Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-03 / 301. szám

4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1997. november 3., hétfő Hírcsatorna Új ravatalozó Kozármis- lemben. Szombaton ünne­pélyes keretek között szen­telték fel Kozármislenyben a két és félmilliós beruhá­zással készült új ravatalozót és lélekharangot. (nf) Kán hívatlan látogatói. A településen két házhoz betörtek, és az ismeretlen tettesek gázpalackot, mező- gazdasági gépet, műszaki cikket vittek el. Tavasszal már volt egy betöréssorozat. (cs) Pata rendelője. A kis te­lepülésen az önkormányzat másfél milliós támogatásá­val elkészült az új orvosi rendelő, ahol helyet kap a családsegítő szolgálat és a házi szociális gondozó is. (cs) Emlékezés 1956 hőseire. Az 1956-os forradalom és szabadságharc pécsi hősei emlékének adózva novem­ber 4-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel koszorúzást tart a pécsi köztemetőben a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Recski Szövetség, valamint az ’56-os Szövetség. Talál­kozás háromnegyed 10-kor a temető főkapujánál. Ál-szennyvíz Pécsett. A Kálvária utcában és a do­hánygyár szomszédságában is, ahol több gesztenyefa áll, azt hitték az emberek, hogy esőzéskor szennyes ár ömlik az utcán. Biológusoktól megtudtuk, hogy az autóktól széttaposott vadgesztenye­termés, a gubacs a vízben oldódva fehéres-sárgás levet bocsát ki, ami elszínezi az alkalmi lefolyó vizeket, (cs) Lottószámok Ötös lottó: 35, 44, 56 66,70 Hatos lottó: 15,16,19 24, 26,30 Pótszám: 13 Jokerszám: 856805 Kisvárosi kórház magánkézben? kórház jövőjét illetően három verzió lehetséges. Az önkor­mányzat kezében hagyni - ez nem a legjobb megoldás -, eset­leg a siklósiak döntéséhez ha­sonlóan az Irgalmas Rendre voksolni (jelentkeztek Komlón is) vagy pedig a helyi orvostár­sadalom menedzsmentje mű­ködtetné tovább a kórházat, szerves egységben a háziorvosi hálózattal és szakrendelővel. Rövid a határidő, legkésőbb a jövő év első negyedévében e kvázi-magánosítást meg kell ej­teni. Dr. Nyirati Ferenc, a kór­ház igazgatója azon a vélemé­A privatizáció elérte a baranyai kórházak egy részét is. Mint az köztudott, Siklóson a városi intézmény üzemeltetését az Irgal­mas Rend kapta meg az önkormányzat döntése nyomán, most pedig Komlón merült fel a kérdés: vajon hogyan tovább? KOMLÓ Nem könnyű az irigyeknek el­fogadni, de tény, hogy Komlón startoltak leg­előbb a ma­gánorvosi fronton, majd néhány rá­termett és tenni is akaró orvos pályá­zaton szerzett pénzből (és sajátból) járóbeteg-gondozót hozott létre az egykori szén­tröszt épületében. Olyan szak­mákban társulva, ami hiányzott a városban, s amivel nem kon­kuráltak a kórházzal. Nos, e jól sikerült magánosí­tás után most a kórház ügye ke­rült terítékre. Az ötlet nem új. Hatékonyabban lehet dolgozni tiszta érdekviszonyok mentén, s ha a törvények megengedik, hogy önkormányzati bábásko­dás nélkül is iehet kórházat üzemeltetni, akkor miért ne tennék ezt Komlón is. Ennek kimunkálásáról született képvi­selő-testületi határozat, s ennek jártunk utána, elejét véve a gya­rapodó mendemondáknak. A privatizáció előkészítésével egyébként a város polgármeste­rét, egyik képviselőt és a kór­ház igazgatóját bízták meg. Utóbbi kettő maga is érdekelt a magán-működtetésben. Amint azt dr. Tánczos Fri­gyes Attila általános szakorvos­tól, az önkormányzat egészség- ügyi bizottságának elnökétől (kis képünkön) megtudtuk, a nyen van, amit egyre sűrűbben hallani az egykori bányászvá­rosban. Az itt élő és dolgozó orvosok képesek arra, hogy fel­vállalják a város érdekében - és a városhoz kötött egzisztenciá­juk okán - komplexen a helyi egészségügy szervezését. A magánosítás eddigi menete is bizonyította, az ellátás javult. A kórház 165 ágyas, sebé­szeti, belgyógyászati, nőgyó­gyászati és szülészeti, illetve gyermekgyógyászati funkció­kat lát el, s rövidesen, pályázat útján elnyert 30 millióból amo­lyan „elfekvő” részleget alakí­tanak ki. Sokan mondják, hogy a privatizáció első lépéseként értékelhető az, hogy az elmúlt héten döntöttek 38 dolgozó el­bocsátásában. K. F. A kórházban 165 ágy várja a betegeket fotó: laufer l. Ingatag ingatlanbélietek Hetente legalább két esetben kérik a rendőrség segítségét in­gatlanbérlettel kapcsolatos vitákban. A lakás- és az üzletbérle­tek ürügyén egyaránt előfordulnak „vérremenő” viták, gyak­ran a rendőrségi ügyelet segítségét kérik a felek. PÉCS A bérletekkel kapcsolatos kér­désekről dr. Mogyorósi Gábor, a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati osztályának vezetője adott tájékoztatást. A leggyakoribb problémák általában abból erednek, hogy az albérlő nem fizet, esetleg nem a rendeltetésének megfele­lően használja a bérleményt. Tudni kell, hogy - hacsak nem szívességi lakáshasználatról van szó, mely esetben felmon­dási idő és írásos figyelmezte­tés nélkül felszólíthatják a lakót a távozásra - lakásbérlet esetén a főbérlő az általa írott felszó­lító levél kézbesítésétől számí­tott három hónap múlva költöz­tethet csak ki. Ha előbb kipa­kolja albérlője holmijait, akkor az az illetékes jegyzőnél bir­tokvédelemért folyamodhat, aki - amennyiben indokoltnak látja a kérelmet - visszahelyez­heti a lakót előző bérlemé­nyébe. A bérlő ugyanakkor a hónap végére felmondhatja a lakást, de be kell tartania a 15 napos felmondási időt. Kissé különbözik az üzlet­bérlet az albérlettől. Ebben az esetben a felmondási idő egy év- ez aztán gyakran kiszolgálta­tott helyzetbe hozhatja a tulaj­donost. Különösen kellemetlen vitákra ad ez okot, ha a bérbe­adó és a bérlő között - ilyen vagy olyan okból - az idők so­rán ellentét alakul ki, s legszí­vesebben mindkettő a háta kö­zepére kívánná a másikat. Fontos azt is tudni, hogy a főbérlő - a közhiedelemmel el­lentétben - nem bejáratos a ki­adott lakásba, helyiségbe. Ha mégis behatol a bérlő tudta és engedélye nélkül, magánlaksér­tést követ el. A jelenlegi jog- gyakorlat szerint csupán egyet­len esetben hatolhat be a tulaj­donos: ha a nemfizető bérlőtől el nem idegeníthető, törvényes zálogot vesz magához. A zálog értékesítéséről csak a bíróság dönthet. K. Sz. Ö. Profi határőrök a vártán PÉCS, SIKLÓS Nem őrzi már sorállományú határőr a magyar határo­kat. A meglévő századokban legfeljebb néhányan kisegí­tőként dolgoznak, mint sza­kács vagy gépkocsivezető. A hét végén a Pécsi Ha­tárőr Igazgatóság két száza­dából, a siklósi Tenkes és a pécsi Misina határvadász szá­zadokból is 137 sorkatonát búcsúztattak el, s mint az dr. Várni Pál ezredes, a rendé­szeti igazgatóhelyettese (ké­pünkön) elmondotta, már csak néhányan maradtak, s a jövő év április 30-án az utolsó sorállományú katona is elkö­szön tőlük. Egyébként min­dennek a legfőbb oka az, hogy tegnap lépett életbe a határőrségről szóló törvény, s ebben többek között azt is rögzítették a honatyák, hogy hivatá­sos határőrök veszik át mindenhol a szolgálatot. Jelesül a Pé­csi Határőr Igazgatóság esetében a baranyai és a so­mogyi határszakaszokról van szó. Az átállás persze nem könnyű, de már jó néhány éve folynak az előkészületek, s nem gyengült egy percre sem a határok őrzése. Sőt. Szakér­tők mondják, hogy egy igazán profi határvadász akár több sorkatonával is felér. Egyébként a határátkelőhe­lyeken az idegenrendészet kö­telékében 1992 óta már csak hivatásos és szerződéses ha­tárőrök teljesítenek szolgála­tot. K. F. Támogatott lakáshoz jutás SIKLÓS A legutóbbi testületi ülésén alkotta meg a lakással nem rendelkezők első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendeletét a siklósi önkormányzat. A város korábban csak a fiatal házasokat támogatta, a tapasz­talatok arra ösztönözték a vá­rosatyákat, hogy vizsgálják felül a rendszert és korsze­rűbb szabályozást vezessenek be, már csak azért is, mert joggal vetődött fel a kérdés: egy többmilliós lakásépítés­nél az 50-150 ezer forintos lakáshoz jutási támogatás egyáltalán támogatásnak te­kinthető-e. (1995-ben 15, ta­valy 24, az idén pedig 17 fia­tal házas kapott juttatást.) A rendelet a korábbi gya­korlattal ellentétben a pálya­kezdő értelmiségiek esetében eltekint a hároméves helyben lakás, vagy az ötéves siklósi munkaviszonytól, sőt előnyt biztosít mindazok számára, akik önkormányzati intéz­ményben, illetve a polgármes­teri hivatalban dolgozva kí­vánnak letelepedni a város­ban. A támogatás megszerzé­sében szintén előnyben része­sülnek a kiskorú gyermekeket egyedül nevelők, illetve azok, akik családjukban három, vagy több kiskorú gyermek neveléséről gondoskodnak. A támogatás elnyerésére a ké­relmeket minden év novem­ber 30-áig kell beadni. K. J. A Lions humán szolgálata BARANYA Száznyolcvan országban működik Lions Klub, közel másfél millió olyan ember­rel, akik humanitárius, jó- szolgálati munkát végeznek. Az USA-ból érkezett Ma­gyarországra James E. Ervin, a Lions Klubok Nemzetközi Szervezetének alelnöke (ké­pünkön) egy kelet-európai út során. Célja nyilvánvalóan az, hogy megismerkedjen a itt megalakult klubokban folyó munkával, tájékozódjék, s fölmérje, hogy miként segít­heti e régiót a Lions-köz- pont. A hét végén talál­kozott a Li­ons baranyai tagjaival, Bi- csérden és Pécsett meg­tekintette a „Fogd a kezem” alapítvány Lions-segélyekkel is támoga­tott foglalkoztatóit, melyek­ben szellemi fogyatékos gyermekek tanulnak. K. F. Klikkek, verések, gyűjtőosztályok Szeptemberenként újra és újra felvetik a gilvánfai szülők, hogy gyerekeiket átviszik a magyarmecskei iskolába. Tavaly aláírá­sokat is gyűjtöttek ennek érdekében. A polgármester akkor megígérte, hogy új tantestületet állít fel. GILVÁNFA Aztán most, nem először, újra elment egy pedagógus, s erre hét gyereket átvittek a szülők. Voltak idők, mondják, amikor csak egy tanító volt a három he­lyett, de előfordult, hogy két hétre bezárták az iskolát, s a gyerekek ugyanúgy kaptak bi­zonyítványt év végén, mint má­sok, pedig a megengedett tíz napnak a kétszeresét hiányoz­ták. A szülők elmondása szerint többen is átvinnék gyerekeiket, de félnek a polgármestertől, hi­szen előfordulhat, hogy ez esetben nem kapnak segélyt. Orsós János polgármester (képünkön) úgy gondolja, hogy a szülőkkel van a baj, hiszen ha a pedagógusok kicsit erélye­sebbek a gyerekekkel, beronta­nak az iskolába, s elmondják mindennek őket. Szegény pe­dagógus, mondja, aki magyar ember, fél ebben a környezet­ben, ahol az emberek 98 száza­léka cigány. Ezek után nem mernek rászólni a gyerekekre, akik összevesznek, s emiatt a szülők újra berontanak elverni a másikat, aki véleményük sze­rint a verekedést kezdemé­nyezte. Támogatást csak azok­nak a gyerekeknek tudnak adni, mondja, akik helyben járnak. Nem az önkormány­zat hibáztat­ható társa tá­vozásáért, mondja Ki­rály Istvánná nyugdíjas pe­dagógus, aki már második éve tanít az iskolában. A szülők között klikkek alakultak ki, s ez okozott feszültséget. Voltak olyanok, akik úgy jöttek be az intézménybe, mintha nem tud­nák, hogy az munkahely. A gyerekek véleménye szerint tudnak annyit, mint amennyit egy városi iskolában, bár az otthoni környezetben a tudás jó része lekopik róluk. Nagyon komoly okuk lehe­tett a szülőknek, hogy elhozták a gyerekeiket Magyarmecs- kére, vélekedik Balatoni Ta- másné igazgató, hiszen annak ellenére is vállalták a pluszkölt­ségeket, hogy többségük igen alacsony jövedelemmel rendel­kezik. Nem volt szerencsés négy évvel ezelőtt újra létre­hozni az iskolát Gilvánfán, és visszavinni a gyerekeket, hi­szen Magyarmecskén bontott alsó tagozatba járhattak. Még az első és második osztályt is bontották a sikeresebb felzár­kóztatás érdekében, s volt olyan év, amikor azt is meg tudták tenni, hogy már az óvodában osztott csoportokat hoztak létre. Gilvánfán sokkal rosszabb tár­gyi és személyi feltételek kö­zött, összevont csoportban ta­nulnak azok a gyerekek, akik a szakértői bizottság véleménye szerint nemegyszer két, két és fél évvel vannak elmaradva korosztályuktól szociális kö­rülményeik miatt. Magyar­mecskén az ötödik a gyűjtőosz­tály, mondja az igazgatónő, a legtöbb osztályismétlő itt talál­ható. Volt aki Gilvánfáról kitű­nővel jött át, s alig érte el a ket­test, a hármas-négyes tanulók pedig megbuktak. Most szep­temberben a két gilvánfai kis­lány 18 százalékos matematika felmérőt írt, ami nem a városi színvonalú oktatásról tanúsko­dik. Cseri László Mély fájdalommal tudat­juk, hogy SZEMELYÁCZ MIHÁLY 64 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése november 3-án 14 órakor lesz a szalántai temetőben. Gyászolják fe­lesége, testvére és a rokon­ság. (45102) DARVAS HENRIK ny. tanár 66 éves korában megtért teremtőjéhez. Hamvait november 7-én 14 órakor a siklósi református teme­tőben adjuk vissza a föld­nek. Szerettei

Next

/
Thumbnails
Contents