Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-08 / 306. szám
12 Dhnántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. november 8., szombat Mendelssohn emlékkoncert - A Pécsi Kamarakórus, a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Sopianae Vonósnégyes fellépésével kedden a Ferences templomban a 150 éve elhunyt zeneszerző emlékére rendeztek nagy sikerű előadást. fotö: laufer l. Az örökmozgó asszisztens Magyarul magyarán Szóképek, képszerűség Hírcsatorna Ágacska. A Pécsi Harmadik Színház november 12- én 15 órakor mutatja be Csukás^ István - Darvas Ferenc „Ágacska” című mesejátékát. A darab állatfigurák segítségével adja át a gyermekeknek azokat a fontos, emberi kapcsolatokról szóló ismereteket, melyeket a felnőttek az élet dolgainak neveznek. Az előadást N. Szabó Sándor rendezte, (ly) Herényi-emlékülés. Herényi Károlyra emlékezve tartanak emlékülést a JPTE BTK Ifjúság úti épületében november 13-án 15.30-tól, ahol a résztvevők ókortörténeti, filozófiai témájú előadásokat hallgathatnak, (ly) Szimfonikusok Németországban. Német turnéra utazott a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Ma Nümbergben, holnap pedig Herriedenben lépnek fel, Eckart Grasser karmester vezényletével. Műsorukon egy kortárs észt zeneszerző és Mozart művei szerepelnek. (ly) Tisztelendók. Róbert László, a nagy sikerű Tiszte- lendők sorozat készítője lesz a pécsi Művészetek Háza vendége november 10-én 18 órakor. A „Húsvét a Szentföldön” című részben a katolikus, a zsidó és a mohamedán hívők kultikus zarándokhelyeit mutatja be. Az est a Ház, az Izrael pécsi Barátainak Köre és az Új Dunántúli Napló Klubja közös rendezvénye. (ly) Kiállítások. A pécsi Műhelygalériában ma 11 órakor Soltra Gábor kisplasztikái kiállítása nyílik. Ä pécsi Ifjúsági Házban Duro Vida- kovic festőművész képei tekinthetők meg. A Mohácsi Bartók Béla Művelődési Központban a hónap végéig Grebenár Andor fafaragó népművész munkáit mutatják be. Pécsett november 13-án 17 órakor a Király utca 29-31. szám alatti galériában Zelimir Sisko anyagát nézhetik meg az érdeklődők. A pécsi vasútállomás kultúrvárójába 13-án 15 órától Robámé Mészáros Katalin pasztellképei kerülnek. (ly) Lelkek útja. A pécsi Dominikánus Házban november 10-én 19 órakor a spiri- tualitás modem útjáról beszél Sinilaine Asko. 9-én 16 órakor az Ifjúsági Házban a testi-szellemi-lelki egyensúlyról Dezső Csaba Péter tart előadást. (ly) Ha egy szobrásznak emberről kellene megformálnia az örökmozgót, modelljéül bizonyosan Dómján Máriát választaná. A törékeny alkatú hölgy nem ismeri a lazítást. Ideje nagy részét a színházban tölti mint rendezőasszisztens. Hetente három alkalommal foglalkozik ötven kisgyermekkel, balettra tanítja őket. Emellett intézi a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékeinek színházzal kapcsolatos ügyeit, és hogy mozgásigényét kielégítse, naponta egy órát úsznia is kell. Negyvenöt éve tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak.- Nyolcéves koromban kezdtem táncolni, egy évvel később már kis halacska voltam a PNSZ világot jelentő deszkáin. Stefán Irén és Bártfai Márta balettiskolájába jártam, ők szóltak egyszer az édesanyámnak, hogy a színház táncost keres. Elmentünk, és az akkori igazgató, Szendrő József azonnal felvett. Ám kiderült, hogy nem vagyok nagykorú. Ekkor édesanyám, aki színésznő szeretett volna lenni, de a szülei nem engedték, bátor lépésre szánta el magát: levelet írt Rákosinak. Ő pedig azt válaszolta: engedélyezi, hogy a színház fölvegyen. így kerültem ide 1952- ben, igaz, egy nagylánnyal közös szerződéssel, vagyis egy fizetést kaptunk ketten.- Jó hangulatú társulatba csöppentem. Operettekben voltam szólótáncos, de kaptam ki- sebb-nagyobb szerepeket. Ha képezem a hangom, szubrett is lehettem volna, de én mindenáron táncolni akartam. Csábítottak az Állami Népi Együttesbe, de maradtam: nem akartam elszakadni a családomtól.- 1960-tól az Eck Imre vezette Pécsi Balettban táncolt.- Alapító tagja vagyok az együttesnek. Amikor ez az osztály idejött, én már sikeres szólótáncos voltam zenés darabokban. Felkérésükre döntenem kellett: maradok-e ennél, vagy vállalom, hogy a csapat kedvéért feladom a szólistasá- got. Egyet akartam elérni: azt, hogy a Pécsi Balett megbecsült tagja lehessek. Nagy harcomba került, de úgy érzem, sikerült. Együtt táncoltam Bretus Máriával, Hetényi Jánossal, Uhrik Dórával, Lovas Pállal, Eszter- 'gályos Cecíliával, Medveczky Ilonával, Csifó Ferenccel és Fodor Antallal. Örömökkel és kínokkal teli időszak volt, melyben legtöbbet Eck Imrének köszönhetek. Ő tanított meg a küzdelemre, helytállásra, keménységre. Becenevemet is itt kaptam Végvári Zsuzsától, aki egyszer meglátott a próbateremben szőkén, két varkocsba fogott hajjal és felkiáltott: „Jé, te pont úgy nézel ki, mint egy cica!” Azóta a színházban Cica vagyok, a középiskolások Cica néninek szólítanak.-Mikor fejezte be a táncolást?-Több mint tíz éve. Eleinte operettek asz- szisztense lettem, később a Traviata felújításához is felkértek. — Mi a segédrendező dolga?- Annyi minden, hogy fölsorolni sem lehet! Kiírja a próbatáblát, lajstromba veszi a jeleneteidhez szükséges kellékeket és próba előtt ellenőrzi őket. Ha már túl vagyunk a. bemutatón, akkor végig kell néznie az előadásokat, s 24 órán belül a Színházi Nagy Könyvben beszámolnia mindenről, ami történt: rendben zajlott-e vagy volt valami baki, műszaki hiba stb.- Nem unalmas ennyiszer látni a darabot?- Én mindben találok valami érdekeset. A zene lenyűgöz, az operettet a könnyedségéért imádom, legszívesebben én is táncra perdülnék! Azért nehéz csak, mert izgő-mozgó ember lévén, nem szeretek sokat egyhelyben ülni. Csató Andrea Több olvasónk, akik egyben barátaim, ismerőseim, a zavaros képekről, a képzavarról írt múlt heti megjegyzéseimet olvasva arra kértek, hogy szóljak egy kissé részletesebben a szóképekről. Nem késlekedem. Szívesen teljesítem kérésüket. A képszerű kifejezés eszközeit összefoglaló néven szóképeknek, trópusoknak nevezzük. Lényegük: egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra vagy jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. Ä stilisztika a kapcsolat különbözősége szerint a következő szóképeket ismeri. A hasonlat a legegyszerűbb szókép, amely két fogalom vagy jelenség hasonlóságán alapul. Többen vitatják szókép jellegét. Édes, mint a méz, szegény, mint a templom egere; ordít, mint a vadszamár; él, mint Marci Hevesen stb. - Sokkal többet mondanak, mint a hasonlított, vagy az édes, a szegény, az ordít, az él önmagában. A metafora két fogalom, jelenség azonosítása. „Gyöngy vagy, szívem, gyöngy vagy, / Gyöngynél is gyöngyebb vagy” - mondja a népdal. A szinesztézia olyan szókép, amelynek alkotó tagjai másmás érzékterülethez tartoznak. Közismert a meleg, hideg szín, az éles hang, a fehér csönd. Az irodalomból vett szép példa: „A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő” (Tóth Árpád). A megszemélyesítés élettelen tárgyak élőként való említése: elült a vihar, feltámadt a szél. „Április, ó április ... Faun bokájú vad suhanc, / újra itt suhansz” (Tóth Árpád) - A szimbólum elvont fogalom konkrét jelentésű szóval való kifejezése. Sok hagyományos, szociális érvényű szimbólumunk van. A gyűrű a házastársi kapcsolaté és a hűségé; a fáklya a szellemi nagyságé, a kígyó az alattomos gonoszságé, a tövis a fájdalomé, a kereszt a szenvedésé. „Tövis tart ébren rózsaittas éjen” (Babits). - A metonimia a dolgok érintkezésén (tér-. ,dő-, anyagbeli és ok-okozati kapcsolatán) alapuló szókép. Áz egész város tudja - a helyet jelöli meg a benne élők helyett. Századunk óriási változást hozott - az idővel fejezi ki a benne, alatta élt emberek tevékenységét. Dagad a vászon - az anyagot jelöli meg a belőle készült (vitorla) helyett. Jó tollú író az, aki íróeszközét művészi módon használja. Végül a szi- nekdoché a szó jelentésének szűkítésén vagy bővítésén, a nem- és fajfogalom nevének fölcserélésén alapuló szókép. „Ömlik a vér orrán és száján a vadnak” (Arany) - a réti farkas helyett (fajfogalom) vadállatnak (nemfogalom) nevezi. - Amikor azt mondjuk: Sok munkáskézre lesz szükség - magukra a munkásokra gondolunk. Divatos minősítés a jó fej. Mindennapi beszédünk is tele van szóképekkel: zsákutca, a fa koronája, a hegy lába, a korsó füle, a lánc szeme stb. A gyakori használatban megkoptak, ezért nem olyan hatásosak, mint a költői szóképek. Köznyelvi: lemegy a nap, költői: „Hálót fon az est" (Juhász Gyula). - Köznyelvi: elmúlt a nyár, költői: ,jslhullt a nyár a nagy vadászaton” ... Bíboros vére freccsent szerteszét” (Áprily Lajos). Rónai Béla Meliorisz Béla Századvégi tanítványok asszony két gyerek este séták vasárnap rétesek de nem nagy ügy s hol vannak még a jó kis részletek forint gurul már csak nézheted szórakoztatnak kényszerképzetek de tralla la biztos hiányzik néhány kereked ruhát nem hordtál még rendeset? káromkodsz? irhád úgyse mentheted de megtudod hogy nem lenni páratlan élvezet Futnak a képek FILMJEGYZET Az eltüsszentett komédia Mielőtt röviden kifejteném véleményemet a nagy garral beharangozott Bean című filmről, bevallom, hogy a vetítésen úgy éreztem magam, mint egy idegen, aki véletlenül egy vidám társaságba csöppen. Látja, hogy körülötte mindenki remekül szórakozik, de neki fogalma sincs arról, a társaság tagjai miért fogják a hasukat a nevetéstől, s csak ül kényszeredetten a helyén. Nem érti a vicceket, nem képes megfejteni a jelzéseket, nincs tisztában a mások számára oly humoros utalások jelentésével. Kínos ügy. Feszélyező helyzet. Mindezt azért említem, hogy figyelmeztessem olvasóimat: fogadják erős kritikával véleményemet, mert nekem ugyan nem tetszett ez a film, ám biztosan bennem van a hiba. De mit tegyek, ha egyszer nekem Jacques Tati és Charlie Chaplin tanította, hogy mi is az a mozgóképi humor, aminek következtében bizonyára erősen beszűkült a látásom. Mert a Kisvárosi ünnep vagy a Nagyvárosi fények századszorra is megmulattat, valósággal újjá- születek, ha látom őket, s az olyan filmet sem tudom meg- únni, mint teszem azt, Peter Bogdanovich Mi van, doki?-ja, legalább tizenötször láttam ezt is. De nekem az nem humor, ha a szereplő egy repülőgép fedélzetén szétdurrant egy gyomortartalommal teli egészségügyi zacskót, mint Mr. Bean teszi, s nem tekintem kiemelkedő ko- mikusi teljesítménynek, ha valaki, miként Mr. Bean, fintorog a kamera előtt, meresztgeti a szemét és pofákat vág. Ám, mint mondtam, a hiba bizonyára bennem van. Mr. Bean valószínűleg kiváló humorista, csak én nem értem a poénjait. Ami az én bajom. Ezek után elmondom, hogy a film bonyodalma abból következik, hogy hősünk rátüsszent egy festményre. A rátüsszent ige ez esetben erősen megszépítő jellegű, mert csak közvetve utal azokra a váladékokra, melyeknek a film látványvilágában és dramaturgiai struktúrájában kulcsszerepük van. (Zárójelben megjegyzem: igaz ugyan, hogy a humor szó eredetileg az emberi testben keringő „nedv”-re utal, de nem hiszem, hogy Mr. Bean felfogása e nedvekről összeegyeztethető lenne a régi bölcsek értelmezésével.) Hősünk végül megoldja a felettébb kínos helyzetet. Egy reprodukciót csempész a rámába a megsérült opusz helyett, s a kiállítás közönségéből senki sem veszi észre a cserét. De hogyan is észlelné bárki is a turpisságot, mikor a képet ötvenmillió dollárért megvásárló Newton tábornok bevallja, nem tud megkülönböztetni egy Pi- casso-képet egy autóroncstól. Hát kérem, így könnyű. Ha Newton tábornokot vesszük alapul, akkor filmvígjátékot sem kunszt készíteni. Valaki kancsalít, mozgatja a fülét, az orrát fújja, s Newton tábornok hálásan nevet neki. Csak a kritikusnak nehéz, mert el kellene mondania, hogy az angol humor sem a régi már, úgy látszik, de nincs mersze hozzá, hogy is lenne, hiszen Mr. Bean remek ember, igazi jópofa, csak a kritikusnak romlott el a humorérzéke. Nagy Imre
