Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-13 / 341. szám

1997. december 13., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 13 Magyarul magyarán A szavak sorrendje Ha valaki egy átlagosan mű­velt társaságban ilyeneket mond, mint: Meg-e mondtad neki?; El-e mentél hozzá?; Nem-e láttad a tévében? - majdnem biztosak lehetünk abban, hogy a legfeltűnőbb szórendi vétségre céloz, meg­ismételvén a kevésbé tájéko­zottak szájából elhangzott botlásokat. Bizony igaz, hogy az e kér­dőszócska mondatban való ilyen elhelyezése feltűnő hiba, s ennek ellenére - fő­ként a kevésbé igényes nyelvi környezet hatására - sokan elkövetik. Pedig a nyelvtan egyértelműen azt tanítja, hogy az e kérdőszócskát az igei vagy a névszói állítmányhoz, ill. a névszói-igei állítmány igei részéhez, összetett ige­alak esetén pedig a segédigé­hez kell kapcsolnunk, így: Megjött-e a vendég?; Szüksé­ges-e erről beszélnünk?; Jó volt-e az előadás?; Meg- mondtad volna-e neki? Kihagyásos szerkezetű kérdő mondatban viszont bármelyik hangsúlyos szóhoz (igekötőhöz, tagadószóhoz stb.) hozzákapcsolódhat az e. Pl. ha a Te megtetted volna-e? mondat hallatán visszakérde­zünk: Hogy meg-e? - Ugyan­így: Ezt nem fogják bemu­tatni - Nem-e?; Bandi járha­tott itt - Bandi-e? A szórendről persze, ennél sokkal többet kell tudnunk. Az sem mindig elég, ha meg­tanuljuk, hogy a magyarban van nyomatéktalan és nyoma­tékos, összefoglaló és kire­kesztő, egyenes és fordított szórend. Mit mutat a minden­napi nyelvi valóság? A rádióban hangzott el pontosan rögzített helyen és időben egy tekintélyes politi­kus szájából: „Megy tovább-e a dolog?” - ehelyett: 7o- vábbmegy-e . . . vagy Megy-e tovább ...; Lapunkban olvas­tam: „Kohn bácsi megtette-e volna, hogy ... ne szolgálja ki a kedves vevőt?” Végső soron a szövegösz- szefüggés dönti el a szövegbe beszerkesztett mondatok szó­rendjét az előzmény és a rá- következés alapján. De a kö­vetkező mondat szórendje önmagában is szokatlan: „Megvadult elefánt gyilkolt" - Az újságoló rész (a réma) ugyanis föltehetően a gyilkolt. A megvadult csak akkor ke­rülhet a mondat élére, ha egy másikkal, mondjuk a szelíd­del, jámborral állítjuk szembe, de az a névelőt akkor is eléje kell tennünk. Ugyanez a gond a következő mondattal is: „Az Adria-olaivezeték megnyitása késik” - így csak akkor volna helyes, ha egy másikkal, például a Barátság­olajvezetékkel állítjuk szembe, mivel az újságoló rész (a réma) a késik igei ál­lítmány. A hibás szórend gyakran mosolyt fakaszt. „A kilukadt képviselőház tetejét ebből (ti. 30 millió pengőből) javították ki” - mondta a történész a Duna-tévében. A tanulság nyilvánvaló: Mondatainkat szórendi szempontból is meg kell szerkeszteni. Rónai Béla Ott nem személyes kegyek Nemcsak a politika, a pénz­világ és a gazdaság, hanem a könyvkiadás, az irodalom területén is érdeklődés nyil­vánul meg Európa-szerte hazánk iránt. Ezek a tanul­ságai Csordás Gábor, a pé­csi Jelenkor Kiadó igazga­tója majd egy hónapos kőr­útjának. A Frankfurti Könyvvásáron másodszor volt ott a Jelenkor.- Ez fontos alkalom, mert az egyetlen kiadó vagyunk, akinél a szerzői jogok vannak. Hiszen Frankfurt nemcsak könyvkiállítás, hanem a szer­zői jogok nagy piaca is. Földényi László, Kukorelly Endre, Márton László, Parti Nagy Lajos, Petri György és mások jogainak tulajdonosa a Jelenkor Kiadó. Ezeket köz­vetítjük, ugyanakk r tájéko­zódunk arról, mások mit ad­nak ki. A folyamatos munkát egy ilyen alkalom felpörgeti. Sok francia, holland, német kiadóval állunk kapcsolatban.- Mi a jellemző folyamat a Frankfurti Könyvvásáron ?- Tavaly is rengeteg volt a CD, és ez idénre teljesen hét­köznapi dologgá vált. Ará­nyában egyre nagyobb a szó­rakoztató irodalom és a szó­rakoztató elektronika aránya.-Amszterdam volt a követ­kező állomása...- Holland sorozat elindítá­sára készülünk. Hollandia ha­sonló méretű piac mint a mi­énk, hasonlók a gondjaik. Mély rokonszenv él bennük a magyar kultúra iránt. Pár év óta a Holland Könyvkiadók Szövetségének segítőprog­ramja révén kapcsolatba ke­rültünk a Plogesma Kiadóval, ami a miénkhez hasonló csa­ládi vállalkozás - sok évtize­des tapasztalattal.- Francia- és Németor­szágban is tartott előadást a mai magyar irodalomról, könyvkiadásról. Mennyire jel­lemző ez az érdeklődés Nyu­gaton?- A Bretagne-i Nantes-ban van egy kiadói szerkesztőket képző főiskola, ahol a kézirat­gondozást, számítógépes szerkesztést, jogdíjügyeket tanulják. Európában ez az egyetlen ilyen oktatási intéz­mény, ahol idén Magyaror­szág volt a vizsgamunka. Düsseldorfban pedig a Ger­hardt Hauptmann-ház és az egyetem vette Kelet-Nyugat Irodalmi Fórum című soroza­tába a magyar irodalmat - en­nek újabb alakulásáról tartot­tam előadást. Németország­ban 8-10 magyar szerző, köz­tük Dallos György, Esterházy Péter, Földényi László, Ker­tész Imre, Krasznahorkai László mondhatni, beépült a német kultúrába, könyveik érdekesek a németek számára.- 1989-ben rövid ideig tartó, ám igen intenzív érdek­lődés középpontjába kerül­tünk. Ez megszűnt az elmúlt években, majd a NATO- il­letve az uniós csatlakozás egyfajta felkészülésre indí­totta az EU lakóit. Meg akar­ják ismerni a magyarokat, lengyeleket, cseheket, akikkel tartósan együtt fognak élni. Hollandia májusban szervez egy nagy magyar fesztivált.- Magyar íróként, könyvki­adóként hogyan éli meg a mai Nyugat-Európát?-Az említett országokban olyan igénnyel, életmóddal lé­teznek, ahogyan mi. De sok­kal kisebb erőfeszítéssel, mert csak a saját munkájukra kell koncentrálniuk. Ott jogi ga­ranciák és nem személyes ke­gyek irányítják a dolgokat. Nálunk emberek jóindulatától függenek a folyamatok - ott a törvényektől. Ezt kellene ko­molyabban vennünk. G. O. A vesztesek újraszületése A világ dió, melyet csak vas­marokkal lehet feltörni. Aki gyémántot akar, annak be kell mennie érte a dzsungelbe. Ide­gennel nem mindig előnyös be­csületesen harcolni. Többek közt ezek azok a fon­tos tudnivalók az életről, me­lyekről sokat beszélnek Arthur Miller „Az ügynök halála” című drámájának szereplői. Fél évszázad eltelte és egy rendszer megváltozása után Willy Lo- man kereskedelmi utazó törté­nete még időszerűbb nálunk, mint valaha, különösen most, a multilevel-mánia és az üzlet- kötő-dömping virágkorában. • Miller már klasszikus darab­jából a Pécsi Nemzeti Színház­ban Balikó Tamás feszes, jól felépített, a dramaturgiai csúcs­pontokat pontosan hangsúlyozó előadást állított színpadra. A rendezés kiemelendő értéke, hogy törekedett a drámában fe­szülő ellentétek minél átfogóbb megmutatására, ezért van, hogy a pécsi előadás többről beszél, mint Willy Loman sikertelen élete, fiaival való konfliktusa, önámításai és hazugságai. A minden áron boldognak lenni érzet kényszerében az át­lagember legnagyobb réme, hogy vesztessé válik. A főhős is ettől retteg, s hogy „ideiglenes­nek” érzi magát néha, az azért van, mert mások jelölik ki a ha­tárait, mások visszajelzéseiből alakítja önmagát, és csak nosz­talgikus álmodozással gondol rá, hogy talán úgy is élhette volna az életét, mint az őserdőt megjárt testvére. Márton And­rás alakítása színvonalas. Ügy­nöke kissé talán túlságosan nervóz, de lehet, hogy éppen et­től a mindig pattanni kész álla­pottól hat olyan magyarosnak, hogy szinte nem is kellene ön­Chateau-Thierry, a Marne-parti élénk forgalmú kisváros ma már csak nevében őrzi az egy­kori várkastélyának és lakóinak emlékét. A folyó jobb partján magasodó hegyen a falmarad­ványok sejtetik a valamikori erősség és a kastély nagyságát, amely nemcsak nevét adta a vá­roskának, de uralta is az egész környéket. A Mame partjáról indult el a regény főhőse, hogy befussa különös és kalandos pályáját, a semmiből eljutva a mesés va­gyonnal rendelkező nábob lé­tig. Megteremtve egyúttal egy örökség legendáját is. Az első világháború utáni években járunk, amikor a Ro­mániából kiutasított, magát magyarnak valló és a Trianon utáni Magyarországon letele­pült Thierry Péter az örökség gyilkosságot elkövetnie, mert ha várna, egy szívinfarktus is elvinné. Márton András sok­színű jellemet bont ki, valódi személyiséget épít a színpadon. Rendkívül életteli és termé­szetes az a figura, melyet Linda szerepében Sebők Klára formál meg. Játéka végig erőteljes, őszinte hangú. Igazi feleség, anya, asszony és nő. Willy Loman két fia a vesz­tesek táborát gyarapítja, pedig folyton a nagy üzletek lázában égnek. A nagyhangú Happy ugyanolyan hazugságban él, mint apja. Bajomi Nagy György karakteres figurát jelenít meg, ami nagy fegyvertény egy olyan szétfolyó egyéniség ese­tében, mint Loman kisebbik, szélhámos fia. Az elsőszülött Biffet alakító Rázga Miklós a december 9-ei előadáson visz- szafogott, kissé fakó volt a színpadon, de így is képes volt hihetően ábrázolni azt a Biffet, aki végül elég erős a saját útjára jogát bizonyító iratok hiteles másolatát végre kézhez kapja. De már soha nem láthatja őket. Ájultan esik össze. Magához sem tér többé, önkívületi álla­potában végigjárja ősének, Jean Thierrynek az útját, aki 1654- ben a párizsi líceum diákja... Jeant egy verekedés lendíti ki a diákéletből. Egy korzikait súlyosan megsebesít, majd el­menekül Párizsból. Velencében érik felnőtté, ahol a városállam dúsgazdag hajókereskedője, Tipaldi Atanáz atyai gondos­kodásával törhet egyre maga­sabbra. A kor világpolgárainak életét élheti Jean Thierry, a leg­gazdagabbak és a legelőkelőb­bek köreiben forogva. Szere­lem, család, gazdagság és sze­rencse kíséri pergő éveit. Visz- szaszerezheti az ősöktől elkob­zott birtokot, a kastéllyal lépni. Az okostojás Bemard ka­rakterszerepében Sramó Gábor élvezetes pillanatokat szerzett. Stenczer Béla (Charley) eszköz- telenül, jól játszott, Németh Já­nos Ben szerepében kissé álom­szerű volt, Lázár Balázs Ho­ward Wagnerként pedig na­gyon is reális, pökhendi és kí­méletlen. Rubind Péter Stanley, a pincér aprócska szerepéből igyekezett kihozni a legtöbbet. Bukszár Márta (Nő), Gr áj Csilla (Miss Forsythe) és Fá­bián Anita (Letta) három kü­lönböző nőtípust jelenített meg, a szűztől a tüzesig. Vayer Tamás díszlete, külö­nösen a visszaemlékezéseket jelző rózsaszín-piros fények idején Barbie házára emlékez­tetett, szinte már szimbólum- szérűén megjelenítve az édes amerikai álmot. A szereplők jellemének bemutatását hatáso­san segítették Tresz Zsuzsa jel­mezei. Hodnik Ildikó Gy. együtt. Majd Tipaldi Atanáz örököseként a felbecsülhetetlen vagyon birtokosa lesz. A velencei Zecca-bankház- ban őrizték mindaddig a Ti­paldi örökséget, míg Napóleon Franciaországba nem szállít­tatta, mint francia tulajdont. Jean Thierry leszármazottak a sors - és a háborúk - a Bal­kánra kényszerítette. Romániá­ból a Trianonban megkötött béke vetette Thierry Pétert Ma­gyarországra. Halála után is el­ismerte a francia kormány az örökösök igényét, de 1939-ben a francia kormány a háborús helyzetre tekintettel az ügyet bizonytalan időre elnapolta. A létfontosságú iratok a há­borúban, egy bombatámadás során elvesztek. így lett az örökségből legenda. És szüle­tett egy regény ... K. P. Hírcsatorna Ajándékozás. Hét pécsi képzőművész, Soltra Elemér, Bicsár Vendel, Kertészfi Ág­nes, Zs. Kovács Diana, Kiss Attila, Szakácsnő Kozári Pi­roska és Kutiné Unyi Zsu­zsanna karácsonyra műveket ajándékoztak egészségügyi és szociális intézményeknek. Az ajándékozókat és ajándé­kozottakat december 15-én 15 órakor dr. Révész Mária alpolgármester fogadja a vá­rosházán. Tehetségek pódiuma. Pé­csett, a Művészetek Házá­ban december 16-án 19 óra­kor a „fiatal tehetségek pó­diumán” Weisenfeld Mel­inda, egy közelmúltban le­zajlott nemzetközi zongora- verseny első díjasa ad kon­certet. Különdíj a videoszem- lén. A napokban a nagy­atádi Független Film- és Videoszemlén Katits Kál­mán, a pécsi Ifjúsági Ház Ixilon Filmstúdiójának tagja „Perkő” című Erdélyről szóló dokumentumfilmjével különdíjat nyert és tovább­jutott az országos szemlére. Koncertek. Komlón, a Színház- és Hangversenyte­remben december 15-étől 19-éig karácsonyi hangver­senyt adnak a Kenderföldi, a Dávidföldi, a Kodály Álta­lános Iskola, a Nagy László Gimnázium, az 501. sz. Csizmazia Szakképző Is­kola és az Erkel Ferenc Ze­neiskola növendékei. (m) Országos vers- és pró­zamondó verseny. A Ber­zsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ötödik alkalommal hirdet országos vers- és prózamondó ver­senyt, amelyre Kaposvár, Honvéd utca 5. sz. alatt, és a 82/319-948-as telefonon je­lentkezhetnek január 20-áig. A döntő március 20-22-én lesz a Marcali Kulturális Központban. Karácsonyi Új Hang. A Pécsi Új Hang Irodalmi Társaság december 13-án 14 órakor a Várkonyi Nán­dor Könyvtárban tart össze­jövetelt, ahol Antalfy István kecskeméti költő „Ma, teg­nap, holnap” című kötetét mutatják be. Kazettabemutató. „Vivat Bacchus!” címmel decem­ber 18-án 19 órakor a Mű­vészetek Házában Kuncz László, a Pécsi Nemzeti Színház magánénekesének kazettabemutatóját rendezik meg. __ r T hiery Árpád: Az örökség legendája Márton András (balról) és Sramó Gábor fotó: Müller Andrea Gyermekmesék A baranyai népmesemondó verseny döntőjét rendezték meg tegnap a Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központban. Két kategóriában, összesen hatvanöt diák indult a magyar népmesekincs ápolása, köz­kinccsé tétele érdekében meg­hirdetett versenyen. Az alsóta- gozat helyezettjei: I. Csete Or­solya, Pécs, II. Eckhardt Alicia, Pécs, Góz Attila, Komló, Laka­tos Henrietta, Alsószentmárton, III. Kiss Zoltán Gábor, Pécs, Gál Attila, Kisharsány, Csabó Dominik, Pécs. A felsőtagozatos korcsoport első díját Szűcs Balázs nyerte Magyarszékről. További helye­zettek: II. Bujtor Evelin, Bük- kösd, Hajdú Anett, Harkány, Pandúr Zsolt, Sellye, III. Ped- rovácz János Dusán, Drávasz- tára, Mihály Hajnalka, Komló, Dudás Gábor, Sásd. S. G. Pandur József: Présház Gadányban 1996

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents