Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-06 / 333. szám
10 Dhnántuli Napló Kultúra - Művelődés 1997. december 6., szombat Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Kiállítások. A Nevelők Háza Galériájában tegnap nyílt meg Fehér Imre festőművész tárlata. Munkái 12- éig láthatók. Ugyancsak tegnaptól látogathatja a közönség az Arthus Galériában azt a válogatást, mely Reich Károly grafikus munkáiból készült. December 9- én 17 órakor a Modern Art Galériában kvalitásos modem grafikák karácsonyi kiállítása lesz. (ly) Lnca-nap. Luca-napi vigasságok kezdődnek december 12-én Pécsett. A nyitónapon a Dominikánus Házban az új borok ünnepére és tanácskozásra kerül sor. Szó lesz a szőlőbortermelés rehabilitációjáról, a Luca-napi népszokásokról, de a három napos rendezvénysorozat során lesz borvásár, több báb- és táncelőadás, borkóstolás is. Az események színtere a Ház és a Színház tér. (ly) Tőzzománcvilág. Sas Zsuzsa tűzzománcaiból nyílt kiállítás Mohácson a Kossuth Filmszínház Galériájában. A tárlat december 21-éig látogatható. Az emeleti kamarateremben Minorics Tünde és Divy Ottóné kézművesek kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők, december 20-áig. (sn-ly) Kórusfesztivál. Elkészült a 17. Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Fes2tivál programja. A jövő áprilisban zajló nagyszabású zenei esemény különlegessége, hogy ekkor rendezik meg első alkalommal a Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Versenyt is. (ly) Hétvégi tárlatok. Ma 11 órakor a Műhelygalériában „A magyar sokszorosított grafika elmúlt 100 éve” sorozat hatodik kiállítása kezdődik. A téma a természetábrázolás és a realista hagyományok. Holnap 17 órakor a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola kollégiumának kupolájában Not Béla tárlata nyílik. A képek 19-éig láthatók. (ly) Papírba mártott végtelen Egy múzeumi restaurátorműhely titkaiból Jó szem és kéz, türelem és alázat. Ezek lennének azok az alapvető képességek, amelyek a papír restaurálásához szükségesek? Igen, ha csak a fegyelmezett kézmozdulatra, a munkadarab fölé hajló arcra figyelünk. De a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai műhelyét csaknem kitöltő fehérlapú, hatalmas munkaasztal, á tisztításra majd paszpartura váró grafikai metszetek kötegei, az üvegszekrényekben hallgató mélybama üvegek, fiolák, porok, a jókora prés, a görgők, a festőállvány - és a polcon sorakozó könyvek sok minden mást is feltételeznek. Például a vegytan ismeretét. És már az írások, képek restaurálásához is szükség van történelmi, művészettörténeti háttér- ismeret mellett képzeletre is - nem szólva a töredékművek rekonstrukciójáról! T. Virágh Agnes, a múzeum papírrestaurátora elárulja, hogy korábban könyvtáros volt. A nagyszerű választékot kínáló Országgyűlési Könyvtárban dolgozott, ahol titokban kezdte rendbehozni a tönkrement, elöregedő könyveket.-Főnököm, Vályi Gábor - aki kitűnő ember volt - amikor észrevette, azt mondta, könyvtárost tízet is kap, de restaurátort egyet sem. így kezdtem először könyvkötészetet tanulni - emlékezik vissza Ágnes. Ezt a termet a szomszédossal együtt korábban festő- és textilrestaurátor kollégáimmal közösen használtuk - mutat körbe. - A műhely féléve önálló. A múzeum az idén egy programot is kidolgozott a több mint félezer darabos metszetgyűjtemény felújítására. Ehhez pénzt is nyertünk a Kulturális Alap „Műtárgyvédelem” című pályázatán. Hosszú évek szívós munkáját igényli, és örülök, hogy a cél valamennyi metszet felújítása, mert én szeretem a megkezdett munkát végigvinni, befejezni. Hál’istennek most ebben partner a múzeum is. Persze, ez nem azt jelenti, hogy kizárólag ezt csinálom, hiszen itt menet közben nagyon sok és váratlanul is adódó munka van. Ágnes egy tompa fényektől derengő kis akvarellképet mutat. A háttérben templom zárja le a házakkal keretezett teret, az előtérben Szentháromság-kereszt. A XVIII. századi Széchenyi tér valahonnan a dzsámi magasából.- Nézze meg nagyítóval a finoman kidolgozott részleteket! Elég egy rossz mozdulat, és tisztítás közben tönkremegy a papír. Más és más hatást fejtenek ki a papírra a különböző színek, tónusok, mást a szén vagy az olaj. Az enyvezett papírrétegeket gyakran csak gőzborotvával lehet elválasztani egymástól. A pasztellszemek, figyelje meg, szinte lebegnek a papír felülete fölött! A vasgal- lus-betűk viszont idővel lyukasra rágják. A gyomrom is remeg néha. Vagy meghal a beteg a kezeim közt, vagy meggyógyul! - neveti el magát. - A konzerválás művelete az anyag öregedésének lassítása kémiai eljárással. A savasból a lúgos felé kell eltolni a kémhatást - a tartós papírú paszpartunak is ez a lényege. Számomra ez a munka igazi öröm. Nagyon sok Zsolnay-akvarellt is restauráltam! Gyönyörűek! A megmentésre váró grafikai anyagnak az eszmei értékét is nehéz lenne megbecsülni!- A múzeum egy-egy tárlatán már csak a kész tárgyat, úgymond a „készterméket” állítja ki - mondja végül. - Ilyenkor általában már a kutya nem kíváncsi arra, hogy ezt mi munka előzte meg a színfalak mögött. Másfelől ha a Csont- váry-képek felújítására vagy a Zsolnay nővérek kiállítására gondolunk, az óriási érdeklődésben azért kifejeződött a közönség elismerése is a múzeum értékmentő munkája iránt. B. R. Virágh Ágnes számára a munka igazi örömet jelent fotó: w. t. Két folyóirat: egy régi és egy új Somogy. A Kaposváron szerkesztett folyóirat legújabb száma az ünnep gondolatát járja körül. Pilinszky János mondta: „Ma két dolgot nem tudunk: szeretni és ünnepelni.” Hogy különféle - családi, vallási, társadalmi, politikai - ünnepeinket miképpen üljük meg, arról szólnak a folyóirat írásai. A szám anyagából kiemelkednek Balás Béla kaposvári megyés püspök, Csoóri Sándor költő, Elmer István író, Hernádi Miklós író, Papp Vilmos református lelkész és Schweitzer József országos főrabbi írásai. Verssel Bertók László, Galam- bosi László, Kányádi Sándor, Kerék Imre, Méhes Károly, Pintér Lajos, Sárándi József és Vallató Géza jelentkezik. Elbeszélést Anna Máriától, Bisztray Ádámtól, Csemák Árpádtól, Lévay Erzsébettől és Sepsy Judittól olvashatunk. Egy pécsi fanzine. A fan - rajongó - és a magazine szavakból összeállított fanzine eredetileg többnyire zenei tárgyú, néhány száz példányszámban megjelenő, magánkiadású füzetecskét jelent. A kilencvenes évek elején nagy divatja volt a lapkiadás e formájának Magyarországon is. Idén áprilisban jelent meg Pécsett a Déli Felhő 5kirchen- Sheet című újság első száma, ami a fanzine-jelleg, -hangulat megőrzése mellett sok újdonságot is hozott a műfajba. Már a cím hangsúlyozza azt a kulturális sokszínűséget, ami a lap összeállítását jellemzi. Szép- irodalmi szövegek mellett kritikai elemzések, rockzenei beszámolók, képzőművészeti írások is olvashatók az ízléses megjelenésű, gazdag képanyaggal illusztrált újságban. A három fiatal szerkesztő, Havasréti József, Leiszter Attila és Keresztesi József elmondása szerint a Déli Felhőben olyan személyes jellegű, a szerzői érdeklődés közvetlen előterében álló írásokat közölnek, melyek - a téma súlyától függetlenül - megállják a helyüket más szép- irodalmi, avagy elméleti igényű szövegek között is. S. G. A Szendrő Józsefről elnevezett díjat az idén Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze kapta az elmúlt évadokban nyújtott teljesítményéért. A díjat a társulat tagjai ítélik oda titkos szavazással. Az ünnepi esemény tegnap este Az ügynök halála premierje előtt történt: képünkön Balikó Tamás (balról),a díjat alapító Gordon Zsuzsa és Németh János. fotó: wéBER tamás Egy jó társulathoz szegődtem — Ismerted Szendrő Józsefet?- Mint legendát, igen. Sajnos, nem találkoztam vele személyesen, csak a tévében és filmen láttam. De azt tudom, fantasztikus színházcsináló ember volt: többek között itt, Pécsett is.- Az indoklás az elmúlt évek szerepeiről szól. Milyen darabokban játszottál?- 1984-ben mutatkoztam be Garai Gábor A reformátor című drámájában. Ez a tizenharmadik évadom: jobbnál jobb szerepeket kaptam, és minden műfajban. Közjáték Vichyben, Noé, Tizenkét dühös ember, Furcsa pár, Platonov, Rokonok, Kabaré, Hawaii rózsája, Néma levente - és most itt a Miller- dráma.-Hogy érzed magad a világban? És éppen itt, Pécsett?- Én nem egy épülethez szegődtem, amikor idejöttem Pécsre, hanem egy jó társulathoz. Budapesten, a Nemzetiben kezdtem, a Katonában folytattam: életem szép éveit töltöttem ott azzal a 35 színházzal fertőzött emberrel együtt, akik arra tették fel az életüket, hogy olyan világot alkotnak, amelyben a maguk hite a közönség hitévé válik a színház varázslata által. Major Tamás rendezésében éppen Márton Andrással együtt léptem fel, akivel Az ügynök halálában is együtt játszunk. De akkor ott cserhalmi györgyök álltak sorba szerepért, s nekem feladatokra volt szükségem. Idejöttem Pécsre, és nem bántam meg.- Addig érzem jól magam, ameddig nincs időm kártyázni. Megvan a vezetés bizalma irántam. Megvan a kollégák szeretete, figyelme is. A kellemes szakmai beszélgetések a rendezővel este a klubban, amely része az alkotó folyamatnak. Mi kellene más?- Milyen szerep vár rád még az idén ?-Csiszár Imre szólt, hogy számít rám az Othellóban. G. T. Babits versmondóverseny A Babits Mihály Versmondóverseny a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában színvonalas vetélkedést hozott. A verseny három részből állt. Szabadon választott vers- és prózamondásból, továbbá szónoki beszédből, melyet egy órás felkészülés után hét percben kellett a versenyzőknek előadniuk. A zsűri - Jeleníts István, Bánffy György, Gyurkovics Tibor, T. Katona Ágnes és László Károly - az alábbi helyezéseket állapította meg. Első díjat kapott Üveges Andrea (Pécsi Református Gimnázium). Második lett Vi- zer Dávid (Budapesti Babits Gimnázium) és Kengyel Péter (Nagy Lajos Gimnázium). Harmadik: Farkas Anette (Szigetvári Zrínyi Gimnázium) és Milosákovics Anna (Nagy Lajos.) A díj 20, 15 illetve 10 ezer forint volt, s ennyit kaptak a felkészítő tanárok is. Cs. L. Futnak a képek Film jegyzet Krémtorta és gumicukor A szép Julia ezúttal hiába mesterkedik Hát kérem, az Álljon meg a nászmenet! gyanús film. Legalábbis nekem az. A magyar változatnak még a címe is csalóka, az angol eredeti jóval egyszerűbb és kifejezőbb: My Best Friend’s Wedding, azaz: Á legjobb barátom esküvője. (Zárójelben megjegyzem: úgy látszik, a külföldi filmcímek magyarításában két, egyaránt setesuta modor vetélkedik egymással. Vagy egyszerűen meghagyják az eredeti angol szöveget, mint legutóbb a Peacemaker esetében, megkockáztatván, hogy a képzetlenebb néző bé- kecsinálók helyett ritmusszabályozóra gondoljon. Vagy pedig, mint most is, a kevésbé választékos honi társalgás valamely szellemesnek vélt fordulatával helyettesítik az eredeti címet, ahelyett, hogy szépen lefordítanák.) No, de miért is mondom, hogy ez a film gyanús? Rögtön az elején, részben még a főcím alatt azt látjuk, hogy három esküvői ruhába öltözött leányzó rózsaszínű háttér előtt s ugyancsak rózsaszínű pódiumon előad egy édeskés dalt. Először azt hittem, gunyoros felvételről van szó, s csupán játszanak a szirupos tónusokkal. De aztán később már nem voltam any- nyira biztos benne, hogy a film készítői tudják, mi a különbség az irónia és a giccs között. Ám midőn a film végén a fiatal párral kigördül a marcipánszínű autó a parkból, miközben ezüstszínű szökőkutacskák törnek fel az út két oldalán, szinte biztos voltam abban, hogy nem tudják. Ámi azért különös, mert a film rendezője az a P. J. Hogan, aki a Muriel esküvőjé-ve 1 jogos szakmai sikert aratott, operatőre pedig Kovács László, az Illés-iskola egyik kiválósága. És akkor még nem is mondtam, hogy a librettót Ronald Bass írta, aki 1989-ben az Esőember forgatókönyvéért Oscar-díjat kapott. Egyszerre kifacsarodott volna az ízlésük? Vagy csupán rafinált mókát adnak elő, ezért került a filmbe több mozgóképi utalás is korábbi művekre, s ezért nevezik önmagukat és egymást a szereplők krémtortának és gumicukornak meg lápvirágon tenyésző penészgombának? Szóval: gyanús a dolog. A kérdésre válaszoljanak a nézők! Az viszont vitán felül áll, hogy Julia Roberts nagyon szép. Sőt: Micsoda nő! Pretty Woman! Különösen akkor, mikor nevet (ezért aztán nagyon sokat kacag), s mikor kibomlik barna, göndör haja (ezért meg vagy tízszer hanyattesik a filmben, hogy gyönyörű fürtjei esztétikusán szétterüljenek a kamera előtt). Őszintén szólva nem is értem, hogy az eléggé halványan játszó hős miért nem őt választja, hanem az ugyancsak halványan alakító másikat. De a szép Júliának egyébként is pechje van. Az egyik jelenetben kedvese, akit hasztalanul próbál visszahódítani, éppen ruhát próbál, s miközben Julia szerelmet vall neki, a szabó krétájával jelzéseket rajzol a zakóra. Júliát feszélyezi, hogy egy illetéktelen fültanúja is van párbeszédüknek, s felszólítja a mestert, hagyja őket kettesben. Ám teljesen feleslegesen aggódott, mert a szabó nem figyelt rájuk. Végezte a munkáját. Lehet, hogy neki is gyanús volt ez a film? Nagy Imre