Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-27 / 234. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. augusztus 27., szerda A piacképesség érdekében szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelni fotó: Müller a. A bortörvényről szüret idején Várhatóan a szüret idején, ősszel kerül a parlament elé a kor­mány által már jóváhagyott, a szőlőtermesztésről és borgaz­dálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségi tör­vény módosítási indítványa. A gazdák is hitelhez juthatnak Röviden Csökkenő részvényárak. Egyértelmű csökkenést mu­tattak a részvényárak ked­den a Budapesti Értéktőzs­dén. A Mól árfolyama több mint 100 forinttal esett. Bár a nap elején még 4300 forint fölött kereskedtek az olaj- részvénnyel, záráskor már csak 4245 forintot ért a pa­pír. A TVK 90 forinttal gyengült, 4150 forinton zárt. A BorsodChem árfo­lyama 7900 forintra csök­kent. Kelendőek voltak ezen a napon is az OTP papírjai, ám az árfolyamuk 150 fo­rinttal esett vissza. Záráskor 6440 forintot értek a bank részvényei. Nőttek a devizabetétek. Júliusban 8,1 milliárd forin­tos volt a növekedés. Igaz, az összegnek tetemes há­nyada, 5,6 milliárd a forint havi 1,1 százalékos leértéke­léséből, 1,7 milliárd pedig a keresztárfolyamok változá­sából adódott. A tiszta devi­zabetét-emelkedés 800 mil­lió forint. Ez sem kis pénz, különösen nem, ha figye­lembe vesszük, hogy júniu­sig devizában havonta mint­egy 3^1 milliárd forint volt a csökkenés. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 316,62 Francia frank 32,22 Japán jen (100) 165,59 Német márka 108,49 Olasz líra (1000) 111,11 Osztrák schilling 15,42 Svájci frank 131,75 USA-dollár 185,53 ECU 213,28 A bortörvény célja a magyar borok jó hírének visszaállítása, a termékek piacképességének javítása érdekében szigorú mi­nőségi követelmények előírása és érvényesítése, a termékek származásának garantálása, az utóbbi években elterjedt bor- hamisítások visszaszorítása. Az Európai Unió bor-jog­szabályaihoz közelít a szabá­lyozás, mivel elválasztja az asz­tali és a minőségi borra vonat­kozó szabályokat, valamint az­zal is, hogy bevezeti a „megha­tározott” termőhelyről szár­mazó minőségi bor fogalmát. A forgalomba hozatal szabá­lyai körében beépíti az új szár­mazási bizonyítvány kiadási rendszert, amelynek alapján csak a hegyközségi információs rendszer adatai alapján azono­sítható származású bort lehet forgalomba hozni. A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, hogy ha az ellen­őrzést végző hatóság a tör­vényben, illetve a hegyközségi rendtartásban foglaltak megsér­tését észleli, kezdeményez­hesse a kereskedelmi egység, a borászati üzem vagy pince be­záratását, illetve ismételt elkö­vetés esetén működési engedé­lyének visszavonását. A bortörvény, valamint a hegyközségi törvény módosí­tása között szoros tartalmi ösz- szefüggés áll fenn, különösen a szakigazgatásra vonatkozó ren­delkezések tekintetében. A szőlészeti-borászati szak- igazgatás rendszerében a bor­törvényjavaslat beépíti a hegy­községi szervezeteket, amelyek bizonyos ügyekben ügydöntő hatóságként (ültetvénytelepítés engedélyezése), más esetekben szakhatóságként járnak el (hegyközségi vélemény borá­szati üzem létesítéséhez), to­vábbá hatósági ellenőrzést vé­geznek és együttműködnek más ellenőrző hatóságokkal. A hegyközségi törvénymódosítás alkalmassá kívánja tenni a hegyközségi szervezeteket arra, hogy ezeket a szakigazgatási feladatokat el tudják látni. A hegyközségi törvény mó­dosításának további célja bizo­nyos szervezeti és működési szabályok korrigálása a zavar­talan működés biztosítása érde­kében, továbbá a hegyközségi tagok egyidejű kötelező tagsá­gának kiküszöbölése hasonló célú köztestületeken, illetve ér­dekszervezetekben . Fontos eleme a módosítá­soknak, hogy az árutermelő szőlőültetvény méretét 1 500- ról 500 négyzetméterre csök­kenti, ezzel az árutermelés kö­rébe, a hegyközségek szerveze­tébe kerül az eddigi házi kerti szőlőknek az a része is, amely­nek termelése meghaladta a személyes szükségleteket.K. E. Szeptemberben kezdik el a tőkepótló hitelek folyósítá­sát, viszont már most pa­naszkodnak a gazdák, az ol­csó kamatozású hitelekhez nem juthatnak hozzá. En­nek az oka, hogy a kereske­delmi bankok szemében a viszonylagosan alacsony be­vételt elkönyvelők nem iga­zán kedvelt ügyfelek. A nagy kereskedelmi ban­kok ugyanis szívesebben fog­lalkoznak az olyan hitelké­relmezőkkel, akik 50 milliós kölcsönért folyamodnak a pénzintézethez, vagy minimá­lisan 3 milliót igényelnek. Az elaprózott hitelek rengeteg adminisztrációs munkát ad­nak ugyanis a tisztviselőknek. A Baranya megyei Agrár­kamara a kisbefektetők érde­kében hívta megbeszélésre a bankok vezetőit, mert valami­lyen megoldást szerettek volna kidolgozni a fent emlí­tett ellentmondás feloldására. Varga János, az agrárkamara vezetője arról számolt be, hogy sikerült megegyezniük a bankokkal. A kamarához elő­zetes kontrollra beadott hitel- kérelmezési pályázatok alap­ján egyértelműen megállapít­ható volt, túlsúlyba kerültek a gazdasági társaságok a gaz­dákkal szemben. A bankok többsége a már fentebb emlí­tett kifogásokkal élt, viszont az OTP és a takarékszövetke­zetek hajlandóságot mutattak arra, hogy finanszírozzák az egyéni gazdák forgótőke-pót­lását. Azok a termelők, akik nem felelnek meg a kereske­delmi bankok hitelfelvételi követelményeinek, nem ren­delkeznek a hitel összegéhez szükséges fedezettel, átlago­san 60 százalékos kezesség­hez juthatnak az Agrárvállal­kozási Hitelgarancia Alapít­ványtól és a Hitelgarancia Rt.-től. B. G. Hatályos államközi egyezmény szabályozza, hogy Németor­szágban, Svájcban és Luxemburgban évente hány magyar ál­lampolgár dolgozhat. A 2000 fős német kontingenst, akárcsak a korábbi években, az idén sem használták ki, eddig 640-en vál­laltak munkát Németországban. Luxemburgban a 20 fős kon­tingens terhére eddig még senki sem ment ki. Svájcba elméleti­leg 100-an mehetnének, eddig 26-an jelentkeztek, közülük 21- en ki is jutottak. Körülbelül 6000 azoknak - a főként építőipari - munkavállalóknak a száma, akik Németországban szeretné­nek elhelyezkedni. Miután azonban Németországban is növek­szik a munkanélküliség, a magyar és a lengyel vendégmunká­sok munkavállalását leállították. Az ő további helyzetükről az IKIM és a kamarák fognak tárgyalni a német partnerekkel. A magyar munkavállalók Németországban havonta 2500-3000 márkát keresnek, s ebből 1000 márkát tudnak félretenni. A megspórolt pénzből a hazatért munkások többnyire vállalko­zásba kezdenek. KAMARAI 77 Q ^yáÜLSztásoíc^^/y A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésének döntése alapján a kamarai testületek tagjainak megválasztására 199 7. őszén kerül sor. A kamara ügyfélszolgálati irodáin valamint a városi polgármesteri hivatalokban kihelyezett lista alapján választójoggal rendelkező tagok jelöléseiket a jelölőgyűléseken, illetve írásban tehetik meg. A jelölőgyűlések időpontját listánk tartalmazza. A jelölőgyűlések pontos helyszíne és időpontja: KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Dátum: Időpont/Szakmai osztály Térség Helyszín szeptember 1. 14.00 2. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 1. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Pécsvárad és térsége Művelődési Ház, I. em-i kisterem Pécsvárad, Kossuth L. u.33. szeptember 2. 11.00 10. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 2. 14.00 6. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs. Majorossy u. 36. szeptember 2. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Mohács és térsége Önkormányzati Iroda földszinti díszterem Mohács, Szabadság u. 4-6 szeptember 3. 11.00 11. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 3. 14.00 5. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs. Majorossy u. 36. szeptember 3. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Sásd és térsége Művelődési Ház Könyvtára, Sásd, Dózsa Gy. u. 32. szeptember 4. 11.00 12. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 4. 14.00 4. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 4. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Siklós és térsége Művelődési Ház nagyterme Siklós, Kossuth tér 15. szeptember 5. 11.00 1. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs. Majorossy u. 36. szeptember 5. 11.00 3. szakmai osztály összevont megyei Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 5. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Pécs és térsége Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti nagyterem Pécs, Majorossy u. 36. szeptember 8. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Komló és térsége Polgármesteri Hivatal nagyterme Komló, Városház tér 3. szeptember 9. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Szigetvár és térsége Polgármesteri Hivatal díszterme Szigetvár, Zrínyi tér I. szeptemberi 0. 17.00 7. szakmai osztály 18.00 8. szakmai osztály 19.00 9. szakmai osztály Szentlőrinc és térsége Város Kultúrház Könyvtára könyvtári nagyterem. Szentlőrinc, Attila u. 1. A szakmai osztályok a kamarai regisztrációs szám első két számjegye alapján: 1. bányászat, vegyipar 2. élelmiszeripar 3. textilipar, bőrfeldolgozás 4. fafeldolgozás 5. fémfeldolgozóipar 6. építőipar 7. kereskedelem 8. idegenforgalom, vendéglátás 9. szállítás, raktározás, hírközlés, posta 10. pénzügyi szolgáltatások, bankok 11. energetika 12. oktatás és egyéb szolgáltatások További információ a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáján: Pécs, Majorossy I. u. 36. telefon: 72/211-755 A magánpénztárak szeptember elsején startolnak Nyugdíj = nyugodt öregség Másfél év intenzív munkája és alapos számítások vannak az új nyugdíjrendszer kidolgozásában. Nem volt könnyű elfogad­tatni a hárompilléres tőkefedezeti rendszert, mert borzasztóan összetett és egészen új szemléletet, hosszú távú gondolkodást követel. A mai és a jövendő nyugdíja­sok biztonságát szolgálja az új rendszer, amelynek működé­séért az állam maximális ga­ranciát vállal. A társadalombiz­tosítási szigor önmagában nem lehet sikeres, érdekeltté kell tenni a lakosságot is, mégpedig úgy, hogy a szolgálati idővel és a járulékbefizetésekkel ará­nyossá tesszük a nyugdíjat. Ezt biztosítja majd az új rendszer. A magánnyugdíjpénztárakba befolyó összeget a pénztárta­gok a sajátjuknak fogják érezni, ami a rendszer mozgatója lesz. 1998-99-ben a nyugdíjakban jelentős reálérték-növekedésre lehet számítani, amit a megre­formált régi rendszer garantál. 2000-től az aktív dolgozók ke­resetéből és az árak növekedé­séből fogják kiszámolni a nyugdíjakat. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szeptember 1-jén lép életbe. A pénztáralapításnak rendkívül szigorú, a biztonsá­got szolgáló szabályai vannak. Az alapítóknak (önkéntes pénz­táraknak, munkáltatóknak, ka­maráknak, szakmai egyesüle­teknek, tb- és területi önkor­mányzatoknak) január 1-jéig, amikor a pénzgyűjtés beindul­hat, minden költséget magukra kell vállalniuk. Az önkormány­zati pénztáraknak december 31 - éig meg kell alakulniuk, mert 98 második felétől munkába lépő pályakezdők befizetéseit már fogadniuk kell. Cs. J. Egyre kevesebb a nagyfoglalkoztató PÉCS-BARANYA A legfrissebb felmérések sze­rint a baranyai vállalkozások egyre nagyobb hányada tarto­zik az úgynevezett nagyfoglal­koztatók közé. Az egyéni vál­lalkozások között ritka a 10 fő­nél többet foglalkoztató, az el­múlt évben regisztrált 31 ezer közül mindössze 63 volt ilyen. A privatizáció következtében az elmúlt években mintegy 5,7 százalékkal csökkent a 300 fő feletti munkavállalót foglalkoz­tató szervezetek száma. A me­gyében több nagyfoglalkoztató is megszűnt vagy megszűnik, a privatizált cégek többségénél pedig jellemző a költség és lét­számracionalizáló programok végrehajtása. A diagram tanúsága szerint nemcsak a nagyfoglalkoztatók, a közepes méretű cégek is hiá­nyoznak a megyében. K. E. » t

Next

/
Thumbnails
Contents