Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-22 / 320. szám

m i Dunántúli f ß Napló 1997. novembe Könyvtár négy keréken 10. oldal Belső világok terem tői 11. oldal »—► Sok fekete ló az oktatási piacon 12. oldal 1997. november 22., szombat Kulturális melléklet-Egyetemi (köz)élet­Hiába a hideg, nem lesz ■n Budapesten több egyetem is fontolgatja a téli intézménybe- zárást, közismertebb nevén a szénszünetet. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen szinte biztos, hogy lesz szünet, a Zeneakadémián elképzelhető, bár ott nincs sok értelme, mivel a hangszereknek legalább 18 szünet fokos meleget kell biztosítani - különben csak kesztyűben lehet dudálni. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen az elmúlt években nem rendeltek el szén­szünetet, mivel az egyetem pénzügyi helyzete egyáltalán nem indokolta azt. Dr. Berke Gyula, a JPTE főtitkára la­punknak elmondta, hogy köz­ponti döntés idén sem született e kérdésben, azaz az egyetem felső vezetése nem rendeli el az épületek bezárását egy-egy hétre, mint a fővárosban. A fűtési szünet - országosan - általában már nem a szor­galmi, hanem a vizsgaidősza­kokra szokott esni. A JPTE hat kara szabadon dönthet a vizsgaidőszakok, szi­gorlatok rendjéről, a vizsgana­pok beosztásáról. így elképzel­hető, hogy egy-két napra haza- küldik a tanszékek titkárnőit, a könyvtárak beosztottjait. Ez leginkább a karácsony és a szilveszter közötti időszakban valószínű. Az azonban biztos, hogy az épületek nem fognak bezárni. Dr. Berke Gyula elmondta, hogy végeztek előzetes felmé­rést, megémé-e a fűtés leállí­tása. Szakemberek véleménye szerint azonban a szünet utáni felfűtés miatt nem lenne gazda­ságos a rendszer leállítása, sőt lehet, hogy így többe kerülne a leves, mint a hús. Ráadásul a Janus Pannonius Tudományegyetem fűtőrend­szere nem egyetlen kis kazán­ból áll: igen bonyolult fűtőhá­lózat működik az épületekben, ami esetleg károsodhat is egy nagyobb leállás miatt. A hely­zet azért sem egyértelmű, mivel az épületek nem klasszikus campusban, hanem Pécsett szétszórva találhatóak, így a kü­lönböző fűtési rendszerek leál­lítása is bonyolultabb lenne. Központi szénszünet a JPTE-n nem lesz, így a diákok készülhetnek arra, hogy nem­csak a szigorlatokon lesz meleg a hangulat. Ny. Sz. További támogatás a tankönyveknek Több mint 50 kiadó, illetve kiállító részvételével felsőoktatási tankönyvkiállítást és konferenciát rendeztek a napokban a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. A költségvetés az idén 600 millió forinttal, a jövő évben pedig előreláthatólag 500 millió forinttal támogatja pályázati úton a felsőoktatásban használatos tan- és szakkönyvek kiadását. Ez valószínűleg érintheti a JPTE To­vábbképző Intézetében működő tankönyv- és jegyzetkiadót is. Pécsett évente nagy számú egyetemi tankönyvet adnak ki, je­lentős részüket az állandóan itt oktató tanárok írják. Ny. Sz. Új tanszék a Pollackon Hétfőn válik véglegessé az a megállapodás, amelynek keretében a JPTE Poílack Mihály Műszaki Főiskolai Kara új, telekommuniká­ciós tanszékkel gyarapodik. Bodor Tibor (képünkön), a program vezetője la­punknak el­mondta, hogy a külső tanszékként funkcionáló egység a vil­lamosintézet alá tartozik majd, de helye az egyetem Rókus utcai volt számítógép- központjában lesz. A képzés a legmodernebb telekommunikációs eszkö­zökkel (ISDN, telefonos adat­átvitel, Internet gyakorlati használata) ismerteti meg a hallgatókat. Emellett a tanszék egy füg­getlen szakértői bázist is létre kíván hozni, amely informá­cióátviteli témákban bírálato­kat, vizsgálatokat készíthet. A gyakorlati feladatokban segít­séget nyújt az egyik hazai te­lefontársaság is. A tanszék főállású oktató­kat várhatóan nem alkalmaz, az egyetem meglevő szellemi kapacitására alapozza a kép­zést, azaz vendégtanárokat „kér kölcsön” a többi szakról, karról. A képzés a tervek szerint a következő őszi szemesztertől már elindul az egyetem mű­szaki karán, de önálló szakká alakítását egyelőre még nem tervezik. Ny. Sz. A döglött macskától a színházig Manapság inkább a közösségek felszámol(ód)ása, semmint te- remtődése a megszokott. A nemrég megnyílt Janus Egyetemi Színházban, úgy tűnik, nem érvényes ez a trend. Az egyetemi színjátszásnak komoly hagyományai vannak Pécsett. A nyolcvanas évek ele- jén-közepén a Vincze János ve­zette Nyitott Színpadot, és a Bécsy Tamás által létrehozott Egyetemi Színpadot a város és a megye határain kívül is je­gyezték. A kilencvenes évek elején a Kisszínházban játszot­tak az egyetemisták, majd a Harmadik Színházba tették át székhelyüket, de aztán egyre inkább kiszorult a város intéz­ményeiből a Mikuli János és Tóth András Ernő' vezette Egye­temi Színpad. Bár a Janus Egyetemi Szín­ház már egy éve megalakult, sa­ját helye csak néhány hete van. Mikuli János úgy véli, nagyon fontos volt, hogy tulajdonkép­pen az egyetemisták alakították ki a színházat a Szántó Kovács János utcai kollégium pincehe­lyiségében, a régi Perem Klub­ban. A döglött macska, a pat­kányok és egyebek eltávolítása után a diákszínjátszók végeztek el szinte minden szükséges munkát. A Janus Egyetemi Színház többfunkciós intézmény. Mi­előtt beköltöztek volna az ál­landó játszóhelyre, már kész, működő programja volt a szín­háznak, tehát nem csak virtuáli­san létezett. Az Egyetemi Szín­pad előadásain kívül minden évadban készül egy profi pro­dukció, ezen kívül a JPTE szín­ház szakos hallgatói is tanulnak és dolgoznak az intézményben. A JESZ kísérletező társulatokat is fogad, valamint drámapeda­gógiai kurzusoknak ad helyet. A jelenlegi négy futó pro­dukció közül a Szabó Attila ál­tal rendezett, Pécsett nemrég bemutatott Tényleg szeretsz?-nek akkora sikere volt egy egri fesztiválon, hogy a rendezőt és az előadást több színházba meghív­ták. Mikuli János a szín­ház, a színjátszás kö­zösségteremtő erejét rendkívül fontosnak tartja. Az elmúlt idő­szakban végzett inten­zív alkotói munka az egyetemistákat igazi közösséggé, társulattá formálta. A már műsoron lévő produkciókon kívül ta­vaszra egy mozgás­színházi előadást, egy Cocteau-darabot, Parti Nagy Lajos Ibusár című drámájának fel­dolgozását, és egy nagyszabású fesztivált ígér a JESZ vezetése. Addigra talán a jelenleg sok gondot okozó technikai apparátust is sikerül kibővíteni. N. F. Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek Tudományos Diákköri Konferencia. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar a jövő héten házi tudo­mányos diákköri konferen­ciahetet szervez. Hét szek­cióban 40 dolgozatot mutat­nak be. ' (ns) PhD-védés. V. Gilbert Editnek, a BTK oktatójá­nak doktori védésére de­cember 5-én, a JPTE Ifjú­ság úti épületében kerül sor. A téma: Regényszer­vező archetipikusság a XX. század első felének orosz irodalmában. (nf) Gólyabál több karon. Ma este 19.30-tól rendezik a műszaki kar hagyományos bálját, 27-én pedig a művé­szeti kar tartja első gólya­bálját. (nf) Egyetemi fotósok. Tegnap 18 órakor a JPTE Ifjúság úti aulájában nyitották meg Mánfai Györgynek, a föld­rajz tanszék fotódokumentá- torának és Helga Lindau német művésznek a fény­képkiállítását. (ns) Módosított jegyzetbón. A BTK-n módosították a jegy- zetbónok felhasználását: ezután nemcsak könyvet, hanem video- és hangkazet­tát is lehet vásárolni rajta. A bőn november 30-áig ve­hető fel a diákirodán, ám december 15-éig le is kell vásárolni. (ns) Elemgyűjtés. Környezet- védelmi akció indult a JPTE minden karán, valamint a POTE-n. A jövő héten lea­dott elemekért „zöld” köny­veket lehet nyerni. (ns) Akadémiai díj. Dr. Font Márta, a JPTE BTK tan­székvezető oktatója a na­pokban elnyerte az MTA Diját. A tanárnő a középkort kutató munkáiért kapta a rangos elismerést. (nf) Egyetemi kórus Ausztriában Bécsben adott koncerteket a napokban a JPTE Női Ka­marakórusa. Az egyetemi kórus - melynek tagjai fő­képpen a művészeti kar hallgatói - a Chorus Vie- nensis férfikar meghívására érkezett az osztrák fővá­rosba. Az énekegyüttesek a vi­lághírű Wiener Konzert- haus-ban adtak több koncer­tet, mindig telt ház előtt, nagy sikert aratva. A pécsi női kar elsősor­ban huszadik századi ma­gyar alkotók (Kodály, Bar­tók) darabjait énekelte, az egyik hangversenyen a ven­déglátó férfikórussal „fuzi­onáltak”, vegyeskari dara­bokat adtak elő. Ny. Sz. Futhatunk-e a titkok után? Életét nagyon jókor jött hívások sorozatának tartja. Bere- mendről Pécsre, majd Szegedre, s onnan újra Pécsre került. Az orosz irodalom avatott szakértője. Egyre többet publikál. V. Gilbert Edit, aki jelenleg a JPTE Modem Irodalomtörté­neti és Irodalomelméleti Tan­székének adjunktusa, 1981-ben a pécsi Leőwey Klára gimnázi­umban érettségizett orosz tago­zatos osztályban, majd a JATE magyar-orosz szakára került. „Az irodalom mindig is érde­kelt, az orosz pedig akkoriban egy nem természettudományos érdeklődésű diák számára kitö­rési lehetőséget jelentett, de már korán felismertem, mi rej­lik az orosz irodalomban, kultú­rában” - magyarázza Edit. A nyolcvanas évek legendás sze­gedi orosz tanszéke szinte föld­alatti mozgalom volt. Indexre tett, külföldön publikáló orosz írók műveit olvasták és elemez­ték. „Még a Dr. Zsivágó is til­tott volt, fogalmam sincsen, hogy miért” - emlékezik. Az egyetemi éveket a kulturális centrumként működő Móra Kollégiumban, és a Lomono- szovon eltöltött időszakot élete idilli korszakának tartja. A diploma megszerzése után az akkor alakuló pécsi egye­temre került, ahol szívesen fo­gadták a szegedi iskolázottságé fiatalt. „Az életem nagyon jó­kor jött hívások sorozata” - vallja. A dialógusra törekvés, az állandó, kreatív párbeszéd tanár és diák között szegedi örökség. Nem véletlen tehát, hogy Editet nemrég Fáy And- rás-díjjal tüntették ki, melyet tehetséges fiatalok felkészíté­séért ítélnek oda. Ezzel elnyerte az Iskolateremtő Mestertanár címet. Az éppen doktori értekezé­sének védésére készülő fiatal tanárnőt elsősorban a fausti tí­pusú könyvek foglalkoztatják. „Én mást látok a Faustban, mint ami sokak szerint az alapmí­toszban benne foglaltatik. Benne rejlik a modem és pre- modem kérdésfeltevés: szabad- e futnunk a titkok után?” Ebből az alaptételből kiindulva a ti­tokfejtő regények: Eco, Bulga­kov, Borges művei érdeklik a legjobban. Mostanában egyre többet publikál országos iro­dalmi laDokban. N. F.

Next

/
Thumbnails
Contents