Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-23 / 261. szám
1997. szeptember 23., kedd Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 A miniszter jóváhagyta az exporttámogatást Engedélyezik a gabonakivitelt Jószomszédi kapcsolatok a Házban Horn Gyula miniszterelnök azért kért szót a parlamentben, hogy tájékoztatást adjon az ország szomszédsági politikájának jelenlegi helyzetéről, de csupán Romániával és Szlovákiával foglalkozott. Beszédét elsősorban Orbán Viktor Fi- desz-elnök Erdélyben tett kijelentéseinek bírálata motiválta. 1 millió tonna kukorica exportját engedélyezte hétfőtől jövő év március 31-ig a földművelésügyi miniszter a társtárcákkal egyetértésben az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság javaslata alapján. Engedélykérelmet az Országos Gabona Terméktanács tagjai nyújthatnak be. A kukoricakivitelre a meghatározott időszak alatt mennyiségi korlátozás nélkül kérhető exportengedély. Újabb igényeket az engedéllyel már rendelkezők csak akkor nyújthatnak be, ha a korábbi kérelmükben szereplő mennyiség 80 százalékát kiszállították az országból. A kérelmezőknek ezer forint letéti díjat kell fizetniük tonA Hágai Nemzetközi Bíróság ítélethirdetését megelőzően több környezet- és természet- védő szervezet felhívással fordult a kormányfőhöz, illetve az Országgyűléshez. A felhívás szerint nem lesz elegendő hat hónap a bíróság csütörtöki elvi döntését követően a vitás kérdések rendezésére. Ennyi idő alatt kellene a per szabályai szerint a bírósági döntés végrehajtására alkalmas megállapodást kidolgozni. A közlemény rámutat: a rendezendő műszaki, hidrológiai, kártérítési, vagyonjogi kérdések összetettsége, az érdekek összeegyeztetése mindenképpen hosszabb időt igényel. A környezetvédők szerint a rendezendő kérdések tartalma, a rendezés tartóssága szempontjából Magyarország abban Hosszabbak Tegnapról mára virradóra 1 óra 56 perckor volt az őszi napéjegyenlőség, mától egyre rövidebbek a nappalok és hosszabbak az éjszakák. Zombori Ottó csillagásztól megtudtuk: a nappalok december 21-ig hetenként mintegy tizenöt-húsz perccel rövidülnek, ezt követően a nyári napfordulóig, Szent Iván napjáig ismét hosszabbodnak. A két napéjegyenlőséget féléves ív köti össze, a Nap általában 179 napig tartózkodik a déli félteke fölött, majd átvándorol az északi félteke fölé, ahol egy héttel több időt tölt. A csillagászok négy ősi dátumot tartanak számon: a tavaszi és őszi napéjegyenlőségét, valamint a téli és a nyári napnánként az igényelt mennyiség után. Az exportengedély-kérelmeket hétfőtől jövő év március 14-ig - illetve a keret kimerüléséig - lehet benyújtani. A búza kivitelére november 1-jétől jövő év március 31-ig lehet exportengedélyeket kérni. A kivitel mennyiségi korlátozás nélkül kérhető az FM Agrár- rendtartási Hivatala által meghatározott feltételek szerint. A kérelmet benyújtónak tonnánként ugyancsak ezerforintos letéti díjat kell fizetnie. Százezer tonna sör- és takarmányárpa exportját is meghirdette a szaktárca. A kérelmeket november 1-jétől 1998. március 31-ig fogadják el. Egy kérelmező legfeljebb 10 ezer tonna termény kivitelét kérheti. érdekelt, hogy a rendezést ne kétoldalú megállapodás, hanem a minden részletre kiterjedő, megfelelő jogi garanciákat jelentő második bírósági ítélet jelentse. A zöldek szerint ezért a kormánynak a Hágai Nemzetközi Bíróságtól kell majd kérnie, hogy kiegészítő ítéletben állapítsa meg a döntés végrehajtásának pontos módját. A felhívás szerint már most szükséges felkészülni a hágai per második, befejező szakaszára. A probléma méltányos érdemi rendezésére kétoldalú keretben nincsenek, és gyakorlati okokból nem is lehetnek reális lehetőségek - figyelmeztetnek a környezetvédők. Javasolják az Országgyűlésnek, hogy az a hágai per második szakaszával kapcsolatos kormányzati munka ellenőrzésére hozzon létre ad hoc bizottságot. az éjszakák fordulóét. Ez utóbbi két időpont a Nap állásához kapcsolódik: delelője a legszélső déli ponton december 21-én éri el a Baktérítőt, június 21-én pedig a Ráktérítőn delel. Télen rövidek, mindössze nyolcórásak a nappalok, nyáron viszont tizenhat órán át van világos. Tavasszal és ősszel 12 óránként váltakoznak a nappalok és az éjszakák. Az órát általában a napéjegyenlőséget követőn hét végén szokás átállítani. A tavaszi napéjegyenlőség után előre, az őszi napéjegyenlőséget követően pedig vissza szoktuk állítani az óra mutatóit. Az utóbbi évben ez az időpont módosult. Az idén csak október végén igazítjuk vissza az órákat. (újvári) A miniszterelnök rámutatott, hogy kormánya több mint három éve a jószomszédi kapcsolatok kialakítására és ápolására törekszik, hogy előmozdítsák a történelmi megbékélést. Egyes ellenzéki politikusok kijelentései azonban nemzetközi feszültségeket keltenek, amiket végül a kormánynak kell kezelnie. Horn kérte az ellenzéket, tartsa be a politikának azt az íratlan szabályát, ami szerint külföldön nem szokás gya- lázni saját országunk kormányát. Ha valóban szívükön viselik a határainkon túl élő magyarok sorsát, akkor ne szóljanak bele a politikájukba, döntse el az RMDSZ, akar-e autonómiát, és ha igen, milyet. Áttérve a magyar—szlovák viszonyra a kormányfő elismerte, hogy három éve nincs előrelépés a szlovákiai magyarság jogérvényesítésében. A sokat támadott alapszerződés mégis hasznos, így legalább van mit számon kérni. Torgyán József (FKGP) bejelentette: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelynek a Horn Gyula - volt külügyminiszter és jelenlegi miniszterelnök - által a magyar nép ellen elkövetett bűnöket - mint például a Duna elterelése, hazánk megcsonkítása, Iliescu és Meciar kiszolgálása - kell feltárnia. Válaszában a kormányfő sületlenségeknek nevezte Torgyán szavait, amikkel csupán a Ház tekintélyét csorbítja. Pokomi Zoltán védelmébe vette Orbánt, míg Szent-Iványi István (SZDSZ) megkérdezte: melyik Orbán Viktornak higgyünk? Annak, aki bírálta Antall Józsefet, mert lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekintette magát, vagy annak, aki bírálja Horn Gyulát, mert nem tekinti magát 15 millió magyar miniszterelnökének? S. Á. Hírcsatorna Egyhangú „nem”. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja tegnap egyhangúlag úgy döntött, hogy nem fogadja el Nyers Rezső lemondását a frakció etikai bizottságának elnöki tisztjéről. A politikus azért akart megválni posztjától, mert korábbi magas pozíciói miatt érintett az ügynöktörvényben. Kötelező nyelvtudás. Elképzelések szerint 1999-től dandárparancsnoki és annál magasabb pozíciókban, 2002 és 2005 között pedig zászlóalj-parancsnoki szintig kötelezővé válna legalább egy NATO-ban használt közvetítő nyelv ismerete a honvédségnél. Erről Keleti György miniszter beszélt tegnap egy konferencián. SZDSZ-frakciónlés. Az SZDSZ-frakció szorgalmazza, hogy a parlament még ebben a ciklusban fogadja el a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényjavaslatot - hangzott el a képviselőcsoport tegnapi ülése után. NAT-ra készülve. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által tavasszal kiírt pályázat hat nyertes tantervét tegnap mutatta be Báthory Zoltán. Ä közoktatási helyettes államtitkár bejelentette: valószínűleg még ebben a hónapban megjelenik a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának irányelveiről szóló miniszteri rendelet. Itthon a Márai-hagyaték. Hazaérkezett az 1989-ben elhunyt Márai Sándor hagyatéka a kanadai Torontóból. A mintegy 22 dobozt megtöltő anyag, a neves irodalmár személyes tárgyai, levelei, kéziratai, kritikái a Petőfi Irodalmi Múze- umbá kerültek, ahol várhatóan az író 100. születésnapján. Könyv a civilekről. „Magyarország civilnézetben” címmel magyar és angol nyelvű könyvet jelentetett meg az Európa Ház és a Civitalis Egyesület. A kiadvány - amelyet tegnap mutattak be Budapesten - abból az alkalomból látott napvilágot, hogy a héten rendezik meg hazánkban a H. nonprofit expót, valamint itt tartja közgyűlését a civilek világszövetsége, a washingtoni székhelyű Civicus. Az ítélet: életfogytig. Több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték tegnap a Hegyalja úti gyilkosság néven ismert ügy vádlottját, Tóth Szabolcsot. A Fővárosi Bíróság megállapította: Vincze Tamást és Csikós Pétert a 22 éves fiatalember lőtte le 1994. december 26-án. Akadozik a hadiárvák kárpótlása A közigazgatási hivataloknál megfellebbezhető'az elutasító döntés Törvény is, kormányrendelet is született már a hadiárvák kárpótlásáról, a gyakorlatban azonban az érintettek meglehetősen nehezen jutnak hozzá a jog szerint nekik járó havi 4000 forint körüli juttatáshoz. Az önkormányzati jegyzők ugyanis - az igénylők szerint - gyakran megalapozott indok nélkül is elutasítják a kérelmeket.-Ki minősül hadiárvának, s hogyan lehet fellebbezni a jegyzői döntések ellen ? - erről kérdeztük a jogászt, dr. Matuz Norbertét.- A hadiárvák kárpótlásáról az 1993. évi 110-es törvény, az 1994. évi 45. és 46. tv. valamint a 113/94-es kormány- rendelet szól. Ezek alapján hadiárvának az minősül, aki szolgálat következtében meghalt személynek, illetve a meghalt hadirokkantnak , a gyermeke. Feltétel az is, hogy a tragédia idején a kérvényező életkora nem haladta meg a 16 évet, illetve ha még tanulmányokat folytatott, a 25 évet.- Hova, kihez kell benyújtani a kérelmeket?- A kárpótlási igényt az érintett személy állandó lakhelye szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell beadnia. Az ő feladata az ügy vizsgálata és a döntés, hogy a kérvényező jogosult-e a törvény szerint a kárpótlásra, vagy sem.-Pontosan mennyi a kárpótlás összege?- A mindenkori öregségi nyugdíj - jelenleg 11 500 Forint - 30 százaléka havonta. Ez tehát nem éri el a havi 4000 forintot.-Aki nem fogadja el a döntést, hol, hogyan fellebbezhet az elutasító határozat ellen?- Első fokon a megyei köz- igazgatási hivataloknál lehet újravizsgáltatni a kérvényt. Ha itt is elutasítják, akkor bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni. (szalóky) Nem jól szolgál az egészségünk Ausztriában feleakkora a gyerekhalandóság, mint nálunk Magyarország lakosságának egészségügyi állapota jobb, mint a kelet-közép-európai országok átlagáé. Némileg javultak a halálozási mutatók is: az idén az év eddig eltelt időszakában átlagban ezer lakos közül 14-en haltak meg, ám ezzel épp csak kiemelkedtünk a hullámvölgyből. Minderről tegnap a Központi Statisztikai Hivatalban beszélt Kökény Mihály népjóléti miniszter. A tájékoztatót abból az alkalomból rendezték, hogy a KSH az Egészségügyi Vi-r lágszervezet Regionális Hivatalával együttműködve elkészítette a „Vezető és elkerülhető halálokok a kelet-közép- európai országokban” című atlaszt. Az angol nyelven közzétett tanulmányban 14 ország egészségügyi helyzetéről tájékozódhatnak a szakemberek. A miniszter rámutatott, hogy Magyarországon a csecsemőhalandóság alacsonyabb, mint a környező országokban, jelenleg 10 ezrelék alatti. Igaz, Ausztriában vagy a skandináv országokban ez a mutató mindössze 5 ezrelék körül van. Egyre inkább szedik áldozataikat hazánkban a daganatos megbetegedések. Bizonyítottan a dohányzás okozta tüdőrákban Európában naponta 3500 ember hal meg, e listán hazánk az elsők között szerepel. Szervezettebb a keringési rendellenességekben szenvedők szűrése, így a mortalitás is csökkent e területen. A tuberkulózis viszont ismét teljed. A KSH szakemberei megállapították: a most nyilvánosságra hozott összesítésből kitűnik, hogy a halálesetek mintegy 4,5 százaléka kellő és időbeni orvosi beavatkozással elkerülhető lett volna Magyarországon. A fejlett országokhoz képest igen nagy a lemaradásunk az orvosi ellátást és a mentőszolgálatot illetően. Hágai döntés és a zöldek Egy eset, két adatsor, többféle következtetés helyzetről, tendenciákról A bűnügyi statisztikák műhelytitkaiból Növekszik-e Magyarországon a bűnözés mértéke vagy stagnál? Egyszerűnek tűnik a kérdés, hiszen a hivatalos statisztikai adatok hozzáférhetőek. A napi sajtóban mégis sokszor egymásnak ellentmondó számok jelennek meg. Kiderült, hogy hivatalosan csak egy, de valójában mégis kétféle adatsor létezik. Ami a legfurcsább: mindkét statisztika híven tükrözi a valóságot, mégis más-más következtetést lehet belőlük levonni. Hivatalosnak az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika (rövidítése: ERÜBS) tekinthető. Azokat a bűncselekményeket regisztrálja, amelyekben a nyomozást a rendőrség lezárta. Ez tehát a rendőri szakban befejezett ügyekről ad számot. Magda Marinko például 1993. december 19-én ölte meg Kecskeméten Horváth Antalt, feleségét és horvát vendégét. 1994. január 5-én gyilkolták meg Orosházán N. Editet. Január 25-éről 26-ára virradóan végezték ki a négytagú szegedi Z. Nagy családot. A rendőrségi nyomozás 1995-ben zárult le, így az adatok abban az évben kerültek az ERÜBS-be, függetlenül attól, hogy a sorozatgyilkosság korábban, már 1993-ban elkezdődött. A másik - nem hivatalos - adatsort a rendőrség készíti, elsősorban saját használatára. Náluk Magda kecskeméti gyilkossága az 1993-as, az orosházi és a szegedi ügy pedig az 1994-es adatsorba került. A rendőrség belső statisztikája ugyanis ahhoz a pillanathoz kötődik, amikor a bűncselekmény a tudomására jut. Fölvetődik a kérdés: ha ilyen naprakész a rendőrségi adatsor, miért az ERÜBS tekinthető hivatalosnak? Pusztainé dr. Jakab Róza, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője a választ példákkal illusztrálja. A rendőrség egy ügyben elrendelheti a nyomozást, de azt lezárva megállapíthatja: nem történt bűncselekmény. Vagy lehetséges, hogy emberölés miatt indítottak eljárást, de kiderült, hogy öngyilkosság történt. Változhat a nyomozás során az egyes bűntettek minősítése is. Ha valaki eltulajdonít egy hitelkártyát, a rendőrök lopás ügyében nyomoznak. Ám ha a tettes a hitelkártyával vásárol is, akkor a lopás csalás bűntettével is párosul. Vagyis az ERÜBS olyan statisztikai rendszer, amely a nyomozás teljes folyamatát követi, míg a rendőrség annak csak egy mozzanatát, a nyomozás elrendelését regisztrálja. Ez utóbbi pedig nem mindig azonos a nyomozás végső megállapításaival. Az ERÜBS hosszabb távon pontosabban jelzi a bűnözés tendenciáit. A rendőrség saját adatsora viszont a közbiztonság pillanatnyi helyzetét tükrözi. Némethy (FEB) A magyar dráma napján. Az idén 14. alkalommal adták át a Szép Ernő-díjakat tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Az író húga által alapított elismerést Mohózat című drámakötetéért Spiró György (balraj, életműve elismeréseként és a Hová lett a Rózsa lelke című drámájáért Hubáy Miklós (középen) drámaírói és színházművészeti tevékenységéért pedig Tasnádi István (a kép jobb oldalán) kapta. fotó: feb/kallus györgy
