának következő két vendége december 18-án 19 órától dr. Bíró László püspök és Marko Bubalo lelkész lesz. Az est házigazdája Balázs Mihály újságíró. Várakozók. December 15- én 15 órakor a Vasutas Művelődési Ház rendezésében Dézsi Sándor, Gál Mihály és Morvái Roland festők kiállítása nyílik a pécsi vasútállomás kultúrvárótermé- ben. A tárlat december 31- éig látogatható. Zárul a Gitámapok ’97. A harmadik országos Pécsi Gitárnapok ’97 19 órai kezdettel gálakoncerttel zárja kapuit a Művészeti Szakközépiskola nagytermében, amelyen többek közt Paulikovics Pál Salzburgban élő neves gitárművész is fellép. „A Ház” ma is szép, mintha semmit sem fogott volna rajta az elmúlt tíz év, s a szinte mindig teltházas használat. Jó ide betérni, még akkor is, ha nem éppen filmklubba, kamara- hangversenyre, irodalmi beszélgetésre, kiállításra igyekszik az ember. Ez lehet az oka, hogy szívesen járnak be beszélgetésre, olvasgatásra, rendezvényekre a megyében dolgozó alkotók is. A Ház helyet ad a művészeti szövetségek közéletének és adminisztrációjának, de segít az alapítványi ösztöndíjak, pályázati lehetőségek feltérképezésében, sőt újabban a művészek menedzselésében is. A minőség garanciája Az az elvi törekvés, hogy a minőség és a művészeti szabadság jáijon együtt, ma sem változott, mondta a Ház igazgatója, Molnár G. Judit.- Szerencsére van igény a művészeti értékre - tette hozzá. - A betérd biztos lehet abban, hogy itt mindig minőséget kap, remek előadókkal találkozhat, akik maguk is szívesen jönnek hozzánk. A Művészetek Háza születésekor egyedülálló intézmény volt az országban, csak a budapesti Fészek Klub hasonlított hozzá. Minden kezdeményezést magunk érleltünk ki. így váltak olyan hellyé, mely művészeti bemutató fórum is. Napjaink kommersz-áradatá- ban a művészeti értékeket tartják kínálaton, lehetőséget teremtenek a kísérletező alkotóknak, részt vállalnak az új művészgeneráció nevelésében, és céljuk, hogy megtartsák a műértő közönséget. Az elmúlt évtized rangos eseményeit felsorolni is nehéz volna. Kiemelkedők többek között a zenei koncertek, köztük az olyan visszatérő vendégek, mint a Bartók Vonósnégyes, vagy a Budapesti Vonósok. A Sipos-színpad előadásai közt olyan csemegékre is találni, mint a „Kiáltás” vagy „A pulóvergyűjtő”. Megszámlálhatatlan irodalmi est és könyvbemutató színhelye volt a Ház, a Jelenkor és a Pannónia Könyvek is szívesen jön ide az újdonságaival. Közel 200 képzőművészeti, építészeti, fotóművészeti tárlatot rendeztek az elmúlt tíz évben, elsősorban kortárs képző- és iparművészeti alkotók munkáiból. A hangulatos Tetőtéri Galériában jelenleg is igazi érdekesség látható: az ebben a században élt pécsi művészek anyagából válogattak. Feltétlenül kiemelést érdemel a fiatalokat bemutató Tehetségkutató Galéria és a fiatalé zenészek pódiuma. Élére a fillérekkel- A tíz év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy ez az intézmény egyáltalán még működik - mondta beszélgető- társam. - Az érdem a megyei önkormányzaté, mely a költség- vetésünk egy részét biztosítja, de ebből a kiadásoknak már csak a felére futja. Sajnos, saját bevételt teremteni egyre nehezebb, mert szűkülnek az alapítványi és pályázati lehetőségek, viszont a helyi szponzorok száma nem csökkent. Kevesebben már nem lehetünk, és fűteni is kell, további megtakarításokra már nincsen lehetőségünk. A klubtagok persze, hűségesek, már január első napjaiban hozzák a tagsági díjat, de ez nem túl nagy bevételi forrás, még a belépőjegyekkel, illetve a Művészetek Háza Barátainak támogatói köréből származó adományokkal sem. Megszállott látogatók A Ház állandó közönsége a klubtagokból és a művészekből áll. Már a megalakuláskor világos volt, hogy ide olyanok fognak járni, akiket a nívós humán kultúra eredményei érdekelnek. Sok a fiatal, elsősorban az egyetemista és középiskolás vendég, és nyugdíjasok is gyakran eljárnak a rendezvényekre, sőt napközben a folyóiratolvasóban is megtalálni őket. Van olyan szinte már megszállott látogató, aki el nem mulasztana egyetlen kulturális eseményt sem a Házban, örök vendég itt. Hogy ez így lehet, ahhoz az a légkör is hozzájárul, ami a pécsi Művészetek Házába betérőt fogadja. Itt mindig segítőkész, kedves emberekre találni, csendes zugokra, de ha kell, naprakész kulturális információkra is. A célok, az alapelvek Molnár G. Judit szerint nem kell, hogy változzanak. Továbbra is értéket és minőséget akarnak közvetíteni, helyet adni a megye művésztársadalmának, s amennyire lehet, az itteni alkotók megismertetésével bekapcsolódjanak a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe is. így tudnak ők is hozzájárulni ahhoz, hogy Baranya és a megyeszékhely olyan térség maradjon, ahol a hivatásos művészeti kultúra meghatározó módon alakítja kultúránk európai modelljét. Hodnik I. Gy. A Pécsett szerkesztett Jelenkor decemberi száma Gergely Ágnes verseivel kezdődik, majd a versrovatban a továbbiakban Csengery Kristóf, Lázáry René Sándor és Nagy Gabriella művei olvashatók. A prózarovatban ezúttal Szijj Ferenc Három napló (Rétegszöveg) című írása, Karátson Endre elbeszélése, az Időhiány, Tandori Dezső Szépírásmű csúnya órán című munkája, valamint Darvasi László újabb regényrészlete A könyvmutatványosok legendájából reprezentálja a kortárs magyar irodalmat. Közvetetten ide kapcsolódik Beney Zsuzsa A gondolat metaforái című esszéje, mely József Attila Eszmélet című versét elemzi. Nehéz lenne megmondani, milyen műfajba - általánosabb értelemben a fikció vagy inkább a valóság tartományába - sorolható a nemrég elhunyt orosz-amerikai No- bel-díjas költő, Joszif Brodszkij Szerénytelen javaslata, s többek közt erről is szól a fordító M. Nagy Miklós rövid kísérő tanulmánya. Brodszkij mellett napjaink neves olasz írója, Antonio Tabucchi prózája, a Rejtvény (fordította Szokács Kinga) képviseli a mai világirodaimat a lapban. A társművészetek a Kortárs magyar fotográfia ’97 című pécsi kiállítássorozat anyagából válogatott fotók, valamint Tihanyi László zeneszerző és Zalatnay Katalin beszélgetése által vannak ielen. A filozi i szükségességéről folyó vitában, melyet Boros János kezdeményezett, ezúttal Fehér Márta és Lend- vai L. Ferenc válaszait ismerheti meg az olvasó. A kritika-rovatban Tolnai Ottó drámakötetéről, a Végel(ő)adásról Visky András, Rothadt márvány című képzőművészeti esszékönyvéről Fűzi László ír méltatást. Krommer Balázs Kertész Imre Valaki más című esszékötetéről, harcos Bálint Simon Balázs verseskötetéről, a Makdirról, V. Gilbert Edit Joszif Brodszkij Új élet címmel - Baka István fordításában - megjelent verseskötetéről közöl bírálatot. Futnak a képek FILMJEGYZET Hisztéria az Astoriában A jó filmbohózathoz, miként a háborúhoz, három dolog kell, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a pénz csak az egyik tényező, talán nem is a legfontosabb. Ezen kívül kell egy jól megírt, ügyes forgatókönyv, amely bőségesen ontja a komikus helyzeteket, s kellenek hozzá elsőrangú színészek, akik nemcsak komédíázni tudnak, de képesek a libretto által felskicceit figurákat saját személyiségük által életre kelteni. Nos, A miniszter félrelép esetében ez a három dolog, úgy tűnik, szerencsésen összejött. Ezért, azt hiszem, igaza lesz a producernek, Andrew Vájnának, aki azt nyilatkozta a Filmvilág decemberi számában: bízik abban, ez a film nézőrekordot fog dönteni, s többen megtekintik majd nálunk, mint a Függetlenség napjá-t, aminél egyébként sokkal jobb is. Merthogy, tette hozzá a producer, egy filmvígjátéknak, mint bármely más tisztességesen elkészített árunak(!), vissza kell hoznia az előállítására fordított összeget. Amihez, persze, meg kell hódítania a közönséget. Én mindenesetre drukkolok ennek a filmnek. Nemcsak azért, mert bevallom, régen szórakoztam már ilyen felszabadultan a moziban, hanem mert pártolandónak tartom a közönség megnyerésének ezt a szándékát, különösen a magyar film jelen helyzetének. Igaz (s milyen jó, hogy így van!), e műnek nem nagyon akad úgynevezett eszmei mondanivalója, társadalmi kérdéseket sem feszeget (miért is várnánk ezt egy habkönnyű bohózattól), még csak jellemeket sem fest, viszont, s ez itt a lényeg, a helyzetkomikum kiaknázásában szinte kifogyhatatlanul leleményes. Az alapötlet pofonegyszerű: van egy miniszter, aki félrelép, van egy szálloda, ahol ez, illetve ennek halmazati következményei megtörténnek, plusz van egy tolóablak, amely időnként lecsapódik, történetesen mindig éppen akkor, mikor valaki be akar mászni a szobába. Megjegyzem, efféle tolóablak tudomásom szerint a magyar szállodákban nem nagyon használatos, inkább a forgató- könyv angol eredetére utal (nekem is meggyűlt a bajom egyszer Angliában egy ilyen tolóablakkal, no nem azért, mintha félreléptem volna), s azért kellett ragaszkodni hozzá az átültetés során, mert közönséges szárnyas ablakkal, sajnos, a sztori nem működne. Ja igen, a színészek! A Kem-Koltai páros kiváló (filmen ezek szerint együtt jobbak, mint külön-külön), telitalálat Reviczky Gábor anyagias szobapincére, remek Hernádi Judit Bellája, Kállai Ferenc pedig a szállodaigazgató szerepében egy német klasszika filológus profesz- szor mulattató komolyságával jár-kel a hisztérikus-komikus forgatagban, amelynek előidézéséből derekasan kiveszi részét Udvaros Dorottya, Gáspár Sándor, Kamarás Iván, Lázár Kati és Dobó Kata is. Szóval: a Csinibaba után most itt van egy újabb magyar vígjáték, amit érdemes megnézni. Nagy Imre A helyzet katasztrofális, de nem komoly
