Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-27 / 294. szám
8 Dunántúli Napló Egészség - Életmód 1997. október 27., hétfő Az ágylétszám leépítése sem hozta meg a várt eredményt illusztráció: Tóth Az OEP nem szociális intézmény Az egészségbiztosítás költségvetési bizottságának elnöke pécsi Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészségbiztosítási Önkormányzatának tagjául választották Szirmai Csabát (képünkön), a Pannon Volán Rt. vezérigazgatóját, akit az önkormányzat költségvetési bizottsága elnökéül is megválasztottak. Döntő táplálékunk a kenyér A Népjóléti Minisztérium Világbanki finanszírozásból kétéves „Szívbarát” programot indított - melynek lebonyolítói a Szonda Ipsos, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet és az InterHealth Canada. A program a magyar táplálkozási szokásokat, mint a szív-érrendszeri betegségek egyik fő okozóját célozta meg. Táplálkozásunk legfontosabb eleme a kenyér, ez az, amiből mindennap fogyasztunk. Ezért nem mindegy, hogy milyen az a kenyér, amit megeszünk. Európában legalább háromszázféle kenyér ismert, a világon összesen több ezer. A kenyér készülhet búzából, rozsból, kukoricából, sőt rizsből és más gabonajellegű növényekből. Vannak fehér, barna, fekete és keverékkenyerek. A legegészségesebbek ezek közül azok a barna kenyerek, amelyek az ún. teljes kiőrlésű lisztekből készültek. A gabona kiőrlési foka alapvetően befolyásolja a belőle készíthető kenyér minőségét és jellegét. A mérsékelten kiőrölt lisztből készült kenyérben kevesebb van a gabonaszem csírájából illetve a héjából. A gabonacsíra főleg ásványt, fehérjét, zsírt és vitamint, a magok héja ásványi anyagokat, vitamint és ballasztanyagokat tartalmaz. A liszt-test maga keményítőt és fehérjét raktároz. Milyen kenyér lehet „teljes kiőrlésű”? Bármely fajta kenyér - búzakenyér, rozske- pp'o' nyér, árpakefe'' nyér és a kukoricakenyér is - ha a gabona minden részecskéjének hatóanyagát tartalmazza. A teljes kiőrlésű gabona akár háromszor-ötször annyi életfontosságú anyagot tartalmazhat, mint a kevéssé kiőrölt. Aki odafigyel arra, hogy egészségesebben táplálkozzék, jó, ha gyakran fogyaszt teljes kiőrlésű kenyeret. A benne lévő vitamin és ásványi anyagok mellett megtalálhatók nem emészthető ballasztanyagok - például a szénhidrát, keményítő - az elfogyasztott folyadék hatására felduzzadnak a belekben, serkentik a bélműködést, a salakanyag kiürülését. Ennek köszönhetően egészségesebb lesz az emésztésünk, csökken a testsúly s ami a fontos: csökkenti a béldaganatok kialakulásának az esélyét. Tanulnak, majd segítenek 1 A házi betegápolást is elsajátíthatják a résztvevők Oldalszerkesztő: Hírcsatorna A szociális ellátásról. Dr. Kovács Pál, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke látogat Baranyába október 29-én. Délután 4 órakor a szociális ellátás új rendszeréről tart előadást Pécsett, a Tüzér utcai Mozgalmi Házban. A rendezvény nyilvános. Szülők iskolája. November 8-án, 17 órakor találkoznak a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának tantermében a Szülők iskolája elnevezésű tanfolyam hallgatói. Ezúttal a koraszülés okairól és megelőzéséről lesz szó. Asztmaklnb. Az eddig hallott ismeretek összegzésével, a gyógyítás lehetőségeivel foglalkoznak legközelebbi összejövetelükön a pécsi Asztmaklub tagjai. A találkozó október 30-án, csütörtökön délután 5 órakor kezdődik a Tüdőgondozó tornatermében. Az egészséges szívért klub minden kedden 17.30 órakor Pécsett, a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Alajos u. 2.) fogadja az érdeklődőket. Díjmentesen vehetnek részt gyógytornán, relaxációs gyakorlatokon, orvosi tanácsadásokon. A média hatása a mentálhigiénére, a mentálhigiéné megjelenése a médiában címmel konferenciát szervezett a Mentálhigiénés programiroda Dél-Dunántúli Regionális Irodája és a Pannónia Pszichiátriai Egyesület. Az írott és elektronikus sajtó képviselői valamint mentálhigiénés szakemberek részére szervezett tanácskozás október 27-én, 10 órakor kezdődik Pécsett a Művészetek Házában. Új betegellátási forma a csoportpraxis. A magyar egészségügyben kialakuló új tulajdon és érdekviszonyok kedvező feltételeket teremtenek az új szakmai és gazdasági betegellátó közösségek létrejöttének. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy valamennyi, az egészségügyben érdekelt előnyét szolgálja.- Ön, aki közlekedési szakember, hogy került az egészségügy finanszírozásáról döntő önkormányzatba ?- Gondolom, mindenki tudja, hogy e testületnek nemcsak egészségügyhöz közelálló emberek a tagjai. Engem az ország közúti közlekedési vállalatai javasoltak, a Magyar Munkaadói Szövetség képviselőjeként.-Az egészségbiztosítás költségvetésével évről évre ismétlődő gond, hogy többször módosítani kell. Ön most belülről látja az eseményeket, miben látja ennek az okát?- Az eddigi hiányok egyik oka, hogy a Pénzügyminisztérium túlbecsüli a járulékbefizetésekből származó összeget, ehhez igazítja az egészségügynek szánt állami pénzeket. Holott több tízmilliárd az OEP kintlévősége, ennyi járulékkal tartoznak egyes cégek. Ennek behajtására most dolgoznak ki rendeletet. A problémák másik oka, hogy az egészségügyben sok helyen jelen van a szervezetlenség, a túlfoglalkoztatás és a pazarlás. Erre bizonyíték, hogy a csődbe jutott kórházak rendbetételére kijelölt gazdasági szakemberek szinte egybevágóan ilyen hibákat tártak fel. A költségek 20-25 százalékát lehetne lefaragni úgy, hogy a betegellátás minősége ne sérüljön, sőt jobb legyen. Mert milyen szervezettség az, amikor valakit az adott rendelőintézet a szakrendelésre 9 órára hív be s az orvos csak 11 órakor fogadja, hogy csak egyetlen példát említsek. Magyarországon ma még az egészségügyi intézményeket jórészt orvosok irányítják, akik kiváló szakemberek a területükön, de nem biztos, hogy közgazdászok is egyben. Az ágylétszám leépítése sem hozta meg a várt eredményt.- Az állandó költségvetési hiány harmadik, jelentős oka, hogy a járulékot fizetők pénze osztódik fel azokra is, akik ellátásra jogosultak, de járulékot nem fizetnek. Ezek közé tartoznak a gyermekek, a még tanuló fiatalok és a nyugdíjasok. E mai rendszer szerint a képlet: X által befizetett járulékból Y és Z ellátását is fizetik. Különösen a nyugdíjas réteg az, aki legnagyobb mértékben veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, holott értük jelenleg senki nem fizet járulékot.-A mai nyugdíjasok egykor járulékfizetők voltak. Jogosan mondják, hogy ők megfizették már a saját ellátásuk költségeit.-így igaz, csakhogy akkor még az államhoz folyt be ez az összeg. Éppen ezért kellene ma az államnak az utánuk járó fejkvótát befizetni az OEP-nek, mint ahogyan a gyerekek után járót is. A költségvetési bizottság a legutóbbi ülésén állásfoglalást fogalmazott meg, mely szerint szükségesnek tart egy törvénymódosítást, amely arra irányulna, hogy az egészségbiztosítási alap költségvetési pozícióját ne rontsa az ellátásra jogosult, de járulékfizetésre nem kötelezett személyek ellátásának fedezetlensége. Az egészségbiztosítás természetével ugyanis a szociálpolitika nem fér össze, az állami kategória. Egészségügyi és szociális ismereteket nyújtó díjmentes tanfolyamot szervezett a Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete a mohácsi és a siklósi területi szervezetével közösen. A november végéig tartó képzésre összesen 71-en jelentkeztek. Elsősorban olyan önkéntesek érdeklődtek, akik nem csak a saját családjukban, hanem szűkebb környezetükben is szívesen hasznosítanák az itt szerzett ismereteket. A Vöröskereszt pályázat útján kapott támogatást ennek a tanfolyamnak a megszervezésére. A résztvevők többsége vöröskeresztes aktíva, de vannak köztük munkanélküliek. Elsősorban a kis települések szociális feladatainak megoldásában, illetve a házi betegápolásban szeretnék őket szervezetten foglalkoztatni. +45 Az egészségügyi beruházási keretek területi forráselosztásának százalékos eltérése a RAWP formulától (1992-1994) +38-18 60 40 20 0-20 -40-60 1 Győr Szombathely Pécs + 19-23 Szeged Debrecen Miskolc Budapest Tanulmányok a regionális egészségügyi forráselosztásról címmel jelent meg kiadvány a közelmúltban a Soros-alapítvány támogatásával. A könyvből vett grafikon az egészségügyi beruházási keretek területi elosztásának százalékos eltéréseit mutatja. (199tf-es felmérés) A szűrővizsgálat a tüdő kialakuló elváltozásait is kimutatja Komolyan kell venni a köhögést A statisztikák szerint a légzőszervi megbetegedések képezik hazánkban a harmadik leggyakoribb halálokot a daganatos betegségek és a szív-érrendszeri megbetegedések mögött. Újabban azonban egyre inkább az a vélemény, hogy ez az értékelés téves, mert a súlyos légzőszervi betegségnek a krónikus hörghurutnak szövődménye lehet szívelégtelenség vagy tüdőrák. S ha ez utóbbiak miatt bekövetkezett halál hátterében lévő alapbetegséget számba veszik, kiderül a légzőszervi betegségek sajnos vezetnek a halálozási statisztika élén. A hörghurut - bronchitis - akkor veszélyes, ha krónikussá válik. Alattomosan alakul ki. Az első tüneteit, a gyakori köhögést, sokan nem betegségként élik meg, egy súlyosabb szövődmény kapcsán derül ki, hogy elhanyagolt, nem kezelt hörghurut a felelős. Idült hörghurutról akkor beszélünk, ha legalább 2 hónapja folyamatosan jelentkeznek a köhögéssel, köpetürítéssel járó tünetek. Az elhúzódó köhögés, illetve gyulladás miatt a tüdő rugalmas rostrendszere elpusztul, a légzőfelület tönkremegy. A tüdő kitágul, a gázcsere tökéletlenné válik, ezért a beteg állandó oxigénhiánnyal küzd. Ezt az állapotot hívják tüdőtágulásnak. A tartós oxigénhiány és fulladás szívelégtelenséget is okozhat, s az idült hörghurut és tüdőtágu- lat szinte provokálja a tüdőrák kialakulását. A légutak jelentik a szervezet számára a legnagyobb kaput a külvilág felé. Ezen keresztül azonban az oxigén mellett szennyező anyagok és kórokozók is bejutnak. Az egészséges légúti rendszer képes védekezni ezek ellen, a hörghurut azonban épp ezt a védekező képességet teszi tönkre, a gyulladásos állapot miatt megbénul a légutak és a tüdő öntisztulása, ami újabb fertőzésnek nyit utat, tehát egy ördögi kör alakul ki. Az idült hörghurut kialakulásáért felelős tényezők között első helyen áll a dohányzás. A dohányfüst károsítja a légutak nyálkahártyáját, irritáló hatása miatt állandó gyulladást tart fenn. Természetesen a dohányzás mellett igen jelentős károsító tényező a levegő szennyezettsége is. Komolyan kell tehát venni a nehezen múló, elhúzódó köhögést. Mindenképp orvoshoz kell menni, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. A korai stádiumban ugyanis megelőzhető a kór kialakulása. Mivel ekkor még nincs röntgentünete, a légzésfunkció műszeres vizsgálata jelzi a hörgők, a tüdő kezdődő elváltozásait. A pécsi Tüdőszűrő Állomás (Munkácsy M. u. 19.) az OM Laboratories finanszírozásával ingyenes légzésfunkciós szűrővizsgálatot tart november 3-7-éig, naponta 7-17 óráig. A vizsgálatot különösen ajánlják a dohányosoknak s azoknak, akik hosszabb ideje köhögnek.
