Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-19 / 317. szám
1997. november 19., szerda Kistermelők Pünántúli Napló 7 Minőségi borok Pécsről Az idén a Pécs Vidéke Hegyközség szőlősgazdái az utóbbi évek legjobb minőségű termését szüretelhették. A helyenként többszöri jégesőt és peronosz- póra fertőzéseket is átvészelve a mennyiség sem maradt el a várakozástól. A kedvező időjárás hatására a szüreteket az egyes fajtákra jellemző optimális érési időpontban lehetett végezni. Ezt tükrözi az is, hogy a hegyközség tagjai közül többen kérték a termés szüret előtti szemlézését, mivel különleges minőségű, illetve védett eredetű bort szeretnének előállítani. A szemlebizottság megállapítása szerint a minőség ezt minden esetben lehetővé teszi, esetenként a szőlő túlterhelése jelenthet akadályt. A magas cukor- tartalmú mustból erjedt újborokban szép savak is kialakulóban vannak, a kellemes íz, illat- és zamatanyagok magas extrakt tartalommal párosulnak. A jó minőség hatására mind többen foglalkoznak a palackozás gondolatával. A belterületen szőlőt termelő tagjaink kérésének megfelelően megtörtént a kérelmezett területek kataszterbe sorolásának helyszíni felvételezése. így elhárul az akadály, miszerint minőségi bor csak a szőlőkataszter I. és II. osztályába sorolt területein termelhető. A kataszteri besorolás az igény és megfelelő szőlőterület esetén folyamatosan bővíthető. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata régi kérésünknek tett eleget azzal, hogy a Pécs Vidéke Hegyközségnek és a Mecsekaljai Borvidék Hegyközségei Tanácsának irodahelyiséget biztosított, ezzel is elősegítve szervezeteink eredményesebb munkáját. Új címünk: 7621 Pécs, Kossuth tér 1-3., n. em. 62. Telefon: (72) 213-222/392. Fax: (72) 224-172. Tagjaink részére változatlanul hétfőn és szerdán délelőtt 9-től 16 óráig tartunk félfogadást. Bakó Attila, hegybíró Az oldalt szerkesztette MIKLÓSVÁRIZOLTÁN Kistermelő rovatunkkal legközelebb december 3-án jelentkezünk Óvjuk a hidegtől a növényvédő szereket Romlik a hatékonyságuk A növényvédő szerek vásárlásánál arra kell törekedni, hogy csak annyit vásároljunk, amennyit egy év alatt felhasználunk. Ennek oka a szerek, lombtrágyák téli tárolásának nehézsége. Besűrűsödik A növényvédő szerek sajátossága, hogy bizonyos körülmények között a hatékonyságuk romlik, még eredeti csomagolásban is. Ezek közül a legjelentősebb a folyékony (EC, E, L, LC emulzióképző folyékony permetező szerek, az F, FL, WSC vizes törzsszuszpenzió és az FW jelölésű vizes törzsszuszpenzió) készítményekben a téli tárolás alatti kiválások, besűrű- södés, mely tavasszal jelent „meglepetést” a gazdának, amikor a kiválásos, besűrűsödött, a csomagoló burkolat falához tapadt növényvédő szert nem tudja visszaoldani, legfeljebb az üveg, vagy műanyag flakonból a vivőanyagot tudja leönteni. Ez főleg az FW jelölésű készítményeknél és lombtrágyáknál fordul elő, ilyen például a növényvédő szerek közül a No- venda, folyékony kénkészítmények, BRAVO 500, BORDÓILÉ FW, BORDÓILÉ+KÉN FW stb. Ezeknél az anyagoknál a kiválás már 10 C° alatti hőmérsékleten felgyorsul, 0 C° alatti hőmérséklet alatt pedig teljesen elkülönül a növényvédő szer hatóanyaga és az oldó, vagy vivőanyag. Vízben oldott anyagoknál - például a lombtrágyáknál- 5 C° alatti hőmérsékleten előfordulhat a flakon szétfagyása is. Nedvesíthető, por alakú permetező szereknél (WP, W, WSC) ilyen jellegű lehűlésből eredő kár nem keletkezik, de már levegő páratartalom hatására is megindulhat a növényvédő szer csomósodása, meg- keményedése. Ez a folyamat is a készítmények következő évi felhasználását akadályozza, valamint jelentős hatóanyag-csökkenést eredményez. Át keU csomagolni A növényvédő szereinket nézzük át. A por és vízben diszper- gálható granulátumokat (DF, DG, WG), valamint a „G” jelzésű granulátumokat helyezzük teljesen ép, légmentesen bekötözhető műanyag zacskóba és így helyezzük el a növényvédő- szer-tárolónkban. Feltétlenül lássuk el az így becsomagolt növényvédő szereket külső címkével, melyen fel van tüntetve a növényvédő szer neve, méregjelzése, felhasználási területe, szavatossági ideje. Keveredést okozhat Sérült csomagolóanyagban lévő szereinket - ha a készítmény még azonosítható - csomagoljuk át. Az átcsomagolásnál ügyeljünk arra, hogy a szerek csak az eredeti csomagolásnak megfelelő minőségű papírba, zacskóba kerüljenek. Átcsomagolásnál vegyük figyelembe, hogy más növényvédő csomagolóanyagába ne kerüljön, mert ez keveredést okozhat a következő évi felhasználásnál. Az átcsomagolás után helyezünk el egy címkét a külső felületen, mely tartalmazza a szerre vonatkozó legfontosabb előírásokat. A tárolónkban a szereket felhasználási terület szerint, elkülönítve helyezzük el. A tárolót védjük takarással a lehűléstől és a pedvességtől, beázástól. A tárolót (szekrény, fa- vagy fémdoboz stb.) legalább lakattal záijuk le, tegyük illetéktelen személyeknek, gyerekeknek hozzáférhetetlenné. Czigány Csaba Kertünk mérges kedvencei A zöldséges-, gyümölcsöskert jól vagy kevésbé jól ismert haszonnövényei között akadnak mérgezők is. Egy-egy növényi rész elfogyasztása vagy azzal való érintkezés okozhat problémát. A mérgezés erőssége függ az azt elszenvedő életkorától, egyéni érzékenységétől, évjárattól, termesztési módtól. Ki gondolná, hogy a csábítóan piros almájú paradicsomtő levele és zöld termése érintésre bőrkiütést okoz az azokra érzékeny embereken? Rokonának, a burgonyának föld feletti részei, valamint napsütötte, zöld gumói hasonló hatásúak, kiegészítve azzal, hogy a gyomor sem „látja szívesen” a napvilágra került részeket. A verőfényes napok „ragadozója” a rossz talajokon is nagy gyökértestet nevelő pasz- tinák (paszternák). Levelének illóolaja a bőrhöz tapadva napfény hatására, súlyos bőrgyulladást okoz, amelynek gyógyulása eltarthat fél évig is. (Idén különösen „harapós” kedvében volt.) Csak kesztyűs kézzel bánjunk vele! Ä műtrágyázott (N), gyomirtó szeres termesztésű gyökér-, levélzöldségben (pl. sárgarépa, fejes saláta, sóska, spenót) jelentősen megnő a nitrátmennyiség, amely az emberben nitritté alakulva károsít. Ha az említett növények alá közvetlenül adjuk a szerves trágyát - főleg a friss és a félig érett ürülék rossz -, akkor az hasonló következményekkel jár. A hajtatott levél- és gyökérzöldségekben a kevés fény miatt sok a nitrát, olyannyira, hogy fogyasztásuk a fiatal szervezet számára végzetes is lehet. Megszívlelendő tanácsok: bébiételt ne készítsünk hajtatott, műtrágyázott sárgarépából! Ajánlott az öko, ismertebb nevén a bioalapanyag. A fóliás terményeket a késő délutáni órákban szedjük, amikor alacsonyabb a nitráttartalmuk! A gyökereket a kiszedés előtt egy nappal elvágva és ásóval megemelve hagyjuk, hogy a levelek fölszippantsák a nem kívánatos vegyületet. Másnap a földbeni részekről csavarjuk le a föld felettiekét, a szívlevelek meghagyásával. Ä hüvelyesek közül ősidők óta ismert Európában a guggon ülő lóbab, amely főzhető zöld- és szárazbabként, és kifejtett zsenge babként. Sajnos, egyes fajtáinak rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása vér- szegénységet válthat ki. Az inkább dísznövénynek vetett, piros virágokkal ékeskedő futó tűzbab teljesen érett magjai viszont levesbe, főzelékbe valók. Éretlenül mérgezők. Már az ókori görögök tudták, hogy kis mennyiségben minden anyag orvosság, nagy mennyiségben pedig méreg. „Bólogat” erre az álomhozó mák, mely lehet halálos is. (A mák ugyan nem zöldség, de a nagyobb kertekben megtalálható gyógy-, és élelemnövény.) Nemcsak az éretlen mákgubóból, levélből nyerhető fájdalomcsillapító, görcsoldó, hódító alkaloida, de a száraz tok is ütőképes drog. A termékeny gubók magjai közül szeleléssel, mosással választjuk el a toktörmeléket. A kert magasabb régióiba nyúlnak a gyümölcsfák. Egyes fajok termésének csonthéja keserű magot zár magába. A szilva, meggy, cseresznye, őszibarack, keserű mandula, keserű magvú sárgabarack magjából savas közegben ciánvegyület válik ki. Gyermekeknél akár 5 szem is halálos lehet, felnőtteknél 60 szem ez a mennyiség. Pálinkakészítésnél a cefrében lehetőleg csak a gyümölcshús legyen, csonthéj nélkül. Természetesen az édes mandula és az édes magvú kajszibarack e riogatások után is megmaradnak kitűnő csemegének. Harcsa Gy. Káposztafélék téli tárolása Elöljáróban azonban meg kell jegyeznem, hogy nem minden fajta alkalmas téli eltartásra. A késeiek akkor alkalmasak, amikor a fejbe borulatuk kemény, és a színük kifehéredett. A hosszú tenyészidejű, magas szárazanyag-tartalmú fajták, mint pl. a Bartalo F,, a Davos Fj, a Galaxy F, stb. fajták, illetve hibridek alkalmasak - a helyes tárolás mellett - akár 5- 6 hónapos eltartásra is. Az idei ősz rendkívül kedvező a termények betakarítására. Nem kell a káposztafejeket fedett helyen szikkasztani, mivel a reggeli harmat felszáradása után - a levelek, fejek szárazak maradnak. A levelekben a relatív szárazanyagtartalom magas, így eltarthatóságuk biztonságosabb lesz. Megelőzhetjük a betegségeket A káposzta szedése és tárolásának körülményei nagyban befolyásolják a tárolás eredményességét. A tárolás alatt ugyanis több betegség is felléphet, amelyek a káposztafejeket károsítják. (Botrytis, fehérpenészes rothadás, feketeeres szárazrothadás stb.). Ezeket a betegségeket megelőzhetjük, ha a káposztafejeket óvatosan szedjük és az ütődést - dobálást - elkerüljük. Több olyan sérülés, nyomás keletkezhet ugyanis a fejeken, amelyek pillanatnyilag láthatatlanok ugyan, de a sejtek sérültek, így később az említett betegségeknek nem tudnak ellenállni. A fejeskáposzta tárolása történhet szabadföldön - nagyobb mennyiség esetén - és fedett létesítményekben. A szabadföldi tárolást az időjárás változékonysága nagyban befolyásolja. Itt esetenként nagyobb veszteséggel kell számolni. A szabadföldi barázdás tárolási módszernél gyökerestől és borítólevéllel együtt szedjük fel a töveket. Az előre elkészített árokba - barázdába - gyökérrel felfelé, egymás mellé helyezzük el a fejeket és szalmával, majd földdel betakarjuk. A takaró vastagságát a hideg beálltával növeljük. Kitárolásnál a gyökerektől és borítólevelektől megtisztítva ép, egészséges fejeket fogyaszthatunk, illetve vihetünk a piacra. A gyökér nélkül felszedett termény tárolása történhet prizmában, veremben, pincében, polcra, vagy ládába (Z láda) rakva. (A gyökérzöldségek tárolásánál már említettem, hogy borospincében „csak bort tárolunk”!) Prizmában, szalmában Prizmában történő tárolásnál a prizma magassága legfeljebb 1,5 m lehet. Szellőzőcsatorna építése elengedhetetlen, hogy a termény légzésekor keletkezett hőt elvezethessük. A prizmát először vékony szalmaréteggel takarjuk, majd földeljük. A hideg fokozódásával a takaróréteget növeljük. Tavasszal, az időjárás jobbrafordulásával viszont a takaróréteget vékonyítani kell. A legkedvezőbb tárolási hőmérséklet a 0-3 C fok között van. Ebben az intervallumban legkevesebb a párologtatás és a kórokozók szaporodásának sem kedvező a körülmény. A fagyok beálltáig a szellőző légcsatomát nyitva kell hagyni és talajhőmérővel a prizma belső hőmérsékletét ellenőrizni. A prizmás, szalmás tárolás egyaránt alkalmas fejes, vörös és kelkáposzta, valamint karalábé tárolására is. Fedett létesítményben lényegesen kisebb veszteséggel lehet tárolni a káposztaféléket. Itt mesterségesen tudjuk szabályozni a levegő hőmérsékletét és a relatív páratartalmat. (Kedvező a 85% körüli pára- tartalom.) Utóbbi időben egyre teljed a konténeres tárolás. Fém, vagy fa konténerben 500 kg körüli súlyú tisztított termény helyezhető el. Sűrűn ellenőrizni Tárolás alatt a helyiségben sűrűn ellenőrzést kell végezni. Ha az ellenőrzés során kellemetlen rothadt szagot érzünk, úgy a terményt sürgősen át kell válogatni és a romlott egyede- ket el kell távolítani. Dr. Tamcsu József Gyümölcstermesztés korszerűen Milyen szelídgesztenyét ültessünk? Teljesen érthető, hogy a kiskerttulajdonosok érdeklődése a szelídgesztenye ültetésének lehetősége felé fordult, hiszen ennek a kiváló és értékes gyümölcsnek most volt a szezonja. Főzve, sütve kiváló csemege, remek cukrászati alapanyag. A hozzám intézett kérdésekre a leglényegesebben figyelembe veendő válaszokat összegezem: Kiskertbe ne akarjunk mindenáron szelídgesztenyét ültetni, mert igaz, hogy gyönyörű formájú fát ad, de hatalmasat, a 200-300 négyszög- * öles kertben egyszerűen nem fér el, ráadásul célszerű legalább kettőt ültetni a biztos megporzás érdekében. Ha a terület. méreténél fogva alkalmas arra, hogy „elfétjen” benne a szelídgesztenye, akkor válasz- szűk azt a megoldást, hogy nem a gyümölcsös részben ültetjük, hanem illesszük be a díszkerti részbe, erre impozáns formája lehetőséget ad, és nem veszi el a helyet az egyéb, intenzívebben művelt gyümölcs- fajtáktól. Csak megfelelő talaj esetében próbálkozzunk termesztésével: a gesztenye a savanyú, vagy kissé savanyú, esetleg a semleges kémhatású talajra való, melynek nagy káliumtartalommal kell rendelkeznie. Kedveli a levegős talajt. Ha kertünkben sekély a termőréteg, akkor inkább mondjunk le termesztéséről. Figyelembe kell azt is venni, hogy természetes körülmények között évi csapadékigénye 600 mm. Nem jelent életteret a gesztenye számára a meszes talaj (sok aktív mész esetében gátlódik a kálium felvétele, melyre határozott igénye van). Ne ültessünk magoncot. A magonc gesztenye 12-15 éves korában fordul termőre - később mint a dió -, ezért vállaljuk inkább az utánjárást, de oltványgesztenyét vásároljunk és ültessünk, az oltványgesztenye 5-6 éves korában már elkezd teremni. Igaz, az oltványgesztenye drágább a magonc- nál, de gondoljuk meg: 7-10 év különbség van a termőre fordulásuk között az oltvány javára! A gesztenye magára hagyva is szép, mutatós koronát nevel, nem is kedveli az erős, rendszeres metszést. Ha a termelés szándéka a cél, akkor is csak a legszükségesebb alakítómetszést ajánlom: a megfelelő törzsmagasság felett 3 db oldalelágazást neveljünk ki, a törzshöz képest 45 fokos szögben. Nem mindegy, hogy milyen fajtát választunk. A magyarországi természetes gesztenye-termőhelyről szelektált fajták - az úgynevezett tájfajták - a meghatározott termőhelyre ajánlhatók, így például a kőszegszerdahelyi fajták Győr-Sopron körzetére, az iharosberényi fajták Dél-Dunántúlra, a nagymarosi fajták a Duna-kanyar körzetébe. A Baranyába ajánlható fajták legjellemzőbb tulajdonságai: Iharosberényi 2. Lösztalajról szelektált fajta. Korán, szeptember végén, október elején érik. Fája középerős növekedésű, szétterülő formájú koronát nevel. Gyümölcse nagy, széles, színe fényes feketés- bama. Iharosberényi 29. Szintén lösztalajról választották ki. Érése kései, október második felére érik. Középerős növekedési esélye van, terebélyes koronát ad. Gyümölcse közép- nagy (képünk). Buzássy Lajos
