Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-24 / 352. szám
1997. december 24., szerda Környezet- Es Természetvédelem Dünántuli Napló 7 Oldalszerkesztő: SZÉLVÍZ A Duna és az óceán. Az előttünk álló esztendőt az ENSZ az óceánok évének nyilvánította. Az ehhez kötődő május 22. és szeptember 30. közötti lisszaboni kiállításon Magyarország is részt vesz, bemutatójának középpontja a Duna. Cédrus. Új, a környezeti neveléssel és az ökológiai kultúrával foglalkozó lap próbaszámát jelentette meg az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. A KTM támogatásával kiadott lap a természettől tanulni vágyóknak szól, az ember és a környezet kapcsolatáról. Fenntartható fejlődés. Ez lesz a témája annak a konferenciának, amelyet december 17-én tartanak Budapesten, a TIT-stúdió- ban. Az előadók a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem kölcsönhatásáról fejtik ki - különböző területek felől közelítve - nézeteiket. Zöldkassza. Gyarapodik a következő években a Központi Környezetvédelmi Alap. Idén 16, jövőre 24, 1999-ben pedig 30 milliárd forint fölé emelkedhet a zöldkassza bevétele, köszönhetően a termékdíj, illetve a környezetterhelési díj bevezetésének. Épületfelújítás. Pécs város öt részönkormányzata ECOS-pályázatot nyújtott be. A nemzetközi pénzforrás révén lehetőség nyílhatna az elaggott középületek, lakóházak egy részének felújítására. A pályázatot a jövő évben bírálják el. Éj „turistajelzések”. Szemléletesen tájékoztatja a MEFAG Rt. a természetjárókat a Mecseken. Különböző színű jelzések révén a terület erdőművelési programjáról tudhatnak meg információkat. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Füstbe ment ózonegyezmény? Japán Kioto városában rendezték azt a nemzetközi konferenciát, mely az üvegházhatás - többek szerint mára már kínosan égető - problémájával foglalkozott. A tét a résztvevő államok önkorlátozása volt a légkörromboló gázok kibocsátásában. KIOTO - PÉCS Az ezredforduló előtti utolsó évtized talán legvitatottabb környezetvédelmi konferenciáját tartották 161 ország részvételével Japánban. Nem szmogriadókról tárgyaltak a küldöttek: az ózonréteget és nem az embert közvetlenül károsító gázokról volt szó - tételesen a széndioxidról, a dinitrogén- oxidról, a metánról és három fluortartalmú vegyületről. Azok, akik leginkább kongatták a vészharangot a „global warming”, azaz a globális fel- melegedés ügyében, csalódottan kellett távozzanak a konferenciáról. A 38 iparosodott ország abban egyezett meg, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra együttesen 5,2%-kal csökkenti a fenti gázok kibocsátását. Ezt az eredményt a Greenpeace tragédiának minősítette, de maga, Ritt Bjerrega- ard, az Európai Unió környezetvédelmi felelőse sem tartotta kielégítőnek. A végkifejlet további kételyeket is felvetett. Kína küldötte ugyan tisztelettel üdvözölte a konferenciát, de mint mondotta, „egy olyan gyorsan fejlődő és energiaéhes ország, mint Kína, nem kötelezheti el magát az üvegházgá- zok csökkentésére”. Nem is kívánnak semmiféle kötelezettséget vállalni az elkövetkező ötven évben - annak ellenére, hogy Kína immáron a második a szóban forgó gázok kibocsátásában a világon. A szintén dinamikusan fejlődő India is hasonló álláspontot foglalt el a kérdésben. A fejlődő országok „kimaradása” eredményezte azt, hogy az első számú szennyező, az USA, kilátásba helyezte, hogy esetleg nem ratifikálja az egyezményt. Clintonék el kívánták érni továbbá azt is, hogy a kibocsátási jogokkal kereskedni lehessen. Ez azt jelentené, hogy a nagyobb ipari országok megvásárolhatnák a kevéssé szennyezőktől (pl. Izland- tól, az ország 10 százalékkal növelheti a szennyezést) az általuk ki nem bocsátott, de még kibocsátható mennyiséget. Ezt a tervezetet a konferencia egy évre elnapolta. A több mint 200 környezetvédelmi szervezetet tömörítő Kiko Fórum a fentiek kapcsán kijelentette: fennáll az a veszély, hogy növekszik a világ gázkibocsátása az elfogadott szabályok ellenére (vagy éppen miattuk). Magyarországot dr. Szili Katalin (képünkön), környezetvédelmi államtitkár képviselte a kiotói konferencián. Hazánk hatszázalékos csökkentést vállalt a nemzetközi fórum előtt. Ez nyolc tizeddel több mint az „átlag”, ugyanakkor nem okoz majd fennakadást a gazdaság termelékenységében. K. Sz. Ö. Globális szén-dioxid kibocsátás Légiközl.: 2.3% Közúti száll.: 10% Háztartási kibocsátás 23% Más szállítás 2.2% A hármak a lakókörnyezetért Meg kellett harcolniuk a részönkormányzatoknak ahhoz, hogy elmondhassák, beruházásaikkal jeles mértékben óvják a lakó- környezetet. HIRD, VASAS, SOMOGY A széntüzelés alapvető oka lehet egy-egy település rossz levegőjének. Az 1995-től működő hirdi, pécs-somogyi és vasasi önkormányzat ezért tűzte első feladatául a gázberuházás megvalósítását. Először Komlóval közösen, utóbb azonban Hosszúheténnyel társulva. A végeredmény: most december 27-én fáklyagyújtás, úgy, hogy a gáztársuláshoz csatlakozóknak ez mindössze 48-50 000 forintba került háztartásonként.-Pályáztunk a megyei területfejlesztési tanácstól, a Központi Környezetvédelmi Alaptól és nyertünk összesen 90 millió forintot - mondja Tóth Mi- hályné, a három részönkormányzat vezetője, a pécsi képviselő-testület tagja (képünkön). - A kivitelezés szeptemberben kezdődött, a műszaki átadás november 20-án volt, tényleg gyors idő alatt megvalósult, s a gázfűtés által lesz lényegesen tisztább a három lakóhely levegője. Ugyancsak a környezet kímélését szolgálja a következő feladatuk: a szennyvízvezeték kiépítése. A tanulmányterv már készen van, most pénzforrás után kutatnak. A pécsi közgyűlés a közelmúltban rendezte a folyékony hulladék tárolásáról és szállításáról szóló rendeletét. Ez a részönkormányzati területeket is érinti. Azzal, hogy 50 százalék elszállítását igazolni kell számlákkal, illetve a legkisebb mennyiség elviteléről is számlát kell adnia a vállalkozónak, módosult az új előírásoknak már nem megfelelő szennyvíz- tárolók átépítésének határideje. Eredetileg 2000 volt, ez most három évvel kitolódott. Ez idő alatt a hirdi-somiogyi- vasasi szennyvízcsatorna-rendszer is kiépülhet. PHARE: szigorú ellenőrzés BARANYA MEGYE A PHARE által a területfejlesztéshez adott pénzek fel- használását szigorodó ellenőrzés kíséri - ígéri az Országos Területfejlesztési Központ régióigazgatója. A napokban a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács ülésén egyebek között szó volt a PHARE-program kasszájából megpályázható pénzekről is. Ennek aktualitását többek között azok a jókora összegek is jelentik, amelyek részben a megyének - 8 millió ECU -, részben az ország két déli régiójának állnak rendelkezésére. Az utóbbiak azonban csak időben, kellő alapossággal és a PHARE-progra- mokhoz igazodó prioritások figyelembe vétele mellett elkészíthetett pályázatok révén hozzáférhető keretek. Dr. Ormosy Viktor (képünkön) lapunk kérdésére elmondta, hogy a PHARE-pénzekért térségi, kistérségi tanácsok, ön- kormányzatok, vállalkozások egyaránt pályázhatnak. A lényeg azonban, hogy ezeknek a munkáknak a hangsúlya a területfejlesztésen, a munkahelyteremtésen, az átképzésen, a gazdasági fellendülés biztosításán legyen. A brüsszeli támogatást természetesen kiegészítik magyar források is. Ami a PHARE-támogatások felhasználásának ellenőrzését illeti, a sajtóban is megjelennek néha utalások arra, hogy meglehetősen laza ezen a területen a pénzkezelés. Bár ezt a regionális igazgató cáfolja, elmondta, hogy tovább szigorítják a kontrollt. Egy monitoringbizottság kíséri figyelemmel a programok végrehajtását, amely bizottságnak tagja a PHARE brüsszeli képviselője is. A jogosítványaik széles körűek. A program elindítását követően fél év múlva már ellenőriznek, s nem a cél szerinti pénzfelhasználás esetén akár olyan döntés is születhet, hogy visszavonják a támogatást. Tíz százalék a levegőbe PÉCS Pécs levegője közismerten rossz. Bár a szennyezőforrások és a kibocsátás mértéke az utóbbi években csökkent, a gond megoldásának feladata változatlanul fontos. Nyilván ez a felismerés késztette a város képviselő-testületét, hogy határozatában a közelmúltban kimondja: az iparűzési adót fizetők átutalhatják ennek az összegnek a 10 százalékát az önkormányzat Környezetünkért Alapítványának javára, környezetvédelmi célok megoldása érdekében. A pénz felhasználásának területe - ami a feladatokat illeti - meglehetősen bőséges, mert az alapítvány szervezésében évek óta folynak a város környezeti állapotának javítását szolgáló programok. Ennek köszönhető többek között a kerékpárutak építése ütemének gyorsulása, a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, növények ültetése, parkosítás, utazhatnak el fiatalok nyári céltáborokba, jut pénz a környezeti oktatásra és például még a parlagfű irtására is. Mindez együttvéve a város levegőjének tisztítását szolgálja. A városban dolgozó cégek iparűzési adójából az alapítvány javára utalt összeg tehát végső soron a levegőbe jut - bár ez esetben a köznapi szóhasználattal szemben nagyon is hasznos célra. Verseny a papírért December 8-án már elkezdődött és jövő év május 15-éig tart az ország bölcsődéi, óvodái és iskolái számára meghirdetett papírgyűjtőverseny. Az akciót egy fővárosi cég szervezi, s nem csak az említett intézmények, de mellettük üzemek, nyomdák, önkormányzatok részvételére is számítanak, mindenkire, aki tisztábbnak szeretné látni környezetét. Baranya megyében a pécsi Biokom Kft. mint regionális központ fogadja a jelentkezéseket, amelyeket egyébként nem kell előre jelezni, a szállításkor kérik az adatokat az eredményhirdetéshez. A részvételnek feltétele, hogy a különböző minőségű papírokat szétválogatva adják le a gyűjtőhelyeken. Eredményhirdetés május 29- én, Budapesten lesz, s minden korosztály díjazva lesz. Összeegyeztethető a természetvédelem és a vadászat A védelem alá tartozó területek nem tekinthetők vadasparknak. Ez az alapképlet, amely mellett össze kell egyeztetni a természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekeit. DÉL-DUNÁNTÚL A természeti erőforrások hasznosítóinak mondják mindkét oldal szakemberei a vadászatot, horgászatot, halászatot. A természeti környezet azonban egyben szintére a vad- és halgazdálkodásnak is. Ebből eredően meglehetősen bonyolult a természetvédelem feladata, össze kell egyeztetni ugyanis a természet harmóniája megőrzésének szükségességét, egyben minimálisra csökkenteni a hasznosítással esetleg együtt járó rongálást. Azaz a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Az egyik vélemény szerint a megoldás egyik kulcsa a vadlétszám. A vaddisznó például feleszi a makkot, túrásával megbontja a gyepet, elpusztítja a földön költő madarak fészkeit, érzékeny károkat okoz a vizes élőhelyeken. A szarvasok a fák kérgeit rágják, lelegelik a fiatal csemetéket, minőségi kárt okoznak az erdőkben. Józan gondolkodás mellett valóban nem mondhatjuk, hogy a vadnak nincs helye a természetben. A vadásztársaságok azonban a nagyobb bevétel reményében több vadat tartanak a területükön. Ez nem járható út, mert számottevő erdei és mezőgazdasági kárt okoznak, ez sok pénzbe kerül, másrészt a piac nem a trófeák mennyiségét és a vadhúst fizeti meg, hanem a minőségét. A vadászat közvetlen hatással van a természetre. Gondoljunk a magaslesek, cserkész- utak létesítésére, a gépkocsihasználatra. Az előbbiek védett területen engedélyhez kötöttek, s csak korlátozott lehet az autók igénybe vétele. Szomorú látvány - láthatják gyakorta a természetbúvárok is - a terepjárók nyomaival reggelre össze-vissza szabdalt lu- cematábla, a frissen kelő gabona zöldje. Kettős feladat kötelez: háborítatlanság és vadkármegelőzés
