Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-25 / 292. szám

1997. október 25., szombat

Kultúra - Művelődés

Dünántúli Napló 11

Magyarul magyarán

Nyelvében él a nemzet???

A kérdőjel napjainkban került e közismert, a reformkorban keletkezett szállóigénk után. Több mint egy évszázadon keresztül megföllebbezhetet- len kijelentésként, sőt ítéletként használta vagy vette tudomásul a magyarok túlnyomó többsége. A nagy hazafiak, írók, költők, művészek, politikusok külön-külön is hitet tettek az anyanyelv nemzetmegtartó ereje mellett. Különösen kiemelkedő jelentőségű volt Kodály Zoltán riadója, amellyel 1937-ben szólította fel a nemzetet: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának! Ezzel indította el a magyar helyes és szép kiejtési versenyek sorozatát. Új lendületet adott ennek a mozgalomnak Péchy Blanka, városunk szülötte, aki a Kazincy- díj alapításával a tanulóifjúságot és a hivatásos beszélőket egyaránt lelkesítette az anyanyelvi műveltség megszerzéséért folytatott nemes vetélkedésre. Ez év áprilisában a Magyar Nyelv Hete megnyitóján az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára újrafogalmazta Kodály felhívását, felszólítva a nemzetet, hogy ne nézze tétlenül nyelvünk romlását, a nyelvi műveletlenség elbuijánzását.

Voltaképpen ekkor került a címül választott szállóige után a kérdőjel. A világállam, a világpolgárság, a „globalitás” mellett elkötelezett értelmiségi csoportok ugyanis kétségbe vonták a nyelv öntörvényű változásába való beavatkozás lehetőségét, következésképpen szükségességét is. Hevesen tiltakoztak az úgynevezett nyelvtörvények

ellen, amely büntetni rendelné a nyelvhasználatban elkövetett hibákat. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, amely száműzte a nyelvőr, a nyelvvédő stb. elnevezéseket, hogy távoli képzettársítás se idézze még a védőfegyverek képét sem, nem győzte elhárítani az agresszió vádját.

Heves vita bontakozott ki, amely a rádióban, a tévében és az írott sajtóban egyaránt zajlott. Ez utóbbi „médiumban” 43 terjedelmesebb közlemény látott napvilágot. Szerzők és cím szerint közölte ezt a bibliográfiát az Édes Anyanyelvűnk című folyóirat októberi száma. Tanulmányozása roppant tanulságos.

Nem lehet véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is megszólalt ez ügyben. A tudós testület elnöke szerint az anyanyelv nemcsak a nemzeti önazonosság, hanem a szociális esélyegyenlőség eszköze is. Ezért az Akadémia cselekvési programot dolgoz ki, javaslatokat fogalmaz meg többek között az iskolák feladatairól az anyanyelvi nevelésben. A program kiterjed a közéletben és a tömegkommunikációban dolgozók kötelezettségeire is. A Közakarat Egyesület felhívása szerint nemritkán beszédhibásak, nevetségesen pöszék, raccsolók ülnek mikrofon elé, birkóznak a nyelvünkkel, tehát alkalmatlanok a közszereplésre. Pedig Németh László szerint: „Nem mindegy, hogy a szó, amelyet szétfolyat (ti. a Rádió) kaná- lislé-e vagy artézi forrás.”

Rónai Béla

Földi Péter festményeit tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Parti Galéria Mária utcai kiállítótermében. A tárlat

november elejéig látogatható. fotó: müller andrea

Torokszorítás és súlytalanság

A hazai művészeti élet talán legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye napjainkban Kocsis Zoltán zeneigazgatóvá történő kinevezése az Állami Hangversenyzenekar élére. A Kossuth- díjas művésszel a zene, a művészet súlyáról vagy éppen súlytalanságáról beszélgettünk.- A művészetek szerepe napjainkban megváltozott, s ez alól sajnos semmilyen művészet nem kivétel. A XX. század persze létre tudott hozni új művészeteket, mint például a filmművészetet, de az az érzésem, hogy hiábavaló a művészet korszerűvé tétele, ha maguk a művészetek már nem bírnak akkora súllyal az emberek életében, mint régebben. Az uralkodó osztály például Beethovennel mint egyenrangú személy- lyel bánt azzal együtt, hogy pontosan tudta: nem egészen normális, kiszámíthatatlan, olykor kezet emel hercegekre, grófokra.

De akkora volt a zene iránti szeretet, respek- tus, hogy Beethovenben felismerték azt az embert, aki messze túléli őket. Ma rengeteg dolog van a világon, ami az embereket érdekelheti, s minél könnyebb hozzájutni valaminek a lényegéhez, annál nagyobb annak a veszélye, hogy a művészetektől fogja elhódítani azokat, akik nem hajlandóak különösebb erőfeszítést tenni még arra sem, hogy egy hosszabb regényt elolvassanak; hiszen itt a komputer, a televízió, benne a rengeteg szeméttel. Főként az a veszélye az egésznek, hogy az értéktelenség irányába hajlik el minden. Például amit Benny Hill csinál, azt nem nevezném egyértelműen művészetnek.- Gondolom, az a szórakoztató ipar körébe tartozik.-Igen, de ebben a körben egykor olyan mesterek működtek, mint Puccini, Offenbach vagy Johann Strauss. A világ hihetetlenül polarizálódott, és nevetségesnek, ugyanakkor nagyon szomorúnak is tartom azt, hogy még mindig van éhínség a világban, miközben a jóléti társadalmakban már tényleg nem tudják bizonyos emberek, hogy mit is csináljanak a pénzükkel. Ez a fajta kiáltó ellentét valamilyen módon abban csapódik le, hogy lámpással kell a szponzorokat keresni, és olyan bőkezű mecénásokra már nem lehet számítani, mint annak idején ezek a hercegek, grófok voltak. Ma projekteket, produkciókat szponzorálnak, nem életpályákat. Beethoven először évi hatszáz, aztán négyezer forint apanázst kapott a mecénásaitól,

amely abban az időben nagy összeg volt. Gyakorlatilag ez hosszú éveken keresztül gondtalan életet, s ilyen módon a komponálásra való koncentrálást biztosított neki. Lehet, hogy ha nem kapja meg ezeket a pénzeket, ma nincs Appassio- nata, s nincs IX. szimfónia.- Évszázadokon keresztül kortárs zeneszerzők művei szólaltak meg Európa-szerte. Ma ez elképzelhetetlen.-Bizony, rágódunk az elmúlt kétszázötven év zenéjén. Gyakorlatilag olyan időszakba jutottunk, melyben a kort nem érdekli a saját zenéje.- Lehetséges, hogy a zene kimerítette saját fejlődési lehetőségeit?- Nem érzem magam igazán kompetensnek arra, hogy megítéljem, hová jutott az európai zene, de az biztos, hogy zene és közönsége eltávolodott egymástól. Tény, hogy ha bemegy az ember egy nyugati hanglemezboltba, akkor körülbelül a kínálat huszad része a komolyzene. Feltételezem, hogy az emberek megtalálják a szemét elleni, védekezés módját, s képesek lesznek még megújulásra, de nem kizárt az sem, hogy csak újabb háborúk árán.- A zene és közönség eltávolodása a zene és a közönség minőségéről is szól. Elképzelhető, hogy a kornak nincs Bee- thovenje vagy Mozartja?- Elképzelhető. De például Ligeti és Kurtág műveire odafigyelnek. Én magam már éreztem Kurtág zenéjének hallgatásakor ugyanolyan torokszorító élményt, mint régebbi korok zeneműveinek esetében. Ezt valamilyen módon a közönség is megérzi, Kurtágnak például óriási sikere van mindenütt, de maga a műfaj nem annyira populáris. Azért, mert előtérbe léptek a könnyebben fogyasztható dolgok, s ez nem a komolyzene hibája. Ha tehát a zene-fogyasztó viszonyról beszélünk, nem lehet elsősorban a komponistákat, illetőleg a zenészeket hibáztatni.- Változott-e a közönség művészet iránti érzékenysége?-A közönség harminc éve folyamatosan szűkül be, s nagyon érdekes, hogy a kitekintés növekedésével egyenes arányban csökken az érdeklődés a dolog aktív része iránt. Tulajdonképpen amíg be voltunk zárva, addig sokkal aktívabban lehetett foglalkozni komoly dolgokkal: az emberek hegedültek, zongoráztak, amatőr szinten ugyan, de mégiscsak az a közönség potenciálisan jobb volt, mert a saját körén keresztül sokkal inkább meg tudta állapítani egy produkció hitelességét. Manapság fogyasztóvá degradálódott, csökkent a kompetenciája, illetőleg előtérbe lépett az a nézet, hogy minden menedzselés kérdése. Gyakorlatilag PR-ügy, hogy el tudják-e adni az esetleg értéktelenebb produkciót az értékesebbel szemben. Hihetetlenül sok rossz produkciót hallottam az elmúlt években nagyon nagy sikerekkel. Bayreuthban három évvel ezelőtt láttam egy nagyon rossz Trisztánt. Akkor legalább a rendezőt kifütyülték. Ugyanazt a Trisztánt játszották az elmúlt nyáron, még sokkal rosszabbul, de óriási sikerrel.-A közönséget a három tenorféle produkciókkal fertőzik.-Éppen erről van szó, ez kell a közönségnek: három tenor vagy valami híres politikus, aki amatőr zenész, s megtelik a terem, el lehet adni a jegyeket.- Érdekes tünet, hogy ha ma az elitről beszélünk, szinte kizárólag a politikai, gazdasági elitre gondolunk.- Igen, Orbán Viktorokra, Bili Gates-ekre, Palotásokra, mert ha nem mutatkozik társadalmi méretű érdeklődés a kultúra iránt, annak képviselői háttérbe szorulnak.- Ez világjelenség?-Igen, de a műveltebb országokban még nincs teljesen így. Például Németországban mégiscsak jobb a közönség, de ezt el tudnám mondani Angliáról, Amerikáról vagy Dániáról.- Korunk nem kedvez a reneszánsz típusú embernek, amilyen Ön is. Lehet a kor ellenében élni?- Ami belőlem fennmarad, az túlél bármely sikeres vállalkozót, ez holtbiztos. Persze azt is tudom, hogy az ember csak a saját korában élhet, mellyel nem lehet szembe helyezkedni úgy, ahogy a történelem során egy páran tették, akik bele is buktak. Ugyanakkor én ezt kihívásnak is tekintem: tessék, itt van a saját korom, ezekkel a technikai feltételekkel, ezekkel az emberekkel, meg kell próbálni élni benne. Cseri László

Hírcsatorna

Mediterrán ősz. Záróeseményéhez közeledik a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ hagyományos őszi rendezvénysorozata. Október 26- án Magyarlukafán a XIII. Vendel-napi búcsú záija a Mediterrán Őszt. Délelőtt kézműves kirakodóvásár, mesterségbemutató, játszóház lesz. 13 órakor a megnyitó után folklórműsor kezdődik, 15 órától pedig a Márkus Színház lép fel. A nap tombolával zárul. A búcsúban bemutatkozó település Szentlászló lesz. (ly)

Rigó Jancsi. Október 26- án a Pécsi Nemzeti Színházban Fényes Szabolcs - Békeffy István Rigó lancsi című operettjét játsszák. A 15 órai előadásban a címszerepet Haramza László, a 19 órásban pedig Gergely Róbert alakítja. Az esti műsorról televíziós felvétel is készül. (ly)

Zene és terápia. A pécsi Művészetek Házában október 28-án 18 órakor Andrea Jaworska professzor tart előadást Zene-művészet-te- rápia címmel. A pécsi születésű előadó tanulmányait is itt végezte. 1972-ben került Lengyelországba, tanár és kórusvezető, tudományos kutató lett. A zene terápiás felhasználása elsősorban a problémás gyermekek segítése miatt érdekli. Zeneterápiája a stresszben, egyes betegségekben szenvedő embereknek kíván támogatást nyújtani. (ly)

Ismerkedők. „Bemutatjuk Pécs-Baranyát” címmel rendezvénysorozatot szervez a Pécsi Magyar-Finn Társaság. Október 29-én 18 órakor Pécsett a Dominikánus Házban Töttös Sándor népi iparművész és Balati- necz Márta előadóművész várja az érdeklődő vendégeket. (ly)

Zárva tart a Galéria. A

pécsi Művészetek Háza Martyn Ferenc tetőtéri galériája október 27-én, 30-án és 31-én technikai okokból zárva tart. (sn)

Képek Münchenből. A

magyar származású, Münchenben élő Hodonyi Magdaléna grafikái és csendéletei láthatók két hétig Kaposváron a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskolában. A Pécsett is ismert alkotó több munkáját adományozta a somogyi megyeszékhelynek. (ly)

Rejtvénysorozat kezdődik

Tízéves a Művészetek Háza

Tízéves a pécsi Művészetek Háza. Ebből az alkalomból az Új Dunántúli Naplóban ma rejtvénysorozatot indítunk: a további fordulók feladatai november 1-jén és november 8-án jelennek meg.

Egy-egy kérdésre adott helyes válasz 10 pontot ér. Beküldési határidő: november 17. Cím: Művészetek Háza 7601 Pécs Pf.: 403. Eredményhirdetés december 1-jén, délután 4 órakor a Művészetek Házában lesz.

Díjak: 1998-ban minden művészeti rendezvényre szóló állandó belépő 2 személy részére a Művészetek Házába. A Pécsi Nemzeti Színház 1997/98. évre szóló két darab Szivárvány bérlete. A Jelenkor

Irodalmi és Művészeti Kiadó 8000 Ft-os könyvajándéka. A Pannónia Könyvkiadó 8000 Ft- os könyvajándéka. A Pécsi Szimfonikus Zenekar 6 db CD- felvétele. A Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóirat 1998. évi előfizetése. A Corvina Könyvesbolt 4000 Ft értékű könyvcsomagja. A Modem Art Galéria grafikai ajándéka. A Ferenczy Terem iparművészeti ajándéka. A Nemzeti Filharmónia Kht. 3000 Ft-os hanglemez ajándéka.

I. forduló

1. A Művészetek Háza első képzőművészeti rendezvénye egy olyan művész gyűjteményes kiállítása volt, aki csak 1940-től 1946-ig élt Magyarországon, de tagja volt az Európai Iskolának és az Elvont Művészet Magyarországi

Csoportjának. Ki ez a ma Argentínában fotográfusként

működő művész, és hol született?

2. Első kiállítási évadában a Művészetek Háza adott otthont az 1915-ben Pécsett született Gyarmathy Tihamér kiállításának is, mely a Janus Pannonius Múzeumnak átadott életműkollekciót mutatta be. A művész 1946-ban vált ki az Európai Iskolából, és egyik szervezője lett a Galéria a négy Világtájhoz kiállítóhelynek, az Elvont Művészek Magyarországi Csoportjának. Ki volt az az ugyancsak pécsi művész, aki a szétválás kezdeményezője

volt? Ki volt az a művészetkritikus, aki mindkét festőnek barátja, az absztrakt tömörülés fő elméleti támasza és kiállításainak szervezője volt?

3. A Művészetek Háza „Rejtett kincsek” kiállítás-sorozata 1993-ban a Vasilescu-gyűjte- mény anyagából rendezett tárlattal indult. Ki az az 1926 és 1978 között élt művész, akinek életművéből a legteljesebb kollekció ebben a magángyűjteményben található? Mi volt e rendkívül jelentős művész polgári foglalkozása 1960-tól haláláig?

4. A kilencvenes évek derekán került sor a Művészetek Házában két New Yorkban élő művész - Böröcz András és Robbin Silverberg - legfrissebb munkáinak kiállítására. Mi volt az a különös „nyersanyag”, amit mindketten felhasználtak kiállított munkáikhoz?

5. A pécsi születésű Bachman Gábor volt a tervezője és szervezője annak a kiállító- helynek, mely a dekonstrukti- vista építészeti enteriőr egyik első megvalósult példája volt Budapesten. E galéria kiállítói a Művészetek Házában is bemutatkoztak. Mi a galéria neve?

6. 1996-ban a „Rejtett kincsek” sorozatban került sor a Keleti szőnyegek Pécs-bara- nyai otthonokból kiállításra. A válogatás egyik fő darabja a terem közepén elhelyezett nagyméretű Yomud-türkmén szőnyeg volt. Hogyan jelöli a szak- irodalom az eredeti elnevezést átvéve a közép-ázsiai türkmén törzsek ún. főszőnyegeit? (Az elnevezés a legismertebb nemzetközi szaklap címe is.)

7. 1995-ben mutatta be a Művészetek Háza Komiss Dezső emlékkiállítását dr. Merics Imre műgyűjteményéből. Hogyan nevezte el Komiss azt a műfajt, melyben féltenyérnyi

felületeken százszámra ismétli meg egyetlen kompozíció változatait, a linómetszet és a mo- notípia technikáira építve?

8. Shakespeare utolsó művének, a Viharnak sajátos adaptációját készítette el a rendkívül igényes és egyedülálló képvilágot teremtő angol rendező. Ki a rendező, mi a film címe és mikor készült a film?

9. A francia főváros neve megtévesztő módon szerepel annak a filmnek a címében, mely 1984-ben a Cannes-i filmfesztivál ,Arany Pálma” díját nyerte el. Ki a rendező és mi a film címe?

10. Quentin Tarantino rendezte az 1994-es Cannes-i filmfesztivál „Arany Pálma” díjjal jutalmazott, a fiatalok körében különösen kedvelt filmet. Mi a film címe, kik játszanak benne főbb szerepeket? Nevezzen meg legalább két szereplőt!