Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-19 / 317. szám

6 DUnántuli Napló Gazdasági Tükör 1997. november 19., szerda Hírcsatorna Indul az ELMŰ. Holnap kezdődik a Budapesti Elektromos Művek Rt. újabb kárpótlási jegy rész­vénycsere-akciója. Az ÁPV Rt. 1,93 milliárd fo­rint névértékű, névre szóló törzsrészvényt kínál fel a kárpótlási jeggyel rendel­kezőknek. December 4-éig minden 10 ezer forint összcímletértékű kárpótlási jegyért egy 10 ezer forint névértékű ELMŰ -rész­vényt lehet igényelni. Fenyőmentés. Fölösle­gessé vált 4200 fenyőfa ki­vágása, megtakarítottak a papírkészítőknek csaknem félmillió liter gázolajat és 110 ezer köbméter ivóvizet azok a diákok, akik a tele- fonkönyvgyűjtő akció során 220 tonna régi névjegyzéket gyűjtöttek össze. Szalámi taktika. A jövő évtől közvetlenül jelenik meg a Pick Szeged Rt. a német piacon, saját kezébe veszi legfontosabb export­területén az értékesítést. A társaság ugyanis egy né­metországi nagykereske­delmi cégben 50 százalékos részesedést vásárolt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 331,45 Francia frank 33,85 Japán jen (100) 155,92 Német márka 113,34 Olasz líra (1000) 115,74 Osztrák schilling 16,10 Svájci frank 139,16 USA-dollár 195,81 ECU 224,28 Történelmi örökségekben, turisztikai értékekben gazdag terület a miénk fotó: Müller a. Legyen üzlet az idegenforgalom! Dél-Dunántúl az elsők között dolgozza ki fejlesztési tervét Ősszel kezdte meg működését a Dél-dunántúli Idegenforgalmi Kht. amely az országban az elsők között dolgozta ki a térség idegenforgalmi marketing koncepcióját. Az idegenforgalmi fej­lesztések alapjául szolgáló tervezet Baranyán kívül Tolna me­gye, valamint Somogy és Zala megye egy-egy részét érinti. A közhasznú társaság első te­endői közé tartozott, hogy diagnózist készített a régió ide­genforgalmi helyzetéről. Az elemzés világosan megmutatta, hogy térségünk vendégfor­galma alaposan visszaesett, il­letve jelentősen elmarad más magyar régióké mögött. Az or­szágban töltött összes vendég- éjszakából Dél-Dunántúl csu­pán 5 százalékban részesedik, ami jól mutatja, hogy bizony a térség iránt csekély a kereslet a turizmus piacán. A megállapítás annak elle­nére tartja magát, hogy törté­nelmi örökségekben, természeti látnivalókban, turisztikai érté­kekben gazdag terület a miénk. Az ellentmondás feltárására irányul majd az az elemzés, amely a régió idegenforgalmi erősségeit és gyengéit egyaránt feltárja. A lehetőségek és a ve­szélyek konkrét ismeretében lényegesen könnyebb lesz megszabni a hatékony fejlesz­tési irányokat. A kht tervei között szerepel, hogy a feltárt értékek ismereté­ben megindítsa az úgynevezett idegenforgalmi termékfejlesz­tést. Egy-egy adottság, meg­lévő örökség hatékony kihasz­nálása érdekében széles körű együttműködést készítenek elő az illetékes önkormányzatok, térségi és szakmai szervezetek között, közösen alakítják ki a régió idegenforgalmi arculatát. A vendégforgalom fellendí­tése érdekében jelentős propa­gandába kezd a közhasznú tár­saság. Ennek keretében repre­zentatív ajánlófüzetek, leporel­lók, térképek, ajánló CD-k és videofdmek készülnek, a kht. több szakvásárra is elviszi régi­ónk idegenforgalmi kínálatát. A felmérések, elemzések eredményeinek ismeretében a kht. munkatársai a jövő évben dolgozzák ki a Dél-Dunántúl hosszú távra szóló részletes re­gionális turizmusfejlesztési ter­vét. Kaszás E. Járulékbevallás - floppyn is Mágneses adathordozón, úgynevezett floppyn is be kell nyújtaniuk járulékbe­vallásukat a munkáltatók­nak februártól. Az ehhez szükséges programot a biz­tosítónak kell az érintettek rendelkezésére bocsátani. Az egészségbiztosítónál most lázas munka folyik, hogy ele­get tehessenek a törvényi elő­írásoknak, illetve, hogy el- dönthessék: kik azok, akiknek mentességet adnak ezen elő­írás alól. Az máris biztos: a program kidolgozására, a be­érkező adatok számítógépes feldolgozására nincs külön kerete a tb-nek - nyilatkozta Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályvezetője. A jelenlegi számítások sze­rint az új előírás a vállalkozók mintegy felét, összesen kö­rülbelül egymillió munkálta­tót érint. A floppys járulékbe­vallás az egyéni vállalkozók közül azonban csak azok számára kötelező, akik fog­lalkoztatónak minősülnek, te­hát legalább egy alkalmazott­juk van. A biztosítónál azon­ban most úgy gondolják: mi­után jelentős azon vállalkozá­sok száma, ahol tíznél keve­sebben dolgoznak, számukra engedélyezni kellene, hogy továbbra is papíron adhassák be a bevallást. Erről azonban csak később döntenek. A nagyobb munkáltatóknál mindenképpen célszerű az adatok számítógépes feldol­gozása, már csak azért is, mert a jogszabály azt is elő­írja: a munkáltatóknak febru­ártól tételes listát kell készíte­niük arról is, hogy milyen összegű járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást fizettek be egy-egy munka- vállalójuk után. Ez a lista pe­dig - akár csak egy száz em­bert foglalkoztató cégnél is - meglehetősen hosszú lesz. A floppy ugyanakkor nem minősül közokiratnak. Ezért a törvény arról is rendelkezik, hogy az adatokat nem elég ezen közölni. Azokat - leg­alábbis az összevont járulék­adatokat - ki is kell nyom­tatni, és lepecsételve, aláírva szintén be kell nyújtani a tb- nek. Végül mindezek mellett a munkáltatóknak igazolniuk kell azt is, hogy eleget tettek járulékfizetési kötelezettsé­güknek. Vagyis - ugyancsak lebélyegezve és aláírva - mel­lékelni kell a bevalláshoz a postai feladóvevény, vagy a banki átutalás másolatát is. Az új rendelkezések végre­hajtása várhatóan nemcsak a munkáltatók, hanem a bizto­sító számára is nagyon sok többletmunkát jelent. Az egészségbiztosítónál azon túl, hogy ki kell dolgozni a prog­ramot, az adatok feldolgozá­sára is fel kell készülni.- Ez nem könnyű feladat - mutatott rá a főosztályvezető -, ha csak arra gondolunk, hogy minden munkáltatónál össze kell majd vetni a floppyn és a papíron szereplő adatokat, és külön-külön megvizsgálni, hogy a befize­tést is igazolták-e. Mindez va­lamilyen leolvasó-összeha- sonlító rendszert, és egy sok­kal nagyobb, korszerűbb számítógépes hátteret igé­nyel, mint amilyennel ma az egészségpénztárak rendel­keznek. A géppark fejleszté­séhez, a többletmunkára azonban a törvényhozók nem terveztek pénzt a tb költség- vetésében. Kereskedőcégek rangsora Megőrizték az élelmiszer-kereskedelemben elfoglalt vezető he­lyüket az áfészek, bár az előző esztendőhöz képest forgalmuk jelentős mértékben csökkent. A Mai piac kereskedelmi szak­lap listája szerint továbbra is az áfészek forgalma a legnagyobb Magyarországon. Az 5800 üz­lettel rendelkező szövetkezeti hálózat 1996-ban 138 milliár­dos forgalmat ért el. Második helyre került a Ma­gyarországon egyre inkább ter­jeszkedő Metro cég 91,40 mil­liárdos forgalmával, megelőzve a Tengelmann-csoportot, amely 68,13 milliárd forinttal a har­madik helyen végzett. A Metro a miskolci és pécsi áruház át­adásával boltjainak számát 7-re növelte, és megduplázta for­galmát. A Tengelmann-csoport a magyarországi piacon 120 boltot működtet és 68,13 milli­árd forint értékű árut forgalma­zott. A csoport magyarországi üzleteinek száma megkétszere­ződött, teljesítménye több mint 20 milliárd forinttal növekedett az elmúlt évben. A dobogós helyek után kö­vetkezik a Csemege Julius Me­inl 16 üzlettel és 49,2 milliárd forintos forgalommal, a Fotex- csoport 650 boltjával és 43 mil­liárd forintos forgalmával, a Sepsiker 250 üzlet 42 milliárd forintnyi forgalommal. K. E. Alacsony tőkével. Baranya megye gazdaságának szerkezeti átalakulását jól szemlélteti a gazdasági szervezetek társasági forma szerinti adatainak változása. Az alacsony tőkével létrejövő szervezetek száma ugrásszerűen megemelkedett. A betéti társaságok száma 1996- ban már közel húszszorosa volt az 1990. évinek, a kft-k esetében ez az arány pedig több mint nyolcszoros volt. Az elmúlt években a részvénytársaságok száma is közel ötszörösére emel­kedett, többségük azonban nem a korábbi vállalkozások átalakulásával jött létre. A változá­sokkal egy időben a baranyai vállalkozások száma fokozatosan csökkent. A jelenség okai kö­zül jelentős az általános tőkehiány és a felszámolás. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents