Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-08 / 306. szám

Az örökmozgó asszisztens Utazás két koponya körül Változó műveltségkép Egyetemi (köz)élet 12. oldal 13. oldal »—► 14. oldal Kulturális melléklet Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek Jesz: november 11. Jövő kedden, november 11-én nyílik meg a Janus Egye­temi Színház a JPTE Szántó Kovács János utcai épületé­ben. Az előadások novem­berben ingyenesek. (nf) Azonosító kártya az MK­n. Minden művészeti karos hallgatónak megérkezett az azonosító kártyája. Átve­hető a kar tanulmányi osztá­lyán. (ns) Még egy esély. Még egy esélye van annak, aki pá­lyázni akar az Esély alapít­ványhoz. Az új leadási ha­táridő: november 10. (nf) Diákmunka - feketén. Felmérések szerint a főisko­lai, egyetemi hallgatóknak 40 százaléka dolgozik rend­szeresen. A feketén munkát vállalók aránya alig mér­hető, hiszen ezt mindenki igyekszik eltitkolni. A becs­lések szerint a munkavállaló diákok mintegy fele dolgo­zik feketén. (ns) Felvehető jegyzetbón. A természettudományi karra megérkezett a jegyzetbón, értéke 2200 forint. (ns) Közös szabadegyetem. Befejeződött az az egyhetes szabadegyetemi képzés Romániában, amit a JPTE és a Babes-bólyai Tudo­mányegyetem közösen szervezett. A téma a nemze­tiségi oktatás volt. (ns) Pót-tandíjmentesség a TTK-n. November 21-éig lehet benyújtani a pót-tan­díj mentességi kérelmeket a természettudományi kar di­ákirodájára. A keret 100 fő, azaz ennyi hallgatónak nem kell tandíjat fizetni. (nf) Orvosis gólyabál. Ma tartja a POTE hagyományos gólyabálját az egyetem aulá­jában. (ns) Radikális változásra van szükség Az országos diákképviseleti szerv elnöke szerint a teljes hallga­tói támogatási rendszert felül kell vizsgálni, át kell alakítani, de hogy ez hogyan történjen, arra több elképzelés van. A pécsi közgazdasági kar ötöd­éves hallgatója, Kassai Ákos (képünkön), a HÖOK korábbi alelnöke szerint, aki a mai HÖOK választásokon elnökje­löltként indul, az országos di­ákképviseleti szerv kampánya a normatívaemeléssel és a tandíj­hitellel kapcsolatban elhibázott. Úgy véli, a jelenlegi korszerűt­len finanszírozási rendszerbe fölösleges több pénzt invesz­tálni. A normatíva kétezer fo­rinttal való felemelése magával vonná a tandíj és a kollégiumi díj megemelését, a HÖOK alá­írásgyűjtési akcióját Kassai Ákos ezért értelmetlennek tartja. Akkora normatíva eme­lésre, amekkorára valóban szükség lenne, nincsen lehető­ség, a kisösszegű emelés pedig álmegoldás. A tandíjhitellel kapcsolatban az elnökjelölt el­mondta, szerencsésebb lenne hallgatói hitelről beszélni, hi­szen a tandíj csak egy kis része a hallga­tók költségei­nek. Sokkal többet kell költeni tan­könyvre, uta­zásra, kollé­giumi díjra. Hiba a hitelt csupán a tandíjhoz kötni. A finanszírozási rend­szert szerinte teljesen át kellene alakítani. A hitelrendszert vi­szont csak akkor lehetne beve­zetni, ha az állam garanciát vál­lalna. A kölcsön visszafizetésé­nek időtartama pedig a hallgató későbbi keresetétől függne. Egy jogász például rövidebb idő alatt törlesztené ugyanazt az összeget, mint egy pedagó­gus. Emberközpontú hitelre lenne szükség a HÖOK- elnök­jelölt szerint. A hallgatói hitelrendszer ki­építésének fontossága mellett egyre többen emlegetik egy előtakarékossági rendszer lét­rehozásának szükségességét. Míg a hitelfelvétel azok szá­mára jelentene megoldást, akiknek lesz pénzük, de most nincs, az előtakarékosság annak a rétegnek, akiknek most van pénze, de majd később lesz szüksége rá. Kassai Ákos szerint minden jel arra mutat, hogy az állam, a jelenlegi kormányzat nem ér­dekelt a felsőoktatási finanszí­rozás radikális megváltoztatá­sában. N. F. Új intézet friss elnökkel Befejeződtek a felnőttképzési intézetben a hallgatói önkor­mányzati választások. Ez önmagában még nem lenne meglepe­tés, de a körülmények már annál érdekesebbek. Mivel a Fel­nőttképzési és Emberi Erő­forrás Fejlesz­tési Intézet frissen ala­kult, eddig nem volt hallgatói ön- kormányzata sem. A semmiből kellett kiala­kítani a diákszervezetet. Nehezítette a helyzetet, hogy az intézetnek közel 6000 leve- lezős hallgatója van, s a felső­oktatási törvény értelmében nekik is kellett szavazniuk. Ez nem mindig ment zökkenő nél­kül, hiszen a levelezősök sok­szor egyáltalán nem ismerték a jelölteket. A napokban végre eldőlt a kérdés, összejött a megfelelő mennyiségű szavazat, s elnökké választották Tibay Gábort (ké­pünkön), az intézet harmadéves művelődési menedzser szakos hallgatóját. A frissen megválasztott el­nöknek nem idegen a dolog, hi­szen korábban a bölcsészkar Diákjóléti Bizottságának veze­tője volt.- Eddig egyáltalán nem léte­zett itt hallgatói önkormányzat, most kell leraknunk az alapo­kat. A normális működéshez el kell készítenünk a belső szer­vezeti szabályzatokat is - mondta lapunknak Tibay Gá­bor. - Minél előbb fel akarjuk venni az összes egyetemi szervvel a kapcsolatot, tudatni akarjuk velük, hogy dolgozunk. Egyelőre a FEEFI diákszer­vezete „albérletben” lakik, mi­vel nincs önálló helyisége az in­tézetben, így az EHÖK-irodán munkálkodnak. Ny. Sz. Nimmerfroh Ferenc jegyzete Békebeli hangulat A november a többnapos esők és az egyetemi gólyabálok hónapja. Á második őszi hó­napra a Gólya, bármely karra, vagy egyetemre jár is, belerá­zódik az Életbe, ilyenkor már nem jár be minden órára, tö­kéletesen ismeri az összegye- temi mitológia történetei kö­zül a saját szakjára vonatko­zókat, néhány tanárt már te­gez, a portások intenek neki, Szküllák és Karibdiszek kö­zött biztosan lavíroz. A gó­lyabál ekkor már nem éri vá­ratlanul. Túl van már néhány bulin, kitörölte agyából az egyetemistákra vonatkozó sztereotípiákat, nap mint nap a kőkemény valóság orcájába néz. Néha már úgy érzi: nem is elsős. Sartre szavait kifor­gatja: „A gólyák, azok a töb­biek.” Évek óta megfigyelhető, hogy a bálok egyre nagyobb szabásúak, egyre több fi­gyelmet és pénzt fordítanak rájuk a az illetékesek. Öt-hat éve még annyiból állt a szer­vezés, hogy valami hodályba betereltek ezer embert, berak­tak egy Hungária-kazettát, vettek száz láda sört meg két­száz üveg bort, aztán hajnal­ban lehetett felmosni, „Kos­suth Rádió Budapest, pontos időjelzést adunk, hat óra kö­vetkezik”. Volt itt valami? A gólyabálok Pécsett egy ideje kezdenek tényleg bálra hasonlítani, a konzervatív íz- lésűek és a múltba révülők nagy örömére. De lehet, hogy egy techno-rajongó, vagy egy radikális anarchista is szíve­sen szöszmötöl otthon a nagyestélyivel, a szmoking­gal. Van valami szolid, pol­gári, sőt békebeli hangulata egy ilyen bálnak. Század eleji romantika. Szecesszió. A tegnapi közgáz-gólyabál a Palatínusban is azt sugallta, hogy minden oké, ezredvég, apokalipszis ide vagy oda, egyetemi polgárnak lenni jó, mert rend a lelke. Ez persze nem így van. Nem baj. Kelle­nek ezek a kegyes hazugsá­gok, jóindulatú füllentések. Mintha bál lenne, tegyünk úgy, hátha egyszer tényleg lesz. Afrikától a Mount Everestig Ezen a héten tartották szak­napjaikat a Janus Pannonius Tudományegyetem földrajz tanszékének hallgatói. A már megszokott sport- és tréfás szakmai vetélkedők mellett több utazó-kutató is előadást tartott az egyetem If­júság úti épületében. Dr. Gábris Gyula Afrikába kalau­zolt, a fekete kontinens tájai diakockákon elevenedtek meg. A másik hasonlóan ér­dekes beszámolót Szendrő Szabolcstól, a Mount Everest expedíció résztvevőjétől hall­hatták és láthatták a föcisek. A szaknapok résztvevői ilyen magas csúcsokat ugyan nem hódítottak meg, de Pozsár Vilmos tanszéki oktató veze­tésével tehettek egy kirándu­lást a Mecseken. Szerdán a földrajz szakna­poktól független, de a tanszék sok hallgatója és oktatója számára hasznos rendezvény is zajlott a természettudomá­nyi kar épületében. A Pécsi Akadémiai Bizottság telepü­léstudományi és területfej­lesztési munkabizottsága és a JPTE közösen szervezte meg a Regionális Tudományok ’97 Pécs című rendezvényét a magyar tudomány napja al­kalmából, amit ez évtől min­dig november 3-án ünnepel­nek Magyarországon. Ezen a napon indítványozta Széche­nyi István a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megalapítását egy parlamenti felszólalásá­ban. Egész napos szakmai kiállí­táson több ipar- és bányavál­lalat, valamint a pécsi város­üzemeltetési iroda is bemu­tatkozott. A fejlesztési ered­ményeket, vagy éppen a hiá­nyosságokat Mánfai György fényképkiállítása szemlél­tette. Délután tudományos fóru­mot tartottak, ahol többek közt a területfejlesztési tanács tapasztalatairól, a régió köz­lekedési helyzetéről, a dunán­túli autópálya tervéről cserél­hettek véleményt a meghívott szakértők, az előadók és a vendégek. Zs. B. Kosárrajongó nyelvész A finnugor tanszékről kerül ki második éve a bölcsészkar leg­népszerűbb oktatója. A hallgatók választása nem véletlen: a je­lenlegi megbízott tanszékvezető órái külön csemegét jelentenek mindenkinek. Székely Gábor nem Pécsett, ha­nem a szomszédvárban, Szege­den végzett magyar-történe- lem-finnugor szakon. De nem kezdett rögtön foglalkozni nyelvrokonainkkal.- Egy kis vargabetű volt az életemben, amikor az általános nyelvészetet kutattam. Ez a 70- es években igazi kuriózum volt, mivel a nyelvet logikai, filozó­fiai alapon vizsgátok, nyugati mintára. Volt is belőle politikai szinten némi gyanakvás. Ezután középiskolásokat okí­tott 8 évig, előbb Sümegen, majd Pécsett.- Ott is nagyon szerettem dolgozni. A középiskolásokkal természetesen más hangot kell megütni, mint az egyetemisták­kal, de szerintem nekem sike­rült, mert alapvetően diákpárti vagyok. Ezt a pécsi bölcsészhallgatók is igazolhatják. Egymás után két évben választották Székely Gábort az egész kar legnépsze­rűbb oktatójának - a tanár leg­nagyobb meglepetésére.- Nem igazán értettem a dol­got, mivel az én tárgyam - a finnugor hangtörténet problé­mái - nem olyan látványos, mint mondjuk egy irodalmi előadás. Nagyon furcsának ta­láltam, hogy éppen rám esett a diákok választása. A hallgatók ebben a kérdés­ben biztosan vitába szállnának az egyetemi adjunktussal. Hi­szen Székely Gábor óráin még a legaluszékonyabb gólya is felébred, amikor felhangzik a tanár úr basszushangja. Az erős torokra szükség van a sportpályákon is. Székely Gábor nélkül nem nagyon ren­deztek Pécsett PVSK-meccset.- Ha én véletlenül nem akar­nék elmenni, akkor a lányaim húznak el, ők is lelkes szurkolói a vasutas lányoknak. A finnugor nyelv kutatójá­nak egyetlen komoly hiányér­zete van: még sosem járt azo­kon a területeken, ahol az általa vizsgált nyelveket beszélik. De talán még ez is sikerül. Ny. Sz. Nyilvános lesz a konferencia Véglegessé vált, hogy Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke lesz a fővédnöke a november 21. és 23. között rendezendő Tanuló Társadalom konfe­renciának. Amint a szervezőktől megtudtuk, igen neves szakemberek vitája várható Pécsett. Az egyetemek által szervezett programon részt vesz - többek között - Marx György akadémikus, Vitá­nyi Iván országgyűlési kép­viselő, Gyulai Endre me­gyés püspök is. A rendezvény ugyanak­kor mindenki előtt nyitva áll, a nyilvános vitába min­den érdeklődő bekapcso­lódhat a POTE aulájában. Ny. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents