Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-19 / 317. szám

8 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. november 19., szerda Út, avagy ki emel fel... A választá­sok közeled­tével immár megszokott dolog, hogy politikusaink, akik három éven át job­bára a buda­pesti aszfaltot koptatták, elle­pik a vidéket, s nagygyűlések sokaságán igyekeznek jó bizo­nyítványt kiállítani eddigi mű­ködésükről. így vagyunk ezzel Baranyában is. Az még hagy- ján - már-már megszokott hogy azért a cseppnyi jóért, amit sikerül régiónkban felmu­tatni, a kormánypárti honatyák maguknak vindikálják a sikert, a tengernyi gondért, a mellé­fogásért pedig az Antall-Bo- ross érát teszik felelőssé. A gondok csak akkor kezdődnek, amikor saját, ’94-ben tett verő­fényes ígéreteik számonkéré­sére kerül sor. A politikus azonban frappánsan kivágja magát a csávából, mondván, hogy a helyi kis-politikusok, önkormányzatok tehetetlen­sége gátolta meg, hogy a nagyra törő szép ígéretekből semmi sem valósult meg. A fentiek legékesebb példá­zata volt Lotz Károly közleke­dési miniszter látogatása. A szép számmal összesereglett polgármestereknek ígért hidat, utat, vasutat, s ki tudja még mi egyebeket. Vasútfejlesztés: Sellye-Középrigóc, Pécsvá- rad-Palotabozsok megszűnt - ezt kaptuk. Szekszárdnak hidat ígért, de a mohácsiakban sem hagyta meghalni a reményt, hogy náluk fog megépülni a régóta hőn áhított Duna-híd. No persze, az egyik megvaló­sulása kizárja a másikat. ígért gyorsforgalmú utat a hatoson, ezzel viszont az autópályának jó 50 évre lőttek. Ebben az ígé­retben is ott a bökkenő, hogy a legilletékesebb, a kormány, nem tud még a tervről. Az MDF vajon hogy tudja „überelni” ezt a kolbászból font kerítést? Sehogy! A reali­tások ismeretében csupán azt ígéri, hogy folytatja azt a 90-94 közötti stratégiát, amely a vidék felemelésére irányult. Bizton sokan emlékeznek erre, akik ebben az időszakban ihat­tak először vezetékes ivóvizet, a gyermekeik - hála több száz megépített tornateremnek - emberi körülmények között sportolhatnak szép számmal felújított, vagy vadonatúj isko­lákban. Az MDF szakértői úgy ítélik meg, hogy mindenképpen Mohácson kell a hidat felépí­teni, mert ennek megléte bizto­sítaná, hogy az autósztráda ezen a térségen vezetne át. A megszűnt vasútvonalakat fel­újítva újra kívánjuk indítani, és utakat akarunk Baranyában, hogy végre kiszabadítsuk zsák- településeinket abból az elzárt helyzetből. A szektorsemlege­sen támogatott mezőgazdaságra épülő feldolgozó ipart kívánjuk főként a legnyomorultabb or­mánsági és komlói körzetbe csábítani. Azért, hogy több ki­művelt emberfő segíthesse ap- rófalvaink életét, el kívánjuk tö­rölni a tandíjakat és lakásépítési támogatási rendszer bevezeté­sével az értelmiség kistelepülé­seken történő megtelepedését szeretnénk előmozdítani. Mit ígérünk? Hogy tesszük, amit tettünk eddig is. Talán éretteb­ben, nagyobb tapasztalatok bir­tokában. Talán másokkal szö­vetkezve. De tesszük, mert tud­juk a miértet és a hogyant az egész nemzet javára. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök Egy tüntetés margójára PÁRTHÍREK November 21-én. pénte­ken délután négy órakor az MSZP pécsi, Tüzér utcai székházában dr. Szili Kata­lin országgyűlési képviselő nyílt fórumon várja az ér­deklődő állampolgárokat. A fórum témája a nyugdíj- törvény végrehajtása. Ven­dégek: Bleyer Jenő ország- gyűlési képviselő, a Ma­gyar Nyugdíjasok Egyesü­letének elnöke, és Dezső Ferenc, a Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság főosztály- vezetője. Ingyenes jogsegélyszol­gálatot tart dr. Keller Nándor november 20-án, 16-18 óráig Pécsett, az MSZP Tüzér utcai Moz­galmi Házban. Kocsi László országgyű­lési képviselő november 21- én, pénteken délután öt óra­kor Sellyén, a polgármesteri hivatal tanácstermében la­kossági fórumot tart, amelyre várja a választó- polgárokat. November 21-én, e hét péntekén délután fél há­romkor dr. Timár György, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője előadást tart a Független Kisgazdapárt megyei Szervezetének tanácster­mében. Az előadás hely­színe: Pécs, Széchenyi tér 18. A szervezők minden érdeklődő polgárt tisztelet­tel várnak. A november harmadikai Metész-tünte- tésen a kor­mány példát statuált. Megmutatta, hogy - leg­alábbis a véd­telen kisem­berekkel szemben - kíméletle­nül érvényesíti a törvény erejét. A „liberális” belügyminisz­ter szerint a demonstráció bru­tális feloszlatására a budapesti lakosság nyugalmának érdeké­ben volt szükség. Hogy miért fenyegetik inkább a város béké­jét a többnyire nyugdíjas tünte­A Magyar Demokrata Néppárt III. Országos Küldöttgyűlése megállapította, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági életben Magyarországon egyidejűleg vannak jelen a rendszerválto­zással megindult hosszú távú pozitív tendenciák: a demokrá­cia, az önkormányzatiság és a szociális piacgazdaság jog- és intézményrendszerének kiépü­lése, bekapcsolódás az európai nemzetek közösségébe és a ká­ros folyamatok: a társadalom szétszakadása, a régiók és a gazdasági élet szereplői közötti szakadékok mélyülése, a feke­tegazdaság, a korrupció és kli­ensrendszer elburjánzása, a szociális gondok fokozódása, a közélet iránti közömbösség. tők, mint a menetrendszerű robbantok vagy a „megélhe­tési” bűnözők, azt nehéz lenne megmagyarázni. Mint ahogy azt is, hogy miért kellett min­den egyes tüntetőre két roham­rendőrt kivezényelni. A miniszterelnök szerint a karhatalom akciója dicséretes volt - különösen, hogy a részt­vevők egy része (állítólag) fa­siszta jelszavakat kiabált. Horn tehát ismét előhúzta az MSZP és az SZDSZ jól ismert cinkelt kártyáját: ha elfogynak az ér­veid, süsd rá a fasizmus bélye­gét az ellenfeled homlokára, és máris minden lépésed igazolva lesz. A küldöttgyűlés szerint az ál­lampolgárok helyzetének javí­tása érdekében a kedvező ten­denciákban folyamatosságot, a káros jelenségek esetében gyö­keres fordulatot kell elérni. Az 1998. évi országgyűlési válasz­tásokon ez a tét! Az MDNP programja, tisztes­séges politikai gyakorlata és stí­lusa, valamint politikusainak ta­pasztalata és hozzáértése, vala­mint tagságának munkája ga­rancia ennek megvalósítására. Biztosítékot erre a küldöttgyűlés abban lát, ha a választások révén a Néppárt önálló és erős parla­menti frakciót tud az Országgyű­lésbe küldeni. Az eredményes választási szereplés és a kor­mányváltásban való felelősség­A tüntetés szervezői kétség­kívül követtek el hibákat. A ha­talom reakciója azonban arány­talanul durva volt. Különösen, hogy az eredetileg tervezett traktoros, forgalomlassító de­monstráció egy pár száz fős, sé­táló tüntetéssé szelídült. Mivel a liberálszocialista kormány eddig nem kifejezetten a jogál­lam iránti féltő tisztelet jegyé­ben tevékenykedett, kénytelen vagyok feltételezni: az erőteljes karhatalmi fellépés indítéka nem a törvényes rend meg­óvása, hanem az erőfitogtatás és a megfélemlítés volt. Hegedűs Tamás Néppárt-MDNP teljes részvétel érdekében a Hl. Országos Küldöttgyűlés úgy dönt, hogy az MDNP megkezdi önálló kampányát. Szólítsunk minden magyar polgárt, aki változást akar a tár­sadalmat bomlasztó erkölcste­len korrupcióban, a kliensrend­szer további kiépítésében és a szociális bizonytalanságban. Szólítjuk mindazokat, akik a ma még pártot nem választók táborához tartoznak és megol­dást keresnek mindennapi éle­tük gondjaira! Támogassák a Magyar De­mokrata Néppárt törekvéseit, vállaljanak szerepet Magyaror­szág és az egész magyar társa­dalom megújításában! Magyar Demokrata Néppárt Ónálló kampányt kezd az MDNP Megyei elnökváltás a KDNP-nél „Azért jöttem Baranyába, hogy segítsek rendbe tenni a párt ügyeit. A KDNP él, működik, készül a választásokra” - mon­dotta tegnapi pécsi sajtótájé­koztatóján dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. A rendbetétel főleg azzal függ össze, hogy az eddigi me­gyei elnököt felfüggesztették tisztségéből. A képviselő leve­let hozott dr. Giczy Györgytől. A KDNP elnöke a megyei el­nöki poszttal együtt járó fele­lősséget és jogot Czukor An­talra ruházta ideiglenesen, a poszt alapszabályszerű betölté­séig. Mindezzel kapcsolatban la­punkat Ursprung János eddigi megyei elnök (lemondott or­szágos alelnök) úgy tájékoz­tatta, hogy puccs vádjával ki is zárták a pártból, de a döntést megfellebbezi, mert alaptalan, a párt alapszabályával ellenté­tes és jogszerűtlen. Hiszen az nem puccs, ha az elnökségi ta­gok többsége egy politikai célt akar elérni 4 párt választott ve­zető testületének határozata alapján. Az övékétől eltérő célt követő választmányi tagok tisztségét a pártelnök és hívei az alapszabályt megszegve függesztették fel, miközben a választmány ülésén olyanok is szavazhattak a választási szö­vetség kérdéséről, akiknek nem volt mandátumuk. Egyébként - állítja - a KDNP-nek nincs ér­vényes fegyelmi szabályzata, amelyre a kizárásnál hivatkozni lehetne. D. I. Szép új világ? Az elmúlt hetekben az átlag magyar könnyen érezhette úgy, időuta­záson vesz részt. A Habsburg- gyerek eskü­vőjére szervezett óriási felhaj­tást látva sokan kérdezték: Miért kell nekünk ennyire ünnepelni azt a családot, ame­lyik annyi bajt és szenvedést hozott ránk ötszáz év alatt és amely az utóbbi évekig ki volt tiltva a szomszédos Ausztriá­ból. Az esküvőn megjelent ki­rályok, hercegek, grófok ahe­lyett, hogy reszkettek volna, meghívták azokat, akik nem­rég még teli torokból énekel­ték a , ,Fel vörösök ...” kez­detű dalt. Ha ez így folytató­dik, mármint hogy az összes volt elnyomónk előtt önként tovább hajbókolunk, megér­jük, hogy megjelennek Dzsin- gisz kán, II. Szulejmán, vagy Joszif Sztálin leszármazói, hogy visszavegyék „ősi jussu­kat”. Komolyra fordítva a szót: nem szabad hagyni, hogy egy nemzet az önbecsülését és a tartását így elveszítse. Mint ahogyan azt sem lett volna szabad hagyni, hogy november 3-án rohamoszta- gosokkal veressék szét a ma­gyar földért tüntetőket. Idős embereket vertek össze, bilin­cseltek meg és hurcoltak el. A kormány elérte célját. Még az első emelt villanyszámlák megérkezése előtt megmu­tatta az „erejét” azoknak, akik nem hisznek a jövő évi nyug­díjemelésben. Cinikusan az­zal indokolták a felvonulás betiltását, hogy zavarja a for­galmat. Csak csendesen kér­dezzük: amikor egy kétes hírű popsztár filmjének díszletéül használta fővárosunkat, az ut­cák és terek hetekig voltak le­zárva, az nem zavarta a for­galmat? A gazdákat senki nem védte meg. A parlamenti „el­lenzék” nagy része hallgatott, elfoglalta őket a nagy egyetér­tés NATO-ügyben. Ami tény: a Magyar Televízió minimum ötször sértette meg a média törvényt a kampány során (az ORTT ennyiszer állapította meg), vagyis ennyiszer - va­lójában jóval többször - nem volt a tájékoztatás arányos és kiegyensúlyozott. Megsértet­ték a népszavazásról szóló törvényt is, mert a semleges­ség pártiak nem kaptak a NATO pártiakkal azonos fel­tételekkel megszólalási lehe­tőséget. A külügyminiszté­rium 112 millió forintot köl­tött el a közpénzekből reklám célra. Miközben minden erő­vel folyt a közvélemény meg­dolgozása, az emberek elől kulcsfontosságú információ­kat hallgattak el és valótlan­ságokat állítottak. Végül a kampánycsendet is megsértet­ték belyi és országos szinten egyaránt. A nép „tájékozott­ságára” jellemző, bogy 60 órával a szavazás megkezdése előtt a megkérdezettek keve­sebb mint fele tudta meg­mondani, mit jelent magyarul a NATO. A kérdés azóta el­dőlt. A nép akaratát tisztelet­ben tartjuk és őszintén kíván­juk, hogy ne váljanak valóra aggályaink. A népszavazást megelőző napok, betek ese­ménysora azonban felidézi az ötven évvel ezelőtti időket. Ki tudja, jövőre előkerülnek a le- függönyzött fekete Pobedak is? Deák Péter, MIÉP Jelképek és jelszavak Nap mint nap szomorúan ta­pasztalhatjuk, hogy a polgári társadalmi kereteket, a demok­rácia „új” felfogásának ellen­őrizetlen és parttalan útját fel­használva, egyre szemteleneb- bül és agresszívabban újra ak­tivizálódnak a szélsőjobboldali és a fasizálódás útját burkoltan vagy nyíltan vállaló erők - egyelőre még „csoportocskák” -, akik nem tanulva a II. világ­háborúhoz vezető, szörnyűsé­ges eseményekből, újra az et­nikai és a faji tisztogatás vala­mint korlátozás, embereket, népeket egymással szembeál­lító útját hirdetik. A falakon, az autóbuszokon, vasúti ko­csikban megtalálható és egyre szaporodó nyilas és náci jelké­pek és jelszavak figyelmeztető jelek, amelyeket hiba lenne el­bagatellizálnunk és amelyeket már most is komolyan kell vennünk. A nácizmus 50 mil­lió katonai és polgári áldozata, a koncentrációs lágerekben le­gyilkolt 6 millió ember örök időkre szóló mementó. Kérjük a városi és megyei közigazgatási szervek, a rend­őrség, MÁV igazgatóság, a pécsi közlekedési vállalat és a Volán valamint a művelődési és oktatási intézmények veze­tőit, hogy a maguk működési területén tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy ezeknek az embertelen esz­méknek látható jelképei és szellemi hatásai ne fertőzhes­senek. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének megyei küldöttértekezlete Az emberek panaszkodnak Utcán, piacon, parkokban járva nap mint nap tapasztalom, hogy az egymással társalgó emberek gyakori vitatémája az elszegé­nyedés, a család fizetésképte­lensége. Vannak, akik a nyug­díjuk reálértékének tűrhetetlen romlását teszik szóvá, mások a munkanélküli vagy szociális já­radékuk silány összege miatt méltatlankodnak. Feltűnik, hogy a zsémbelődők gyakran maguk köré tekingetnek, ne­hogy valaki meghallja panasza­ikat. Mintha szégyellniük kel­lene, hogy saját hibájukon kívül nélkülöznek, nyomorognak. A jelenség oka közismert. A szabad éhezés jogára alapított új „demokráciára” illetlenség panaszkodni. Uraink gyakran figyelmeztetnek minket, hogy az általuk teremtett korlátlan­ság lehetősége megéri az „át­meneti” ínség, lerongyolódás vállalását. Mert ez - a bűnözés növekedéséhez hasonlóan - ve­lejárója a megvalósult „szabad­ságnak”. E rendezőelvet éppen ezért minden igaz, felelősen gondolkodó magyar köteles el-' fogadni. Lesz majd boldogabb jövő, csak ki kell várni! - han­goztatják. Olykor az újságírók közül is méltatlankodnak. Talán, mert irritálja őket, hogy Magyaror­szágon már-már bátorság kell ahhoz, hogy leírják: a tömeges létbiztonság, a magas fokú kép­zettséggel végzett, jól fizető munka, az általa elérhető jó mi­nőségű élet a Kádár-rendszer legnagyobb vívmánya volt. Merészség kell hozzá, mert munkaköri beosztását kockáz­tatja, aki az „átkossá” degradált múltat publikációiban nem haj­landó megtagadni. Ahhoz sem kell kevesebb civil kurázsi, hogy valaki kerek-perec ki­mondja: amíg a kapitalizmus létezik, lehetetlenség eredmé­nyesen szembeszállni azzal a folyamattal, hogy a glóbuszon egyre kevesebb ember kezén egyre nagyobb vagyonok hal­mozódnak föl, a munka pedig fokozatosan leértékelődik a tő­kével szemben. A kíméletlen verseny jellemzője, hogy lema­rad, aki a másik embert ember­számba veszi, és nem termelési költségtényezőnek tekinti. A rendszerváltás vesztesei ennyi szenvedés, gyötrelem, nélkülözés után sem keresik még igazán azt a politikai erőt, mely a biztonságos, életük ke­reteit képes és hajlandó volna megte­remteni. So­kan mind­máig olyan téveszme rab­jai, hogy tel­jesen mind­egy, melyik politikai csoportot segítik hata­lomra, életük mit sem fog vál­tozni. Náluk belenyugvás a mérvadó. A tőkés gazdasági rend megjavulásától remélik sorsuk jobbra fordulását. Akik így vélekednek, rózsa­színű álmokat kergetnek. A tár­sadalmi változások megszen- vedőinek sorsát a Munkáspárt kormányzati szerepe nélkül le­hetetlenség jobbra fordítani. A nélküle funkcionáló parlament csak és kizárólag tőkésérdeke­ket szolgál, s mellőzi a többségi érdekképviseletet. Dr. Südi Bertalan, szóvivő

Next

/
Thumbnails
Contents