Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-17 / 285. szám

1997. október 17., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Sürgető a pedagógusok méltó elismerése Változat az új bértáblára Az SZDSZ szerint tovább nem tartható fenn a pedagó­gusok jövedelmét alapvetően meghatározó közalkalmazotti bértábla, helyette minél előbb meg kell alkotni egy külön pedagógus-bértáblát.- Olyan pedagógus bérrend­szerre van szükség - hangsú­lyozta tegnapi tájékoztatóján Horn Gábor, az SZDSZ okta­tási műhelyének vezetője amely díjazza a magasabb tel­jesítményt, és ösztönzi a neve­lőket a sokoldalú szakmai fej­lődésre, önképzésre. Az alacsony bérek emelésére létezik egy kidolgozott szabad- demokrata koncepció, és ez tar­talmazza a minőségi pótlék- rendszer bevezetését, valamint a kötelező tanártovábbképzés­ben részt vevők anyagi elisme­rését is. Horn Gábor kifejtette: az SZDSZ az önálló bértábla kapcsán az úgynevezett nem li­neáris előmeneteli rendszer be­vezetését javasolja. Ennek lé­nyege, hogy a pálya elején és végén gyorsabb az előmenetel, a közepén némileg lassúbb. Az új rendszer pozitívuma, hogy összességében emelkedne a nevelői pálya betöltése során kapott kereset. Előnye az is, hogy vonzóbbá válik a tanári hivatás, és a nyugdíj előtt ismét gyorsabban emelkedő bér ugyancsak a hivatás megtartá­sára ösztönzi majd a pedagógu­sokat. Horn Gábor szerint az új előmeneteli rendszer beveze­tése az első évben mindössze 180 millió forintba kerülne. A válasz, hogy nincs válasz A kormány kérdéseire a házszabály és a népszavazási törvény felel Intenzív munkanapja volt tegnap az Alkotmánybíróságnak. A magas közjogi testület - a kormány hozzá intézett kérdése nyomán - már reggel megkezdte annak jogi vizsgálatát, van- e törvényi akadálya annak, hogy november 16-án egy témá­ról, hazánk NATO-csatlakozásáról legyen népszavazás. A testület este közzétett hatá­rozatának lényege, hogy nem tartja magát illetékesnek vála­szolni a miniszterelnöknek arra az indítványára, amelyben a hétfői alkotmánybírósági ha­tározatban foglalt alkotmány­értelmezés kiegészítésére kérte a testületet. A miniszterelnök azt kérte a taláros testülettől, hogy foglal­jon állást, van-e alkotmányos akadálya a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében a nép­szavazás megtartásának 1997. november 16-án? Az érvény­ben lévő országgyűlési hatá­rozatnak és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló köztársasági elnöki határozat­nak ez a része fenntartható-e? Az Alkotmánybíróság gya­korlata szerint az alkotmány értelmezésére csak akkor ke­rülhet sor, ha a minden esetre érvényes válasz közvetlenül az alkotmány rendelkezései­ből vezethető le. Az alaptörvény nem ren­delkezik a népszavazási kez­deményezések és kérdések or­szággyűlési határozatba fogla­lásáról. Valamint arról sem, hogy több tárgyban kezdemé­nyezett népszavazás egyetlen határozatba foglalható-e és hogy minden kérdésben külön határozatban kell-e dönteni. így arról sem rendelkezik, hogy valamely népszavazásról hozott határozat hogyan vál­toztatható meg. Ezekre a kér­désekre alkotmányértelmezés nem ad választ. Minderre a népszavazási törvény és az Országgyűlés házszabálya tar­talmaz rendelkezéseket. Ezek konkrét tényállásra vonatkoz­tatása és értelmezése nem tar­tozik az Alkotmánybíróság ha­táskörébe. Hírcsatorna Lemondás. Vitányi Iván csü­törtökön lemondott az Ország- gyűlés kulturális és sajtóbizott­ságban betöltött elnöki posztjá­ról. A szocialista politikus dön­tése okairól elmondta: „Nem vállalhatom, hogy a bizottság, amelynek elnökeként működők olyan törvénymódosítást nyújt­son be, amely hátrányos hely­zetbe hozza a közművelődési intézményeket.” Emlékeztető Bősre. A napi politikai csatározásokban sajná­latos módon háttérbe szorul a bősi tárgyalás ügye és gyakor­latilag nem történik semmilyen érdemi lépés - jelentette ki Rockenbauer Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője csü­törtökön. A képviselő kifogá­solta, hogy mind a mai napig nem hozták létre azt a parla­menti eseti bizottságot. Együttműködik a Fidesz és az MKDSZ Látnak esélyt a győzelemre Választási megállapodást írt alá tegnap a Fidesz és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Szövetség a fiataldemokraták székházában. Az együttműködés magában foglalja közös jelöltek indítását az egyéni választókerületek­ben, valamint a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség je­löltjeinek indulását a Fidesz te­rületi és országos listáján.- Nagy esély van arra, hogy az 1998-as országgyűlési vá­lasztásokon a Fidesz, az MDF és az MKDSZ jelöltjei megsze­rezzék a mandátumok több mint 50 százalékát - hangsú­lyozta az aláírást követően Ader János ügyvezető alelnök. A Fidesz az MDF-fel már megkötötte az együttműködési szerződést. Ennek jóváhagyá­sára az MDF holnapra összehí­vott országos választmányi ülése lesz hivatott, miután a Fi­desz hasonló testületé korábban már igent mondott rá. Az MKDSZ-es Latorcai Já­nos hangsúlyozta: szövetségük megalakulása óta szorgalmazta a keresztény és polgári erők összefogását. Az egyesületként működő MKDSZ-nek különben gyara­podik a taglétszáma: jelenleg 1500 regisztrált tagja van. Arról még nincs döntés, hogy hány MKDSZ-es képviselő indul a következő országgyűlési vá­lasztáson. Polgári szervezetek és az egészségügy Törvény a gyógyszerekről Nemzetközi konferencia kez­dődött „A polgári szervezetek és az ellátórendszer szerepe az egészség megőrzésében” cím­mel csütörtökön, Budapesten, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat Székházában. A megnyitón dr. Kereszty Éva, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára a magyar egészségügyben történt, és vár­ható reformokról elmondta: szervezeti és szerkezeti átalaku­láson ment keresztül az egész­ségügyi rendszer, azonban még mindig nincs azon a szinten, amely a XXI. századnak felelne meg. A helyettes államtitkár a fejlődés kulcsának a ’90-es évek elején létrehozott ÁNTSZ-t tartja. Hazánk ugyanis járványügyi szempont­ból kifejezetten előkelő helyen szerepelt az európai listán, ezért szükségessé vált egy olyan in­tézmény, ami felügyeli a hely­zetet. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy a korábbi állami egészségügyből egy biztosítási alapon működő rendszert tud­tak létrehozni, bár annak felépí­tésében még vannak hiányos­ságok - jegyezte meg. A közeljövőben terjesztik a parlament elé az emberi fo­gyasztásra szánt gyógyszerekről szóló törvényjavaslatot. A mi­nisztérium idén várhatóan to­vábbi két programot is elindít. Az egyik az amortizálódott röntgengépek cseréjére irá­nyulna, a másik pedig egy onko- lodialógiai fejlesztés lenne, a sugárkezelésre szoruló betegek ellátásának a javítására. A csúcs- technológiák alkalmazásának a bővítését csak a regionális köz­pontokra tudják kiterjeszteni. Bábolna: vár állott, most kőhalom Rendkívüli ülésen tárgyal a kormány a talárosok döntéséről Az Alkotmánybíróság döntését követően a kormány várha­tóan pénteken rendkívüli ülést tart, hogy meghatározza a ta­láros testület állásfoglalásából adódó kormányzati teendőket -jelentette be tegnap Kiss Elemér. A Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára a kabinet ülését kö­vető sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy elkészült a 100 százalékos állami tulaj­donban lévő és privatizáció előtt álló Bábolna Rt. gazdál­kodását vizsgáló szakértői je­lentés. A hajdan virágzó cég­nél súlyos vezetési, gazdálko­dási problémákat tártak fel, amelyek felvetik az igazgató, a vállalati menedzsment, az ÁPV Rt. és a földművelési tárca felelősségét is. A kor­mány utasította a privatizációs minisztert, hogy november 15- ig konkrét intézkedési tervet nyújtson be a kabinetnek, s addig is tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket a cég talpra állításáért. Több jogszabály tervezetét is megtárgyalta és elfogadta a kabinet. A devizatörvényt pél­dául olyan értelemben kíván­ják módosítani, hogy még ke­vesebb kötöttség szabályozza a valutatartást és -felhaszná­lást. A‘jövő évtől devizaható­sági engedély nélkül, utólagos bejelentési kötelezettség mel­lett lehet majd vásárolni ingat­lant külföldön. Az eddiginél szélesebb körben lehet majd értékpapírokat is forgalmazni. A kormány elfogadta a hu­mán készítmények gyártását és forgalmazását szabályozó gyógyszertörvényt, amely ga­ranciát teremt arra, hogy kizá­rólag a legszigorúbb minőségi követelményeknek megfelelő patikaszerek kerüljenek forga­lomba. Az új készítmények törzskönyvezési folyamatát maximum két év alatt le kell zárni. Új elem, hogy a klinikai kipróbálást követően a gyógy­szerek okozta esetleges káro­kért az állam anyagi felelőssé­get vállal. Németh Zsuzsa Hosszú távú programot hiányoltak az ellenzéki pártok a vitanapon Családi nap a Házban, családi körben Két-három kormánytag és 10-15 képviselő részvételével csa­ládpolitikai vitanapot tartott tegnap az Országgyűlés. Kö­kény Mihály népjóléti miniszter vitaindítójában rámutatott: az elmúlt években mintegy 20 százalékkal csökkent a lakos­ság, a családok életszínvonala. Az ebből fakadó súlyos gon­dok enyhítésére a kormány számos intézkedést tett. Meg­szűnt a gyermeknevelési tá­mogatás előzetes munkavég­zési kötelezettséghez kötése. Igaz, megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény is, de az itt megtakarított össze­get a családi pótlék emelésére fordították. A GYES-t 30 szá­zalékkal többen kaphatják, mint korábban. Átalakult a munkanélküli-ellátás, kiszéle­sedett a közhasznú foglalkoz­tatás. Megindul a munkahe­lyek számának növekedése, s a jövő évtől garantált ellátást kapnak azok az idősek, akik nem szereztek nyugdíjjogo­sultságot. A november 1-jén hatályba lépő gyermekvédelmi törvény alapelve, hogy a gyermeknek legjobb helye a családban van, s onnan kiemelni pusztán anyagi okok miatt nem lehet. Az ellenzéki felszólalók a népesség ijesztő mértékű fo­gyására és az elszegényedésre hívták fel a figyelmet. Kifogá­solták, hogy a kormányzat és a koalíció vitában részt vevő képviselői jobbára csak egy­két évre visszatekintve, s csu­pán a jövő évi elgondolásokra szorítkozva foglalkoztak a roppant súlyú témával. Holott a több évtizede kialakult nega­tív tendenciákat valószínűleg csak több évtized alatt lehet megváltoztatni. Pusztai Er­zsébet (MDNP), a vitanap kezdeményezője olyan hosszú távú családpolitikai programot hiányolt, amihez az egymást követő kormányok tarthatnák magukat. (simonffy) Lezsák véleménye. Az MDF elnöke tegnap újságírók előtt arról beszélt, hogy „a kormány nem érti a Varsói Szerződés és a NATO közötti alapvető kü­lönbséget, nincs tisztában a par­lamenti demokrácia szabályai­val, tehát a Horn-kormány nem N ATO-kompatibilis”. Csökkenő adó. Várhatóan 1,4 százalékra módosul jövőre a helyi iparűzési adó felső határa a korábban tervezett 1,5 száza­lék helyett. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának csütörtöki ülésén ugyanis mind a honatyák, mind a kormányzat képviselője elfogadhatónak tar­totta Varga József (MSZP) és Veres János (MSZP) ez irányú módosító indítványát. Felhívás a képviselőkhöz. Az Agrárkoordinációs Fórum tiltakozik, mert a földművelés- ügyi miniszter az agrártörvény végrehajtásáról szerintük egy olyan testülettel kíván konzul­tálni, amelynek tagjait maga vá­lasztja ki. A fórum arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne támogassák az agrár- kormányzat ezen törekvését. Kaszás kisgazda lesz? Ka­szás Tibor, az SZDSZ-ből kilé­pett országgyűlési képviselő csütörtökön újságírók előtt kije­lentette: több kisgazda képvise­lővel is jó a munkakapcsolata, s nem lehet kizárni, hogy velük dolgozik tovább. Havazott a Bükkben. A leg­idősebb emberek sem emlékez­nek arra, hogy október közepén hó esett volna a Bükkfennsí- kon. Márpedig csütörtökön délután ez történt a bánkúti sí­klub tájékán. Előbb fekete fel­hők érkeztek erős széllel, a hő­mérséklet percek alatt 8 fokot süllyedt, majd egy órán át sűrű pelyhekben hullott a hó. A baromfihús valóságos raktára a vitaminoknak és ásványi anyagoknak A csirkecomb ünnepi dicsérete Tíz deka csirkehús egy felnőtt ember napi B6-vitamin-szükség- letének, egy fél csirkecomb pedig napi fehérjeszükségletünk ejgyharmadát fedezi - állítja dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főorvosa, akivel az élelmezési világnap alkalmával beszélgettünk. Magyarországon az elmúlt tíz esztendőben tíz kilogrammal csökkent az egy főre jutó hús- fogyasztás. Örvendetes viszont, hogy míg a sertés- és marhahús iránti kereslet visszaesett, addig ha kis mértékben is, a baromfi- fogyasztás növekedett. Áz Európai Unió polgárai évente 17-18 kilogramm csirkét fogyasztanak, Izraelben 30, az USA-ban 36, Magyarországon 17 kilogrammot. A világ ba­romfitermelése jelenleg 58 mil­lió tonna, ennek 85-90 százalé­kát a csirke adja. A szakembe­rek az ezredfordulóra 70 millió tonnára becsülik a termelést. A csirkét szerte a világon az egészséges táplálkozás része­ként tartják számon. Zajkás Gábor főorvos szerint ez nem véletlen, hiszen a csirke a leg­soványabb húsok közé tartozik. Hasonlóan kedvező alacsony zsírtartalma csak a vadon élő állatoknak és néhány halnak - busa, heck, tőkehal - van. így ez a szárnyas nemcsak az egészséges, hanem a diétás ét­rendben is első helyet vívott ki magának a húsok toplistáján. Táplálkozástudósok azt is kimutatták, hogy a baromfi zsírjában az érelmeszesedés ki­alakulása szempontjából veszé­lyes zsírsavak közül csak az egyik van jelen, az is elenyé­sző, 0,5 százalékos arányban. Tagadhatatlan tény viszont, hogy a csirkehús koleszterintar­talma a többi húséval azonos, de ez a bőr eltávolításával mintegy tíz százalékkal csök­kenthető. Ezzel szemben szinte utolérhetetlen mértékben tar­talmaz vitaminokat: A-, E-, Bl-, B2-, B6-, B12-, C-vita- mint, folsavat és különféle ás­ványi anyagokat, így vasat, magnéziumot, kalciumot. Mindazt, amire szervezetünk­nek feltétlenül szüksége van. (újvári) Kocsis Zoltán az ÁHZ élén. Kocsis Zoltán zongoraművészt nevezték ki az Állami Hangversenyzenekar élére. Az új zeneigazgatót ünnepi társulati ülésen tegnap iktatták be, és egyben köszöntötték a 85 éves Tátrai Vilmos hegedűművészt is. fotó: feb/kai.i.us györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents