Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-07 / 245. szám
1997. szeptember 7., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Btftiántúli Napló 3 Modem idők: eAzt ma már nagyjából tudni, hogy a számítógépvírus olyan program, ami arra szolgál, hogy a gépben használatos programokat, adatokat módosítsa, illetve letörölje - vagyis mindent összebuheráljon. A rosszmájúak szerint a vírusokat ugyanazok írják, akik főállásban irtják őket, így aztán létrejön az önfarkába harapó elektronikus kígyó, és már az Isten se ismeri ki magát a computervilágban. Ahogy a szakma fejlődik, a részterületeken is újabb hókuszpókuszokat lehet végbevinni. Az Internet és az e-mail- ezés elterjedésével természetesen itt is megjelentek a vírusgyárosok, és bizony a technika segítségével elektronikus levélbombát képesek eljuttatni a kiszemelt áldozatoknak. Nagy Miklós számítástechnikus szerint végeredményben mindegy, hogy egy rendszerbe floppy-lemezen vagy Interneten keresztül jut be a vírus, a lényeg valóban abban van, hogy weben keresztül célzottan rombolhat, akinek ez áll szándékában. A nevünkre befutó e-mailt csak ki kell nyitni, és máris totális káosz uralkodik a computerünkben. Legegyszerűbb ellenszer - mondják kicsit viccesen -, hogy két gépet kell tartani, ez egyiken e- mailezni, és a másikon tárolni a fontos dolgokat. Ennél persze komolyabb lépéseket is tesz maga a szakma. Az tény, ha valaki elindul a világhálón kifelé, megadja a lehetőséget arra, hogy a „világ” is jöjjön befelé. De hogy ne tehesse ezt minden akadály nélkül, „tűzfalak” épülnek be, amik az illetéktelen betörések ellen védik a rendszert. Ez annyit tesz, hogy a beérkező adatot először lecsatlakoztatja, és csak egy külön vizsgálat után kerülhet be a főfolyamba. Sokak számára így is örömszerzés, mondhatni üzleti ké- jelgés a védelmek áttörése, ugyanis ez a hegy, amit meg kell mászni! Szóval, ahogy lenni szokott: áldás és átok. M. K. Otthonra találtak Gemencen Szaporodó hódok Dél-Dunántúl hoppon marad? Nincs két éve, hogy Ausztriából a Morava és a Duna mellékéről több turnusban összesen 13 hódot, vagyis 5 családot telepítettek Ge- mencre. Az hamar kiderült, hogy otthonosan érzik itt is magukat. A mostani augusztusi árvíz azonban megijesztette a környezetvédőket: vajon mi történt a hódcsa- ládokkal? Az ár elvonultával a hódok is előkerültek, tájékoztatta lapunkat Buzenszky György, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa, sőt az egyik családdal kapcsolatban jó híre is van: szaporodásukat figyelték meg. Egyébként, mondotta a szakember, a hódok igazán nem kerülhettek bajba, hiszen ők az árvízhez is hozzászoktak. Hazafi Zs. Beszélő képek néma zenével Hozzáértők szerint az utóbbi idők egyik legérdekesebb és legnívósabb kulturális rendezvényével örvendeztette meg Pécs városát a Mecseki Fotóklub. A Kortárs Magyar Fotográfia '97 kilenc helyszínen megnyílt tizenegy tárlatának jó színvonalú képanyaga igazi csemegéket is kínál e művészeti ág kedvelőinek. Mint például a mostanában felfedezett 86 éves ecsegfalvi Papp Gergely képeit, a halála után felfedezett tibolddaróci Soltész István hatvanas években készült felvételeit, a Magyar Iparművészeti Főiskola fotó-szakos hallgatóinak izgalmas kísérleteit. Kellemes színfoltjai a rendezvénynek a kiállításokon szereplő társművészek bemutatói: a Vasárnapi Club ’99 Irodalmi Társulat, Dresch Dudás Mihály és barátai, a Pécsi Kamarakórus, a Pécsi Balett művészei, vagy a ma délelőtti Kisgalériabéli megnyitón Weber Kristóf néma zenéjével. A rendezvény ma délelőtt a Mecseki Fotóklub kiállításának megnyitójával, illetve búcsúebéddel zárul a Civil Közösségek Házában. Cs. L. (Folytatás az 1. oldalról) Az előbbiekről Dunaföldvá- ron mást mondanak, mivel az ottani híd annyira túlzsúfolt, hogy a városközpont szépen lassan belecsúszik a Dunába. Nagy Gábomé, a kisváros polgármestere már azt is felvetette, de végül elvetették, hogy hídpénzt szedjenek. Szekszárd polgármestere úgy vélekedik, hogy a szekszárdi híd egyáltalán nem igényelne állami segítséget. Számára még mindig érvényes Lotz miniszter kijelentése, hogy a kormányzat a szekszárdi hidat szerepelteti az első helyen. Ezzel egyezik Horvölgyi Lajosnak, a KHVM főosztályvezetőjének nyilatkozata, melyet a p>aksi városi lapnak adott. Eszerint az európai országok az 5- ös korridort, a Budapest- Szekszárd-Udvar-Eszék mellékvonalat kívánják kiegészíteni. Az M7-es bővítésével Sárbogárd-Szekszárd irányában létesülne egy autópálya. A 6- os számú főútról azt nyilatkozta, hogy a forgalom nagysága szerint az utat bővíteni kellene, ám pénz hiányában a tervek realizálása késik. Annyi bizonyos, hogy október 3-án Dombóváron tartanak egy konferenciát, ahol több miniszter társaságában Lotz Károly is jelen lesz. Az esztergomi hídról azt mondták a szakemberek, hogy fontos, de nem jelentős, s megépítése egyáltalán nem zavarja a többi hídépítést. Arra azonban felhívták a figyelmet - nevük mellőzését kérve -, hogy a most pálya szélén lévő győri és dunaújvárosi csapatok Győr és Székesfehérvár gazdaságban elfoglalt helyük szerint még akár győztesek is lehetnek, mivel Szekszárd és Mohács gazdasága nem mérvadó. Ha térségben és régióban gondolkodnak á szakemberek, akkor az utóbbi kettőnek van esélye. Arra nem adnak esélyt, hogy az ezredfordulóig a térségben hídépítésbe fognának. Hazafi Zsolt Pistából lesz a jó Sztív (Folytatás az 1. oldalról) Eredetileg az egyházi kalendárium szolgáltatta a névnapokra az alapot. Régebben minden böcsületes magyar ember tudhatta, ha Szent Pál napja következik, s ő éppen Pali, akkor össze lehet trombitálni a cimborákat, megülni a nevezetes napot. Erre a kalendáriumra támaszkodott a Magyar Utónévkönyv is. Ha valamely névből nagyon sok volt éppen (pl. Mária, István, László), akkor egypárat kihúztak, s oda írták be azokat, amik az egyházi kalendáriumból hiányoztak (pl. Örs, Zsejke). Most viszont már más a helyzet: mindenki olyan nevet adhat a gyereknek, amilyet éppen akar. Ha valaki Epilepsziának akatjai szólítani egyszem gyermekét, akár meg is teheti. Ha a név hiányzik az Utónévkönyvből, akkor az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez kell fordulni véleményért. Ha ők rábólintainak, akkor általában az igazgatásrendészet is beletörődik, hogy hazánkban lesz egy Kovács Epike is. A nagy amerikai sorozatokból sok embernek megtetszik a szép Bobby vagy az erős Rocky. Annak sincs semmi akadálya, hogy így hívogassuk a homokozóból a kölköket. Ha magyar nemzetiségű az ember, akkor csak fonetikusan Bobinak vagy Rókának lehet leírni - ami elég rosszul néz ki. Ha azonban valamely magyarországi nemzetiséghez tartozik az egyén, akkor már semmi akadálya, hogy a gyerek hivatalosan is Samantha vagy Butthead lehessen. Ny. Sz. Zrínyire emlékeznek A szigetvári vár hősi védelmének 431. évfordulójára emlékeznek a hét végén a helyi polgárok. Tegnap megkoszorúzták a várvédők szobrait, este Zrínyi-lakomán gyűltek össze a szigetváriak. Ma is folytatódik a program: térzene, táncgála és utcabál várja az érdeklődőket. (ns) Áfát csalnak Tolnában Tolnában ismét növekedett az áfa-csalók száma, az első nyolc hónapban 250 millió forint jogosulatlan visszaigénylésre derült fény. Ugyanakkor az adósok ebben az időszakban 202 millió forint késedelmi pótlékot számoltak fel. A Alomjárók Indiában Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőművészek kiállításának megnyitására kerül sor szeptember 12-én 18 órakor a gyönyörűen felújított kiskastélyban, a Képzőművészetek Házában Nagykanizsán. A kalandos életutat bejárt anya és lánya Indiából közel hetven év után hazatért 252 festményéből válogattak a rendezők. (d) Horn Gyula Siófokon Az V. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián, melyet szeptember 11-13. között rendeznek meg Siófokon, a Hotel Ezüstpart Konferencia Központban, Horn Gyula miniszterelnök és a kormány több tagja, valamint neves előadók tartanak fórumot a közigazgatásban dolgozó jegyzők, polgármesterek és hivatali szakemberek számára. (d) Évezredek országútján El lehet mondani, hogy bárki, aki a Kárpát-medencében földmunkába kezd, ki kell hogy kérje a területileg illetékes múzeum régészeti szakvéleményét, mert szinte biztos, hogy a föld mélye kincseket rejt. Dr. Ecsedy István, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója - maga is régész - ezt annak kapcsán mondta, hogy rákérdeztünk: milyen előmunkálatok várhatóak a nagy garral megint beharangozott déli autópálya esetleges építésének ügyében. Jelenleg a beruházó kötelessége bejelenteni a majdani építkezést, és a tervek elkészülte után derül ki, mi a teendő. Sok esetben már az előzetes földmunkákkal párhuzamosan folyik a leletmentés. Egy hatalmas munkafolyamat első lépését jelenti csak ez, hiszen a feltárás semmit sem ér restaurálás, dokumentálás és tárolás nélkül - tehát ezek is a költségvetés részét kell hogy képezzék. Mikor idén Mágocs, Tófű, Alsómocsolád térségében a gázprogramnak megfelelően a DDGáz dolgozott, kiválóan sikerült együttműködniük a régészekkel, és temérdek őskori, római és középkori lelet került elő. Autópálya ügyben elmondható, hogy pl. az M3-as építésekor rengeteg lelet került elő, amiből a Magyar Nemzeti Múzeumban „Évezredek országútján” címmel nyílt kiállítás. M. K. - Fotó: Müller A. Dombóvár kincstelen kincstára Önkormányzati kincstárról van szó, ez esetben a dombóváriról, amelyről azt kell mondanunk, hogy van is, meg nincs is. Erre pedig a magyarázatot elsőként a város nehéz költségvetési helyzetében kelll keresni, másrészt egy gazdaságosabb intézményi finanszírozási technika bevezetéséinek szükségességében. Ezért tárgyalta a város képviselő-testülete legutóbbi ülésén az önkormányzati kincstár kialakításáról szóló előterjesztést - és vetette is el mindjárt. Egyes magyarázatok szerint talán azért, mert a testületnek több önkormányzati intézményi vezető is tagja. A kincstár létrehozását ugyanis döntően az teszi szükségessé, hogy könnyebben lehessen figyelemmel követni az intézmények számláit. Az ön- kormányzati kincstár kialakítása minden esetben azt jelzi, hogy bajban van a költségvetés, szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat, szigorúbban ellenőrizni az intézmények pénz- gazdálkodását. A dombóvári képviselő-testület is tisztában van ezzel - a kincstár kialakításának szükségességével -, de „haladékot” adott az intézményeknek azzal, hogy majd csak legközelebbi ülésén dönt bevezetéséről, annak feltételeiről. . M. A. Komlói diszkódecibelek A komlói Szilvás lakótelepén Kék lagúna néven diszkó üzemel. A környéken lakó polgárok véleménye szerint az üzemelés igen nagy za jjal jár a hétvégi éjszakákon. Kiváltképp akkor elviselhetetlen a „hangorkán”, ha az ablakok nyitva vannak, márpedig a nyári és kora őszi éjek e nélkül elviselhetetlenek. A lakók pedig úgy gondolták, az aláírásgyűjtés a legmegfelelőbb módszer a diszkó ellen. A nyitva tartás csak akkor korlátozható, magyarázza dr. Varga Ibolya, a hatósági iroda vezetője, ha egy bizonyos zaj- terhelési határérték figyelmeztetés ellenére történő ismételt túllépése megtörténik. Az ön- kormányzat megbízott tehát egy akusztikai szakembert a műszeres mérések elvégzésére. A helyi rendelet erre a területre 45 decibelben határozza meg a maximális szintet. A két hónapig tartó méréssorozat eredménye egy esetben mutatott 46 decibeles zaj szintet. A hatóság most újabb méréseket rendelt meg, hiszen egy további túllépés esetén korlátozhatja csak a nyitva tartást. A mérés hosszú folyamatnak ígérkezik, mert bizonyos időjárási körülmények között nem lehet a méréseket elvégezni: egy kisebb szél vagy eső is lehetetlenné teszi a hitelességet. Márpedig a meteorológiai előrejelzések erőteljes hidegfrontot jósolnak. Cs. L.
