Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-05 / 303. szám
1997. november 5i, szerda Háttér - Riport Dhnántúli Napló 9 Országgyűlési képviselők és választóik - négy év tükrében (4.) Hiszek választókörzetein polgáraiban 4. sz. választókerület (Komló): beszélgetés Páva Zoltánnal Komló és környékének országgyűlési képviselője Páva Zoltán, aki magáról azt mondta egyszer, hogy nem kis meghatottsággal lépett be a Parlament kapuján 1994 júniusában - életében először -, s ez a felemelő érzés azóta is tart. Az ok talán abban rejtőzik, hogy egy olyan választókerület szavazott rá, ahol meglehetősen megsínylették a rendszerváltás éveit. Hiszen bezártak a bányák, hasonló sorsra jutott a könnyűipart jelentő egykori Carbon Vállalat a kisüzemeivel együtt. Egyébként beszélgetésünk során elmondotta, hogy ő is úgy képzelte el a képviselőséget, mint sokan a társai közül, hogy amolyan mindent a hátára vevő emberként járja majd a választókörzetet, intézi a polgárok ügyes-bajos dolgait, kapcsolatban a helyi önkormányzatokkal. Ez azonban nem így sikeredett.- Miért?- A képviselői munka valósága rádöbbentett, hogy így képtelenség dolgozni. Hiszen egyre sűrűbben ülésezik a parlament, dolgozom a külügyi bizottságban is, és naponta rengeteg olyan dolog adódik, ami mellett nagyon nehéz volna járni Komló és környékét, a szép Hegyhátot. Ekként inkább a lényegi dolgokra figyelve, igyekszem a különféle helyi pályázatok mellett lobbizni, kijárni a sikeres döntést. Mondjuk, hogy a MOM privatizációjánál egy olyan megoldást válasszanak, ami nyomán azért megmarad az ott dolgozó száznegyven ember munkahelye, ami ebben a sokat vesztett térségben nem kis dolog.- Mondják sokan, hogy keveset látni Önt az Országházban.- Úgy ítélem meg, hogy akkor teszem a legtöbbet a választóimért, ha nem ücsörgők a képviselői padsorban. Hiszen alaposan átrágunk minden témát amúgy is a frakció munka- csoportjaiban, a bizottsági üléseken, s inkább a szavazásokon fontos a jelenlét. Egyébként csakis napközben lehet kilincselni a minisztériumokban, az országos szerveknél, s ilyenkor találkozhatom azokkal a szakemberekkel, akik a törvényelőkészítési munkában a segítségemre vannak. És persze eleinte minden héten tartottam fogadóórát, de az utóbbi évek feszített tempója mellett már csak kéthetenként jutok haza, a választópolgárokhoz. Egyébként ne felejtsük el, hogy Ferenczy Sándor képviselőtársammal Komló történetében először ketten képviseljük a várost és városkörnyéket a Házban.- A kapcsolatok nem csak országos, hanem helyi szinten is fontosak.- Amikor tehetem, elmegyek a vidéki településekre is, s a tájékozódásban illetve a konkrét teendők során sikerült őszinte és nagyon korrekt kapcsolatokat kiépítenem a térség polgármestereivel. Úgy gondolom, hogy ez kölcsönösen érdekünk. Sásd az egyetlen kivétel, ahol - fogalmam sincs, hogy miért - meglehetősen rossz a kapcsolatom a helyi vezetéssel, ami egyébként különösen fájó. Hiszen Sásd számomra sokkalta több, mint egy vidéki város, hiszen Meződről naponta át- menve itt jártam általános iskolába, s az ember számára mindig meghatározó fiatalságának színhelye.- Azért nem haragszik a sás- diakra?- Persze, hogy nem, Sőt. Amikor a Parlament elfogadta az új területfejlesztési törvényt és létrejöttek a megyei terület- fejlesztési tanácsok, mi, Baranya megye országgyűlési képviselői hosszas vita után felállítottunk egy prioritási listát, amelyben az első körben Komló és vidékét javasoltuk a kiemelt támogatásra. Ennek kapcsán kaphatott jelentős támogatást a földgázbekötésre Sásd, Vásárosdombó, Hosszú- hetény, így kezdődhetett el Komlón a Gesztenyés városrész csatornázása, hogy csak a legjelentősebbeket említsem meg a sorban.-A lobbizás, ha kimondjuk, ha nem, minden országgyűlési képviselőhöz hozzátartozik. Az ország érdekei mellett azért a választóinak érdekeit külön is képviselnie kell. Vagy nem?- Dehogynem. Már többször is meghívtam a polgármestereket közös eszmefuttatásra költségvetési vagy térségfejlesztési pályázatok ügyében, különös tekintettel az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatására. Ezeken az összejöveteleken van mód a követendő stratégiák kialakítására, s amikor a polgármesterek benyújtják a pályázataikat, egy- egy másodpéldányt megkapok belőlük én is, s ilyenkor kezdődik az igazi lobbi-munka. Mondván: ha tudom, hogy mit akartok, könnyebb dolgom van abban, hogy képviseljem az ügyet, támogatóiba leljek.- Például?-Valószínűleg Máza és Al- sómocsolád sem kapott volna olyan jelentős állami támogatást, ha nem olyan rámenős polgármesterük van, mint amilyen.-A választási kampány során tett e valahol, valakiknek, valamilyen konkrét ígéretet?- Igen. Egyetlen helyen, a már említett Meződön fogadtam meg, ha térdig elkopik a lábam, akkor is elérem, hogy gyermekéveim legszebb települése telefonhoz jusson. Sikerült. Egyébként ebben és a Sásd térségi fejlesztésben a MATÁV nagyszerű partner volt. Később jött Vékény, Szalatnak, Köblény, Kárász és Magyaregregy, s mára elmondhatom, hogy a választókörzetemben jelentősen javult a kistelepülések telefonellátottsága is. Másrészt jó' ütemben folyik a gázbekötés Hosszúhetényben és Szászváron - az utóbbihoz 30 millió forintos állami támogatás érkezett. Mázán pedig a csatornázásra kaptak 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást.- Tudunk egy-két nagyobb beruházásról is, ami a térség életében döntő fordulatot hozhat.- Hamarosan elkezdődhet 200 millió forintnyi állami pénzből a komlói fűtőerőmű gázüzeművé történő átalakítása és reális lehetőséget látok a Köblény-Szalatnak-B ikal-Al- sómocsolád összekötő út jövő évi megépítésében. Másrészt együtt gondolkodunk Köblény, Szalatnak, Máza, Magyaregy- regy, Vékény és Szászvár polgármestereivel egy társulás létrehozásában, amellyel ezen települések szennyvíz-elvezetésének és feldolgozásának gondjait oldhatnánk meg, de ugyanilyen társulás létrehozásával tudunk segíteni Baranyajenő, Gödre, Tormás, Szágy és Bara- nyaszentgyörgy csatornázási gondjain. Végezetül nem látom lezártnak a használt akkumulátor üzem ügyét. Véleményem szerint van még lehetőség arra, hogy ez a csaknem kétmilliárd forint összegű és 150-180 főnek munkát biztosító beruházás Komlóra kerüljön.- A komlói sportcsarnok igazgatójaként került a képviselői székbe. Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem, mit jelent a sport Páva Zoltán számára?- Kezdem avval, hogy részem volt a sporttörvény elfogadásában, amely ugyan nem tökéletes, szidják is alkalmanként sokan, de arra legalább jó, hogy végre pénzt tudtunk pumpálni az amúgy anyagilag mostoha sportba. Arra gondolok, hogy ‘a két közalapítvány évente milliárdos normatív támogatást kap, s evvel egy olyan biztosítékot teremtettünk, amely nem függ a mindenkori költségvetés vitájától. Büszke vagyok arra, hogy ennek a munkának az eredményeként jövőre a büdzsé 42 százalékkal több pénzt juttat a sportnak. Ebből is kiderül, hogy imádom a sportot, s most különösen ör- vendek, hiszen a kisebbik fiam a Fradi ificsapatában focizik.- Sokszor szóba kerülnek képviselőtársai, s Ön mindig igyekszik szóvá tenni, hogy milyen jó a baranyai képviselők közötti kapocs.- Ez így van. Képviselőtársaim fontos pozíciókat töltenek be, segítjük egymást. De hadd tegyem mindehhez hozzá, hogy szeretem választókörzetem, hiszek az ott élő polgárokban és köszönöm nekik, hogy segítő partnereim a képviselői munkában. Kozma Ferenc Kozma Ferenc jegyzete A Mecsek aranyai Nem vitás, aranyrögöt görgetett egy patakocska a Mecsekben, s ezt, mint nagyszerű újdonságot ami nem csak fénylett, a hozzáértő szakemberek véleménye is megerősítette. Az meg aztán külön szerencse, hogy magunk közül való ember talált rá az apró telér-hímökre, s nem külhoni aranyásók (kutatók, ásványtanászok és geológusok) jöttek rá a titokra, mondván, milyen emberek vagytok ti, ha még ezt sem vettétek észre. Pedig csak jó pillanatban és helyen kellett volna lehajolni. Az is igaz, hogy a szenzáció felröppenését követően azonnal akadtak kételkedők, akik meglehetősen lekezelően nyilatkozták, hogy e mecsek- beli rögökből nem lesz milliomossá senki, sőt még azt sem átallották kijelenteni, hogy kacsa az egész aranyhistória. Én, e sorokkal szeretném megvédeni szűkebb pátriámat és egyben elmondani, hogy már elég régen tudom a dolgot. Tudom bizony. Sőt! Többször is szóvá tettem (akár tágabb baráti körben is), hogy a Mecseknek aranya van. Már avval, hogy ide találta ki a Jóisten, nekünk, Baranyába, óriási zöld tüdejével, a maga szép fáival, növényzetével, avval hogy (néha) mediterrán klímát varázsolva érleli a fügét, mandulát, s hogy olykor az ámulókat is elképeszti csodás létével, sétaútjaival, mondjuk a kempinggel átellenben, a kuglizó sarkától induló piros négyszögön át a Kisrétig tartó lankás ösvénye okán. És a szalonnasütő helyek. Aztán persze ott van a szőlővel ékített, városunk felé kúszó lankák sora (Aranyhegy), a rizlingtermő és érlelő tőkék, a jókedv birodalma, a pincék és a pincék fölé épített paloták sora. Itt nyílik az illatos hunyor, a tavaszhírnök virág, s innen, e szép Mecsek- tetőről lehet széjjelnézni, a messzeséget kémlelni, jó időben akár a Szársomlyót is. A minap meglelt sárga rö- göcske dolga tehát nem volt egyéb, minthogy megerősítse mindazt, ami amúgy is köztudott: bizony a Mecsek sokfelé aranyat rejt. Új amerikai módi, ideiglenes alkalmazás Amerika legnagyobb munkaadója a Manpower (munkaerő) nevű cég: számítógép- rendszerében több, mint egy millió munkavállaló adatai szerepelnek. Legújabb szolgáltatása: ajánlatok ideiglenes alkalmaztatásra, amely az amerikai munkaerőpiac új jelensége. Immár a dolgozók 1,8 százalékára terjed ki, s ez az arány a 80-as évek eleje óta megnégyszereződött. Az egyik ok, hogy a vállalatok takarékoskodni akarnak, a másik, hogy ez az új munkaerő kipróbálásának legjobb, kockázat nélküli módja. Amennyiben az illető beválik, állandóan alkalmazhatják, ha nem, gond nélkül megválhatnak tőle. A tapasztalatok szerint a kiközvetítettek egyharmada előbb vagy utóbb állandó munkára talál. A Manpowemél jelentkezők között vannak a tömeges elbocsátások áldozatai csakúgy, mint olyan emberek, akik nem szeretik a kötöttséget. Ők szívesen vállalnak munkát néhány hónapra, hogy azután megint pihenjenek - vagy éppen az ország másik táján, városában dolgozzanak tovább. A Manpower kiközvetít mindenkit, a segédmunkástól a számítógép-szakemberig. Az utóbbiak, a magasan kvalifikált szakemberek egyébként egyre keresettebbek és így nem kevés pénzt hoznak a cégnek: a Manpower évente 800 ezer embert közvetít ki, azoknak 40 százaléka specialista. Az éves forgalom egyébként csaknem 7,5 milliárd dollár, a vállalkozás 162 milliós éves adózott nyereséget könyvelhet el. így nem meglepő, hogy az ötletes módszert már sokan utánozzák: az elmúlt 6 évben a kezdeti 20 helyett már 400 hasonló munkaközvetítő dolgozik az Egyesült Államokban. Arany miatt pusztul a Föld tüdeje Az őserdei altalaj sárgás árnyalatát az aranynak köszönheti. Az aranyat pedig nem lehet kinyerni belőle higany és cianid nélkül. Egyetlen gramm színaranyhoz egy tonna talajt kell megmozgatni és higannyal szennyezni az Amazonas mentén. Ezért is megállíthatatlanul pusztul a Föld tüdeje, ez a hatalmas trópusi esőerdő . . . A dél- és közép-amerikai országokban nem csak a trópusi fák értéke s a mezőgazdaság földigénye húzódik meg a feltartóztathatatlannak tűnő dzsungelirtás mögött, hanem az aranyéhség is. A nemesfémet a sárgás színű dzsungeltalajból nyerik ki. Az aranykitermelő társaságok az aranymosókat helikopteren elviszik a kiszemelt dzsungel» részre, ott kiteszik őket, hátrahagyva nekik némi élelmet és a legszükségesebb eszközöket. Az aranymosók pedig, akiknek utolsó reménye, hogy ezzel a nehéz munkával végre kitörhetnek a nyomorból, nekiesnek az erdőnek. Kiirtják a fákat és, ha útjukba kerülnek, a bennszülött indiánokat, majd higannyal és cianiddal keverik a talajt, mert ezek a súlyosan mérgező anyagok megkötik a benne lévő aranyat. Végül hőkezeléssel leválasztják az áhított aranyat. Eközben belélegzik a higanygőzt, az egyik legmérgezőbb nehézfémet, mely megtámadja még az agy sejtjeiket is. Valamennyien elbutulnak, fogaik kihullanak, csonttá soványodva kerülnek ki a zöld pokolból. Utánuk a levegőből is jól látható irdatlan seb tátong az erdőtengerben. A higannyal, cianiddal, olajjal szennyezett talajon évtizedeken át nem nő majd semmi, a talajerózióval a szennyeződés bekerül a talajvízbe, a higanyt magukkal sodorják a folyók, melyek hamarosan bűzlenek a haltetemektől. A pusztítás mértékét jól szemléltetik a számok: egyetlen gramm arany kinyeréséhez egy tonna talajt kell megmozgatni és higannyal, cianiddal fertőzni. Egy kiló arany fejében 5 kiló tömény higany kerül a folyóvizekbe. Mára már több ezer tonnányi szennyezi a környezetet az Ámazonas-vidéken. Legközelebb Nicaragua és Costa Rica határvidékén kezdődik az aranymosás, az első koncessziókat már kiadták ... Fotó: Tóth László
