Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-25 / 292. szám
10 Dtinántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. október 25., szombat Egy nép örökké számkivetve Hegedűs a háztetőn — bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A Hegedűs a háztetőn olyan darab, melyet nehéz is, könnyű is műsorra tűzni. Könnyű, mert a vastaps szinte garantált, és nehéz, hiszen a Topol jegyezte filmváltozat és a Bessenyei nevével fémjelzett leghíresebb hazai alakítás után nagy feladat Tevje megformálása. Pécsett az Egyetemi Színpadon rendezett emlékezetes előadás érdemel említést, melyben Stenczer Béla játszotta a tejesembert. A Pécsi Nemzeti Színház most az ő főszereplésével, Márta István rendezésében mutatta be Joseph Stein és Jerry Bock világhírű musicaljét, azzal a valószínű céllal, hogy a színház idei szuperprodukciójává legyen. A musical olyan színházi műfaj, melyhez ma már külön képezik a színészeket, többek között azért is, mert a a musicalszínésznek kellő hanggal és megfelelő tánctudással is kell rendelkeznie. Enélkül is lehet persze musicalt játszani, de akkor előállhat az a helyzet, mely a pécsi bemutatón is: a szereplők jó része nagy igyekezettel ugyan, de kellő hangterjedelem hiányában bátortalanul énekelt, intonálási problémákkal küszködött. A bemutatón voltak hiányosságok az egyébként Vidákovics Antal koreografálta tánclépések egyeztetése körül is. Szerencsére a Papp Zoltán vezényelte jó zene és a sok közismert dallam sikert ígér. Nagyobb baj, hogy az előadás egészében rendre elsikkadtak a csúcspontok. A jelenetek nagy része hangsúlytanul zárul, a drámai végszók többsége üresen kong. Talán ha néhány másodperccel tovább tartanának a hatásszünetek, kialakulna valami feszültség, mindenesetre ezzel az október 17- ei bemutató adós maradt. Márta István rendezésében Anatevka lakói az örökös számkivetettség megjelenítői. Felsorakozásaik a gödrökbe lőtt áldozatokat idézik emlékezetünkbe. A tablóképszerű hatás azonban sajnos, egyben túlságosan statikussá is teszi a színpadi képet. Ezt a rendező a színházi technika lehetőségeinek felvonultatásával próbálta oldani. A süllyesztőt kivéve talán minden gépezet szerepet kap az előadásban, bár a forgószínpad gyakori alkalmazása miatt néha elveszítjük a fonalat, s nehezen derül ki, melyik helyszínen is vagyunk. Tresz Zsuzsa sötét tónusú jelmezei komor, de egységes hatást keltenek, ahogyan Vayer Tamás lécekből összerótt díszletei is. Csak az a rejtély, hogy kerül a századelő eldugott kis orosz falucskájába egy olajoshordó. Stenczer Béla reb Tevje szerepében bölcs és visszafogott. Elhisszük róla, hogy közösségének vezető alakja, akit élettapasztalat és megértés segít abban, hogy változtasson hagyománytiszteletén, szerettei kedvéért. Méltó társa a határozott Golde, akit Füsti Molnár Éva formál meg. Örök anya, akinek fő célja gyermekei biztonsága. Örök asszony, aki pihenés nélkül teszi a dolgát. Örök feleség, akinek néha nehéz az igazat bevallani. Gráf Csilla Cejtel szerepében egyenletes, megbízható alakítást nyújtott. Hődéinek (Bacskó Tünde) legemlékezetesebb jelenete a szülői háztól való búcsúja volt. Percsik, akit Lázár Balázs formál meg, energikus, de kissé tudálékos figura. A szabó, Motel Kamzolj szerepében Ujláb Tamás szinte végig otthon érezte magát, játéka kellemes perceket szerzett. Chava (Varga Erika Veronika) és Fegyka (Rázga Miklós) egymásra találásának története kissé háttérbe szorult, alakításuk is kisebb hangsúlyt kapott. Jente, a házasságközvetítő alakját Sólyom Katalin sok apró eszközzel tette valóságossá, a mészáros, Lázár Wolf figurájából pedig N. Szabó Sándor formált karaktert. Halványabb volt a csendbiztos szerepében Fekete András, és a rabbiéban Kovács Dénes. A rá bízott feladatot jól oldotta meg a kocsmáros szerepében Pilinczes József Cejtel nagymamaként Takács Margit és a Fruma Sárát alakító Tadits Agnes. Hodnik I. Gy. Hit a könyvben Frankfurt idén a 49. alkalommal volt otthona a híres nemzetközi könyvvásárnak. Mamut méretek. A kiállítás alapterületén, a közel 200 ezer négyzetméteren mintegy száz ország közel nyolcezer kiadója. Átlagosan harminc- negyven kiadvánnyal számolva is, ez több mint három- százezer könyv! Az elektronikus információhordozókról már nem is szólva, melyek szintén lehetnek ennyien, s amelyeknek az idei minden korábbinál demonstratívabb bemutatkozása. A nem csak a szakmai kiállítók, hanem az irodalmi ügynökségek, a kereskedők számára is már a vásár megnyitása előtt néhány héttel korábban hozzáférhető volt német és angol nyelvű CD- ROM, amelynek sokezres adatbázisáról bárki bármit lehívhatott, bármivel és bárkivel megismerkedhetett, ami vagy aki Frankfurtban szerephez jutott ebben a néhány napban. Az adatbázisban a közel félszáz hazai kiadó között ott van a pécsi Jelenkor és a Pro Pannónia is, szerzőkkel, címekkel, németül és angolul. Frankfurt: kirakat és mérce, szakmai rendezvény és politikai esemény, biznisz és diplomáciai esemény egyaránt. Frankfurt - belépőjegy a világba. Minden esztendőben Frankfurt díszvendégi státust adományoz valakinek. Az idén a cím birtokosa Portugália, jövőre Svájc. 1999-ben pedig Magyarország. Az idei részvételünk már ezt szolgálta, pontosabban ezt is: a kollektív stand negyvenkét kiállítója, köztük a pécsiek legpiacképesebbnek ítélt kiadványaikkal; a nagy érdeklődéssel kísért pódiumbeszélgetés Tandori Dezsővel, aki humorral és felkészültséggel jól állta a kérdések sorát; a frankfurti polgármester asszony és a budapesti főpolgármester részvételével tartott magyar fogadás; a néhány külföldi kiadónál - így például Konrád György személyében a Schorer Press-nél - felbukkanó magyar szerzők; végezetül a magyar kiadók irányába megnyilvánuló érdeklődés mind-mind ezt mutatták. Azóta több tájékozódó tárgyalás talán már eljutott a szerződéskötésig is, több könyv a helyszínen gazdára talált, jó néhány pécsi kiadvány külföldi könyvtárak, archívumok polcára került. Frankfurt csak hónapok, inkább évek alatt hozhat eredményt, mutathatja meg, ki milyen mértékben növelte ismertségét, kinek sikerült könyvet, szerzőt, jogot eladni. Magyarország ezen a világszínpadon még csak szerény epizodista, ám esélyei, hogy nagyobb szerepekhez jusson, egyáltalán nem rosszak: Kelet-Közép Európából - az orosz és a lengyel mellett - talán éppen a mi irodalmunk a legesélyesebb a nyugati piacon. Nem rosszak a tudományos publikációk, a történeti munkák sanszai sem. Ehhez persze több - mindenekelőtt angol és német nyelvű - fordítás, igényesebb kivitel, korszerűbb, hatékonyabb külföldi terjesztői hálózat megteremtésére lenne szükség. Jó reklám, nagyobb nyilvánosság, hatékonyabb propaganda, több bemutatkozási lehetőség - például németföldön - a magyar szerzőknek. Dr. Szirtes Gábor Kulturális ajánlatok Cziffra György emlékliaiigverseny. A Cziffra-alapítvány tehetséges fiatal előadóművészeit hívta meg a pécsi Művészeti Szakközépiskola, hogy fellépjenek a híres zongoraművész emlékére adott hangversenyen november 5-én este 7 órakor. Cziffra György több mint egy évtizede tett látogatást a pécsi iskolában, s tartott itt mesterkurzust. (ly) Az irodalomtudomány műhelyei. Dr. Bókay Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár kötetét mutatják be a pécsi Művészetek Házában október 31-én 18 órakor. „Az irodalomtudomány a modem és a posztmodem korban” című kötetről a szerzővel dr. Nagy Imre irodalomtörténész beszélget. Bókay Antal kutatási és oktatási témája az irodalomelmélet, a pszichoanalízis és a modem költészet. (ly) Kozárndslenyi alkotók. Első alkalommal kerül sor arra a kozármislenyi német nemzetiségi önkormányzat helyiségében, hogy a helyi alkotók gyűjteményes kiállítással, festménnyel, fotóval, irodalmi és zenei alkotásokkal mutatkozhatnak be. A válogatás október 26-áig látogatható. (ly) Rejtőzködő dzsámi Újabb török kori emlék a pécsi belvárosban A pécsi belváros még számos régészeti titkot, értéket őriz. Dr. Gerő Győző régészprofesszor egy ilyen rejtett értékre hívta fel a figyelmet, mégpedig azért, mert félő, hogy a megsemmisülés fenyegeti. A Király utcából nyíló Kazinczy utcában, egykor az utca nevét viselő étterem konyhája - mint kiderült - egy török dzsámi falai közé épült. Evlia Cselebi, a török krónikás ír róla először, mint Ferhát pasa dzsámijáról. A következő írásos emlék az 1785-ből származó dokumentum, amelyben az itt építkező dominikánusok a térképen bejelölték a dzsámi helyét, ami a későbbi években folyamatosan körbeépült. Az étterem elődje, az 1890-ben épült polgári kaszinó, mint kiderült, az egykori dzsámi falait is felhasználta az építkezésekről. A régész elmondta, hogy a forrásmunkák alapján kezdtek kutatni, és épségben megőrződött sarok szalaktitokat és egy eredeti ablakot fedeztek fel. Ä találtakból következtetni lehetett arra, hogy a dzsámi az országban eddig feltárt hasonló épületek között is egyedi. Épp ezért kellene a teljes pusztulástól megmenteni. Mint ahogyan a régészprofesszor elmondta, a többszöri épület átalakítások során a dzsámi eredeti falához többször hozzányúltak, a vastag fal köveinek egy részét megbontották, ezzel a statikai egyensúlyát is megváltoztatták. Bármikor összeomolhat, ha még sokáig nem történik vele valami. Ferhát pasa dzsámijának feltárását akkor tudnák megkezdeni, ha a régészek lehetőséget kapnának belülről, az étterem konyhája felőli kibontásra. A vendéglátó hely privatizáció során magánkézbe került. Valószínű a tulajdonosnak nincs pénze a felújításra, az étterem évek óta zárva van, állaga egyre romlik. Pedig a belváros gyöngyszeme lenne a helyreállított török kori épület, még vendéglátóhelyként is kuriózum lehetne, mint török kávézó, vagy teázó. Akárhogy is, mint történelmünk építészeti emléke, nemzeti kincsnek számít s meg kellene találni a módját, hogy az enyészettől megmeneküljön. Sarok Zsuzsa Futnak a képek Filmjegyzet Álmodozók a föld alatt Letépik a virágot, mely anya s leány is... A filmforgalmazás csaknem évtizedes mulasztását pótolja Emir Kusturica 1988-ban készült művének, a Cigányok ide jé- nek műsorra tűzésével. Jobb későn, mint soha, ám mégis szerencsésebb lett volna ezt az alkotást annak idején látni. Most megnézve ugyanis mintha valamiféle optikai csalódás áldozataivá válnánk. Mert a film groteszk-szürreális képsorai, úgy tűnik, az Arizonai álmodozók-dX idézik. Erre az immár klasszikusnak számító remekműre utalnak a lírai látomások, a folyton szakadó eső, a mennydörgések, a lebegő fátylak, a szárnyak nélkül felleli edő s lebegő tárgyak és i-úátlanul elbuijánzó epizódok, a néha bizony már-már fárasztó ismétlődések, az időnként meg-meg- bicsakló motívumszövés és a túlzottan harsány tónusok alapján könnyen arra gondolhatnánk, hogy a rendező még nem tudott igazán kikeveredni az Underground alkotói. kátyújából. Mintha erre a műre hajazna a túlpörgetett cselekmény, a képtelen és kissé unalmas ceremóniák sora és a jellemrajz torzképekbe hajló vonalvezetése. Pedig az Arizonai álmodozók csak 1992-ben készült, a most látott film után négy évvel, az Underground még későbbi. Vagyis a Cigányok ideje az őstojás hozzájuk képest, amelyben ezek szerint jócskán megtalálhatók már Kusturica későbbi művészetének fényei és árnyai. A szuverén képvilág, az eredeti fantázia, a bravúrosan merész ötletek (ilyen a gyermek- szülés jelenetének és az anya halálának felejthetetlenül szép felvétele), de ezekkel a vitathatatlan erényekkel együtt jelen van már a fegyelmezetlen előadásmód és a kömyezetrajz megkésett, balkáni neorealiz- musa is. A Cigányok ideje tehát kétarcú film. Egyébként egy szerb- bosnyák romaközösség életét mutatja be, kritikusan, de megértéssel. Hőse, Perhan, egy szép cigánylány és egy szlovén katona árvája, akit a nagyanyja nevel, ez utóbbi a film leggazdagabban, legámyaltabban megrajzolt figurája, alakítója, Ljubica Andzovic a mű kiemelkedő színészi teljesítményét nyújtja. Perhan jobbra hivatott ember, aki a nagyanyjától varázstehetséget örökölt, mégsem tud kitömi a lehúzó életformának s annak a bűnszövetkezetnek a hatalmából, amely hazug ígérgetéseivel megtévesztette őt. Elpusztul értelmetlenül, és - végzetesen. Erre a fátumra utal a film eredeti címe (Dom za vesanje) Villon akasztottait idéző utalásával, balladisztikus üzenetével a könyörtelenül beteljesülő sorsnak, amelyben mintha még a bádogfeszület is osztozna a település nyomorúságos templomában. Azt hiszem, ez a film legfontosabb jelképe, s bizonyára nem véletlen, hogy ezt a feszületet az utolsó képsoron fejjel lefelé látjuk felakasztva. Emir Kusturica müve látomás egy felfordult \ dacról.
