Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-07 / 245. szám

4 BBhántülí Napló Magyarország - Dél-dijnántúl 1997. szeptember 7., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából REGINA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.11 nyugszik 19.13 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: SCHNEIDER GÁBOR A királynő Ma a Reginák névnapját ünne­peljük. A latin eredetű név je­lentése: királynő. Pajtatűz Zádorban Tegnap délelőtt hatvan mázsa szalmával megrakott pajta ka­pott lángra a határmenti Zádor­ban. A keletkezett kár 400 000 forint. (sn) Időjárás Északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet és többfelé várható eső, zápor, né­hol zivatar. A délnyugati szél északnyugatira fordul és több­felé megerősödik. Egy igazi kis asszony A budapesti Rodeo Cirkusz a napokban Mohácson, majd a jövő héten Pécsett vendégsze­repei. Sok egyéb érdekesség mellett fellép a világ legkisebb hölgyeként ismert Tóth Judit, aki mindössze 63 centiméter és 22 kilogramm. A társulatnál bűvészként és állatidomárként dolgozik hosszú évek óta, es­ténként négy idomított máltai kiskutyával szerepel a poron­don. A választás annak idején nem volt nehéz, hiszen két ge­nerációra visszamenőleg cirku­szosok voltak az ősök, igaz ők 70 centinél is magasabbra nőt­tek. Sőt bátyja, aki mindössze 2 centiméterrel magasabb Judit­nál, szintén artista, de ő egy másik magyar társulattal járja az országot. Az viszont érde­kes, hogy a család női ága átla­gos magasságú volt, mi több, Judit nagyanyja több, mint száz kilót nyomott! Judit a vándorló életforma el­lenére szigorú napirend szerint él. Kelés után kutyasétáltatás következik, majd bevásárlás a számára átalakított, kis üléssel és hosszú pedálokkal felszerelt Opellal. Szerencsére azt tapasz­talja, hogy az emberek barát­sággal fordulnak feléje, és ahol lehet, segítenek. Országjárása során egy min­den kényelemmel felszerelt la­kókocsiban lakik, melynek konyhájában szívesen süt-főz. Főleg, mert kutyáinak külön ételt készít, hogy aztán este an­nál jobban menjen a műsor! M. K. Politológusképzég a JPTE-n A JPTE Továbbképző Központ Jogi Szekciójának szerve­zésében 1997 őszén is indul politológus posztgraduális képzés, mely öt féléves, intenzív levelező rendszerű. A je­lentkezés feltétele: magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél. Bővebb információ: Burán Albinné, tel: 72/211-433/3158 Mentálhigiénés konferencia • Kakasdon szeptember 8-10 között konferenciát tart az Országos Mentálhigiénés Programiroda. A találkozó idei témája a mindenki által átélt érzelmek, társadalmi, szocio­lógiai, művészeti, vallási vetülete. A háromnapos rendez­vényen előadást tart Kuncze Gábor belügyminiszter is. Pedagógus kitüntetése Az első Nemzetközi Katolikus Pedagóguskonferenciát szeptemberben Budapesten tartják. Itt veheti át a Szent Gellért-díj aranyfokozatát Gaálné Szűcs Edit, a dombó­vári Szent Orsolya rendi általános iskola pedagógusa. Miska bácsi levélhegyei A „Miska bácsi leveles ládája” című műsorról még az is tud, aki sose hallgatta, bár olyanok elég kevesen vannak az ország­ban. Legalábbis az adás mos­tani gazdája, Padisák Mihály tapasztalata szerint, aki a VDN­nek ekképpen emlékezett: - Ez a műsor majd’ negyven éve megy már. 1950 márciusában a Magyar Rádió Gyermek és If­júsági Osztálya indította „Miska bácsi lemezes ládája” címmel, ami amolyan gyere­keknek szóló ajándékműsor volt. Ezt akkoriban Borbély Mihály nyugdíjas orvos csi­nálta. Jómagam 45 éve vagyok rádiós, és a sors úgy hozta, hogy mindig azokkal dolgoz­tam egy szobában, akik ezt a műsort szerkesztették. No, az­tán az 1970-es években kitalál­ták, hogy ez a meseszerű, jópo- fáskodó hang nem megy to­vább, vagy megszüntetik vagy más lesz helyette. Akkor szól­tak nekem: Nézd, te Miska vagy, régi rádiós, megjelent húsz iíjúsági regényed, kéne egy hús-vér valamit csinálni.-Azonnal átvedlett „Miska bácsivá”?- Azt szerettem volna, hogy a gyerekek bizalmas, felnőtt barátja legyen a műsor. Való­ban, Padisák Mihály íróból egy pillanat alatt Miska bácsi lett, olyannyira, hogy a nálam idő­sebb kollégák, levelezők is csak így szólítanak. De nem bánom, mert a gyerekektől ér­kező bizalom és szeretet min­denért kárpótolt. A 70-es, 80- as években évi 10-17 ezer volt levélforgalom, volt olyan hó­nap, hogy csak a határokon túl­ról 1100 levél érkezett.- Jelenleg kizárólag velük foglalkozik a műsor. Miért?- Nézze, mikor 60 éves let­tem, épp akkoriban indult né­hány „konkurens” gyerekmű­sor, és én úgy döntöttem, a ha­táron túliakat tartom meg ma­gamnak. Ez is eléggé nagy fa­lat, hiszen Pozsonytól a gyi- mesi csángókig, a Bánátig 500 helységből érkeznek levelek. Lelki-életviteli tanácsokkal szolgálunk, segítjük az anya­nyelv ápolását, az identitástu­datot. Már a régi rendszerben is azt vallottam: ami nem me­het át a vámon, átmehet az éte­ren! Sokukkal személyes kap­csolat alakult ki a levelezés út­ján, fényképeket küldenek, van, aki már az esküvőjéről, a gyerekeiről. De az is biztos, hogy a hosszú évtizedek alatt minden gyerek minden levélre választ kapott!- Igaz, hogy könyvet ír minderről?- Hogyne, sőt egy már meg is jelent „Kedves Miska bá­csi!” címmel. Ebben elbeszélé­sek formájában dolgoztam fel egy-egy történetet. De terve­zek egy „kamasz dekameront” is, mely a gyermek-felnőtt tár­sadalmat mutatná be. M. K. By-by, Maiiboro-cowboy! Vízállások: A Duna Mohácsnál 303 cm, apadó, 21,0 fok. A Dráva Őrtilosnál -42 cm, áradó, 17,0, Barcsnál -34 cm, apadó, 18,0, Drávaszabolcsnál 121 cm, áradó, 18,4 fok. Lottószámok Ötös lottó: 47,48, 51, 66, 83 Hatos lottó: 6,25,35, 40,41,42 Pótszám: 38 Jokerszám: 584260 Az új reklámtörvény egyér­telmű - legalábbis a 12. parag­rafusában. Eszerint ugyanis közoktatási és egészségügyi in­tézményben, azok bejáratától számított 200 méteres távolsá­gon belül tilos a dohány- és szeszesitalreklám. Az új ren­delkezés szeptember 1-jétől lé­pett hatályba - és máris számos érdekes kérdést vet fel. Például: mennyi a kétszáz méter? Pontosabban honnan és ho­gyan mérve kell ellenőrizni ezt az előírt távolságot? Néhány reklámszakember szerint ugyanis még az is kétséges, hogy egy olyan egészségügyi intézménynek, amelybe több oldalról is érkezhetnek a szol­gáltatást igénylők, melyik az igazi bejárata. A kétszáz métert is lehet mérni légvonalban, s lehet az út vonalát - benne két jókora kanyarral - követően. Máris kétféle kétszáz méter van. A közoktatási törvény a köz­oktatási intézmény fogalmát jól körülírta. Ám nem pontosan tudható, hogy mi minősül egészségügyi intézménynek. Az új egészségügyi törvény tervezetében olvasható a foga­lom, de legkorábban 1988-ban léphet majd hatályba. A fogyasztóvédelmi felügye­lőségek feladata figyelni a rek­lámtörvényt sértőket. A kiszab­ható bírság egyébként nincs maximálva, ebből csak arra le­het következtetni, hogy a rek­lám szülte gazdasági haszon le­het a kiindulópont. Ha egy várostérképre né­zünk, amelyen feltüntetik a kü­lönböző oktatási és egészség- ügyi intézményeket is, szembe­szökő legtöbb esetben, hogy nincs 200 méteres „hézag” kö­zöttük. Különösen a nagyváro­sok, azok belső részei „reklám­idegenek” ilyen szempontból, már ami az ital, a cigaretta köz­területi hirdetését illeti. A rek­lámméterek azonban - mint lát­tuk - rugalmasak. M. A. A rejtőzködő bordatörés A fiatalember kilencvenszáza­lékos rokkant, gyakorlatilag majdnem vak. Négyéves kisfi­ával él kettesben Sásdon Dózsa utcai lakásában. A szomszéd család nemigen szíveli, „rontja” a látképet, s amikor csak lehet belé kötnek; volt eset, hogy a rendőrséget is kihívták valami­féle koholt váddal. Többször megfenyegették, hogy tűnjön el a lakásból és az udvarból. Legutóbb jól elverték, apa és fia, mondván: hangosan mag­nózik. A fiatalember a rendőr­ségre ment panaszával, de ott nem foglalkoztak vele. Ezután látleletért a dombóvári kór­házba utazott, ahol megvizsgál­ták, de a kiadott zárójelentés szerint nyoma sincs semmiféle verésnek. Nem adta azonban fel, s a sásdi tüdőgondozóban megállapították, hogy a 8-as és 9-es bordája eltörött - erről pa­pírt is kapott. Az orrával azon­ban továbbra sem volt kibé­külve, hiszen túl azon hogy na­gyon fájt, még el is ferdült. A dombóváriak még tréfálkoztak is vele: „Magának mindig ilyen ferde volt az orra?” - tették fel a költői kérdést, amire választ voltaképpen nem vártak. „Úgy éreztem, el van törve. Kértem beutalót röntgenre Pécsre a sásdi körzeti orvostól, miután a dombóváriak szerint kutya bajom, de nem adott. Azt mondta, hogy nem tartozom Pécshez, és különben is, a sok röntgentől meg is vakulhatok". Pécsett azonban mindenhonnan elküldték, nem akarnak a dom­bóvári kórházzal ujjat húzni, mondták, bár háromezerért megcsinálták volna a röntgen- felvételt. Háromezer azonban a rokkantságiból nem telt. A sásdi rendőrkapitány kér­désünkre elmondta, hogy csak súlyos testi sértés esetén fog­lalkoznak ügyfelekkel, s tekin­tettel arra, hogy ebben az eset­ben nem volt a panaszosnál az ezt igazoló látlelet, jogosan küldték el kollégái. Ha azóta megszületett a látlelet, vissza­várják, s elindítják az eljá­rást. Cseri László Bitumenes csiki-csuki Úgy tűnik, megoldódott a nagymányoki szennyezett föld ügye, megkezdődött a bitu­mennel szennyezett talaj újra­hasznosítása. A bitument gya­korlatilag visszapaterolták abba a gyárba, ahonnan eredetileg meg akartak szabadulni tőle. Ä hazánkból kivonult orosz csapatok bemutatták a magya­roknak, hogy mi a legegysze­rűbb, ha sok az ember szemete — a legjobb, ha egyszerűen ki­dobjuk a legközelebbi üres helyre. A nagymányoki brikett­gyár is ezt a jól bevált módszert választotta pár éve. Maradt né­hány tonna bitumen, zsupsz ki a természetbe. A bitumenhegy szépen nőtt, míg végül elérte a 2100 (!) tonnát. Átlagosan egy méter magasan borította be a területet. Ekkor már a helyi önkor­mányzatnak is feltűnt a méteres betontér, hiszen nem terveztek oda helikopter-leszállót. Szól­tak a Környezetvédelmi Fel­ügyelőségnek, hogy valami nem stimmel. A kömyezetvédelmisek ki­vizsgálták a dolgot, és felszólí­tották a gyárat, hogy ugyan vi­gye már el a hulladékát, cak- pakk a földdel együtt. Sőt, arra is kötelezték a briketteseket, hogy a bitument vegyék vissza, és dolgozzák fel, de vissza a természetbe ne kerüljön. A veszélyes hulladék tehát visszatért a feladóhoz. így jár, aki szemetel. Ny. Sz. Vigyázz A napokban tűzijáték közben Székesfehérváron történt egy súlyos baleset, a nézők közelé­ben a földön robbant fel egy töltet, több bámészkodó súlyo­san megsérült. Az sincs túlrek­lámozva, hogy a fővárosi au­gusztus 20-i tűzijáték után a tűzoltók mindig kimennek ol­tani a Gellérthegyet, noha előtte már napokig vízzel lo- csolgatják, nehogy valami gond legyen. De mindig van. A tűzijáték tehát veszélyes üzem, éppen ezért nem lehet csak úgy kitalálni: na, a hétvé­gén a falu határában robbant- gatunk egyet, mert a Miska bá­tyánknak szülinapja van. A tű­zijátékhoz engedély kell, a rendőrség és a tűzoltóság szak­embereinek is szólni kell róla, ha rakétákat akarunk lövöl­dözni, ők pedig megvizsgálják, okés-e a terület vagy sem. Természetesen nem akárki durrogathat és nem akármivel. Lapunknak egy pirotechnikus elmondta, hogy ő magyar anyagot már nem is használ. Hazánk ugyanis rakétagyártás­ban nem igazán jeleskedik, sok a gond a honi durrancsokkal. Viszonylag sűrűn előfordul, hogy a rakéta már a csőben úgy dönt, hogy ő nem akar napvi­lágra kerülni, inkább korábban felrobban, gondosan szerte­szórva a repeszeket a nézők között. Gyakran a nézők túl közel bámészkodnak a kilövés hely­színéhez. Ez több okból sem szerencsés. Egyrészt ugye a népet bármikor pofán lőheti egy-egy kósza töltet, másrészt olyan közelről nem is igazán látni, mi van az égen. A leg­jobb, ha legalább 100-150 mé­terre ácsingózunk a kilövés he­lyétől, akkor nyugodtan néze­gethetjük, hogy durrogtatnak felettünk az égen. Ny. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents