Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-12 / 280. szám

1997. október 12., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl dunántúli Napló 5 Férfiszemet bizsergető az idei őszre és télre ajánlott női fehérneműdivat egy pécsi bemutatón fotó: laufer László Mohácson is éhesek a kormoránhadak A kormoránok elszaporodása és támadásai 7-8 éve kezdőd­tek, és azóta csak egyre romlik a helyzet - ezt Kopety Mag­dolna, a mohácsi Halászati Szövetkezet vezetője állítja, sajnos, saját tapasztalata alap­ján, és bikali, tamási kollégái csak megerősíteni tudják. Tudniillik a kormorán halat eszik. És sokszor a 20-30-40 fős csapatban érkező madárraj a halásztavakon, főleg az őszi lehalászás előtt (van eszük!) súlyosabb károkat okoznak, mint az orvhalászok. Kedven­cük elsősorban a két nyaras, 20-60 dekás tenyészhal, ebből egész tófüzérekre való meny- nyiséget bezabálnak, nullára leeszik a tavakat. Mit lehet tenni ellenük?- Az se kevés pénz, amit lő­szerre elköltünk! - mondta az igazgatónő. Nem lelövésről van szó, ez a halőrök sörétes fegyverével nem is nagyon menne, csupán riasztják a hí­vatlan vendéget. Az újabb módszer előrelátóbb: költés ideje alatt zargatják el az anyamadarakat, gondolván, ha nincs kotlás, utódok sem lesz­nek. M. K. A fekete, nagyméretű madarak kedvenc tartózkodási helyei a halastavak FOTÓ: LAUFER L. Rodin szobrok börtönében (Folytatás az 1. oldalról) Az év elején elkezdődött bíró­sági büntetőeljárás során a vád­lottak avval védekeztek, hogy a műkincseket a pécsi vásárban vették. Bár igaz lehet, hogy a külhoni hírű vásárban sok min­den kapható, ilyen neves és vé­dett műalkotások előfordulása meglehetősen ritka. Ezen az ál­lásponton hozta meg ítéletét a napokban a Pécs Városi Bíró­ság. Győri Kiss Tamás első rendű vádlott 2 év börtönt, a másodrendű Győri Kiss István 1 év 4 hónapi börtönt, a har­madrendű Nagy Sándor pedig 1 év 2 hónapi börtönt kapott, s mindegyiküket több kevesebb ideig eltiltották a közügyek gyakorlásától. (Három illetve két-két évre.) Az ítélet nem jogerős, mert bár az ügyész rábólintott arra, a vádlottak és a védő első soron felmentésért illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. A szobrok értéke egyébként 50 millió forint körül mozog, ezt állapították meg a szakér­tők, a Szépművészeti Múzeum becsüsei. Claudel Szakítás-a 10 milliót, a Keringő-je 12 milliót Maillol Ülő meztelen nő-je és a Szemérem című szobra 6-6 mil­liót valamint Rodin Reményte­len ifjú-ja 7 milliót, A betört orrú ember-e pedig 9 milliót megér. Illetve megérne, ha forga­lomképesek, eladók lennének. Ugyanis mint azt illik, a mű­kincsek több évi távoliét után rövid úton visszakerültek Poiti­ers városka múzeumába. Ahol az őr minden bizonnyal meg­kettőzött figyelemmel vigyáz a csavargókra. K. F. Tűzgömb szállt a földre (Folytatás az 1. oldalról) Sokan sokféleképpen magya­rázták utólag a történteket, de még dr. Egely György, neves gömbvillámkutató sem tudott a dolgok végére járni. Gömbvil­lámnak, gömbvillámok találko­zásának vélte, de azért lehetett más is. A biztosítónál a fejüket csóválták (vihar, eső sehol sem volt abban az időben a környé­ken), aztán azért fizettek vala­mit, természeti csapás címén. Mert csapás volt a javából. Óriási, pusztító energiák szaba­dultak föl azon a délután. A dombtetőn addig álló százesz­tendős diófát például tövestől csavarta ki távozóban a tölcsér. A körjegyzőség jelenlegi hi­vatalsegédje, Lázár Zoltánná maga is megélte a történteket. Már mosolyogva mondja, hogy az a félelem, ami azokban a na­pokban Nagybakónak lakóinak lelkére ült, a tíz év elmúlásában lassan felengedett. Sokan azt mondták, Isten büntetése ez. S az is igaz, hogy Büki Laci bácsi (aki azóta elhunyt már) hiába kereste ostorát, köpenyét, soha­sem találta meg. O volt az a ko­csis, aki éppen azon az úton ha­ladt, melyen az a furcsa égi al­kotmány is végigsöpört, s lo­vastól, kocsistól berepítette a szomszéd kertjébe. Úgy, hogy kertkaput sem kellett nyitni. Jelen sorok írója maga is ott járt a pusztítás másnapján Nagybakónakon, s maga is bi­zonytalan azóta a dolgokban. Az álom és a valóság mezsgyéi olykor összeérnek, s ezen a ha­táron bizony minden megtör­ténhet. Még az is, hogy egy idegen égitestről érkezett va­laki, de nem találva kellő le­szállópályát, továbbrepült. S magával vitte Büki Laci bácsi köpenyét és ostorát. Kozma F. Könyvfürdő Komlón A péntek éjszakai eső­zések során beázott a komlói Holló köny­vesbolt, és az árukész­letben nagy károk ke­letkeztek. A beázás oka az volt,- hogy az épületsor új emeleté­nek tetőmunkáit végző szekszárdi vállalkozó nem gondoskodott a megfelelő vízelveze­tésről. A bolt kapos­vári tulajdonosa meg­egyezett az építkezés vezetőjével a kártérí­tésről. Murphy törvé­nyei szerint a köny­vesbolt mellett álló üres üzletbe egy csepp víz sem került. (sn) Késik az útátadás Bár már részlegesen átadták a forgalomnak a 6-os számú főútvo­nal elmúlt hetekben átalakított, paksi négysávos szakaszát, a hivatalos átadást a múlt heti időpont he­lyett október 20-ára tervezik. A késés oka az, hogy a jelzőlámpá­kat még nem tudták üzembe helyezni. Ruhatolvajok Keszthelyen Minőségi sportfelsze­reléseket és sportruhá­kat vittek el tegnap reggelre virradó éj­szaka egy Bem utcai üzletből. A tettesek ab­lakkiemeléssel jutot­tak az épületbe, és mintegy nyolcszázezer forint értékű árut emeltek el. (sn) Koszorúzás Lemle Géza baranyai népművelő halálának 30. évfordulóján ko­szorúzást tartottak tegnap Pécsett az is­mert kutató, helytörté­nész sírjánál. (sn) Gyilkos és agresszív pénzbehajtók Egyre keményedik Magyaror­szágon a maffiaharc, robbannak az autók, diszkók és üzletembe­rek. Ám úgy hírlik, hogy nem­csak a cápák küzdelme vérese- dik el, a kis halak életébe is be­lép a gyötrelem. A pénzkölcsönzés, tartozás és pénzbehajtás ma már min­dennapos fogalmak. Néhány millióról van szó mindössze, amit az adott vállalkozó nem tud a bankszférából (fedezet hí­ján) megszerezni, de nagy szüksége van rá. Különben ösz­szedől labilis vállalkozása és vele dől az egzisztencia. De mi van, ha nem tud fi­zetni? Ideig-óráig magyaráz­kodhat, kérhet néhány napos vagy néhány hetes halasztást. S aztán jönnek a behajtók. Bár a régió rendőri szervei nem erősítik meg értesülésein­ket - de nem is cáfolják azt - egyre keményednek a pénzbe­hajtók. Agresszívek és gyilko­sak. Ez is szakma lett, s több­nyire olyan emberek vállalják e foglalatosságot, akiknek semmi sem drága, akiknek nincs vesz­teni valójuk. Egyre gyakoribb köztük szerb, ukrán, vagy ro­mán erős fiú, akad köztük há­borúkat megjárt figura is. Ha az ügyfelet felMvják, a telefonon érződik a hangon, hogy a ma­gyart törve beszélik. Az „ügyfe­let” megfigyelik, s ennek birto­kában a támadásaik gyakori célpontja az iskolába járó gye­rek vagy a feleség. Lelki presz- szióik egyre durvábbak, éjjel bezúzzák az üzlet ablakát, tönk­reteszik a berendezést. Cserép Attila, Pécs város rendőrkapitánya szerint ez az eldurvulás bizonyára érződik, bár ilyen, pénzbehajtási esetek­ről a legritkábban értesítik a felek a rendőrséget. Sem az adós, sem a behajtó. Ezért aztán általánosítható következtetése­ket a hozzájuk befutó néhány esetből nemigen tudna levonni. Legfeljebb azt, hogy aki pénzt kér kölcsön, próbáljon idejében fizetni. Esetleg nem árt megnéznie azt sem, hogy ki­től? K. F. Adóalapos változások Ha a parlament változtatás nélkül elfogadja az adótör­vény-tervezetet, akkor egyes településeknek csökkenni, másoknak növekedni fognak az iparűzési adóból származó bevételek. A 8 százalékos emelés mellett az anyagkölt­ség nagy részét leírhatnák a cégek az adóalapból. Ez főleg az ipari, mezőgazdasági vál­lalkozásoknak kedvez majd, és kevésbé lesz előnyös a szolgáltató szféra számára. Régiónk nagyvárosait külön­böző módon érintheti e válto­zás. Pécsett, bár látszólag a szolgáltató cégek vannak túl­súlyban, van néhány nagy ipari cég. Tehát ha a törvény- tervezet átmegy, akkor elkép­zelhető, hogy a nyolcszázalé­kos emelés ellenére nem nö­vekednek a helyi adóból származó bevételek. Szek- szárd önkormányzata ellen­ben minden bizonnyal gazda­gabb lesz néhány millióval, mivel viszonylag kevés a termelői vállalkozás. Kapos­vár is hasonló helyzetben van mint a tolnai megyeszékhely. Ha a bevétel nem is lesz több, az biztos, hogy kevesebb sem. A cégeknek eddig nem kellett az iparűzési adó maximumát - ami most növekedne - befi­zetni, tehát vészhelyzetben az önkormányzat egyszerűen megemelné az adó összegét. Paks bevételei viszont szinte biztosan csökkenni fognak, hiszen az atomerőmű keve­sebbet fog fizetni. N. F. Bogyiszló új kikötőről álmodik Tolna megye egyik leghátrá­nyosabb helyzetben lévő tele­pülése, Bogyiszló a kitörés le­hetőségéről álmodik. A pár ez­res lélekszámú - egyébként álomszép környezetben talál­ható - településen a regisztrált munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot. A kis falu Tol­nában a paprikájáról híres, mondják is: a bogyiszlói papri­kánál nincs jobb. Ha viszont felépül az úgyne­vezett szekszárdi Duna-híd, ak­kor megváltozhat a helyzet, hi­szen az új átkelőt valószínű csak protokollból nevezték el a megyeszékhelyről, mivel való­jában Bogyiszlónál íveli át majd a Dunát. Felépülése után várhatóan más helyzetbe kerül a falu. Tóth István polgármester elmondta, hogy készülnek a változásokra, bizonyos, hogy megnövekszik a forgalom a tér­ségben, így várhatóan a keres­kedelemre is ösztönző hatással bír majd a jövőbeni beruházás. Emellett nem szabad elfe­ledni, hogy Bogyiszlón jelenleg is üzemel egy kikötő, ahonnét a tolnai gabonát szállítják az or­szág más pontjaira. Ezért pá­lyáztak a Tolna Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz a ki­kötő fejlesztése ügyében, s vél­hetően ezért támogatta a testü­let a terveket - teszi hozzá a polgármester -, aki szerint egy kereskedelmi centrum is létre­jöhet Bogyiszlón. A bogyiszlóiak nem kíván­nak a bajai vagy a dunaújvárosi kikötőkkel versenyezni, szerin­tük elég ha a közeli Szekszárd iparterületének, illetve a megye mezőgazdasági termelőinek a kegyeit sikerül megnyerni. A tanács a kikötő infrastrukturális fejlesztései megvalósításához adta a pénzt. Valutás nő csapta be a segítőkész idős embereket Tolnában és Baranyában egy nő idős házaspárokat csapott be azzal, hogy kölcsön kért tő­lük különböző indokokból je­lentős mennyiségű pénzt. Egy nyugdíjas házaspárnak lehengerlő stílusban előadta, hogy ő a rég nem látott nyu­gati rokon, aki letelepedni sze­retne a kis tolnai faluban. Már kinézett magának egy házat, de mivel csak márkája van, kellene kölcsönbe neki rövid órára negyvenezer forint. Csak annyi időre van szüksége a pénzre - hazudta az idős em­bereknek - míg a közeli vá­rosba utazva átváltja a nála lévő márkát forintra. Meg­nyugtatásul, a bizalomért cse­rébe, otthagyja a nagyon érté­kes aranyláncát. Az „üzlet” megköttetett - az idős házas­pár 4-5 óra elteltével tett felje­lentést, miután a „kedves ro­kon” elfelejtett visszajönni. Az aranyláncról persze az de­rült ki, hogy hamisítvány. Máskor a becsapott néni 35 ezer forintot tudott csak adni, mivel mindösszesen ennyi pénz volt nála. Még a kenyérre valót is odaadta. Volt hogy az áldozata - egy idős férfi - a kedvéért a szomszédtól is kért 5 000 forintot, hogy segítsen az ismeretlenen. Jelenleg a hölgy a szekszárdi rendőrök „vendégszeretetét” élvezi.

Next

/
Thumbnails
Contents