Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-20 / 288. szám

1997. október 20., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Vidéken is súlyos a hajléktalanok gondja Kevés az éjjeli menedékhely A becslések szerint húsz- harmincezren élnek fedél nélkül a fővárosban. Vidé­ken sem sokkal jobb a hely­zet. Az átmeneti szállások szűkösek. Akiknek pedig ott sem jut hely, azok sorsa kri­tikusra fordulhat télvíz ide­jén. A főváros éjszakai menedék­helyein és átmeneti szállásain 3500 hely van. Ez télen to­vábbi másfél ezerrel bővül. A Népjóléti Minisztérium krí­ziskezelő pályázatot hirdetett, amelynek elbírálása most fo­lyik. A civil szervezetek napi 200-300 adag meleg étel ki­osztását vállalták. Kovács Ibolya, a Népjóléti Minisztérium Intézményi és Szociális Szolgáltató főosztá­lyának vezetője szerint egyre több hajléktalan él a vidéki megyeközpontokban. A tárca igyekszik céltámogatásokkal segíteni a fővárosihoz hasonló intézményhálózat kiépítését. Vidéken azonban a civil szervezetek nem tudnak a fővá­rosihoz hasonló többletterheket vállalni. Az utcai gondozók és a hajléktalanszállók adatai alap­ján készített becslések szerint országosan mintegy har­minc-ötvenezer hajléktalan ke­rül évente a szociális munkások látókörébe. Pedig valójában ennél tízszer többen vannak az országban. A tárca az idén mintegy 1,2 milliárd forintot fordít a rászorultak ellátásának támogatására. A mobiltelefónia jövője A mobiltelefónia jövőjéről tanácskozott a héten Buda­pesten az Európai Távköz­lési Szabványügyi Intézet Speciális Mobilcsoport 23. plenáris ülése, amelynek házigazdája a két hazai szolgáltató, a Pannon GSM és a Westel 900 volt. A 390 tagszervezetet képvi­selő 180 szakember úgy vélte, hogy a jövő távközlésének egyik legfontosabb kérdése a távközlési rendszer lelkét meghatározó, úgynevezett modulációs és hozzáférési mód új generációs technoló­giájának kiválasztása. A döntés azért is fontos, mert hosszú távon befolyá­solja az iparág jövőjét, illetve meghatározza az európai táv­közlés versenyképességét a távol-keletivel és észak-ame­rikaival szemben. A szakértők között egyetértés volt abban, hogy a felmerült öt megoldás közül bármelyiket is választ­ják, annak az eddig elért eredményekre kell épülnie. A konferencián napirendre került a GSM számok hor­dozhatóságának problemati­kája is. A projekt célja, hogy az előfizetők akkor is hasz­nálhassák eredeti telefonszá­mukat, ha esetleg mobiltele­fon-szolgáltatót váltanak, azaz egyiktől átpártolnak a másikhoz. A konferencia témája volt még az úgynevezett Adaptive Multi Rate Codec rendszer létrehozása, amely révén a mostaninál lényegesen jobb hangminőség biztosítható, és például zene is élvezhető a mobiltelefonon keresztül. (MTI) Több a határsértő Embercsempészek, csempészett autók Szeptember végéig összesen 15 ezer 470 jogsértés történt a magyar államhatáron, ami 6,3 százalékos növekedést je­lez az elmúlt év hasonló idő­szakához képest. Krisán Attila ezredes, a határ­őrség szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy háromnegyed év alatt 6100 határsértőt fogtak el, 10 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A szomszédos országok ha­tóságai 2652 határsértőt adtak vissza a magyar határőrség­nek, és ez 30 százalékos emel­kedést jelent. A határsértők mintegy fele román állampol­gár volt, de sok volt a jugo­szláv és az ukrán is. Horogra akadt 245 embercsempész is, 40 százalékkal több, mint ahány 1996-ban 9 hónap alatt. Hamis útlevéllel mintegy két­ezren próbálták átlépni a ma­gyar államhatárt. Háromnegyed év alatt 179 lopott autó kicsempészését akadályozták meg a határőrök, míg tavaly ugyanebben az időszakban 341-et. Elfogtak 157 körözött bűnözőt, míg 1996-ban szeptember végéig 212-t csíptek nyakon. Kilenc hónap alatt 82 millió útlevelet kezeltek a határőrök, 3 száza­lékkal kevesebbet, mint a megelőző háromnegyed év­ben. (MTI) Magyarország páratlan esélyt kapott az európai felzárkózásra Civilek a társadalmi demokráciáért A pártoknak a civil szervezetek szerint olyan politika kiala­kítására kell törekedniük, amely a gazdaság továbbfejleszté­sét, az infláció mielőbbi megszüntetését, a legfontosabb szo­ciális gondok enyhítését, a tudomány és a kultúra támogatá­sát egyaránt szem előtt tartja. Kötelezettséget kell vállalniuk a korrupció elleni harcra és a közbiztonság védelmére is. „Nem szabad elpuskáznunk azt a lehetőséget, hogy ma az egyesült Európa és a NATO kapujában állunk” - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök A társadalom demokrá­ciájáért címmel rendezett kon­ferencián az Építők Kongresz- szusi Központjában. A több mint féltucat civil szervezet tanácskozásán az ál­lamfő megállapította: a jelen legnagyobb problémája az, hogy „eldugultak a társadalmi mobilitás és felemelkedés csa­tornái”. Ezzel összefüggésben szorgalmazta, hogy a népi kol­légiumok mintájára hozzanak létre felzárkóztató középisko­lai kollégiumokat. Göncz Ár­pád figyelmeztetett arra, hogy az emberiséget és a magyarsá­got nem általában kell sze­retni, hanem úgy, hogy a sze- retetből gyakorlat, aktív tevé­kenység és összefogás bonta­kozzék ki. Sándor László, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a ma­gyar társadalom olyan esélyt kapott a felzárkózásra, ami nem ismételhető meg. A kö­zeli hónapokban dől el, hogy valóban tartós lesz-e a gazda­sági növekedés, és az is, hogy milyen körülmények között készülhetünk fel az európai in­tegrációra. A pártokkal kapcsolatban szerinte az a kérdés: van-e elég alázatuk a nemzettel szemben, s van-e elég bölcses­ségük ahhoz, hogy előtérbe ál­lítsák a nemzeti érdeket. A tanácskozás résztvevői a hozzászólásokat követően kö­zös állásfoglalást fogadtak el. A dokumentumban a civil tár­sadalmi szervezetek képvise­lői felhívják a pártokat a nem­zet alapvető érdekeinek együt­tes szolgálatára. Korrupciómentes közéletet A növekvő jövedelemkülönbségeket nem szabad a moderni­záció szükségszerű kísérőjelenségének tekinteni - hangoz­tatta Bőd Péter Ákos Budapesten, a Magyar Demokrata Néppárt hétvégi gazdasági konferenciáján. A konferencián - az eredeti tervekkel ellentétben - nem je­lent meg Szabó Iván, aki a héten mondott le pártelnöki tisztségéről. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság ösz- szefüggéseit elemezve Bőd Péter Ákos leszögezte: a szak­szerű és tisztességes állam- igazgatás, a korrupciómentes közélet növeli a gazdaság sze­replőinek teljesítőképességét. Szerinte Magyarország előtt most az a feladat áll, hogy a lehető legsikeresebben bekap­csolódjék a modern világgaz­daság fő sodrába. Eközben azonban meg kell őrizni a tár­sadalom identitását. Sok eszköz van, amely lehe­tővé teheti, hogy ne csak az erős érdekérvényesítő képes­séggel rendelkező társadalmi csoportok legyenek az integ­ráció haszonélvezői. Ezek kö­zül az oktatásra szánt erőfor­rások növelését emelte ki Bőd Péter Ákos. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi érdekek és a gazdasági növekedés össze­egyeztetésében nem lehet kül­földi mintákat másolni. Erre a kérdésre minden országnak sa­ját választ kell adnia. Rabár Ferenc, az Antall­kormány első pénzügyminisz­tere az egyén és az állam leg­nehezebb feladatai között em­lítette meg az azonosságtudat és a változtatásra való képes­ség megőrzését. Bogár László, a Néppárt parlamenti képviselője az MDNP nevében a gazdasági, politikai és társadalmi viszo­nyok újfajta megközelítését ígérte. Véleménye szerint erre azért van szükség, mert a ’90- es évek végén a társadalom többségének életkörülményei rosszabbak lesznek, mint az évtized elején. Bogár bírálta a Bokros-csomag kormányzati túlértékelését, majd annak a véleményének adott hangot, hogy az évek óta tartó meg­szorítások hosszú távon súlyos károkat okoznak. A csatlakozás negatívumait sem szabad elhallgatni Több információt az Európai Unióról A Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint a hazai lakosság még több tény ismeretében akar véleményt alkotni Magyar- ország európai uniós csatlakozásáról. Míg tavaly a lakosság 69 szá­zaléka vélekedett úgy, hogy hazánk számára előnyökkel járhat a csatlakozás, addig az idén már csak 57 százaléka tartotta azt kifejezetten elő­nyösnek. A bizonytalanok aránya eközben 16-ról 25 szá­zalékra emelkedett.- Az integrációs várakozá­sok mostani alakulásából té­ves lenne azt a következtetést levonni, hogy a lakosságnak az Európai Unióról alkotott véleménye a csatlakozási tár­gyalások közeledtével egyre negatívabb lenne - nyilatkozta lapunknak Závecz Tibor. A Szonda Ipsos véleménykuta­tási igazgatója szerint inkább arról van szó, hogy az embe­rek napról napra több infor­mációhoz jutnak, s ezek birto­kában alaposabban latolgat­hatják a különböző szem­pontokat. Mérlegelik az integrációból származó előnyöket és hátrá­nyokat. Tudják, hogy a csatla­kozásnak anyagi vonzata lesz, amely valószínűleg az ő zse­büket is érinti majd. Ennek tu­lajdonítható, hogy a korábbi biztos igenlők közül jó né- hányan elbizonytalanodtak. Semmiképpen sem növekedett tehát az Éurópai Unióval való szembenállás, de mivel a csat­lakozás elérhető közelségbe került, a tagság realitássá kezd válni, sokak kezdik mélyeb­ben is mérlegelni a csatlako­zás jó és rossz oldalait. Az igazgató nagy jelentősé­get tulajdonít a következő idő­szakra tervezett tájékoztatási stratégiának. Úgy véli, hogy az integrációról szóló híradá­soknak korrekten kell infor­málni az embereket a csatla­kozással járó előnyökről és hátrányokról. U. G. Hírcsatorna Éj államtitkár. Horn Gyula kormányfő - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtit­kára javaslatára - dr. Náthon Istvánt a Miniszterelnöki Hiva­tal helyettes államtitkárává ne­vezte ki. Kisgazdaaggály. A Független Kisgazdapárt, noha az Alkot­mánybíróság népszavazással kapcsolatos döntésével teljes mértékben egyetért, aggályos­nak tartja a taláros testület egyes, a parlamenti munkát megbénítani képes részmegál­lapításait - közölte Pokol Béla, az FKGP elnöki főtanácsadója. Baloldali hívők véleménye. A magyarországi egyházak jö­vőre bevezetendő új finanszíro­zási rendszere valamennyi egy­ház számára biztosítja a műkö­dési feltételeket és szinte minden felekezetitek a jelenleginél jobb anyagi helyzetet teremt - hang­súlyozta Tóth András miniszter- elnökségi államtitkár a Magyar Szocialista Párt hívő tagozatának szombati konferenciáján. Semjén Zsolt nyilatkozata. „Mizsei Zsuzsanna választmá­nyi elnök kirohanását ideges­ségnek tulajdonítom, ugyanis a pártvezetésnek szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a tagság megelégelte az elnök körüli klientúra, uralmát, és mind többen támogatják az MDF-fel való Keresztényde­mokrata Unió (KDU) létreho­zását” - nyilatkozta szombaton Semjén Zsolt. Mizsei pénteken úgy fogalmazott, hogy „egye­sek hamis aláírásokkal, puccsal akarják kikényszeríteni a KDU létrehozását”. Fogyatékosok iskolája. A 16 és 25 év közötti korosztály­ban csaknem 30 ezer sérült, fo­gyatékos fiatal található, akik­nek negyede-hatoda speciális képzés révén teljes értékű munkát tud végezni. Ezért az ezredfordulóig tíz regionális képzőközpontot alakítanak ki az országban - jelentette be Kiss Péter munkaügyi minisz­ter szombaton Nyíregyházán. Lesz még tüntetés. Újabb tüntetést tervez az autópályák fizetőkapus rendszerének beve­zetése elleni tiltakozásként az Önkormányzati Autópálya Ér­dekegyeztető Fórum és Kistar- csa önkormányzata. A terv sze­rint november 14-én Kistar- csán, a 30-as úton vonulnak majd fel a gépkocsik. Elhunyt Földeák János. Éle­tének 87. évében vasárnap el­hunyt Földeák János kétszeres József Attila-díjas író és költő, a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje kitüntetés tulajdonosa. Hercegi esküvő a Bazilikában A Habsburg-Oldenburg házaspár hazánkban akar élni (Tudósítónk helyszíni riportja) A nagy nap előtti estén sámlival utazott Zalaegerszegről a fővárosba a 71 esztendős József Lász- lóné. Rokonoknál szállt meg, hogy már hajnalban jó helyet fog­jon ki a Szent István-bazilika előtt, amerre majd az eddig csu­pán a tévéből látott grófok és hercegek elhaladnak. Nem volt szükség a kisszékre. Meglepetésére őt is, meg min­denkit, aki csak befért, been­gedték Isten házába. A hét or­szágra szóló esküvőn ünneplő­jében ott szorongott hát az Ész­tergomból érkezett Bádi Jó- zsefné mellett, aki izgatottan új­ságolta: megtudakolta a vőle­gény apjának a címét, mert meglepetést készít számára. Levelet ír neki, s elküldi az év­tizedekkel ezelőtt róla, azaz Habsburg Ottóról Budapesten készített fényképét. A 25 éves Eilika von Olden­burg hercegnő hitvese a 32 éves Habsburg György az utolsó magyar király unokája. Egy­szersmind hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki e tisztében teljes jogú tag­sági csatlakozásunkat szorgal­mazza az Európai Unióban. Portréjához hozzátartozik, hogy hat nyelven beszélő újság­író. Közép-Európa legnagyobb filmgyártó és filmforgalmazó cégének az igazgatója, az MTM-SBS Televízió Rt. igaz­gatótanácsának tagja és a Mű­egyetem szenátora. A lakhelyül Magyarországot választó ifjú pár esküvője az át­lagember számára meghök­kentő volt. A hölgyek kalap­tengere, az urak zsakettöltözéke mind-mind a múltunkra, törté­nelmünk egy kis darabkájára emlékeztetett. A meghatott szemlélő észre­vehette, hogyan fér el néhány négyzetméternyi területen egy fedél alatt békésen egymás mel­lett megannyi külön világ. A sorban a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, seregnyi poli­tikusa, no meg tucatnyi herceg és gróf. S a Bazilika előtt a her­cegi párt üdvözlő-éljenző tö­meg együtt örül az örömszü­lőkkel. Sok boldogságot kíván az ifjú párnak. FEB Te csak házasodj, boldog Ausztria! FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents