Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-14 / 312. szám

1997. november 14., péntek Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Nem fejlődnek intenzíven a kórházak Az intenzív osztályok megyénkben éppúgy, mint bárhol, alulfi­nanszírozottak. Gondot jelent az is, hogy bizonytalanok a be­tegfelvételi kritériumok, mindenhol más a gyakorlat. BARANYAI KÖRKÉP A baranyai statisztikai adatok azt mutatják, hogy a betegek „nincsenek tekintettel” az in­tenzív osztályok elavult műsze­reire, a hiányosságokra: az ágyak kihasználtsága egy év alatt majdnem 30 százalékkal nőtt, és 15 ezerrel (!) több napot töltöttek a betegek az osztályo­kon 1996-ban, mint az előző évben. Dr. Kollár Lajos (képünkön), a Baranya Megyei Kórház igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, náluk csak körülbe­lül jövő karácsonyra lesz egy tízágyas Központi Anesztezio- lógiai és Intenzív Betegellátó Osztály (KAIBO), jelenleg csak egy-egy osztályhoz kap­csolódó intenzívjük van. A KA- IBO-ban egy speciálisan kép­zett csapat dolgozik majd ma­gas szintű technikai apparátus­sal. Az igazgatóhelyettes kie­melte, az intenzív osztályokon nélkülözhetetlen, de már öre­gedő készülé­kek cseréjére nincs remény. A mohácsi kórházban öt ágy van fenn­tartva a külö­nösen súlyos betegeknek. Dr. Dénes László igazgató főorvos úgy véli, az intenzív betegellátás alulfinanszírozott. Az intenzív­osztályon dolgozókat kiemelt bérezéssel tudják csak alkal­mazni, s ezt a pénzt máshonnan kell elvonni. Megfelelő számú szakorvos van, ám egy új alta­tógép 12 millióba kerül, s ezt az összeget nem tudják előterem­teni. A statisztikák szerinti nö­vekvő betegszám egyik oka dr. Dénes László szerint az, hogy a szabályozatlanság következté­ben sok helyen nemcsak az iga­zán súlyos betegek kerülnek be az intenzívre. A szigetvári intenzíven a szakorvoshiány az egyik legna­gyobb gond. Dr. Rodek Gyula osztályvezető főorvos tájékoz­tatása szerint anyag- és gyógy­szerhiánnyal nem küszködnek, s az alapfelszerelések sem hiá­nyoznak. A betegek száma vi­szont nagyságrendekkel na­gyobb, mint egy-két éve, és ez azért van, mert egyre gyakorib­bak az intenzívre tartozó beteg­ségek. N. F. A baranyai kórházak intenzív osztályainak adatai 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Elbocsátott Ápolási napok száma 1968 1945 1994 1995 1996 e> Kulcskérdés a zárcsere SELLYE - RENDŐRSÉG A sellyei új lakótelep egyik lakásából 50 ezer forinttal el­tűnt egy pénzkazetta, vala­mint egy húszezret érő arany karlánc. Betörés nyomát azonban nem találták. Mint a Vajszlói Rendőrőr­sön Nagy István zászlóstól megtudtuk, a sértett bevásár- lókörútja során elhagyta a la­káskulcsát. A kulcscsomó önmagában még nem lett volna árulkodó jel, ám azon a családi autó indítókulcsa mel­lett egy Ford embléma lógott. A szemfüles megtalálók­nak tehát csak azt kellett át­gondolniuk, hogy a lakótele­pen ki járhat Forddal, és máris sejtették, melyik lakást nyit­hatják a kulcsok. A tanúság: a lakáskulcs elvesztésekor mie­lőbb zárat kell cseréim. B. N. A megkísérelt elszakadás PÉCS-BUDAPEST A fővárosban sem sikerült a függőségtől megszabadítani azokat a fiatalokat, akik túlzottan hódolnak a játék- automata-használat szenve­délyének. Horváth Szilveszter fővárosi önvizsgálati közössége két év után most, a pécsi, amelynek alapítását szintén ő kezdemé­nyezte, már korábban felosz­lott. Hazánkban elsőként e két helyen próbálkoztak a túlzott játékautomata-használat kó­ros pszichés következmé­nyeinek leküzdésével. Az egykori irányító még bízik a karitatív összefogás hazai kia­lakulásában. Hazánkban nem kevesen alkoholfüggőként és drogos­ként rajongják körül a pénz­okádó félistennek vélt beren­dezést, amely keze­lőjében azt a tudatot erő­síti, hogy örökké győzhet. Üzemeltetői mindezért pozitív hős­ként emlegetik a gépet. Nyu­gati országokban viszont a gépek tulajdonosai és a pszi­chológusok együtt tiltják ki a szenvedélybetegeket a játék­termekből. Nálunk azonban nincs még pontos felmérés arról, hogy mennyien sínylik meg a fel­fokozott kötődést gépükhöz. Dr. Szemelyácz János, a Me­gyei Drogambulancia mb. ve­zetője (képünkön) kérdé­sünkre elmondta, hogy ha­zánkban sok a kudarc e téren, de ambulanciájuk újra kezdi a leszoktatást. Cs J. Társulásokban érdemes gondolkodni PÉCSVÁRAD A jövő évi költségvetési tör­vényről tájékoztatta Mohács és Pécsvárad térségének ön- kormányzatait tegnap dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő és Darázsi Má- tyásné, a BM Önkormányzati Gazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője. A költségvetés fő számai ked­den kerülnek a parlament elé. Vezérlő elv a normativitás és a feladatokra szóló szabályozás. Kívánalom, hogy a helyi SZJA- bevétel és a normatív állami támogatás együtt fedezze az önkormányzatok működését. Fokozott normatív hozzájárulás várható a közoktatásban. Sok vita övezi továbbra is az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatá­sának módjait, amelyek nem érik el céljukat. A rendszerre szükség van, de büntetőkamat­tal kell visszafizettetni a fel­használatlan vagy rosszul fel­használt támogatásokat. Érdemes közös társulások­ban gondolkodni. Többet kap­nak a köijegyzőségek. Parla­menti döntés alapján 27 száza­lékkal nőni fog a helyi adókból származó saját bevétel, és a he­lyi adótörvény módosításával az anyagköltség levonható lesz az iparűzési adókból. A költségvetés hatékonyab­ban kívánja támogatni az ön- kormányzati beruházásokat a termelői infrastruktúra, a hu­mán szféra területén. Mivel az önkormányzatoknak nemhogy csekély a forrásuk, hanem gya­korta még a városok is forrás- hiányosak, az idei 46 milliárd- ról 1998-ban 56 milliárdra kí­vánják emelni a beruházások támogatását. A címzett és cél- támogatások, a területkiegyen­lítést szolgáló támogatások mellé egy újabb, 4 milliárdos csomag került a céljellegű fej­lesztések segítésére. Ezzel a kis önkormányzatok felújításaira megyei szinten ítélnének pénzt.- A területfejlesztés örök vita tárgya 1990 óta - foglalta össze Wekler Ferenc. - Nincs elégedettség, bármely szinten osztják el a sok igényhez képest mindig kevés pénzt. Mégsem a már leváltott központi elosztá- sos rendszer a követendő, ha­nem, hogy minél alacsonyabb szinten szülessék döntés - az önkormányzatok költségvetési önállóságával. G. O. Tárgyalások és találgatások A kórház működtetéséről folynak a tárgyalások. Az előkészítő bizottság munkájában két orvos is részt vesz. Sokakban felme­rült a kérdés, mennyire etikus ez? KOMLÓ A képviselő-testület felkérésére kezdte a megbeszéléseket az Irgalmas renddel a város pol­gármestere, az egészségügyi bizottság elnöke és a kórház igazgató főorvosa.- A polgármesteri hivatalban nincs egészségügyi szakember, ezért kértük fel az orvosokat - mondja Szarka Elemér polgár­mester. - A tárgyalások az ele­jén úgy indultak, hogy külső működtetőt keres a város, s közben jött az ötlet, hogy akár helybeliek is lehetnek.-A kórház a város tulajdo­nában maradna - folytatja dr. Tánczos Frigyes, az egészség- ügyi bizottság elnöke. - A mi ajánlatunk szerint a családorvo­sokat, a csoportpraxist és a kór­házat egymásra építve működ­tetnénk. Létrehoznánk erre egy kft.-t a kórház vezetőiből és a GTV-Med Kft.-bői. A leendő működtetőnek 30 milliós vesz­teséget és 89 milliós akreditá- lási költséget kell kezelnie, és az önkormányzat garanciáinak megfelelnie.-Miután kiderült, hogy van helybeli jelentkező, már csak az egészségbiztosítóval tárgyal­tunk - foglalja össze a polgár- . mester. - Az új helyzetben eti­kai okok miatt más, nem érin­tett orvosokat kérünk fel. A megoldást a város és a kórház vezetése közösen keresi, de a döntés a testületé. Sz. K. Hírcsatorna Megyénkben nincs már gyógynövényátvétel. A vadgesztenye, csipkebogyó, kökény és a galagonya sze­désével . most ért véget az idei gyógynövénygyűjtési szezon. Bőven termett mindegyikből. Egyedül a Dráva menti részek híres gyógyhatású növényéből, a kálmosból nem sikerült ele­get szedni, mert a termőterü­leteken többször állt maga­san a belvíz. (cs) A Hegyhát megviselt ve­tései. Az észak-baranyai tájegység földjein a korábbi aszály következményeként nehezen kel a búza, az őszi árpa és a tátikáié. A gazdák most attól tartanak, hogy újabb tartós fagyhullám ér­kezik, és visszaveti a mag­vak eredését. (cs) Mecsekpölöske rende­zett árkai. A faluban hat közmunkás csaknem két ki­lométer hosszúságban ki­tisztította a vízelvezető ár­kokat. Az önkormányzat pá­lyázaton nyerte a kivitele­zéshez szükséges összeget. (cs) Herényi emlékülés Pé­csett. A száz éve született híres klasszika-filológus, Kerényi Károly emlékére rendeztek tudományos ülést tegnap a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Az előadások során szó esett azokról az évekről is, me­lyeket a híres tudós a pécsi egyetemen töltött. A talál­kozó résztvevőit Kerényi Dénes, a kutató fia is kö­szöntötte. (sn) Baranyajenő új iskolai tanterme. Az oktatási in­tézményben új tantermet alakítanak ki, ahol a pályá­zat útján nyert öt új számí­tógépet is elhelyezik. (cs) Szalatnaki nyitány Egy- házaskozárban. Szomba­ton a községben jótékony- sági célú összejövetelt nyit meg a szalatnaki magyar és német nemzetiségi felnőtt énekkar és tánccsoport, (cs) Nem ma, hanem a jövő pénteken, november 21-én tart előadást dr. Jakubinyi György gyulafehérván ér­sek Pécsett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma dísztermében. Vízállás, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 184 cm, áradó, 10,3, őrtilos 4 cm apadó, 9,5, Barcs -28 cm, apadó, 6,5, Drávasza- bolcs 86 cm, apadó, 7,1 fok. Halálra ítélték a 18. századi majort A település tizenhárom műemléke élvez védettséget, köztük a hajdani major magtár épülete, amelynek a műmléki jegyzékről való törlését kérte az elmúlt hónapokban az önkormányzat. Most elkezdték bontani a major egyik épületét. A szakember szerint azonban ebből jóvátehetetlen károk származnak. BÓLY ' Sonkoly Károly művészettörté­nész (képünkön) nemrégiben védésre javasolta a templomot, az egykon zárdát és plébániát, valamint a kiskastélyt. Ugyan­akkor a település t legkorábbi igazgatási centruma a tértől Észak-Keletre eső barokk ura­dalmi major, mondja, melynek valamennyi épülete megvolt már a 18. században. A szám­tartó házát az elmúlt évtizedek­ben lebontották, egy másik épü­letet most bontanak. Néhány évvel ezelőtt az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal jóvá­hagyta a rész­letes rende­zési tervet, amelyben az szerepel, hogy az egész lebontandó, és a helyén egy kisházas lakótelepet kell építeni. Akkor Sonkoly Károly javasolta, hogy létesítsenek műemléki jelentőségű területet, és folyamatosan egyedi védett­ség alá helyezzék az épületeket; erre felhívta a polgármester fi­gyelmét is. Véleménye szennt egyrészt az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal követett el hibát, másrészt a helyi önkor­mányzat, hiszen az érvényes jogszabályok szennt köteles­sége lenne az épített helyi érté­kek feltárása és védelem alá he­lyezése. A helyi védelem alá azonban nem ezt az együttest helyezték, hanem a város déli részén lévő utcasort a húszas évekből, amely építészeti szempontból értéktelen: a dön­tés a szakértelem hiányáról ta­núskodik, vélekedik Sonkoly. Morvay Gyula jegyző szerint a képviselő-testület azért kén a magtár védettségének meg­szüntetését, mert más környék­beli beruházásoknak akadálya, ugyanis a műemlékvédelemtől kért hozzájárulások lassítják és nehezítik, olykor megakadá­lyozzák a folyamatokat. Hárs József polgármester úgy gondolja, hogy a bontás alatt lévő épület patkányfészek volt. Az épületet az elmúlt években számtalanszor átalakí­tották, ezért semmiféle stílus­jegy nem volt rajta megállapít­ható. Annak idején cselédház­nak épült, ezért ki spóroltak be­lőle mindent. A védetté nyilvá­nított utcasonól a polgármester úgy vélekedik, hogy jellegze­tes, századeleji, egyöntetű hom­lokzatokkal készült együttes, amely megérdemli a védettsé­get. „Ha Sonkoly kimegy Bolyba, és talál a bontandó épü­letben valamilyen értéket az utókor számára, azt kibontják és odaadják neki.” A polgár- mester szennt a műemlékvéde­lemnek harminc évvel ezelőtt kellett volna védetté nyilvání­tania. Cseri László Súrlódás víz-ügyben BIKAL Az önkormányzat szeretné, ha mások is segítenének az új vízvezeték kialakításá­ban. A volt állami gazdaság egy­kon szolgálati lakásaiban, melyeket most már megvásá­roltak, valamint a kastélyszál­lóban időnként akadozik a vízellátás. Az öreg vezetékek eltörnek, csökken a nyomás. A hálózatüzemeltető, egy me­zőgazdasági rt. sokára végez a helyreállítással. A Rákóczi utca lakói ezért a községi vízműről akarnak ivóvízhez jutni. Az önkor­mányzat felkarolta az ügyet, pályázaton pénzt nyert a csaknem tízmilliós kivitelezés megvalósítására. A nyert ösz- szeg azonban kevés, tudtuk meg Héhn János polgármes­tertől, aki azt szeretné, ha a szálló és a mezőgazdasági üzem is segítené az új vízve­zetékrendszer kiépítését. Kol­lár László, az idegenforgalmi bt. vezetője elmondta, hogy ők nem zárkóznak el az anyagi együttműködés elől. A mezőgazdasági rt-nél ér­deklődésünkre közölték, hogy nem támogatják a beruházást. Eddig is sokat segítettek, hisz nem emelték a vízdíjat. Nem kapcsolták ki a községi teme­tőt és egy építőipari bt-t a víz­ellátásból, pedig egyik fo­gyasztó sem rendezte tartozá­sát. A polgármester így is bí­zik a megegyezésben. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents